Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP BARCSI TÜKÖR 1997. november 28., péntek A versenyre gyűjtöttek A takarékosság jegyében hulladékpapír gyűjtést szer­vezett a Deák Ferenc általá­nos iskola diákönkormány­zata. 162 785 kg papír gyűlt össze, s a negyedikes Radák Szabolcs egymaga 948 kiló papírt gyűjtött. A diákön­kormányzat úgy döntött, hogy a legjobbak jutalmat kapnak. 30 ezer forintot pe­dig a jövő évben itt megren­dezendő számítástechnikai verseny költségeire hasz­nálnak fel. Szennyvízhálózat 23 millióért Szennyvízcsatorna hálózat épül a Mező utca és a Köz­társaság utca közötti szaka­szon, illetve a Mező utcá­ban. Ennek költsége több mint 23 millió forint lesz, s a munkát várhatóan napo­kon belül elkezdik. A fel­adatot ugyanaz a cég — a Mélyépítő Budapest kft — végzi, amely az elkerülő út építését is elnyerte. Átadták az új lakásokat Átadták az új önkormányzati lakosokat Barcson, a napok­ban költözhetnek be az igénylő családok. 15 új ön- kormányzati lakás készült el, s várhatóan tovább folytató­dik az önkormányzat lakás- programja. A városközpont­ban, a buszállomással szem­ben most elkészült lakásokat több mint 35 millió forintos költséggel építették meg. Gyertyagyújtás a Szivárványban A sérült gyermekekért szóló hangversennyel kezdődik ma a Szivárvány gyógypedagó­giai központ adventi prog­ramja a katolikus templom­ban, majd a művelődési ház nagytermében gyertyagyúj­tással és az iskolások műso­rával folytatódik a rendez­vény. Este jótékonysági bált rendez a Szivárvány alapít­ványa. A rendezvény fővéd­nöke Francz Rezső ország- gyűlési képviselő. SOMOGY TEMETKEZÉSI KFT. Barcs, Bafcsy-Zs. u. 29. Tel.: 82/463-089 Ügyelet élJel-nappal: 96-30/564-907 Teljeskörű szolgáltatás, részletfizetési lehetőségek, balzsamozás, kedvezményes halottszállítás. Temetés 39 900 Ft-tól, s szombat-vasárnap is. | KEGYELETTEL SZOLGÁLUNK! Féltartós süteményeket gyártanak majd Barcson Újjáéled a cukrászüzem Újjáéled a Sütév barcsi gyá­rának cukrászüzeme. A cuk­rászműhely a legjobb napjai­ban is csak az össztermelés 2- 3 százalékát tette ki. A gyár új igazgatója most újjászer­vezte, s ennek eredményeként várhatóan a többszörösére nő a termelés. A jövőben akár a kenyérgyáréval azonos nagy­ságúra is megnőhet a cuk­rászüzem termelése. Kozma Péter, a barcsi gyár igazgatója elmondta: a cuk­rászüzem eddig hagyományos, friss cukrásztermékeket készí­tett, melyek gyártásával nagy forgalmat nem lehetett elérni. Ezek a sütemények nem igazán bírják a szállítást, nem tarthatók el hosszabb ideig. Alapjaiban meg kellett változtatni az üzemben folyó munkát, és részben meg kellett változtatni a termékeket is: ezután 14-30 napig is eltartható, szállítást jobban bíró féltartós cukrászsü­temények készülnek itt. A Sü­tév barcsi teasüteményei, sa­Teasüteménnyel keresnek új piacokat fotó: pölöskei tiborné cher-tortái, gyümölcskenyerei még karácsony előtt a barcsi és környékbeli boltokba kerülnek. — Már ez is szemmel látható fejlődést hoz a cukrászüzem számára, a jövő pedig még biz­tatóbb — mondta Kozma Péter. — Úgy tűnik, sikerül meg­egyeznünk több nagy élelmi­szerlánccal is, s ennek révén a többszörösére nőhet a termelés a barcsi cukrászüzemben. Ez természetesen új munkahelye­ket is jelent majd. Reményeim szerint most rakjuk le itt az édesipar alapjait. A féltartós sü­temények mellett természete­sen a hagyományos sütemé­nyek gyártása is megmarad a barcsi gyárban. N. L. A kultúrára mindig jut pénz a városban Fúvószene és Dráva karaván Sok irigye lehet Vértes Györgynek, a barcsi művelő­dési ház igazgatójának. Neki ugyanis nincsenek alapvétő anyagi gondjai. A kijelentést mindjárt magyarázat is követi. Barcs azok közé a városok közé tartozik, ahol a kultúrá­nak becsülete van. Az önkor­mányzat minden támogatást megad az értelmes célok meg­valósításához. Mert a művelő­dés szervezői biztos hátteret tudhatnak maguk mögött, az igazgató állítja nagyon jó év­nek néznek elébe. — A város külön alapot biz­tosít a kiemelkedő rendezvé­nyekhez, így a tavaszi feszti­válhoz, a Magyar Kultúra Napjának megünnepléséhez, vagy a gyermeknaphoz. Az utóbbiról elöljáróban annyit, hogy a következő Európa-nap lesz, mert mert vendégeket vá­runk a testvér- és partnerváro­sokból: Olaszországból, Ausztriából, Németországból, Horvátországból és Erdélyből. Barcsnak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak. Éppen jö­vőre lesz tíz éves sinsheimi barátság. Pünkösdkor szeret­nénk megünnepelni a jeles év­fordulót. Rég óta dédelgetett álmunk a Dráva karaván meg­szervezése. Az lenne a jó, ha Villachból elindulva tudnánk kajakokkal, csónakokkal, tuta­jokkal végig hajózni a Dráván. A folyó országokat, népeket és ezáltal kultúrákat köt össze. Ezeket az értékeket kellene csokorba kötni, s megmutatni a nagyvilágnak. Ismét lesz há­romnapos nemzetközi fúvós­zenei tábor, újra Barcson tart­juk a térségi expót és megnyit­juk az ugyancsak nemzetközi képzőművész tábort. A barcsi művelődési ház nem csak az általa szervezett programokra büszke, hanem a művészeti csoportjaira is. Vér­tes György szerint kevés olyan város van, amelyik a népdal­körök megyei találkozójára négy együttest tudott mozgósí­tani. A legutóbbi szemlén a bar­csiak két arany és két ezüst minősítést kaptak. A sziget­vári Kapronczai Józsefnek kö­szönhetően Barcson is megho­nosították a versenytáncot. Ma már tíz barcsi páros versenyez Barcs, Szigetvár és Szentlőrinc közös versenytánc klubjának, az Adria-SzIGO-nak a színei­ben. Ugyancsak a ház ad ott­hont a Riverside Bandnek. A rutinos muzsikosok 15 koncer­tet adtak az idén, s titkon ké­szülnek egy CD elkészítésére. Az igazgató ezt már csak azért is szívügyének tekinti, mert maga is játszik a zenekarban. Nagy Jenő Bűnözők hazai pályán Megmaradnak az országhatáro­kon belül mind a horvát, mind a magyar bűnözők. Jelenleg sem Barcson, sem a szemközti Viro- viticán nem folyik olyan bűn­esetben vizsgálat, amelynek a másik ország állampolgára is ré­szese. Az elkövetők a hazai pá­lyát választják — tudjuk Kiss Elemértől, a barcsi kapitányság vezetőjétől. — A horvátok ná­lunk inkább áldozatai a bűnté­nyeknek. Feltörik az autóikat, kizsebelik őket, ellopják pénz­tárcáikat a határvidékre speciali­zálódott zsebesek. A rendőrök szerint a magyar elkövetőket leginkább az riasztja el a horvát­országi próbálkozástól, hogy a horvát rendőrség rendkívül ke­ményen bánik a lebukott bűnö­zővel. Tapasztalat, hogy még a legkisebb közlekedési vétsége­ket is szigorúan torolják. N. L. USZODA ÉS CSATORNA KELLENE Mire költené a város pénzét? — kérdeztük a barcsiakat. Fülöp Ignác: — Elsősorban új munkahelyeket igyekez­nék teremteni. Akár úgy is, hogy az önkormányzat alapít vál­lalkozást, s ezzel ad megélhetést az embereknek. Jobb lenne ez, mint nyolcvanmillió forintot segélyekre kiosztani. Ennyit költ ugyanis Barcs egy évben a rászorulók támogatására. A gond az, hogy ezért a pénzért nem kell megdolgozniuk, s így a segélyekkel csak leszoktatjuk a munkáról az embereket. Megpróbálnám szűrni a támogatottakat. Segíteném például a minimálbért kereső, szegényebb családokat is, akik maguk is törekednek a talpra állásra. Bátorfi Jenő: — Fejlesztésre adnék minél több pénzt. Például a kisebb utcák csatornázására, a szennyvízelvezetés megoldására. Nálunk a Dózsa György utcában a cipőüzem és a sportpálya közötti szakaszon ez a feladat még megoldatlan. Nincs csatornázás, nincs vízelvezetés. Nagy esőzésekkor tér­dig ér a víz. A közterületek tisztántartására is jobban ügyel­nék és több pénzt fordítanék. Gyaja Attila: — Csak nemrég költöztem Barcsra, de azért már van néhány elképzelésem, hogy mire kellene itt több pénzt költeni. Szerintem is nagyon fontosak a fejlesztések, úgy látom, hogy a város irányítói is ezen a véleményen van­nak. Nagy kérdés errefelé a munkanélküliség, mindenképpen igyekeznék munkahelyteremtő beruházásokat szorgalmazni. Fontos még az is, hogy jó útjai legyenek a városnak, és sokat költenék a sportra is. Cseresznyés Gézáné: — Elsősorban uszodát építtet­nék, mert ez még hiányzik Barcson, ugyanakkor az egészsé­gesebb élethez rendkívül fontos lenne. Ésetleg egy színvona­las teniszpálya is elkelne, és ha nagyon sok pénz állna a ren­delkezésemre, egy színházat is építtetnék. Pál Péter: — Többet fordítanék a közterületek rendben tartására, az iskolák fejlesztésére. Mindkét területen volna mit rendbe hozni. Igyekeznék minden eszközzel munkahe­lyeket teremteni. Akár úgy is, hogy maga az önkormányzat hozzon létre többeket foglalkoztató vállalkozást. Jobban oda­figyelnék a cigány városrész fejlesztésére is, hiszen az is hoz­zátartozik Barcshoz. Csajbók János: — Azonnal hozzákezdenék egy kerék­párút megépítéséhez, ugyanis vannak napszakok, amikor Barcs Hanoihoz hasonlít, mert elözönlik a biciklisek a köz­utakat. Ennyi kerékpár sokszor már önmagában is balesetve­szély forrása. Még rosszabb a helyzet sötétedéskor, mivel sok biciklivel világítás nélkül közlekednek. Gépkocsivezetőként látom, hogy ez mekkora problémát jelent. Aztán egy nagyobb játszóteret is építenék a Köztársaság utcában lakó gyerekek­nek. A jelenlegit ugyanis már kinőtték. S a belváros egyes pontjain fekvőrendőröket tennék le, tapasztalatom szerint rá­fér egyes autósokra a forgalomlassítás. Fekete Józsefné: — Olyan boltokat építtetnék, ame­lyekben a cikkek megfizethetők a barcsi vásárlóknak is, nem­csak a horvátoknak. Főleg pedig jól fizető munkahelyeket te­remtenék. A támogatásokat, szociális segélyeket nemcsak a romáknak adnám, hanem azokat a magyar családokat is segí­teném, akiknek szintén megélhetési gondjai vannak. Bogdán Aranka: — A segélyekre költött pénzt nem csökkenteném, csak az elosztására figyelnék oda jobban. A támogatás szükséges, hiszen kevés a munkahely Barcson, so­kan hiába próbálnak, nem tudnak a maguk erejéből talpra állni. Ugyanakkor körültekintően vizsgálnám, hogy kinek adok támogatást. Több pénzt költenék a közterületek karban­tartására, játszóterek, parkok rendbetételére. Tovább folytat­nám az önkormányzati lakások építését, hiszen a fiatalok — a szülők anyagi támogatása nélkül — nem tudnak lakáshoz jutni. Pandnrics Istvánná: — Többet költenék az egészség­ügyre, ez lenne talán a legfontosabb. Állandó orvosokat csá­bítanék Barcsra, támogatnám az idősek gyógyszerellátásának költségeit. Többet adnék a közoktatásra, intézményekre is. A segélyek összegét is növelném, és kiterjeszteném a kiskerese- tűekre. TA-TA KÉR. BT. GARDÉNIA Szaküzletében (Barcs, Sétatér 4., Sétatér 2.) MÉTERÁRU - rövidáru - FÜGGÖNY - szőnyeg - LAKÁSTEXTIL MIMDEM EGY HELYEM KAPHATÓ! A FELMÉRÉSTŐL A FELTEVÉSIG!!! Minőségi lakástextíliák ELÉRHETŐ ÁRON! TELJESKÖRŰ SZOLGÁLTATÁSSAL!!!- exkluzív függönyök és dekoranyagok- függönykiegészítők, karnisok, rojtok, bojtok, elkötők stb. NÁLUNKTALÁLJA A RÉGIÓ legnagyobb BÚTORSZÖVET kínálatát. Bővebb információval munkatársaink szívesen tájékoztatják a KEDVES VÁSÁROLNI SZÁNDÉKOZÓKAT. Áruválasztékunk ismét bővült: SZŐNYEGPADLÓ minta utáni értékesítésével, a legrövidebb SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐRE! ÉS HOGY A MOTTÓNKRÓL- „NÁLUNK MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI" - se feledkezzünk meg, mi legyen HÉTFŐN?,- LEGYEN MAGYAR NAPI címszó alatt MÁJUS 26-tól minden hétfőn AKCIÓVAL várjuk vásárlóinkat:- ruházati méterárura 15%- lakástextilre 10% kedvezményt adunk AKI HOZZÁNK JÁR, JÓL JÁR! NE FELEDJE, TÉRJEN BE A TA-TA KÉR.-BEI Udvarias kiszolgálással VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT (50872) TA-TA KÉR. BT. A nagy beruházásoktól várják a foglalkoztatás javulását Százmillió munkanélküliekre Több mint százmillió forintot költöttek idén Barcson és kör­nyékén a munkanélküliek tá­mogatására, átképzések finan­szírozására — tudtuk meg Der- nanecz Józsefnétől, a barcsi munkaügyi kirendeltség veze­tőjétől. Ennyi pénzt sikerült a különböző programjaikra meg­szerezniük a foglalkoztatási alaptól. Ez a legnagyobb ösz- szeg, amely eddig ebbe a tér­ségbe került a munkanélküliség enyhítésére. — A munkanélküliek száma a legfrissebb adatok szerint 2170 — mondta el a kirendelt­ségvezető. — A tél megérkez­tével ennek a számnak a to­vábbi növekedésére lehet szá­mítani. Nagyobb létszámú munkanélkülire számít a kiren­deltség a környező szövetkeze­tektől, ahol télen kevesebb a munka, és a fölöslegessé vált munkaerőt elküldik. Demanecz Józsefné el­mondta azt is: nagy várakozás előzi meg a barcsi nagyberuhá­zások megkezdését. Sok mun­kanélküli érdeklődött már ed­dig is arról: alkalmaznak-e a kivitelezők helyi munkaerőt. Egyelőre azonban a munkákat elnyert foglalkoztatók nem je­lentkeztek ilyen igénnyel. — Úgy tűnik, hogy az elkez­dődő nagyberuházásoknál, pél­dául az elkerülő út építésénél elsősorban nem a helybeliekre, hanem saját embereikre gon­dolnak a vállalkozók. A szak­munkáknál egyértelműen ez a helyzet, remélhetőleg azonban segédmunkákra igénybe veszik a helybeliek munkaerejét is. A kirendeltségnek jelenleg több tanfolyama is zajlik állás­talanok számára. Népszerű a boltvezetői tanfolyam, a valu­tapénztárosi, valamint az álta­lános iskola befejezését célzó tanfolyam. Rövidesen indul a famegmunkáló szakképesítést adó kurzusuk is — mondta el a kirendeltségvezető. Emellett a kirendeltség fontos feladatának tartja azt is, hogy a támogatási lehetőségekről, pályázati kiírá­sokról is tájékoztassa azokat a munkanélkülieket és foglalkoz­tatókat, akiket ezek érinthetnek. Nagy László I---------------------------------------1 I Vágja ki, I I mert szüksége j lehet rá! I A I SOMOGYI HÍRLAP \ hirdetésfelvevő helyei Barcson és környékén Mendöl József, Barcs, Bajcsy-Zs. u. 139/1. A takarékszövetkezetek barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári, csurgói, zákányi, berzencei irodájában (53036)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom