Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
1997. november 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Sok a szemét, kevés a pénz Illegális szemétlerakók szinte mindenütt vannak Somogybán. Az is előfordul — mint ahogy Kőkút és Hencse között —, hogy a háztartási hulladékot a kialakított szeméttelep közvetlen közelébe hordják, s így főleg a melegben terjeng az átható szag. A szeméttelep és a hulladék ügye ugyan jegyzői hatáskörbe tartozik, ám a vékony pénztárcájú önkormányzatok nehezen tudják megszervezni a kommunális hulladék elszállítását. Sok esetben még a szemét lefedésére, eltolatására sem futja. Ráadásul ha a lakosság tudomást szerez arról, hogy a közelben valamilyen hulladékkezelő, lerakó létesítményt akarnak építeni, rögtön tiltakozik. Közben kevesen törődnek azzal, hogy saját kertjük végében vagy a közeli erdő árkában bűzlik a szemét. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei szerint a közömbösség és kényelemszeretet mellett az is nehezíti a dolgot, hogy az önkormányzat egyúttal hatóság is. A lerakóhely-létesítést viszont sok helyen gátolja a pénzhiány. Ha van is szeméttelep, nem használják ki, mert olcsóbb egy közelebbi, engedély nélküli agyaggödörbe kihordani a hulladékot, mint a szomszéd településre, ahol ezért még fizetni is kellene. A megoldás kulcsa tehát az önkormányzatok kezében van, ám ez a kulcs csak nehezen fordul. Kőkúton és Hencsén is. Az ominózus szeméttelep hónapok óta várja, hogy eldózerolják. Pedig a kis települések összefoghatnak, építhetnek egy lerakót vagy csatlakozhatnak a már meglévőkhöz. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium alapja tartogat is erre pénzt. És ezt — remélhetőleg — az önkormányzatok is tudják. Somogybán 8700 lakás vár korszerűsítésre Még késik a panelhitel A megye négy városában több ezer családnak okoz növekvő gondot panellakása romló műszaki állapota és az ebből adódó magas fenntartási költség. Lényeges korszerűsítést nem végeztek, a tulajdonosok többsége ezt meg sem tudná fizetni. A kelet-német példa is azt mutatja, csak állami segítséggel lehet újjáéleszteni a lakótelepeket. Egy átlagos panellakás fűtése havi 6500-9200 forintba kerül Somogybán. A legrégibbek 25 évesek, a legfiatalabb lakásállomány Marcaliban van: 1983-86 között épültek. Az 1300 siófoki panelből ugyanúgy menekülnek a lakók, mint máshol. Ott néhány éve már az is előfordult, hogy az egyik elem kidőlt az utcára. A korszerűsítés legnagyobb akadálya, hogy sok lakó hitelképtelen; másrészt nem alakult ki bennük a tulajdonosi tudat; csaknem lehetetlen valamennyi tulajdonos hozzájárulását megszerezni. A közelmúltban tartott drezdai szemináriumon a somogyi szakemberek is megtudhatták: ott csak a teljes korszerűsítés után privatizálták ezeket a lakásokat. Egynek a felújításával egy hét alatt kellett végezniük: kicserélték a strangokat és a vizesblokkokat; új, könnyűszerkezetes erkélyeket és előtetőket szereltek föl; a külső falakat hőszigeteléssel és burkoló lapokkal látták el. Ennek következtében harmadára csökkent a házak hővesztesége. — A műszaki megoldások nálunk is alkalmazhatók lennének — mondta dr. Schiller Mária építészmérnök, aki részt vett a szemináriumon —, ám Németországban a lakásüzemeltetési cégek állami hitelből végezték el a felújítást. Idehaza is ki kellene alakítani a teljes hitel- és támogatási rendszert. Az átalakítások költségeit a lakbérekben érvényesítették: egy családfő átlagos nettó fizetésének a hetedrészével emelkedtek a lakbérek, a fűtésdíjak azonban lényegesen csökkentek. A lakáskorszerűsítésekkel párhuzamosan az önkormányzat saját pénzéből felújította a zöldterületeket, parkolókat épített és esővízgyűjtőket helyezett el. Nálunk a jövőre érvénybe lépő társasházi törvényszabályozás már nem köti valamennyi lakó beleegyezéséhez a felújítást. Azonban a már hónapokkal korábban elhíresztelt német panelhitel egyelőre várat magára, az OTP megyei igazgatóságán elmondták: mégsem a pénzintézetet bízták meg a kezelésével, de egyébként is úgy tudják, egyelőre áll az ügy. Katona József Hetvenmillió forintos nagyberuházás a Dráva Parkettnél / Átadták az új raktárközpontot Újabb nagyberuházás fejeződött be a barcsi Dráva Parkett kft- nél. Tegnap adták át azt a 2400 négyzetméter alapterületű, hat méter magas könnyűszerkezetű csarnokot, amely a cég központi készáru-raktáraként üzemel ezután. A beruházás költsége hetven millió forint volt — mondta Ratalics Frigyes műszaki igazgató. — Eddig a tárolást a gyártó üzemrészeknek kellett megoldaniuk, s ez nem ment mindig zökkenőmentesen. Most egy helyre kerül a cég valamennyi terméke, a többféle szalag és hagyományos parketta, valamint a fűrészáruk egy része is. Egyszerre 1200-1300 köbméter készáru befogadására elegendő a megépült csarnok. Nagy raktár híján előfordult, hogy egy-egy megrendelést nem tudtunk teljesíteni, mert éppen nem volt kéznél olyan alapanyagunk, amilyenre a megrendelés szólt. A korszerű, számítógépes nyilvántartással ellátott raktár biztonságosabbá teszi a megrendelések teljesítését, ennek révén bármilyen igényt azonnal ki tudunk elégíteni. Az építkezés két és fél hónapja kezdődött el, s a barcsi kivitelezők úgy dolgoztak, hogy még a rossz idő beállta előtt elkészüljön az új csarnok. A németországi tulajdonos képviseletében Karl- Wilhelm Mauer pénzügyi- és kereskedelmi igazgató vette át az új raktárépületet. N. L Az oktatás piacán a tanítóképző (Folytatás az 1. oldalról) Tanítóképzőnk nemcsak a hasonló profilú felsőoktatási intézmények, de a vidékiek között is párját ritkította. Kaposváron kívül Győr, Veszprém, és pécsi Janus Pannonius Tud mány- egyetem mutatta be 'r' .magát. Kiss Jenóné dr. Kertesei Éva, a főiskola médiaügyekért felelős főigazgató helyettese elmondta: a jelenlét nyitottságot jelent az oktatáspiacon, lehetővé teszi a piac megfigyelését, a kapcsolatépítést. A Csokonai iskola standján Pintér Attila szervezési és PR referens és Kisszó'- ló'si Szánthó Beáta levelező tagozatos hallgató fogadta a látogatókat, akiket - a számítógép képernyőjén - köszöntött a főigazgató is. A nyitottság szellemében invitált pedagógust, szülőt kaposvári sétára. Mivel a hallgató várost is választ a továbbtanuláskor, különös figyelmet szentelt a főiskola annak, hogy vonzóvá tegye Rippl-Ró- nai és Nagy Imre szülővárosát, a Csiky Gergely Színház otthonát. A diákváros életéről Varga Kinga HÖKOSZ-titkár írta le szókimondó tapasztalatait. A főiskola Internet-oldalai a várost, környékét, s a főiskolát madártávlatból is megmutatták, s természetesen a főiskola rövid története, szervezeti felépítése, Négy négyzetméteren is „elfért" a kaposvári főiskola képzési struktúrája is szerepelt a programban. A szórólap szintúgy tartalmazta az alapvető információkat az ország egyik legnagyobb tanítóképzőjéről. Kapósak voltak a főiskola kiadványai is. Rosta István kandidátus tanszékvezető technikatörténeti kötetére lecsaptak a műszaki iskolák. Keresett volt BóTtni Antal Helyi társadalom című kötete, Orsós Anna Beás-magyar szótára, Beás nyelvkönyve, és a Sajtókönyvtár-sorozat. A látogatók ajándékba szórólapot, s egy igényes kivitelű hallgatói kalendáriumot s hozzá Csokonais tollat kaptak. A PR referens „lélekjelenlétének” köszönhetően a közoktatás elsőszámú embere is tulajdonosa ezeknek: Magyar Bálint miniszter is a Csokonai főiskola hírvivői között van. B. T. Gyógyszálló épül Marcaliban Egy hónappal ezelőtt született megállapodás, a marcali önkormányzat és a Danubius Rt között a Marcaliban létesítendő gyógyszállóról. Azóta kijelölték a szálló helyét, a gyógyüdülő rt orvosai pedig megkezdték a marcali gyógyvíz gyógyászati fejlesztését. Az érdekeltek tegnap a marcali városházán találkoztak, hogy az előkészítés részleteiről tárgyaljanak. Az előkészítést két szakaszban végzik. Először - erről döntöttek tegnap - az önkormányzat és a Danubius Rt még novemberben létrehoznak egy 10 millió forint alaptőkéjű társaságot. Ez a kft arra lesz hivatott, hogy a beruházás finanszírozására létrehozandó részvénytársaság megalakulásáig irányítsa az előkészítést. Az 1,6 milliárdos beruházást finanszírozó részvénytársaság dr. Sütő' László polgármester szerint, várhatóan a tavasszal, még az április alapkő letétel előtt megalakulhat. Dr. Deák Imre, a Danubius Rt általános vezérigazgató helyettese a tárgyalás után elmondta: a marcali beruházás, a szálloda hévízi fejlesztési koncepciójába illesztve kapott zöld utat. Az országos érdekeltségű szállodalánc vezetői a jó minőségű gyógyvíz és a város kedvező elhelyezkedése miatt döntöttek Marcali mellett. A vezérigazgató helyettes szerint egyébként a nyár első hónapjában már látható eredménye lehet az idáig csak írásban rögzítetteknek. Kitüntetések a világnapon A Takarékszövetkezeti Érdemérem arany fokozatát vehette át kiváló munkája elismeréseképpen a takaré- . kossági világnapon a csurgói Kovács Jánosné. A kitüntetés ezüst fokozatát kapta a nagybajomi Nagy- pál Olga, a balatonszárszói Elek Jánosné pedig a bronz fokozatot vehette át. A kitüntetéseket tegnap a takarékszövetkezetek országos ünnepségén Győrben vették át a díjazottak. A takarék- szövetkezetek által a világnapra kiírt országos rajzpályázaton a nagybajomi Pádár Krisztina 5. lett. Fórum az ifjúsági turizmusról Az I. Balatoni Ifjúsági Turisztikai Szemináriumra Zánkán kerül sor. Bartos Csaba, a központ marketingvezetője tegnap elmondta: százharminc ifjúsági szálláshely van a régióban, amelyek összesen húszezer ágyat kínálnak. A szervezők célja az ifjúsági turizmus időszerű kérdéseinek megvitatása, a balatoni régió fejlesztését célzó intézkedések megfogalmazása, és a finanszírozási lehetőségek megmutatása. Anyanyelvi verseny eredményei Az Édes anyanyelvűnk országos nyelvhasználati versenyen a gimnáziumok és szakközépiskolák kategóriájában 62 tanuló indult. Schnider Marianna, a barcsi Széchélyi Ferenc Gimnázium tanulója a 44., Hideg Tamás a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium diákja az 52. helyen végzett. A szakmunkásképzősök kategóriájában 24-en indultak. Kasza Lilla a siófoki Krúdy szakmunkásképző diákja 4., Füle Rita a szőcsénypüsztai erdészeti szakmunkásképző tanulója a 13. lett. Betöréses lopások Ságvárnál Két siófoki lakos ellen folytat eljárást a helyi rendőrkapitányság; mindkettőjükkel szemben alapos a gyanú arra, hogy betöréses lopásokat követtek el. Az elkövetők Ságváron és környékén hétvégi házakba, présházakba és pincékbe hatoltak be. Házkutatás során számos kétes eredetű tárgyat találtak a rendőrök, akik kérik a sértett ságváriak jelentkezését a kapitányságon. Természetvédő nagyberényiek Az általános iskola csaknem minden tanulója részt vett a nagyberényi falutakarítási akcióban, amelyhez számos felnőtt is csatlakozott. Az osztályok felosztották maguk között az utcákat; ösz- szesen mintegy tíz zsák szemetet szedtek össze. Vil- lányiné Csatos Éva főszervező és Szász Gáborné igazgató elmondta: a környezetük védelme érdekében további rendezvényeket szerveznek. Információnk szerint a csoport jelenleg a cambirdge-i egyetem továbbképzésén résztvevő vezetője kísérleti programot szeretne együtt végigvinni a nagyberényi iskolásokkal. Kétszáz tonna gesztenyemassza Bányáról Jó minőségű a gesztenye, de az idén kevesebb termett, mint tavaly, ezért a külföldi piacokról is szerzünk be alapanyagot — mondta Egyed Károly, a kaposvári Rotech kft ügyvezetője Bányán, ahol 4 éve működik gesztenyefeldolgozó üzemük. Mindössze két-három hétig tart a szezon, s az idén már könnyebb a gyártás, hiszen folyamatosan korszerűsítették a kis üzemet; már számítógép is segíti a munkát. Tizenöten keresik kenyerüket a gesztenyével. Hosszú a folyamatsor, amíg a fogyasztóhoz kerül a negyedkilós csomagolású gesztenyemassza. Gondos válogatás és mosás után fő az üstben, majd zsírtalanítják, passzírozzák, dagasztják és csomagolják. A hűtőkamrába naponta 10 tonna kerül, ahonnan folyamatosan szállítják. A kft ebben az évben 150-200 tonna gesztenyemasszát értékesít a hazai piacokon. — Kísérletezünk is — jegyezte meg Egyed Károly. — Mézeset, tartósítószer nélkülit is gyártunk, de natúrgesztenyét is csomagolunk, mert a háziasszonyok felvetették, miért nem készítünk ilyent. Ugyanis az ízesítés nélküli a legjobb a karácsonyi töltött pulykához. A fiatal ügyvezető — aki tíz éve foglalkozik gesztenyemassza-gyártással —, most külföldön tárgyal; a horvát, az albán és a szlovén piacot szondázza, mert a terméskiesést szeretné néhány tonnával pótolni. (Lőrincz) Csalódást okozott az idei szelídgesztenye-termés FOTÓ: TÖRÖK ANETT
