Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. október 4., szombat Magyarország közép-európai szerepének elismerését és NATO-csatlakozási törekvésé­nek támogatását tapasztalta hi­vatalos kanadai látogatásán Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke. Útjára elkísérte két kép­viselő, Tóth Károly (MSZP) és Raskó György (MDNP) is. Megtorlások érik a kétnyelvű bizonyítványok miatt a komá­romi, az érsekújvári és duna- szerdahelyi járásban a magyar pedagógusokat. Többüket a mozgóbér megvonásával bünte­tik. A pedagógusok szakszer­vezetének országos elnöke azt mondta: keresik a módját, hogy segítsenek a megrövidített pe­dagógusokon. A Brit Munkáspárt befejezte éves kongresszusát, amelynek küldöttjei csaknem negyed szá­zada először ünnepelhettek vá­lasztási győzelmet. A kong­resszus hétfőn, öt hónappal a brit történelemben példátlan arányú Labour-diadal után ült össze Brightonban. Államfő szeretne lenni Vla­dimír Meciar, aki a HZDS nagygyűlésén utalt erre. Kifej­tette: szeretné, ha a miniszter- elnöki és a köztársasági elnöki tisztet összevonnák. Bizonyítékok hiányában a cseh Legfelsőbb Bíróság leállí­totta a volt magas rangú cseh­szlovák kommunista vezetők - Milos Jakes és Jozef Lenárt - ellen hazaárulás vádjával idén májusban indított pert. Befejeződött a Mir és az At­lantis hetedik közös repülése. A szétválás előtt az orosz űrhajó­sok üzembe helyezték a Mir új fedélzeti számítógépét, amely­nek segítségével újra tökélete­sen szabályozni lehet az űrál­lomást stabilizáló szerkezeteket és a napelemek forgatását. Újabb búvárakció indult az 1918-ban elsüllyesztett Szent István cirkálónál az Adriai-ten­geren. Egy 40 tagú horvát-ma- gyar kutatócsoport kezdett vizsgálatokat az Osztrák-Ma­gyar Monarchia hadiílof“' zász­lóshajójának 70 méter u—iyen fekvő roncsainál. Újabb földrengések voltak Közép-Olaszországban, ahol múlt pénteken három erős föld­lökés rendkívül súlyos károkat okozott. A mostani földrengés­ben két idős ember megsérült. Háború törhet ki bármely pillanatban a Koreai-félszige­ten, ugyanis rendkívül feszültté vált a légkör - jelentette ki az ENSZ közgyűlésén Cső Szu Hon észak-koreai külügymi­niszter-helyettes. A phenjani politikus a kialakult helyzetért az amerikai, a japán és a dél­koreai vezetést tette felelőssé. Először lobbyzott közösen a magyar, a cseh és a lengyel diplomácia Töretlen bizalommal fogadták Eredményes út után, Ferihegyen fotó: ff.b/kallus györgy Kovács László külügyminisz­ter tegnap hazaérkezett az ENSZ-közgyűlésről, valamint New York-i, washingtoni és texasi tárgyalásairól. A ma­gyar diplomácia vezetője út­ját sikeresnek ítélte. Mint elmondta: amerikai tar­tózkodása során külön tárgyalt az ENSZ és a NATO főtitkárá­val, az Európai Unió Bizottsá­gának külügyi biztosával, va­lamint több mint tíz ország kül­ügyminiszterével, az amerikai kormányzat és a szenátus ve­zető személyiségeivel, üzlet­emberekkel.- Számomra a tárgyalások legfontosabb eredménye az volt, hogy felmérhettem orszá­gunk mai megítélését. Azt ta­pasztaltam, hogy az Egyesült Államok politikusai már a le­endő szövetséges iránti bizal­mat tanúsították megbeszélése­ink során. A magyar, a cseh és a len­gyel külügyminiszternek az ENSZ közgyűlése alkalmával lebonyolított közös programjai jóval nagyobb sajtóvisszhangot keltettek, mintha külön-külön léptek volna fel. Mindez azért is nagyon fontos, mert a NATO-ba történt meghívás óta most először került sor a három ország közös „lobbyzására”. A három diplomata a tárgyalások során egymást jól kiegészítve, egyenesen „összeszokott csa­pat” benyomását keltette. Ami azonban ennél is fonto­sabb: hazánk felkészülésével a NATO-csatlakozásra mindenki egyformán elégedett. Ezzel párhuzamosan elismerően szól­tak szomszédsági politikánkról is - fűzte hozzá Kovács László. - A világ a délszláv tapasztala­tok alapján megtanulta, hogy ez mennyire fontos; éppen ezért minden nacionalista megnyil­vánulásra érzékenyen és eluta­sítóan reagálnak. Általános megítélés szerint hazánk stabi­lizáló szerepet tölt be a térség­ben, ezt mutatja a magyar-ro­mán viszony látványos javulása is. A külügyminiszter kifejtette: éppen ezért nem vagyunk haj­landók senkivel sem nyilatko­zatháborúba, különböző Jel­zők cseréjébe” bocsátkozni. Magyarország a higgadt párbe­széd híve. A szenátus több tagjával si­került beszélnem - folytatta a miniszter köztük azokkal is, akik egyelőre fenntartással ke­zelik NATO-csatlakozásunkat. Reményeim szerint azonban sikerült meggyőznöm őket, hogy a bővítés várható költsé­gei még akkor is jó befektetés­nek minősülnek, ha azok egy része az Egyesült Államokra hárul. Az amerikai politikusok szemében mindez lényeges szempont, hiszen felelősen kí­vánnak bánni az adófizetők pénzével. Még azt a teoretikus kérdést is fölteszik: érdemes-e amerikai katonák életét áldozni Budapes­tért, Prágáért, Varsóért? Erre azt válaszoltuk: az észak-atlanti szervezet történetében még egyetlen tagország fővárosáért sem kellett amerikai katonának meghalnia. Egyúttal azzal ér­veltünk, hogy az Egyesült Ál­lamok évente hárommilliárd dollárt költ egyedül Boszniá­ban békefenntartásra, a bővítés költségei ennél jóval alacso­nyabbak. A szenátus a jövő héttől hallgatja meg a bővítési tárgya­lásokon részt vevő amerikai po­litikusokat. (Gyulay) II. János Pál Rio de Janeiróban A pápa a gyermekek és a kisebbségek védelmé­ről szólva kemény szavakkal beszélt a gazdagok és szegények között tátongó mély szakadék­ról, amely szerinte a brazil társadalom problémáinak egyik gyökere fotó: feb/reuter Megkezdődött az RMDSZ kongresszusa A legfontosabb kisebbség A marosvásárhelyi sport- csarnokban péntek reggel megnyílt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 5., rendkívüli kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök beszédében az utóbbi időben kibontakozott vitákra utalva emlékeztette az RMDSZ román koalíciós partnereit arra, hogy a közös - a szövetség kisebbség­politikai céljait is tartalmazó - kormányprogramot a parla­menti többség megszavazta. Tőkés László tiszteletbeli el­nök cáfolta, hogy ellenezte volna az RMDSZ kormányba lépését; csak a belépés módjá­val kapcsolatban voltak fenn­tartásai. Hozzáfűzte: az eltávo­lítására irányuló próbálkozások kommunizmusellenességével és magyar nemzetpolitikai fel­fogásával függenek össze. A meghívott vendégek sorá­ban Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök politikai főtanácsosa beszélt. Az ország „legfontosabb kisebbségének” nevezte a romániai magyarsá­got, amely csak „arányainál fogva kisebbség, de történelme, hagyományai, kultúrája révén a román társadalom fontos minő­ségi összetevője”. Tabajdi Csaba miniszterel­nökségi államtitkár - átadva a magyar vezetők üdvözletét - hangsúlyozta: a magyar szom­szédságpolitika a romániai vál­tozások elősegítője volt, és ez vezetett az 1920 óta késlekedő történelmi megbékéléshez. Ki­emelte: az erdélyi együttélési modell az európai stabilitás fontos tényezőjeként, példaként szolgálhat. A tanácskozást a magyar parlamenti pártok kép­viselői is köszöntötték. Hét éves a német egység Kohl ismét köszönetét mondott hazánknak „Az egyesült Németország minden erejét Európa egysé­gének megteremtésére kí­vánja fordítani. Közép-, Ke­let- és Délkelet-Európa népei nagy reményeket fűznek az egyesítéséhez és különösen Németországnak e folyamat­ban játszott szerepéhez.” Ezt Helmut Kohl kancellár je­lentette ki pénteken Stuttgart­ban a két német állam egyesü­lésének hetedik évfordulóján tartott ünnepségen. Közös érdeknek mondta, hogy az említett térségek lakos­sága biztató jövőt lásson maga előtt, ezért országa segíteni akar abban, hogy kitáruljon a kapu az integrációs szerveze­tekhez csatlakozni kívánó új demokráciák előtt. Németor­szág számára elfogadhatatlan, hogy keleti határa hosszú távon a NÄTO és az Európai Unió ke­leti határa legyen - mutatott rá. A kancellár az egyesítésben fontos szerepet betöltők sorá­ban ezúttal is külön köszönetét mondott „Magyarországnak, amelynek nemes szívű cseleke­detét a németek soha nem felej­tik el”. Méltatta Mihail Gorba­csov akkori szovjet vezető és George Bush volt amerikai el­nök támogatását. Tavaly Horn Gyula magyar kormányfő, az idén Bush volt az évfordulós ünnepség díszvendége. Az orosz helikoptereket okolják a balesetért Repülnek, amivel tudnak Még mindig a szeptemberi, boszniai helikopterbaleset borzolja az ENSZ hivatalá­ban a kedélyeket. A boszniai békefenntartók 12 tagú cso­portja veszítette életét, ami­kor egy orosz gyártmányú Mi-8 helikopter lezuhant. Amerikai repülésbiztonsági szakemberek szerint a legtöbb nyugati országban nem tartják megfelelőnek az orosz Mi-8-as sorozatú helikopterek biztonsá­gosságát. „Nálunk még felszál­lási engedélyt sem kapnának” - állítják, noha mostanában az amerikai légierőre is alaposan rá­jár a rúd, néhány nap alatt 6 gé­pük zuhant le. „Nem szabadna megengedni, hogy a békefenntartó egységek kötelékében szolgálatot teljesítő amerikai és nyugat-európai ka­tonák az orosz helikoptereken utazzanak” - vélik az ENSZ tisztségviselői. Az SFOR-pa- rancsnokok azzal védekeznek: sem az USA, sem a NATO nem adott a korszerűbb helikopterei­ből, ezért kénytelenek az ukrán légierő Mi-8 helikoptereit hasz­nálni. Egyébként a helikopterek orosz gyártója is tiltakozott a vá­dak ellen, mondván az eredetileg teherszállításra tervezett helikop­terek utasterébe szabálytalanul pót-üzemanyagtartályokat építet­tek, amelyek a gép lezuhanása­kor kigyulladtak. Á baleset való­jában csak a rossz időjárási vi­szonyok számlájára írható. FEB Vaclav Havel az Egyesült Államokban A cseh elnökkel találkozott Hillary Clinton is. Havel a nemzetközi megértés elősegítéséért Fullbright-díjban részesül, amelyet a hírek szerint Madeleine Albright külügyminiszter ad majd át neki fotó: feb-reuters Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Jamie Lee Curtis Cindy a paradicsomban Az új tv2 és RTL Klub műsora! Kálloy Molnár Péter, a játékos A műsorvétel változásairól Itt az őszi nyeremény eső! Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Oldalképek
Tartalom