Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-27 / 277. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1997. november 27., csütörtök Mernyeszentmiklósi idősek ünnepe Pásztohy András ország­gyűlési képviselő köszön­tötte Mernyeszentmikós nyugdíjasait a múlt hétvé­gén tartott idősek napján, sokukat név szerint is, hisz az ismeretség nem mai ke­letű. A költségeket álló mernyei önkormányzat üd­vözletét Farkasné Szecsődi Erika jegyzőasszony tol­mácsolta, majd ajándék- csomagot és vásárlási utal­ványt adott át a falu 35 idős lakójának. A gyerekek mű­sora és a közös ebéd zárta a jó hangulatú összejövetelt. Atádi bajtársak családi estje A Nagyatádi Bajtársi Egyesület legutóbbi talál­kozójára a családtagok is hivatalosak voltak. A volt helyőrségi klubban tartott összejövetelen a somogy- udvarhelyi Rozmaring ha­gyományőrző együttes adott nagy sikerű műsort, lakodalmas jelenetüket vastaps jutalmazta. A lélek készül a karácsonyra Minden hó első hétfőjén tartják találkozójukat a Ba- latonföldvári Nyugdíjas Klub tagjai. December 1- jén Kiss Iván plébános lesz a vendégük és a szeretet közelgő ünnepéről beszél­getnek, hogy a lélek felké­szüljön karácsony üzeneté­nek befogadására. Mint minden alkalommal, szó esik a nyugdíjasokat érintő tudnivalókról is. Az immunrendszer szerepe életünkben A megyei önkormányzat nyugdíjas klubjának egész­ségvédő sorozata keretében dr. Deák László adjunktus, belgyógyász szakorvos az immunrendszer szerepéről tart előadást. A rendez­vényre a szokott helyen, a megyeháza földszinti elő­adótermében kerül sor de­cember 3-án este fél 6-kor. TKM-klubdélután a Táncsicsban A Tájak, Korok, Múzeu­mok Klub a felújítási mun­kák miatt kiszorult régi he­lyéről, rendezvényeiket a Táncsics gimnázium igaz­gatójának jóvoltából az is­kolában tarthatják. Hétfőn délután 4-kor Stekker Jó­zsef klubtársuk diaképeit nézhetik meg. Szakszervezet az idősekért A megye vasas-nyugdíjasainak nemrég tartott találkozóján két fővárosi vendég is részt vett: Czerván Mártonné dr., az MSZOSZ Nyugdíjas Választmány elnöke és Schmidt Frigyes, a vasas-ágazat titkára. A két vezetővel a szervezetükhöz tartozó idősek helyzetéről beszélgettünk. Schmidt Frigyes fotó: török- A vas és acél országának il­lúziója szertefoszlott, a rend­szerváltás során nagyüzemek sora szűnt meg, ezzel tulaj­donképpen gazda nélkül ma­rad az idó's vasasok jelentős tábora. Mit tehet értük a szak- szervezet?- Az egyik legnagyobb ha­gyományú szakszervezet a va­sas, idén emlékeztünk alapítá­sának 120. évfordulójára - vá­laszol Schmidt Frigyes. - A KGST munkamegosztása kere­tében az elmúlt 30-40 évben óriás cégek jöttek létre, ezek a piacgazdasági körülmények között életképtelenek lettek, a nyolcvanas évek 900 ezres tag­sága mára 120 ezerre fogyott. A szakma nyugdíjasai vállala­tok híján a szakszervezetekben keresték a kapaszkodót. So­mogy jó példája annak, hogyan lehet értelmes elfoglaltságot te­remtve, érdekvédelmet kínálva összefogni az idős embereket. A jelképes, havi 20 forint körüli tagdíjért nehéz helyzetben ala­pítványaink segítségével támo­gatást tudunk nyújtani és nem­csak egyéneknek, hanem a terü­leti szervezeteknek is. Igyek­szünk bővíteni szolgáltatásaink körét, hogy minél több idős szaktársunk találja meg a hoz­zánk vezető utat.- 1999 az idősek világéve lesz, az MSZOSZ Nyugdíjas Választmánya milyen rendez­vényekkel készül az ese­ményre?- Valóban már most meg kell tenni az előkészületeket ahhoz, hogy a világév ne külsőségek­ben, hanem tartalmában legyen jelentős - válaszolta Czerván Mártonné dr. - Tervezzük az eu­rópai nyugdíjas szervezetek ta­nácskozását, Idó's ember a 20. század végén, a 21. század ele­jén címmel, az Idősügyi Tanács titkársága ezt a programunkat már elfogadta. A mai modem technikát, a számítógépeket is emberek kezelik, ezért azt gon­doljuk, sok hasznosítható tapasz­talatot, a munka, a munkahely megbecsülését tudnák átadni a régi szakik mai fiatal társaiknak egy találkozósorozat révén. Az én nagyapám, az én nagyanyám témakörben iskolásoknak terve­zünk pályázatot. Talán a legfon­tosabb elképzelésünk - az idős emberek egymás iránt tagadha­tatlanul meglevő segítőkész­ségre alapozzuk ezt - a települé­seken található öreg mesterem­Czerván Mártonné dr. berek felkutatása és aktivizálása, hogy a nyugdíjasok ne horribilis szervizköltséget fizessenek egy elromlott vasaló vagy mosógép megjavításáért. Azt reméljük, ehhez megteremthetők a ked­vező adózási feltételek is.- Parlamenti források sze­rint jövőre megkezdődik az idősügyi törvény előkészítése. Az MSZOSZ-választmány mi­lyen garanciákat építene a jog­szabályba?- Mindenekelőtt azt szeret­nénk, ha nem aktuális érdekek szerinti, hanem hosszú távon alkalmazható törvény születne. Rögzíteni szükséges szerin­tünk, hogy az idős ember ugyanolyan jogú állampolgár, mint a munkában álló társai, életlehetőségei ennek megfele­lően alakuljanak. Mondja ki a törvény: a nyugdíjasnak joga van ahhoz, hogy emberi méltó­ságát megőrizve élje le életét, az ehhez szükséges gazdasági, egészségügyi és egyéb feltéte­lek megteremtése a társadalom feladata. Katona Csongor Szépkorúakat köszöntöttek A falu legnagyobb terme is szűknek bizonyult Ötvöskónyi- ban az idősek napján. Az ön- kormányzat hívta meg a telepü­lés nyugdíjasait, és legalább hetvenen el is jöttek. Óvodá­sok, iskolások - az unokák, dédunokák - műsora szórakoz­tatta a nagyszülőket, akik a népi hagyományokra épülő előadás láttán megnyugodhattak, nem lesz itt baj a folytatással. Mikola István polgármester nem is mulasztotta el, hogy megköszönje az óvónőknek, tanítóknak ezt az értékmentő munkát. A falu legidősebb la­kóját, a 94 éves Hegedűs Imrét köszöntötte ezután, a legidő­sebb asszony, a 93 éves Tóth Jánosné, nem tudott részt venni az ünnepségen, így őt jókíván­ságaikkal otthonában keresték A legkisebbek köszöntik a ,94 éves Hegedűs Imrét fel az önkormányzat képviselői, halászlé-vacsorával, nótázással, Az ötvöskonyi idősek ünnepe beszélgetéssel zárult. (Németh) A választmány határoz a gála bevételéről A Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségé­nek elnöksége legutóbb úgy döntött, hogy az október végi - a Nők Kaposvárért, Kapos­vár a Nőkért Egyesülettel kö­zösen rendezett - jótékony- sági gála bevételéből a szö­vetséget illető összeg jó részét a megye egyesületeinek, klub­jainak ajánlja fel, azzal a megkötéssel, hogy csak nehéz körülmények között élő, nél­külöző tagjaik megsegítésére fordíthatják.- Nyolcszázezer forintot kapott a szövetség - tájékoz­tatott Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke -, ebből öt­venezret a segesdi szociális otthon lakóinak cipővásár­lásra adtunk, a megmaradó 750 ezer forint nagyobbik ré­szét kívánjuk tagszervezete­ink között felosztani, ennek elveit az elnökség hétvégi ta­lálkozóján beszéljük meg, a döntő szót a választmány mondja ki.. A kisebbik rész­ből alapítvány létesítünk, természetesen ennek hozama is a segélyezést szolgálja.- Közel a karácsony, az egyesületeket, klubokat ho­gyan értesítik az elnökség döntéséről?- A jövő héten, december 4-én választmányi ülést tar­tunk, a testület határoz a pénz sorsáról. Tagszervezeteink itt kapnak részletes tájékozta­tást. K. Cs. Nyomdászok, emlékek Hasznos a gép, de az ember is fontos fotó: török anett Az ötvenes években nyomdász kollégáktól hallottam az alábbi történetet: az államosított üzem igazgatójánál december­ben szokás szerint megjelentek a nyugdíjas szedők, gépmeste­rek, könyvkötők, jöttek a disz­nóért. A tulajdonos ugyanis azelőtt minden évben egy két­mázsás sertéssel kívánt kelle­mes karácsonyt egykori alkal­mazottainak. Persze nem kap­tak semmit a suszterből lett di­rektortól, és az esetet is csak annak bizonyítására említem, hogy a míves szakmában nem újkeletű az elődök megbecsü­lése. Ápolja ezt a hagyományt a Kaposvári Nyomda Kft is, péntek délután tartottak itt nyugdíjas találkozót. Mike Fe­renc igazgató köszöntötte a megjelenteket, adott tájékozta­tót a cég helyzetéről. El­mondta, nem volt könnyű a talpon maradás, a rendszervál­tás után gombamód szaporod­tak a nyomdák, csak a megye- székhelyen ma közel ötven kisüzem működik, óriási a konkurencia, a feltételek pedig nem azonosak. Peltzer Károly kéziszedő az igényes munkák mestere volt, 1990-ben ment nyugdíjba, pá­lyája során plakátok, meghí­vók ezreit tervezte, állította össze. Szinte az igazgató sza­vait folytatta, amikor azon ke­sergett, milyen igénytelenek, ízléstelenek a mai nyomtatvá­nyok. A számítógép kápráza­tos lehetőségeket teremtett, de a komputer-zsenik nem vették a fáradságot, hogy tipográfiai ismereteket szerezzenek.- Maszatolják a színeket, olvashatatlan betűket használ­nak, sokszor nem tudja az em­ber, hol kezdődik, hol ér véget a szöveg. Bosszankodom, ha a levélszekrényben ilyen gusz­tustalan reklámanyagot talá­lok. Aztán elmegyek horgászni és ott megnyugszom, az igény­telenség tobzódása meg majd csak véget ér egyszer... Katona Csongor MEGHÍVÓ , % A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Rászvénytársaság (székhelye: 7400 Kaposvár, Dombóvári út 3.) igazgatósága 1997. december 29-én 10.00 órára rendkívüli közgyűlést hív össze A közgyűlés helye: Sütév Rt. központi tanácsterme (Kaposvár, Dombóvári út 3.) A közgyűlés napirendi pontjai: 1. A Biscuit Kft. beolvadása a Sütév Rt-be 2. A Sütév Rt. alapszabályának módosítása 3. Tisztségviselő választás 4. Egyebek Minden részvény egy szavazatra jogosít. A részvényes részvényei vagy a részvények őrzésével megbízott pénzintézet által kiállított letéti jegy átadása ellenében a részvényeiről a közgyűlés megkezdése előtt szavazójegyet kap. A szavazati jog gyakorlása személyesen vagy képviselő útján, nyílt szavazással a közgyűlés elnöke által megjelölt időpontban történik. A képviseleti meghatalmazást a közgyűlés megkezdése előtt a közgyűlés elnökének át kell adni. A közgyűlés összehívója kéri a tisztelt részvényeseket, hogy a közgyűlést megelőző regisztráció érdekében a közgyűlés helyszínén 9.00 órától szíveskedjenek jelentkezni. Sütév Rt. Igazgatósága (66293) A parányi műhelyben minden kéznél van Hegedűre cserélt kaptafa Sok ember nótáját elhúzta már Bendi Géza. A szennai hegedűkészítő és -javító negyven évig zenélt a falu muzsikusaival. Lakodalom vagy bál ritkán zajlott le nélkülük. Cipésznek készült, de ott hagyta a kapta­fát, mert a hangszerek jobban csábították, felcsapott hegedűkészítőnek. 1943-ban, vizsga nélkül lett mester. — Nagybátyám zenész volt, sokat ta­nultam tőle — meséli. — A háború után alapítottam meg hattagú zenekaromat. S ahogy ezt kimondta, már akasztotta is le egyik kedves hangszerét, és párás tekin­tettel játszotta a szomorú-szép nótákat. Gondolatai hol a fronton, hol egyik ba­rátja lakodalmán jártak. Ugyan már lako­dalmakban nem játszik, de azért nem mú­lik el olyan nap, hogy kezébe ne venné a vonót. — Több mint nyolcvan hegedűt készí­tettem — mondja büszkén. — Csinálnék én többet is, ha keresnék, de ma már rit­kán kopogtatnak be hozzám, pedig Né­metországban, Franciaországban, Kana­dában, az Egyesült Államokban, Hollan­diában és Törökországban is muzsikálnak szennai hegedűvel. — Milyen a jó hegedű? — Jó anyag és gondos munka kell hozzá. Jávorfából van a háta, az eleje meg az oldala lücfenyőből. Ha elkészül egy hangszer, mindig kipróbálom. Bendi Géza megmutatja műhelyét. A kis helyiségben helyiségben minden kéz­nél van. Ha teheti gyakran kijár ide. Most is vannak félkész hangszerei. Egy hege­dűn általában 3-4 hétig dolgozik. Egy nyak megmunkálása két napig tart. — Mennyibe kerül egy ilyen hegedű? — Húsz és hatvanezer forint között mo­zog a hegedű ára. Jó volna havonta eladni legalább egyet. A pénz elkelne a nyugdíj mellé. Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom