Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-06 / 233. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP TÓTI TÜKÖR 1997. október 6., hétfő Reichert Lajos még 900 lakosra emlékszik FOTÓ: LANG Árulják a községházát - Hosszú tél előtt a fogyatkozó falu Ez a Hács eladó!- Meg akarják venni? - tudakolják egymás után többen is Hácson, miközben a falu legelső épülete, az üresen álló, befejezetlen községháza körül sertepertélünk. Nincsenek sokan az utcán, de aki erre jár, mind ezt kérdezi. Az építkezés évek óta áll, a ház torzó maradt. Pedig valaha azzal a reménnyel fogtak építésébe, hogy orvosi rendelőként és hivatalként a köz szolgálatába állítsák. Még az első ciklusban 3,5 millió forintot költöttek rá, de befejezni a 17 milliós költségvetésből nem tudták, mondja kérdésünkre Németh Jánosné mostani polgármester.- Meghirdették, de még csak érdeklődő sem akadt - summázza Reichert Lajos, aki harsányi-hegyi telke felől kerékpárral, rajta egy zsák kukoricával érkezik. A hatvanhét éves nyugdíjas 875 négyszögölön gazdálkodik, szőlőt nevel, ami évi 1500 liter bort hoz neki. Mióta az eszét tudja, Hácson él.- Szép hely ez, kérem mondja büszkén falujáról. Oszt-szoroz, és hozzáteszi, lakhatják vagy kilencszázan. Ez jó rég lehetett. Hács lakossága ugyanis jóideje fogyóban van, ma négyszázhetvenöt lélek lakja. Üresen áll az iskola, a néhány pedagógus és mintegy húsz kisgyerek eljár innen. Valaha sok sváb család lakta, ezt a jellegzetes népi építészeti emlékek is őrzik. A településen a sátortetős kockaházak között még állnak a tűzfalas, keskeny családi házak, melynek pitvarát fagerendák tartják és szépséges apácarácsok keretezik. A közel száz éves házak egy részét szépen karbantartva, felújítva lakják, de sajnos sok az enyészeté, udvarukat gaz veri, teteje megrogyva. Elszomorító a kép. Ennél még az is jobb megoldás, hogy néhány külföldi nyaralónak vásárolva megmenti a pusztulástól ezeket az épületeket. A falu súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd, gyakran csak a munkanélküli segély, vagy a jövedelempótló támogatás ad némi megélhetést. Aki dolgozik, azoknak a kilencven százaléka nyáron a Balatonnál teszi. Más munkalehetőség a környéken sincs. Az italboltnál is csend van. Néhány férfi tér be az ebéd utáni sört elkortyolni, és a Somogyi Hírlapot böngészni. Vogel Jánosné kisegítőként dolgozik itt, amíg beteg az italbolt vezetője. Nem látja biztatónak a falu helyzetét. Sok évig a postán dolgozott, melyet most privatizáltak, munkahelye már ott sem lesz. Most jó, mert az őszi betakarítás, a szüret hetekig munkát ad az embereknek, azért üres a falu. Az asszonyok közül né- hányan a tóti varrodákban találtak munkát, de a szakképzet- len középkorú férfinép nemigen tud elhelyezkedni. Hiába jár állás után a fiatalság, hamar a kocsmákban köt ki.- Hosszú és nehéz tél vár ránk az idén is - mondja szomorkás mosollyal. A férfiak a pohár fölött egyetértőén bólintanak. B. T. - SZ. B. I. Sátrat ütöttek a fótiak Magyar sártat állított a múlt héten a németországi testvérváros, Dielheim fesztiválján a tízfős tóti küldöttség. Szakács, zenész, felszolgáló - valamennyien dolgozni mentek.- Két és fél napot töltöttünk az úgynevezett KERVE-feszti- válon, ami régen templomi ünnep volt, ma búcsúi hangulat jellemző rá - mondta Papszt Lajos polgármester. - Kivittük a tóti vidék borait, pezsgőit, megízleltettük kedvelt ételeit. Tisztán 400 ezer forintot kerestünk Lengyeltótinak. Ezt az összeget a tervek szerint a jövő évi vendéglátás költségeire fordítják. Tervezik, hogy a testvérkapcsolatot a diákcsere szintjén is megjelenítik; dielheimi diákokat látnának vendégül a tótiak, míg az itteni iskola jó németes tanulói a tes- vértelepülésre utazhatnának. A németországi fesztiválon a lengyeltóti polgármester találkozott német kollégájával Bruno Gärtnerrel, valamint Dielheim francia kapcsolatának polgármesterasszonyával, akit Papszt Lajos meghívott a jövő évi tóti napokra. Ami talán egy új testvérkapcsolat nyitánya lehet... B. T. Térségi pályázatról a testületi ülésen A következő testületi ülésen kerül a képviselők elé annak a pályázati csomagnak a tervezete, mely a térség ivó- vízellátását és szennyvízhálózatának kiépítését célozza. A beruházáshoz szükséges összegre a települések pályázatot nyújtanak majd be a vízügyi tárcához. Október harmadik hetének csütörtöki napján a városatyák a pályázattal is kapcsolatos lakossági fórum megtartásáról is tárgyalnak. A balesetnél több a rosszullét Sportbalesethez hívták tegnap a lengyeltóti mentőket; elszenvedője a kézilabda bajnokság résztvevője volt, tudtuk meg délután Horváth Tibor mentőápolótól. Az ügyeletes elmondta, közlekedési baleset szerencsére ritkán történik a térség útjain, leggyakrabban az idősebb korosztályt érintő rosz- szulléti esetekhez, valamint betegszállításhoz hívják őket. A tóti mentőszolgálat Pamuktól kezdve Somogy- váron át Buzsákig és Hácsig terjedően lát el szolgálatot. Ebben a körzetben több mint ötezren élnek. Megváltoztak a térítési díjak Elfogadta a város képviselőtestülete az általános és zeneiskola által kidolgozott étkezési nyersanyagnormákat, melynek értelmében az étkezési térítési díjak a következőképpen alakultak. Az óvodásoknak naponta 130 forint, a napköziseknek 170 forint a térítési'díj, míg a menza 104 forintba kerül. Az idősek klubja napi 112 forintért biztosít étkezést. A diákotthonban a díj 320 forint lett. Az engedélyezett térítési díj 197 forint, míg az alkalmazotti 200 forint naponta az új díjszabás szerint. A Somogyi Hírlap Tóti Tükör című melléklete legközelebb november 3- án, hétfőn jelenik meg. A pusztaberényi csodámén Fiatal csikók a pusztaberényi legelőn - nagy versenyek leendő győztesei Pusztaberény az 1500-as évek óta ménesbirtok. A mérsékelt éghajlat és a párás balatoni levegőtől dús legelő kiváló feltételeket biztosított a lótenyésztéshez. A ménes 1892-től vált igazán híressé, amikor az itt nevelt csikók egymás után nyertek neves külföldi versenyeket - mondta Komjáthy György, a Hubertus Agráripari Bt lótenyésztési ágazatvezetője. - Sajnos ez az állomány 1944- ben megsemmisült. 1948-ban a Magyar Ügetőverseny Egyesület folytatta jó eredménnyel a háború előtti tenyésztési hagyományokat. Majd 1962-ben a mezőgazdaság átszervezésének esett áldozatul a pusztaberényi ménes.- Mikor változott ez a helyzet?- 1982-ben Ludwig von Bayern királyi herceg hazánknak adományozta a háború előtt Sárváron tenyésztett, majd Németországba menekített furioso ménesét, és befogadására az aránylag épen megmaradt, akkor a Balatonnagybereki Állami Gazdasághoz tartozó, pusztaberényi épületegyüttes kínált megfelelő feltételeket. A furioso mellett jelenleg - a dalmandi gazdaság felszámolása után hozzánk került - kisbéri félvér tenyésztése folyik ménesünkben. Ä magyar lófajták közül ez utóbbi a legalkalmasabb a modem lovassportok céljaira.- A lovak képzése is a herényi telepen történik?- Itt csak tenyésztés folyik, hároméves korukig maradnak nálunk, innen átkerülnek a bala- tonfenyvesi iskolába, ahol felkészítik őket a jövő versenyeire. A mi feladatunk az, hogy minél jobb minőségű állományt adjunk át az iskolának. Legelőket telepítettünk, villanypászto- ros területeket alakítottunk ki, hogy a lovak minél tovább a szabadban maradhassanak. Egy csodálatos mént - neve' Hohenstein II. - vásároltunk 1995- ben azért, hogy a mi állományunkban fellelhető hibákat kiküszöböljük. A hozzá fűzött reményeket teljes mértékben beváltotta, a tőle származó csikók mind küllemük, mind testi adottságaik tekintetében meghaladják a várakozásunkat. Emellett azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e kitűnő tenyészmén a múlt héten díjlovaglásban - könnyű osztályban, az ötéves lovak között - magyar bajnokságot nyert. Azt már szerényen elhallgatja Komjáthy György, hogy Hohenstein II. nyergében éppen ő maga ült. Katona Csongor A Hyundai egyre jobb lesz Lengyeltóti egyetlen autókereskedése Nagy Lajos Hyundai márkaképviselete és szervize. A vállalkozó 1979-ben váltotta ki ipar- engedélyét és autószerelőként kezdett dolgozni a településen. — Rövid idő alatt sikerült megfelelő ügyfélkört kialakítanom — mondta Nagy Lajos. — Az autóknak már nem csak a javítását, de sok esetben rendszeres átvizsgálását is rám bízták. Szervizünkben vállalunk többek között helyszíni vizsgáztatást, dízel és benzinüzemű autókra zöldkártyát, karosszéria és elektromos javítást is. A vállalkozót mindez arra sarkallta, hogy pénzét cége fejlesztésébe forgassa vissza. A műhely korszerű berendezéseinek köszönhetően pontosabbá vált a motordiagnosztika és gyorsabbá a javítás. — Régóta vágyam volt, hogy autókereskedéssel bővítsem a céget. Több hazai márkaképviselettel tárgyaltam, végül választásom a dél-koreai Hyundai-ra esett, mert úgy éreztem, hogy a minőség és az ár ennél az autónál olyan összhangban van, ami jól eladhatóvá teszi. A mostani gazdasági körülmények között új autót eladni meglehetősen nehéz, Nagy Lajos azonban mégsem tűnik csalódottnak. — Eddigi ügyfeleimet igyekeztem még színvonalasabban kiszolgálni, ezért nem is pártoltak el tőlem, olyannyira, hogy vásárlóim még 150 kilométerről is visszajárnak szervizünkbe — tette hozzá a vállalkozó. — A Hyundai új típusai pedig egyre jobbak lesznek, így meggyőződésem, hogy hosszú távon a dél-koreai márkának is van mit keresnie a hazai piacon. B. Zs. A vendégek már visszatalálnak Pesti taxis Gyugyon Szabó Ferenc 1990-ben költözött Gyugyra. Nem volt könnyű gyökeret vernie, sok volt a buktató. Az otthonteremtés hosszú évekbe telt — mondta. — A faluszéli parasztházat hirdetés során találtam. Ez volt a család álma. Rögtön beleszerettünk. Pesten taxiztam, voltam gépkocsivezető-oktató. Sűrű életet éltem. Teljes életformaváltást akartam, amelynek egészségi okai is voltak, de a kalandvágy is hajtott. Ki akartam magam próbálni. Beköltöztünk egy szobába és folyamatosan felújítottuk a házat. Amit lehetett magam végeztem, csak a szakipari munkákhoz vettem igénybe segítséget. Jártuk a somogyi falvakat, a népi építészetet tanultuk, szakkönyveket bújtunk és múzeumokban kutattunk. Azt akartuk, hogy minél kevesebb durva beavatkozással járjon az elmaradhatatlan korszerűsítés. A házat eleve vendégfogadás céljára szántuk, tehát a leendő vendég kulturált életkörülményeit is figyelembe kellett venni. Ä ház mára egy kis ékszerdoboz lett. A kert hátulja leszakadó löszfalhoz lapul, védi azt lecsüngő növényeivel. Az épület karaktere nem változott, csupán két veranda, úgynevezett „kódisállás” növeli az értékét, melyen hű- sölve jókat lehet beszélgetni a háziasszony bodzaszörpje, vagy egy pohár bor mellett. Bent megmaradtak a fagerendák, a szobákban százados bútorok között, faragott ágyban hál a vendég. A központi fűtést a búbos rejti, a falazott lócán aludni is lehet. Míves használati eszközök, sok-sok tárgyi emlék eredeti funkciójában szolgál. A meszelt falról áradó muskátli, tarka egynyáriak, örökzöldek, megújuló padok a kis békás tavacskánál, köves utacska vezet a partba vájt pincéhez. Út közben a kemence, melyben malacpecsenye, kalács és rétes sül. A munkában a vendég is részt vehet, ha akar. Itt a nyaralás közben ellazulhat a felnőtt, önfeledten játszhat és felfedezheti a természetet a kisgyerek. Két nap után kisimul az ember lelke. Nem kell vendéget toborozni. Visszajönnek, egymásnak adják a címet. Idetalálnak... Szabó Ferenc szívesen segítene a faluban másoknak is. Kamatoztatná tapasztalatait a község érdekében. SZ. B. I. Szabadtéri színpaddá változott hétvégeken a lengyeltóti Kék Tó étterem terasza. A helybéliek és a szállodában, kempingben nyaraló külföldi vendégek örömére műsoros esteket rendezett, szervezett az önkormányzat
