Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-14 / 266. szám
1997. november 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 73 millió forintot ad a Mól Rt a beruházáshoz Szabad az út a gáznak A Mesztegnyő környékén öt települést érintő gázfejlesztés földmunkáinak megkezdése után újabb 12 település került közelebb a tűzhöz Marcali térségében. A Mól Rt 73 millió forintos kötelezettségvállalásával ugyanis minden akadály elhárult a Szőkedencsen létesítendő, nagy kapacitású gázátadó állomás megépítése előtt - tudtuk meg dr. Suchman Tamástól, a körzet országgyűlési képviselőjétől (MSZP). A beruházást, amiről több mint két évvel ezelőtt váltottak szót először az érintettek, eddig finanszírozási nehézségek hátráltatták. Ezek most elhárultak,, és 80 millió forint összköltségű átadóállomás előkészítési munkái legkésőbb december 15-én megkezdődnek, így a környező települések előtt újra felcsillant annak lehetősége, hogy a Kögáz jelentős tehervállalásával és a korábban megszerzett területfejlesztési támogatással ritka kedvező feltételekkel jussanak vezetékes gázhoz. Horvátkút és Somogysámson mellett több településen eddig is csak műszaki akadálya volt a fejlesztésnek. az érintett önkormányzatok tehát újra a lakossághoz fordulhatnak, sőt időt is nyertek, hiszen a tél rendelkezésükre áll, hogy felkutassák a szükséges pályázati lehetőségeket és előkészítsék azok feltételeit.- Bízom abban, hogy Ne- mesviden és a többi településeken is pozitív döntést hoznak majd. Amennyiben pedig a kívánatos pozitív fordulat bekövetkezik az inkei erőművel kapcsolatban is, amelynek 1,3 milliárdos költségeihez a Kögáz 300 millió forinttal járulna hozzá, a környék összes településének gázellátása másfél év alatt megvalósulna - mondta dr. Suchman Tamás. Fábos Erika Egy fotós a felkelő nap országából A lenyugvó nap városa Ideue Kazuko az ikenobo japán professzor asszonyának fotóiból nyílt kiállítás tegnap a fonyódi Magyar Bálint Általános Iskolában. A város lakói rácsodálkozhattak a fényképeket látva, milyen érdekes és szép az otthonuk, milyen barátságosak az ismerőseik és a szomszédaik. Kazuko ilyennek látja őket és azt mondja, a Balaton déli partján Fonyódon nyugszik le legcsodálatosabban a nap. Ezért is mutatja be a lenyugvó nap városaként honfitársainak, akiknek körében egyre nagyobb az érdeklődés a balatoni város iránt. Francsics Zoltán polgármester örömmel ajánlotta a polgárok figyelmébe a róluk szóló fotókat, hiszen rendhagyó alkalom, hogy a felkelő nap országából érkezett vendég tiszteli meg Fonyód értékeit. Ez a kiállítás bejárta Japánt. Bazsó Dénes a Japán- Magyar Baráti Társaság fonyódi klubjának elnökeként mutathatta be a nyáron Kagos- himában. Többen jelezték, hogy turistaként személyesen is idelátogatnának. Stadler László, az iskola igazgatója szeretné ha hagyományteremtő lenne ez a bemutató, és ezután is helyet adhatnának a város képzőművészetének. G. M. Orvhorgászok milliót érő hajókban Fogas-fogás Szemesen Háromszáznegyvennyolc kiló fogast találtak annak a két bogiári férfinak a fagyasztóiban, akiket a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság nyomozói fogtak el. Újlaki László őrnagy, bűnügyi osztályvezető elmondta: a két orvhorgász éppen a vízről érkezett a sze- mesi kikötőbe, csónakjukban sorhoroggal fogott 20 kiló fogas volt. A többi, mintegy 470 darab a házkutatáskor került elő; összesen 467 ezer forint értékű nemes halat fogtak, illetve tároltak. Mivel a kár értéke nem érte el az ötszázezer forintot, a két bogiári férfi lopás vétségével gyanúsítható, ami két évi szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénz- büntetéssel sújtható. De a tapasztalatok szerint általában pénzbüntetésre ítélik az orvhorgászokat. Újlaki László azt is elmondta: az utóbbi időben megnőtt az orvhorgászok, illetve orvhalászok száma, akik gyakran milliókat érő hajókból, csónakokból vetik ki a hálót, fektetik le a sorhorgot. Tavaly tizenkét illegális módszerrel dolgozó horgászt fogtak el az idén - eddig - harmincat. A belga cég megállapításai egyeznek a nagyatádi elképzelésekkel Flamand modell a megyeházán Hilde Naesens, Gruber Attila, Marlene Iterbeke az asztalnál; érkezik Ormai István polgármester fotó: lang Flamand telepítésű környezetvédelmi információs rendszer segített dönteni abban, hogy Nagyatád és Csurgó közül melyik város környezete a legalkalmasabb egy dél-somogyi regionális hulladéklerakó megépítésére. Ez újabb gyakorlati eredménye Flandria és Somogy kapcsolatának. Az aprólékos kutatás eredményéről - a Nagyatád külterületére tervezett telep esélyesebb - tegnap a megyeházán tartott bemutató előadást az érintetteknek, köztük Ormai István nagyatádi és Szászfalvi László csurgói polgármesternek a flamand Belgroma cég. Dr. Gruber Attila, a megyei közgyűlés alelnökének bevezetője után Marlene Iterbeke és Hilde Naesens, a Belgroma munkatársai vetítettképes előadáson számoltak be az esettanulmányról. Ebben a dél-somogyi térség két pontján nézték meg a hulladék- lerakó esélyeit a helykijelölés és a környezetvédelem szempontjai alapján. A hét hektáros nagyatádi telep mellett szól, hogy az új lerakó a jelenlegi, várostól 2,3 kilométerre lévő telep területén alakítható ki. A csurgóit a várostól északra 1,2 kilométerre tervezték, művelés alatt lévő szántóföld 10 hektárnyi területére. Egyik sem helyezkedik el meglévő vagy tervezett környezetvédelmi területen belül; a csurgóitól másfél kilométerre északra azonban tervben van ilyen terület létrehozása. így a telep közel helyezkedne el az értékes tájképi helyekhez. Az esettanulmányt dr. Vékony László a megyei önkormányzat területfejlesztési főosztályának főtanácsosa, a program szakreferense tolmácsolta tegnap. Ormai István nagyatádi polgármester elmondta, a belga cég megállapításai egybeesnek az ő elképzeléseikkel. A szeméttelep kialakítására pályáznak a jövő évi somogyi területfejlesztési pályázaton is. Pozitívan nyilatkozott a jelenlegi üzemeltető Sauber Macher-Reno ügyvezetője, Ferencz József, aki elmondta: cége rész kíván venni a beruházásban. B. T. A szabad ár nem azt jelenti, hogy valahol olcsóbb lesz a gyógyszer Újabb keserű pirula (Folytatás az 1. oldalról) A szabad ár a társadalombiztosítás által nem támogatott, és a közgyógyellátási listán sem szereplő mintegy 2700 készítményre és nem a fogyasztói árra, hanem a gyógyszergyártó cégekre vonatkozik majd. Ezért 1988 januárjában sem fordulhat elő, hogy valamelyik gyógyszer például egy nagy forgalmú patikában olcsóbb lesz. Bizonyos, gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmények termelői árára pedig eddig is belátása szerint tett árrést a patikus. Major Jenó', a kaposvári Korona Gyógyszertár vezetője szerint Tia ez másként alakul, káosz várható a gyógyszerellátásban. Hivatalos információi egyébként még nincsenek, ezért azt reméli, hogy a szakma és a gyógyszerészkamara egységesen lép majd fel. Egyébként átlagosan 10,8 százalékkal emelkedik majd a gyógyszerek ára. A somogyi patikusok attól tartanak, hogy némely gyógyszer esetében 15 százalék is lehet, amit még inkább megérez a beteg. Dr. Harag Ferencné, a Borostyán patika vezetője azt reméli: mielőbb kapnak konkrét tájékoztatást, hogy megszűnjenek a találgatások. Azt reméli: az egyes gyógyszereken jelentkező haszon nem lesz túl magas, hiszen minden patikus arra törekszik, hogy minél több beteg vásároljon náluk. Azzal is tisztában van: a betegek tovább már nemigen nyomorgathatók. (Lőrincz) A legrászorultabb fogyasztók támogatást kapnak jövőre A Kögáz is kompenzál (Folytatás az 1. oldalról) A Kögáz Rt Somogy, Veszprém és Zala megyében 203 ezer fogyasztónak szolgáltatja a gázt, megyénkben mintegy 70 ezer fogyasztója van a cégnek. György Pál szerint téves az a közvélekedés, hogy korábban elzárkóztak a hozzájárulástól, csupán három dolgot kértek: a gázipari cégek nagyságának megfelelő arányban valósuljon meg; a társaságok illetékességi területén használják föl az általuk adott összegeket; alaposan elemezzék és vizsgálják felül a költségeiket, és ez alapján állapítsák meg a hatósági árakat. Jelenleg áfával együtt köbméterenként 30 forint a lakossági ár. A vezérigazgató elmondta: az árak nem fedezik a működési költséget és azt a 8 százalékos nyereséget, amit a privatizációkor ígértek nekik; a tavalyi évet veszteséggel zárták, idén 1-2 százalékos jövedelmezőségre számítanak. A rászorulók legkorábban a jövő év elején juthatnak hozzá a támogatáshoz, amelynek összege az előzetes számítások szerint mintegy 3-6 ezer forint lesz. Katona József Fekete István x ifjú kutatói A dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület irodalmi pályázatot hirdetett, amelyben a névadóról kellett írniuk a diákoknak. A pályázat egyik fődíját Orbán Marianna, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium tanulója Mestörpistá- tól Fekete Istvánig című tanulmányával nyerte, a másik fődíjat a göllei Opper Balázs, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium tanulója kapta Fekete Istvánról írt dolgozatával. Egyetemistákat támogatnak Húszezer forinttal támogatja az idén Kisbárapáti a Somogyi Egyetemistákért és Főiskolásokért Közalapítványt. Erről a napokban döntött a falu képviselő-tes- tülete. Az alapítvány évi egyszeri ösztöndíjjal segíti az állandó lakhellyel rendelkező és az ország egyetemein, főiskoláin tanuló — főleg nappali tagozatos — kollégistákat. Új plébános Keresztúron Ifi Géza balatonfenyvesi plébánost nevezte ki Balás Béla megyéspüspök a a ba- latonkeresztúri plébániai teendők ellátására. Az egyházmegyei Karitász vezetőjét Priber László esperes segíti a szolgálatban. Fonyódi gyakorlat a készülékkel A somogymeggyesi polgárőrség rendszámfelismerő készülékével tartottak gyakorlatot Fonyódon a megy- gyesi, siófoki és fonyódi polgárőrök. Azt a készüléket próbálták ki sikeresen, amelyből mindössze négy található az országban. Kétmillió forintba kerül és 47 ezer lopott rendszámot tárol; ha megtalál egy elkötött autót, fény- és hangjelzést ad. A polgárőrök legközelebb Siófokon, Nagyatádon és Marcaliban tartanak bemutatót. Marcaliban ezt követően szeretnék megalakítani a városi polgárőrséget. Somogygesztiek Ópusztaszeren Kiskőrös, Szeged és Ópusztaszer nevezetességeivel ismerkedtek a somogygesztiek. A kirándulás költségeihez az önkormányzat is hozzájárult. A tenger gyümölcseivel ismerkedtek — Tanulták a borkóstolást Zselici pulyka a franciák asztalán A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola húsz diákja kéthetes franciaországi tanulmányúton vett részt. A Soros Alapítvány támogatásával Saint-Nazaire-ben lévő testvériskolájukba látogattak. A vendéglátóknak rendeztek egy magyar estet, amelyen — egyebek között — gulyáslevest, zselici pulykamellet is felszolgáltak, és Székelyfi Borbála saját készítésű marcipánfigurái is nagy sikert arattak. A Szokolai Katalin franciatanár és dr. Korchmáros Somogyi Gáborné igazgató-helyettes vezette csoport Kisiván István és Horváth Lajos szakoktatók segítségével a terítéstechnikából is jeleskedtek. A 3-4-5. évfolyamosok elmondták: a franciák — salátáik mellett — megkóstoltatták velük a csigát, a kagylót és az osztrigát, s megtanították azt is: hogyan kell helyesen fogyasztani a „tenger gyümölcseit”. Az egyik alkalommal pedig a borkóstolás szertartását okították a somogyi diákoknak. A tanulók szerint a francia konyha nem annyira fűszeres, mint a magyar, levest csak vacsorára fogyasztanak, amelynek megadják a módját, hiszen a társalkodás egyik fontos formája az étkezés, így egy- egy vacsora gyakran este fél 7- től 11 óráig is elhúzódik. A franciák meglepődtek — s ezt meg is jegyezték —, hogy fiaPeti Klaudia kínálja Székelyfi Borbála marcipánjait tál magyar vendégeik túl csen- még nem ültek be egy magyar desen étkeznek. Bizonyára ők iskolai menzára. (Lőrincz) Megszerezték a hiányzó dokumentumot Bize történetét kutatja A hon ismerete nélkül sehol sem lehetünk otthon. Ennek feltétele, nyersanyaga a helytörténet. Dr. Gál József, a marcali Helytörténeti Múzeum nyugalmazott igazgatója Pesta- lozzival felelt arra a kérdésre, hogy a helytörténeti kutatások, a még élő honismereti mozgalom milyen szellemiérzelmi többletet nyújthatnak a fiataloknak. Az ismert helytörténész a svájci pedagógus halálának százhetvenedik évfordulójára egy füzetet jelentetett meg, amelyet egykori tanulmányaiból szerkesztett. A Mikszáth úti iskola tanárainak pedig a közelmúltban beszélt Pestaloz- ziról. Dr. Gál József elmondta: bár kénytelen volt visszavonulni, kutatásait nem hagyta abba. A negyven év ide, Marcalihoz köti. Nem tud, s nem is akar elszakadni ettől a várostól. Úgy véli: a helytörténetet nem viheti a szomszéd településre, ott már kevesebbet ér... Most néhány tanár kollégájával közösen Bizének, a város egyik csatolt részének a történetén dolgoznak. Nemrég egy 1390-ból való oklevélátiratot kapott. Már csak ez a dokumentum hiányzott a gazdag tanulmányhoz, amelyet hamarosan könyvként forgathatunk. (Lőrincz)
