Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-25 / 249. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 25., szombat Készülnek a télre a -vitorlások Balatonbogláron a kikötőben ezekben a napokban daruval emelik ki a vízből a nagyobb vitorlásokat. A hajók többségére felújítás vár a télen FOTÓ: TÖRÖK ANETT A segély és az ösztöndíj nem veszi le vállukról a terheket Lapos diákpénztárcák Nőnek az anyagi terhek a főiskolákon, és szaporodnak a segélylehetőségek is. A diákok szerint egyik juttatás sem olyan nagy, hogy levenné vállaikról az anyagi terheket. A tájékozottság a lehetőségekről azonban havonta jó pár ezer forintot jelenthet a diákoknak.- Nálunk az alapösztöndíj 4000 forint, ez minden hallgatónak jár - mondta Kővári Istvánná, a Pannon Agrártudományi Egyetem tanulmányi osztályának vezetője. - A tanulmányi átlag emelkedésével pedig tizedenként 500 forintot kapnak a hallgatók. Az elsőévesek az idén csak az alap-ösztöndíjat kaphatják, sőt a tandíjuk összege is nagyobb. Amelyik hallgatónak nyelvvizsgája van, az 600 forintot kap; erre azonban már pályázni kell, mert a keretből nem jut mindenkinek. A pályázatokat a diákjóléti bizottság bírálja el, ennek diákok a tagjai. A bizottság dönt a többi segélyről is. A pályázónak rossz anyagi körülményt a szülők, eltartók kereseti igazolásaival kell bizonyítania. Segélyekre egyébként a tavaly megspórolt 650 ezer forintot fordítják.- Diákjaink ösztöndíja 3900 forint, ezen felül körülbelül 6500 forint jutna egy hallgató egyhavi támogatására - mondta Tóth Béláné, az egészségügyi főiskola tanulmányi osztályán. - Az is előfordul, hogy valakinek nem kell tandíjat fizetnie. Ez félévenként csak tízezer forint, de aki mentességet kaphat, annak ez a pénz is számít. A hallgatók 30 százaléka tavaly tandíjmentes volt, s minden harmadik a jó tanulmányi eredménye miatt kapott mentességet. A többi pedig az anyagi körülményei miatt, mert nem tudta volna kifizetni.- Háromféle támogatási forma van a főiskolán: pénzbeli, vagy valamilyen kifizetés elengedése vagy egyszeri segély - mondta Kátai Gábor, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző főiskola hallgatója. - Az elsőre példa az ösztöndíj. A készpénzfizetés helyettesitese főiskolánkon a jegyzetbónt jelenti, és van albérlettámogatás is. Ez utóbbihoz azonban igazolást kell hoznia annak, aki kiszorult a kollégiumból, hogy mennyit fizet. A pályázati lapra beírt összegek azonban sokszor hamisak, ezért egy pontrendszer és nem az igazolás alapján döntenek: kinek ítélnek oda bármiféle segélyt. A számok, pontok között azonban elveszik az ember, és láthatatlanná válik a gond is. Amíg egyre több diáknak kell a főiskola mellett állást vállalnia, és vannak, akiknek abba kell hagyni a tanulást, addig a segélyek szinte semmit nem oldanak meg. (Virághalmy) Somogyi kisgazda-hétvége Torgyán József: Versenyben vagyunk az MSZP-vel a győztes pozíciójának megszerzéséért (Folytatás az 1. oldalról) Elsőként a polgármesterrel, s más nagyatádi személyiségekkel tárgyal: a sajtó csak ezt követően, a művelődési házban kerülhet sorra, ahol tájékoztató is lesz. Mondom, hogy kérdezni akarom az elnököt. Visszakérdeznek, hogy a nagygyűlés után nem lehetne-e? Érvelek, hogy a lapzárta, tudják szombati lap készül. Barkóczy képviselő űr próbálja a szorítást oldani: jó lesz nekünk az az interjú hétfőn is... Átballagunk a művelődés házába. Ott a hátsó kisteremben fogy a szendvics. Nemzeti karszalagos kisgazdák vigyázzák, s kínálják is. Egyebek között a sajtónak is. Akkor még egyedül e sorok írója képviseli a sajtót. Közben a folyosóra kitett televízióban a jászsági Torgyán-Sze- keres szópárbaj szól kazettáról, de jó hangosan... A sajtószobának kinevezett teremben legalább csönd van. Teasütemény és rétes az asztalon: tökös-mákos, káposztás és meggyes-túrós. A rétes az elnök, Torgyán József kedvence és egy szőke asszony kezemunkája. Kínálja is az újságíróknak, akkor már ketten vagyunk. Aztán megérkezik az elnök, leül háttal az ablaknak, ahová erre az alkalomra kisgazda-zászlót tűztek, és megkezdődik a sajtótájékoztató. Először rétesével kínáljuk az elnököt. Néhány szó a kedvencekről, s az első kérdés: mit mondott önnek a nagyatádi polgármester?- Azt, hogy miként látja a 13 ezres városka jelenét és a jövőjét. A múltjáról nagyon szép szavakkal emlékezett meg. Vidékjárásom alkalmával, amikor Minden érdeklődőt szeretettel várunk az "IRODA 97" SZAKKIÁLLÍTÁSRA az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájában (Szekszárd, Rákóczi u. 1.) Október 28-án 11-17 óráig 29- én 8-17 óráig 30- án 8-16 óráig Irodabútorok, forgószékek, számítógépállványok, Balaton étkezőasztalok, székek. Dominó Irodabútor, Szekszárd, Rákóczi u. 15. Tel./fax: 06-74/311-224 (63298) tájékozódom a települések helyzetéről, azt tapasztalom, hogy az ország jövőjét illetően a megoldás mindenképpen az önkormányzatiság erősítése, mert a munkanélküliség elleni harc, egy térség munkával való ellátottsága, illetőleg a megélhetés biztosítása az önkormányzatokkal összefüggésben lévő dolog.- Tipikus magyar kisvárosnak tartja Nagyatádot?- Az alföldi városokhoz hasonlítható kisváros Nagyatád.- Gondjait, örömeit, lehető- ségeit illetően is?- Igen. természetesen egészen más a helyzet mondjuk Nyugat-Magyarországon vagy a keleti végeken. Egy a közös: nagyon elmaradt a nyugat-európai lehetőségektől.- Gondolom, hogy a kisgazdáknak üzenetet is hozott Nagyatádra.- Az üzenet lényege, hogy a kisgazdapárt 1945 óta nem állt olyan jól, mint jelenleg és nagyon komoly esélye van annak, hogy a következő évi választásokat megnyeije. A mi egész programunk az ország jövőjének a kibontakoztatására irányul. Mi nem visszafelé akarunk állandóan tekintgetni, nem a sebeinket akaijuk nyalogatni, hanem előre akarunk jutni. Erre megvan a megfelelő programunk a gazdaságot illetően is, a közbiztonságot illetően is, a kormányzati struktúrát illetően is. Eléggé ismert, hogy mi a gazdasági növekedés pártján vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a növekedéshez elsősorban azokat az iparágakat kell erősíteni, amelyek a gazdaság élénkítésénél meghatározóak lehetnek. Ilyenek mondjuk a lakásépítés, az útépítés, a kis- és középvállalkozások megsegítése, de miután Magyarország mezőgazdasági ország, egyértelmű, hogy a mezőgazdaságát kell kiemelten fejleszteni, mindeneknél jobban. Már csak azért is, mert ezer szállal kötődik a vidékhez, amely viszont a nemzetmegtartó erőt jelenti. Az Európai Unió felé igyekeztünkben mindenképpen a nemzetmegtartó erő kibontakoztatásán kell munkálkodnunk. Mi azt mondjuk, hogy a mezőgazdaságnál végre kell hajtani a birtokszerkezet kialakítása érdekében azt a tagosítást, amely eddig elmaradt, de amelyet tovább nem lehet halogatni. Rendet kell tenni a mezőgazdaság területén is.- A tulajdonviszonyokat illetően is?- Igen, mi nem tűrjük el, hogy a hatályos magyar jogot felrúgva spekulációs célból nagy birtokokat hozzanak létre, vagy hogy bármely külföldinek, akinek eszébe jut, az fillérekért felvásárolja a földjeinket. Görgeteg esete nagyon kirívó példa, de azért világossá kell tenni az ilyenek számára, hogy neki joga lehet esetleg Burgenlandot elkeríteni, de Magyarországot nem. Egy jogállamot onnan lehet megismerni, hogy nemcsak hozza a törvényeket, hanem végre is hajtatja azokat. Mi végre fogjuk hajtani. Ezek semmi-szerződéssel szerzett földbirtokok. Ezekből létre kell hozni egy alapot és ki kell osztani azok között, akik ténylegesen megművelik a földet, akik rászorulnak erre. A mezőgazdaság esetében kell, hogy legyen országos program, de kell regionális és helyi program is. Nyilvánvaló, hogy a birtokszerkezet kialakításánál figyelembe kell venni, hogy más nagyságú birtokra van szükség egy búzatermő területen, megint másra egy dinnyeföld esetében. Úgy gondoljuk, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egységét most már meg kell valósítani. Elfogadhatatlan, hogy a mezőgazdaság hitelrendszere nincs megoldva, de ezt úgy kell kialakítani, hogy egy jó ideig meg kell védeni a kis- és közép- vállalkozókat a mezőgazdaságban attól, hogy szándékosan elvegyék a földjüket. Ezeregyszáz éven át a vidék mindig megsegítette az országot, most az országnak kell megsegíteni a vidéket. Azt is valljuk, hogy egy mezőgazdasági ország - amely ráadásul kapcsolatban kell hogy álljon a trianoni békediktátummal elszakított területeken élő magyarsággal - nem lehet meg önálló traktorgyártás, erő- és munkagépgyártás nélkül. Ezt már rég meg kellett volna oldani... Reggelig sorolhatnám, hogy mi mindent kellene csinálni. Attól kezdve, hogy mondjuk a falugazdász hálózatot a központi költségvetésből kellene üzemeltetni úgy, hogy a falugazdász ténylegesen a mező- gazdaságból élők alkalmazottja legyen, ne pedig fizetett ellensége. Segítséget kellene nyújtani ahhoz, hogy olyan gazdákból álló szövetkezeteket tudjanak létrehozni, amelyek a föld megművelésére alkalmas gépeket saját tulajdonba tartják. Nincs megoldva a termékértékesítés rendszere sem. Ez állami segítség nélkül nem megy. Minden mezőgazdasági terméket illetően teljes a fejetlenség. Az ipart illetően nem szabad megengedni, hogy a kiszolgáló nemzet státuszába taszítsanak minket. Mi abból indulunk ki, hogy a harmadik évezred a hozzá adott szellemi érték, illetőleg mozaikértékkel növelt termékek piacára épül... Azt mondjuk, hogy ezen az úton kell haladni, nem pedig megengedni, hogy a kiszolgáló nemzet státuszába taszítsanak. Ami a gazdaságot illeti, 30-35 féle prioritást gondolunk.- Most készül a parlament egy agrárcsomag megtárgyalására, amely szinte egy az egyben jelképezi ezeket a problémákat. Lát-e lehetőséget arra, hogy lendületet kap a magyar agrárium?- Ennek természetesen megvan a lehetősége, de azt látni kell, hogy létre kell hozni egy nagyon erős agrárlobbit, hiszen az agrárérdekek nagyon hosszú idő óta háttérbe szorultak. Nem az exportőrökhöz vagy a mul- tikhoz kell eljuttatni a mezőgazdaság hasznát, hanem a termelőkhöz. Addig, amíg ez nincs megoldva, a mezőgazdaság talpra-állíthatatlan lesz. Az agrárrendtartás hiánya éppenúgy, mint az érdekvédelmi szervezetek hiánya; ezek meghatározó, fontos kérdések.- Hét hónap múlva választások lesznek. Ezek a körutak már a választás jegyében történnek?- Kezdettől, 1989 kora tavaszától megállás nélkül járom a vidéket. Természetesen a választások előtt más hangsúlyt kapnak ezek a megjelenések, de én alapvetően mindig is azt vallottam, hogy egy mezőgazdasági ország, ahol a lakók négyötöde vidéken él, nem épülhet Buda- pest-centrikus politizálásra. Ha tetszik, ha nem, vidékcentrikus időszaka kell hogy jöjjön ennek az országnak.- Vidéken milyen a kisgazdapárt népszerűsége? A közvéleménykutatások csökkenésről adnak számot.- Nem tudom, hogy mennyire tárgyilagosak ezek a véleménykutatási adatok. Úgy ítélem meg a kisgazdapárt helyzetét, hogy alapvetően versenyben vagyunk az MSZP-vel a győztes pozíciójának a megszerzéséért. Ez hullámozhat a választásokig, de bízom benne, hogy végülis a magyar nép józansága minket segít... A beszélgetésnek véget szakítanak. Mert „hatszáz ember váija a nagyteremben” az elnököt. Az elnök még nyilatkozik a városi tv-nek a mezőgazdaságról, NATO-csatlakozásról. Aztán elmegy az emelvényre, ahol zászlók, nemzeti szalaggal átkötött kenyér és egy üveg bor is várja. A slepp követi. Ä teremben felcsendül a Himnusz... A kétnapos somogyi Tor- gyán-program ma Fonyódon és Bogláron folytatódik. Kercza Imre HA JUT HÚS A FAZÉKBA Egyre drágább a hús. Bizony, ügyesen kell gazdálkodni a háziasszonynak, ha húst akar tenni az asztalra. A legtöbb család kétszer is meggondolja, hogy mikor és mennyit vásárol a boltban, főleg ha nem tartozik a vastag pénztárcájúak közé. Pretz Józsefné, Toponár: - Szerencsés helyzetben vagyok, mert egy ismerős hentestől kapom a húst. Három gyerekem van, a legkisebbel éppen gyesen vagyok, s egy keresetből nem engedhetjük meg magunknak, hogy drága húsokat vegyünk. Sokba kerül még a felvágott is. Szerencsére a gyerekek nem nagyon szeretik. Azt hiszem, mindenki megnézi, hol olcsóbb és ott vásárol. Sokan járnak például a szomszédos húsfeldolgozóba is, ahol akár száz forinttal olcsóbban megkapják. Kerekes Sándorné, Somogyvámos: - Ritkán eszünk húst, akkor is főleg szárnyast. A pulykacomb a legjobb, mert abból majdnem minden elkészíthető. Ä férjem cukorbajos, ezért többször kell húsfélét készíteni. A hasunkon nem akarunk spórolni, de ez nem mindig megy. Állatot nem tartunk, s a a fele nyugdíjunkat az étkezésre költjük. Kiss Gyuláné Pákozdi Erzsébet, Somogyszob: - Nálunk mindennap van hús, mert a férjem nagyon szereti. Mivel egész nap dolgozik, nem is vacsorázik szinte itthon, reggel tele kell raknom étellel a táskáját. Annak pedig laktatónak kell lenni. Kelemen István, Kaposvár: - Az orvos már rég eltiltott tőle, ezért a feleségem nem nagyon főz húsos ételt. így minket nem nagyon érint az áremelés. Főleg tésztát, tejterméket és ha lehet, zöldséget eszünk. Németh László. Kaposvár: - Nyugdíjas vagyok, de még dolgozom, ezért megengedhetem magamnak, hogy akár mindennap húst egyem. Nem tehetném, ha csak a nyugdíjból kellene megélnünk a feleségemmel. Igaz, hogy így sem a legdrágább húsokat vesszük; nem azzal lakunk jól, de hús nélkül azért akárki akármit mond is, nem igazi az étel. Czeglédi Csabáné Kaposvár: Hús nélkül nem főzök. Hogy mennyi megy el rá egy hónapban? Úgy 2500-3000 forint. Ha van pénzem, többet vásárolok, és feltöltöm a mélyhűtőt, legyen ínségesebb időkre is. A férjem és a fiam is sok húst eszik, nálunk sok felvágott fogy. Fekete István. Nagyberki: - Vegetáriánusok vagyunk, az egész család. Lassan már öt éve nem eszünk húst. Évente egyszer, karácsonyra halat veszünk, ez az egy húsféleség, amit megeszünk. Egyébként csak zöldségféléket, sajtot és szójával készült ételeket fogyasztunk. Nem olcsó ez sem, mert a vegetáriánus ételek néha többe kerülnek, mintha húst vásárolnánk. De így sokkal egészségesebb. Rácz Edit, Kaposvár: - Naponta eszünk húst, ha nem is sokat. Nyulat, tyúkokat tartunk. Ha éppen nem vágunk, akkor utánajárok, hol lehet a legolcsóbban megvásárolni. A féljem ugyanis legszívesebben még a húst is hússal enné. A gyerekek is egész nap dolgoznak, így rendes ennivalót kell eléjük raknom. Gazdag Jánosné. Siófok: - Hat gyerekem van, a férjem munkanélküli. Hetente egyszer ha kerül az asztalra egy kis mirelit csirkeaprólék. Még szerencse, hogy mindenki más falatot kedvel; még így is előfordul, hogy lemondok a sajátomról. Várjuk a telet, mert néha előfordul, hogy az ismerősök hoznak egy kis disznótoros kóstolót. CÉGÜNK JELENTŐS BŐVÍTÉSE MIATT MARCALIBAN - NAGYATÁDON - CSURGÓN BETANÍTOTT MUNKÁRA KÉTMŰSZAKOS BEOSZTÁSBA 6-14.25 I. műszak 14.35—23.00 II. műszak NŐI ÉS FÉRFI DOLGOZÓKAT KERESÜNK KÉRJÜK SZEMÉLYES JELENTKEZÉSÉT AZ INDUSTRIE ELEKTRIK KFT-NÉL A MINDENKORI ÜZEMÜNKBEN (Csurgón, hétfőn és kedden 9-12 óra között) (63381)
