Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. október 29., szerda Bértüntetés Bukarestben Román tanárok százai követeltek a késő őszi hóesésben fi­zetésemelést. Több szakszervezet is kilátásba helyezett hasonló megmozdulást az életszín­vonal drámai csökkenése és a kompenzációk elmaradása miatt fotó: feb/reuter A Magyar Nemzeti Bank elnökét is nehezen engedték be Olaszországba Olaszország csatlakozása a schengeni egyezményhez az Itáli­ába érkező magyar állampolgárok számára az érvényben lévő szabályok sokkal szigorúbb számonkérést és ezzel gya­korta rendkívül kellemetlen meglepetéseket okoz. Itália vasárnap óta tagja a schengeni egyezménynek, de a magyar utazókkal már ezt megelőzően jócskán megsza­porodtak a problémák. Olasz részről ugyanis régóta igye­keznek megnyugtatni a schengeni partnereket: az olasz csatlakozás véletlenül sem jelenti majd azt, hogy át­járhatóbbá válnak az Európai Unió külső határai. Az ígért szigort egyelőre valóban mindenkivel szem­ben alkalmazzák. Még a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöké­nek is gondot jelentett vasár­nap este az Itáliába való be­lépés Milánó Linate nevű re­pülőterén, mert nem tudta felmutatni az országban tar­tózkodáshoz szükséges kész­pénzt - közölte Vargha Gá­bor milánói konzul. Olaszországban az 1990- ben elfogadott úgynevezett Martelli-törvény szabályozza a külföldiek belépését, ott- tartózkodását. Ez annyit mond ki, hogy a külföldinek megfelelő mennyiségű kész­pénzzel kell rendelkeznie. Je­lenleg az előírást az olasz ha­tóságok napi 150 ezer lírára taksálják. Hitelkártya felmu­tatását hol elfogadják, hol nem. Az olasz hatóságok elvár­ják azt is, hogy a nem gépko­csival érkező turistának ér­vényes visszaútra vagy to­vábbutazásra szóló jegye le­gyen. Az olasz szigor minde­nekelőtt a repülőtereken ér­vényesül. Milánóban a múlt hét végén több magyart fel­tettek az azonnal visszain­duló Malév-gépre. Várható, hogy az olaszországi határon, Tarvisiónál is nagyobb szi­gort alkalmaznak november folyamán a magyarokkal szemben. Az amerikai elnök légi erődje Közönségsikernek ígérkezik - Magyarországon is - a Harri­son Ford főszereplésével forgatott Az elnök különgépe című amerikai film. Az Air Force One, azaz az amerikai légierő 1. számú gépe a mindenkori elnök által használt repülő erőd. A külföldiek termőföldvásár­lását Magyarországon is a szi­gorú osztrák és dán modell alapján kellene szabályozni - fejtette ki Brüsszelben Lezsák Sándornak, a Magyar Demok­rata Fórum elnökének Franz Fischler, az Európai Unió me­zőgazdasági ügyekkel foglal­kozó biztosa. A hamarosan létrejövő ma­gyar-szlovén-olasz békefenn­tartó dandár megalakításáról is tárgyalt Budapesten Albin Gutman vezérezredes, szlovén vezérkari főnök, amikor kedden találkozott Keleti György hon­védelmi miniszterrel. A magyar hadisírok és a pol­gári áldozatok nyughelyeinek feltárása folytatódik Oroszor­szágban - közölte Moszkvában Erdős László ezredes, a Hadi- sírgondozó Iroda igazgatója. A világ legkorszerűbb, legbiz­tonságosabb és örökös készen­létben álló légi járművét az amerikai elnök használja. Bili Clinton Boeing-747-ese 22 hónapig készült, 130 milliárd forintnak megfelelő összegbe került, a legjobb mérnökök és titkosszolgálati szakértők ter­vezték; 1990 őszén állították „csatasorba”, egy Boeing-707- es helyett. Az Air Force One minden adata állam- és haditi­tok. Ami tudható róla, az most a német Flug-Revue című szak­lapnak köszönhető. A repülő erőd fedélzeti elektronikája mindennemű za­varás ellen védve van, még atomtámadás esetén is kifogás­talanul működnék. Négytonná­nyi számítógép-technikája ré­vén tökéletes harcálláspont is. Képes a radarral vezérelt raké­tákat is elhárítani azzal, hogy veszély esetén törzséből meg­tévesztő repülőgép-utánzatokat bocsát ki, majd másodpercek alatt irányt változtat. Repülő Fehér Ház: megta­lálható benne a híres ovális iroda, az elnöki dolgozószoba kicsinyített mása, az ablaknál tikfa íróasztal, mögötte a nem­zeti zászló. A fedélzeten 85 le- hallgathatatlan telefon műkö­dik. Az elnök még a hadiflotta tengeralattjáróival is kapcso­latba léphet a magasból, a világ bármely pontjáról. A készülé­keket a gép törzsében futó 400 kilométernyi kábel élteti. Repülő luxusszálló is az el­nöki Boeing-747-es: akár 100 személyre főző konyhája ínyencek ízlését is kielégítené. Az USA 1. számú polgára szá­mára bőrgarnitúrával rendezték be a légi nappalit, ágy, fürdő- és öltözőszoba szolgálja kényel­mét, tágas tárgyalóban fogad­hatja munkatársait. Ferenczy Europress Az év légitársasága a Malév lett Izraelben. A legnagyobb iz­raeli utazási iroda, az Ophirturs szervezésében a világ 121, Iz­raelben képviselt légitársasága közül minden évben megvá­lasztják a legjobbat. A font árfolyama emelkedett a többi nagy valutáéhoz képest annak hírére, hogy Nagy-Bri- tannia nem csatlakozik az eu­rópai pénzügyi unióhoz. Újabb listát tesznek közzé ma a svájci bankok a második vi­lágháború időszakából szár­mazó „alvó számlákról”. A névsorban 10 ezer svájci és 3700 nem svájci név szerepel. A külföldi neveket az Inter­neten ( http://www.dormant- accounts.ch ) teszik közzé. NATO-segítséget kér a török fegyveres erők vezérkari fő­nöke, Ismail Hakki Karadayi tábornok a Görögország és Oroszország között az Égei- tenger térségében kialakult együttműködés miatt. Államcsínyt hiúsítottak meg Zambiában - jelentette be Fre­derick Chiluba zambiai elnök. Kedd reggel egy Solo kapitány nevű tiszt a helyi rádióban beje­lentette, hogy a „Nemzeti Meg­váltás Tanácsa” megdöntötte az elnöki hatalmat, és leváltotta a fegyveres erők vezetését. Solo kapitány sorsa ismeretlen. Kína csatlakozott az ENSZ két, emberi jogokkal kapcsola­tos szerződésének egyikéhez, a társadalmi, gazdasági és kultu­rális jogok nemzetközi szerző­déséhez. Az okmányt Peking ENSZ-nagykövete írta alá. Ismét sűrűbb lett Szumátra és Kalimantan fölött a nagy ki­terjedésű bozót- és erdőtüzek miatt kialakult füstréteg. Több repülőteret lezártak. t ora jr 1699 OOO forintért, vagy ott OOO forint Magyarországi .Ford márkakereskedők Mások előtt vezet. vnvw.ford.hu Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél A NATO bővítése szélesíti a hadiipar piacait is / Magyarország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez egyszerre lehetőség és szük­ségszerűség. Lehetőség, mert átkerülhetünk a szerencsésebb történelmű orszá­gok csoportjába, és ezzel élni kell. És szükségszerűség, mert másképpen nem biztosíthatók az ország boldogulásához szüksé­ges nemzetközi feltételek. Erről Kovács László külügyminiszter beszélt kedden a magyarországi nem kormányzati szervezetek képviselői számára tartott elő­adásban. A magyar diplomácia veze­tője ugyanakkor arról is szólt, hogy az átalakulással járó gaz­dasági nehézségek több helyen szociális feszültségeket váltanak ki Kelet-Közép- és Délkelet-Eu­rópában. Kovács László hangsú­lyozta, hogy a NATO-hoz és az Éurópai Unióhoz való csatlako­zás szorosan összefügg egymás­sal, hiszen az unió olyan orszá­gokkal kíván tárgyalásokat kez­deni, amelyek a NATO-tagságot is célul tűzték ki maguk előtt. A NATO-tagállamok számára az első 9-12 milliárd dollárról szóló becslésekhez képest nagy­ságrendekkel kevesebbet, 1 mil­liárd 270 millió dollár költséget jelent majd Csehország, Len­gyelország és Magyarország fel­vétele az észak-atlanti szövet­ségbe - írta keddi számában a Corriere Della Sera című olasz napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Olaszország számára a bővítés azt jelentheti, hogy hadiipara előtt megnyílik az új tagok felvevőpiaca is. Példa az autonómiára Magyar tapasztalatok Moldouának Magyarország a híd szerepét kívánja betölteni Moldova és a Nyugat között, ezért min­den alkalmat felkínál, ame­lyek kihasználásával az or­szág közelebb kerülhet a nyugati integrációhoz - jelen­tette ki kedden Chisinauban folytatott tárgyalásai után Göncz Árpád államfő. A magyar elnök konkrét lehető­ségként említette ezzel kapcso­latban moldovai menedzserek magyarországi képzését. Tár­gyalópartnere, Petru Lucinschi moldovai elnök országa nemze­tiségi politikáját ismertette. El­mondta: a térség stabilitása szempontjából figyelemre méltó a lakosság mindössze 3,5 száza­lékát kitevő gagauzok számára megteremtett, a térségben egye­dülálló mértékű, területi elvű au­tonómia. Hozzátette: a külön­böző nemzetiségek képviselői számára nincs más lehetőség, mint a nyugodt együttélés. Göncz Árpád beszédet mon­dott a moldovai parlamentben is. Kifejtette: a Moldovai Köztársa­ság a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos megbékélést szol­gáló politikájának is köszönheti, hogy a nemzetközi közösség el­ismert tagja lett. „Mindkét or­szágnak érdeke az együttműkö­dés továbbfejlesztése” - szö­gezte le a chisinaui parlamentben a magyar köztársasági elnök. Lehet, hogy a fák a megmentőink? Zöld széndioxid-falók A tudomány megválaszolat­lan kérdései közé tartozik, hogy mi történik a levegőbe jutó szén-dioxid-felhőkkel, amelyek a globális éghajlat- változásért, az egyre erősödő felmelegedésért felelősek. A szén-dioxid fele a légkörben marad, ami az üvegházhatás leg­alapvetőbb kiváltó oka. A gáz másik felét viszont - a tudósok előtt egyelőre ismeretlen folya­matok során - megköti a tenger­víz és a talaj. Eddig azt feltételezték, hogy ebben a fő szerep a vízé, ám egy minapi, „szenzációsnak” neve­zett tudományos beszámoló sze­rint mindenképp a fáké az el­sőbbség. Amerikai, angol és ausztrál kutatók mérésekkel bi­zonyították, hogy az északi fél­teke (Észak-Amerika, Európa és Oroszország) erdői egyre na­gyobb mértékben kötik meg a szén-dioxidot. Az 1992-93-ban „semlegesített” gáz mennyisége 3,5 milliárd tonna szénnel egyenértékű, avagy másképpen fogalmazva: az emberiség által elégetett szerves eredetű tüzelő­anyagoknak (a szénnek és az olajnak) több mint a felével! A kutatás vezetője úgy össze­gezte az eredményt, hogy „a ve­getáció a gázmegkötési képesség folyamatos növekedését jelzi”. Arra nem tudni a választ, hogy ezt vajon az erdő-újratelepíté­seknek, vagy a természet „ön­gyógyításának” köszönhetjük-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom