Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

1997. október 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 A szellemi műhelyek megismertetése a fő cél November 3. a tudomány napja Nem az új kutatási eredmé­nyek népszerűsítése, hanem a tudományos élet sokszínűsé­gének bemutatása, a közfigye­lem felkeltése a fő célja és programja annak a kezde­ményezésnek, amely a tudo­mány pirosbetűs ünnepévé avatja november 3-át. A Magyar Tudományos Aka­démiajavaslata alapján nyilvání­totta a kormány ezt a napot a magyar tudomány napjává - kö­zölte kedden újságírókkal Glatz Ferenc, az MTA elnöke. Nem véletlenül esett a választás erre a dátumra: gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, az ország- gyűlés ülésén ajánlotta föl birto­kainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot az akadémia létre­hozására. Az elnök szerint ez a nap nem a tudósoké, hanem a tu­dományt fogyasztóké lesz. Bár a javaslatot az Akadémia tette, a programokban a tudományok­ban érdekelt minisztériumok is részt vesznek. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter mindeh­hez hozzátette: a jeles dátumhoz kapcsolódó rendezvények remé­nyeik szerint az egész társada­lom figyelmét ráirányítják a tu­dósok munkájára. A miniszter bejelentette, hogy a múzeumok november 3-án ingyenesen láto­gathatók. Kérte az általános is­kolák pedagógusait, hogy hasz­nálják ki az alkalmat tanítvá­nyaik számára. Nyilvánosságra hozták Horn átvilágítási anyagát Szenzáció nélkül A fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére lét­rehozott bizottság tegnap - a törvényi előírásoknak megfe­lelően - nyilvánosságra hozta Horn Gyula átvilágításának dokumentumait. Az átvilágító bírák határozata arra hívta föl a kormányfőt, hogy mondjon le tisztségeiről, mert karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot, s betöltött tisztségei­ben megkapta a Belügyminiszté­rium bizalmas tájékoztatóit, köz­tük a III/III-as főcsoportfőnök­ségjelentéseit. A határozat szeptember 16-án emelkedett jogerőre, ám a mi­niszterelnök már szeptember el­sején tartott sajtótájékoztatóján az újságírók rendelkezésére bo­csátotta a dokumentum teljes szövegét. Ez alkalommal kijelen­tette, hogy a bizottsági határo­zatban egyetlen olyan tény sem szerepel, amely a közvélemény számára ismeretlen volna, ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látja annak, hogy lemond­jon tisztségeiről. Hóm Gyula írásos nyilatko­zatban is reagált az átvilágító bí­rák határozatára, s abban leszö­gezte: a bizottság eljárását kor­rektnek tartja; nyilatkozatával és a rá vonatkozó határozat nyilvá­nosságra hozatalával lezártnak tekinti a személyével kapcsola­tos ellenőrzés ügyét. Változatlanul időszerű a „főállású anya” elismerése Családi ügyek minisztériuma Hazánkban ma minden ne­gyedik család a létminimum alatt él, és napi létfenntartási gondokkal küszködik a há­rom- és többgyermekeseknek több mint a fele. Általában: rohamosan fogy magának a családoknak a száma is. Mindez a közelmúltban összehí­vott, a témával foglalkozó, im­máron ötödik életvédő konferen­cián hangzott el. A tanácskozás résztvevői zá­rónyilatkozatukban - mint dr. Téglásy Imre, az Alfa Családvé­delmi Szövetség elnöke el­mondta - felhívták a figyelmet a gondokra. Javasolták egy család- ifjúság- és szociális ügyek mi­nisztériuma, valamint egy orszá­gos családvédelmi tanács felállí­tását. A kedvezőtlen tendenciák okait vizsgálva a szakemberek rámutattak arra, hogy téves a csa­lád értékrendjének felbomlását csak a szociális gondokból ere­deztetni, ugyanakkor valóban nagyobb támogatás kellene, hogy a gyermekét nevelő anya főállású munkaviszonyban „mű­ködhessen” otthon.- A konferencián a rászoruló fiatalok számára „Első Lakás Program” megindítását is java­solták - mondta Téglásy Imre. Négyen szóltak a Házban Somogyi honatyák napja Négy somogyi képviselő: dr. Lamperth Mónika (MSZP), Barkóczy Gellért (FKGP), dr. Házas József (MSZP) és Ist­ván József (FKGP) is reflektor fénybe került a parlament tegnapi ülésén. (Folytatás az 1. oldalról) Az azonnali kérdések órájá­ban Barkóczy Gellért somo­gyi képviselő (FKGP) az őszi mezőgazdasági szállításokat nehezítő súlyos vagonhiány okairól és a megoldási szán­dékokról kérdezte a közleke­dési minisztert. A tárca első emberének távollétében Ko­vács Kálmán államtitkár el­mondta, hogy a jó terméskilá­tások alapján a MÁV csak­nem háromszor annyi - rész­ben külföldről bérelt - va­gonnal várta az őszi szállítási csúcsot. Mivel azonban a termelők jó része piaci meg­fontolásból kivárt az értékesí­téssel az utóbbi hetekben föl­torlódtak az igények. Július­ban 350 vagonra volt igény, most 3500 kéne, jóllehet ütemes szállítás mellett a rendelkezésre álló 2085 va­gon elég lett volna. A képviselő nem fogadta el az államtitkári választ, annál is kevésbé, mert mint mondta ettől még torlódik a szállítás, miközben a gazdák képtele­nek tovább tárolni a termést. A jövő évi költségvetésről szóló késő délutáni vitában kért szót dr. Házas József or­szággyűlési képviselő (MSZP). A hazai környezet- védelem helyzetét és feltéte­leit elemezve elmondta, hogy az EU környezetvédelmi kö­vetelményeinek való megfe­lelés számos fejlesztést, ezek pedig többletforrásokat köve­telnek. Örömmel nyugtázta, hogy a jövő évi költségvetés az ideinél 30 százalékkal több pénzt biztosít elsősorban a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvaló­sítására. A balatoni ad hoc bizottság vezetőjeként szólt egyebek közt a balatoni víz­minőség megóvásának lépé­seiről. Felhívta a figyelmet, hogy az ezzel kapcsolatos eddigi sikerekben az időjá­rásnak is része volt, így vál­tozatlan figyelmet igényel a tó és vízgyűjtőjének területe. Jó volna - mondta -, ha a ré­gió fejlesztésére szánt össze­gek, a költségvetésben is egy helyen, áttekinthető formá­ban jelennének meg. István József) FKGP) pártja parlamenti sajtótájékoztató­ján fejtette ki álláspontját egyebek közt az egyházak költségvetési támogatásával kapcsolatban. Úgy ítélte meg, hogy a hangoztatott szándék­kal ellentétben kiszámíthatat­lanabbá vált az egyházak működésének finanszírozása. A jövedelemadó 1 százaléká­val kapcsolatos törvénymó­dosítás például valóban rög­zíti, hogy az állampolgárok egyházi célokra is fölajánl­hatják adóforintjaikat. Csak­hogy - állította a képviselő - a jövő évi állami támogatá­sokba máris bekalkulálták ezt a nagyon is bizonytalan ösz- szeget. Az idei tervek ebből a forrásból 4 milliárd forinttal számoltak, ám a polgárok összesen csak 1,9 milliárdot ajánlottak föl a különböző cé­lokra, s ebből mindössze 20 millióval részesedtek az egy­házak. István József szerint nagyon is bizonytalan a jövő évre várható összeg, amely ráadásul majd csak 1998 őszinek végére jut el a cím­zettekhez. Mindez igen nehéz helyzetbe hozhatja - vélte - a jelentős közéleti, oktatási és jótékonysági intézményháló­zatot is fönntartó egyházakat. Vegyesebb a kép, színesebb a parlamenti pártpaletta Döntés a szavazás tisztaságáért Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői dön­tése értelmében összesen tíz, parlamenti képviselettel ren­delkező párt és szervezet delegáltja vehet részt a november 16-i népszavazás idején a választási szervek munkájában. Hack Péter bizottsági elnök szerint nem új rendelkezésről, hanem a parlamenti ülésterem „átrendeződése” nyomán szükségessé vált törvényértelmezésről van szó.- Némi fejtörést okozott a vá­lasztási törvénynek az a pasz- szusa, mely szerint a referen­dumon történtek ellenőrzé­sére az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pár­toknak van joguk - mondta Hack Péter. - A legutóbbi, 1990. évi népszavazás idején az Országos Választási Bi­zottságnak könnyű volt a dolga, hisz a Házban csak a választások után frakciót ala­pító hat parlamenti párt kép­viselői ültek. A hozzáértők véleménye szerint egyébként most az akkori állapotoknál jelentő­sen vegyesebb a kép. A ’94- es, azaz a három esztendővel ezelőtti utolsó voksoláson még nem is létező Magyar Demokrata Néppárt például „menet közben” alakított po­litikai szempontból figye­lemre méltó erővel rendel­kező parlamenti képviselő- csoportot, a Keresztényde­mokrata Néppárt parlamenti frakciója pedig az elmúlt idő­szakban szétesett, a tagok egy része átült. Ugyancsak a par­lamenti pártok frakciótagsá­gának váltogatása következ­tében a Magyar Igazság és Élet Pártja egy tagja is jelen van a honatyák között, mint ahogy az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja is parla­menti mandátumhoz jutott az elmúlt időszakban. Hack szerint az alkot­mányügyi bizottság széle­sebb körű törvényértelme­zése nyomán a november 16-i referendumon a NATO-csat- lakozást ellenzők megbízottai is ott lehetnek az ország mind a tizenegyezer választóköré­nek szavazatszámláló bizott­ságában, illetve az Országos Választási Bizottságban. A döntés a népszavazások jövőbeni gyakorlatát is egyér­telművé teszi, s igyekszik el­oszlatni a szavazás tisztasá­gával kapcsolatos MDF- és Fidesz-aggodalmakat. Takács Mariann Titkos jelentés. Az Ország- gyűlés honvédelmi bizottsága egyhangúlag elfogadta az úgy­nevezett Kalasnyikov-albizott- ság jelentését, de az előzetes hí­rekkel ellentétben azt mégsem hozzák nyilvánosságra. Póda Jenő, a Kalasnyikov-albizott-. ság vezetője elmondta, hogy hűtlen kezelés, sikkasztás és okirathamisítás alapos gyanúját állapították meg. Civilek a Parlamentben. A parlament és a civil társadalom címmel október 31-én nyűt na­pot tartanak az Országgyűlés Kongresszusi termében. Fiiló Pál (MSZP), az eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta: há­rom olyan fontos törvény tár­gyalása folyik a parlamentben, amelyhez nem nélkülözhető a civil szférával történő véle­ménycsere. Az érdemi javasla­tok módosító indítványok for­májában kapcsolódhatnak a tervezetekhez. A tagság Horn mellett. A Magyar Szocialista Párt orszá­gos elnökségének ülése után Kósáné Kovács Magda ügyve­zető alelnök elmondta: összesí­tették annak a belső „politikai szondázásnak” az eredményét, amelynek során kikérték a tag­ság véleményét a párt válasz­tási esélyeiről. A megkérdezet­tek egybehangzóan úgy nyilat­koztak, hogy jövőre is Horn Gyula legyen a párt miniszter­elnök-jelöltje. Tiltakozik az ORTT. Az Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tület levélben tiltakozott az Or­szággyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságánál a rádió­zásról és a televíziózásról szóló törvény tervezett módosítása el­len. Az ORTT-nek és a köz- szolgálati médiumok elnöksé­geinek közös álláspontja az, hogy a közszolgálati műsor- szolgáltatók anyagi helyzetét jelentősen és indokolatlanul megnehezítené, ha a költségve­tés a jövőben csak háromne­gyed részben vállalná át tőlük műsorterjesztési kiadásaikat. Elhunyt Körösi József. Hat- vankilenc éves korában elhunyt Körösi József újságíró, a Való­ság című folyóirat nyugalma­zott főszerkesztője. Temetésé­ről később intézkednek. IngyenNet. Már hozzáférhető és használható a DrótPostaGa- lamb elnevezésű első magyar ingyenes elektronikus levelező rendszer, amelynek használata nem igényel számítógépes elő­képzettséget: magyar nyelvű, és egyszerű grafikus ábrákkal ke­zelhető. A Dunántúlon a politikusok népszerűsége szeptem­berben általában emelkedett, kivéve Torgyán Józsefét, aki­nek a megítélése 6 pontot romlott az előző havi felmé­réshez képest. A politikusok szimpátia­rangsorát azonban ez nem módosította. Az élen továbbra is Göncz Árpád, Kovács László, Demszky Gábor és Keleti György áll. Nem válto­zott a két ftdeszes politikus, Deutsch Tamás és Orbán Vik­tor ötödik-hatodik helye sem. A népszerűségi lista új sze­replői: Pokomi Zoltán, a Fi­desz frakcióvezetője, Pusztai Erzsébet, az MDNP frakció­vezető-helyettese és Szent- Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Pusztai 56, Szent-Iványi 52, Pokomi 51 szimpátiaponttal a lista tize­dik, tizenkettedik illetve ti­zenharmadik helyén áll. A koalíciós pártok vezetői a középmezőnyben foglalnak helyet. Kuncze a nyolcadik, Kósáné Kovács Magda a ti­zennegyedik, Gál Zoltán a ti­zenötödik a sorban. FEB Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda Ipsos szeptemberi felmérése Qöncz Árpád I népszerűség (%) a nyugati országrészben I népszerűség (%) | országosan ) ismertség (%) a nyugati országrészben ismertség (%) országosan Az adatfelvétel ideje: 1997 szeptember 12-30. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek szá­ma: 1000, akik az egész országot képvi­selik; közülük 311 a nyugati országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó nyugat-magyarországi la­kóhelyű magyar állampolgár. Az alap­sokaság és a megkérdezettek össze­tétele a korcsoport, a nem és a lakó­hely típusa szerint megegyezik. A nép­szerűségi pontszám 0-tól 100-ig ter­jedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisz­tikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pont- számoknak megfelelő sorrendben ad­juk meg. A *-al jelölt politikusok az előző felmérésben nem szerepeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom