Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-25 / 249. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 25., szombat Készülnek a télre a -vitorlások Balatonbogláron a kikötőben ezekben a napokban daruval emelik ki a vízből a nagyobb vitorlásokat. A hajók többségére felújítás vár a télen FOTÓ: TÖRÖK ANETT A segély és az ösztöndíj nem veszi le vállukról a terheket Lapos diákpénztárcák Nőnek az anyagi terhek a főiskolákon, és szaporodnak a se­gélylehetőségek is. A diákok szerint egyik juttatás sem olyan nagy, hogy levenné vállaikról az anyagi terheket. A tájéko­zottság a lehetőségekről azonban havonta jó pár ezer forintot jelenthet a diákoknak.- Nálunk az alapösztöndíj 4000 forint, ez minden hallgatónak jár - mondta Kővári Istvánná, a Pannon Agrártudományi Egye­tem tanulmányi osztályának vezetője. - A tanulmányi átlag emelkedésével pedig tizeden­ként 500 forintot kapnak a hall­gatók. Az elsőévesek az idén csak az alap-ösztöndíjat kaphat­ják, sőt a tandíjuk összege is nagyobb. Amelyik hallgatónak nyelvvizsgája van, az 600 forin­tot kap; erre azonban már pá­lyázni kell, mert a keretből nem jut mindenkinek. A pályázato­kat a diákjóléti bizottság bírálja el, ennek diákok a tagjai. A bi­zottság dönt a többi segélyről is. A pályázónak rossz anyagi körülményt a szülők, eltartók kereseti igazolásaival kell bizo­nyítania. Segélyekre egyébként a tavaly megspórolt 650 ezer forintot fordítják.- Diákjaink ösztöndíja 3900 forint, ezen felül körülbelül 6500 forint jutna egy hallgató egyhavi támogatására - mondta Tóth Béláné, az egészségügyi főiskola tanulmányi osztályán. - Az is előfordul, hogy valaki­nek nem kell tandíjat fizetnie. Ez félévenként csak tízezer fo­rint, de aki mentességet kaphat, annak ez a pénz is számít. A hallgatók 30 százaléka tavaly tandíjmentes volt, s minden harmadik a jó tanulmányi eredménye miatt kapott men­tességet. A többi pedig az anyagi körülményei miatt, mert nem tudta volna kifizetni.- Háromféle támogatási forma van a főiskolán: pénz­beli, vagy valamilyen kifizetés elengedése vagy egyszeri se­gély - mondta Kátai Gábor, a Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző főiskola hallgatója. - Az elsőre példa az ösztöndíj. A készpénzfizetés helyettesitese főiskolánkon a jegyzetbónt je­lenti, és van albérlettámogatás is. Ez utóbbihoz azonban igazo­lást kell hoznia annak, aki ki­szorult a kollégiumból, hogy mennyit fizet. A pályázati lapra beírt összegek azonban sokszor hamisak, ezért egy pontrend­szer és nem az igazolás alapján döntenek: kinek ítélnek oda bármiféle segélyt. A számok, pontok között azonban elveszik az ember, és láthatatlanná válik a gond is. Amíg egyre több diáknak kell a főiskola mellett állást vállalnia, és vannak, akiknek abba kell hagyni a tanulást, addig a segé­lyek szinte semmit nem olda­nak meg. (Virághalmy) Somogyi kisgazda-hétvége Torgyán József: Versenyben vagyunk az MSZP-vel a győztes pozíciójának megszerzéséért (Folytatás az 1. oldalról) Elsőként a polgármesterrel, s más nagyatádi személyiségekkel tárgyal: a sajtó csak ezt köve­tően, a művelődési házban ke­rülhet sorra, ahol tájékoztató is lesz. Mondom, hogy kérdezni akarom az elnököt. Visszakér­deznek, hogy a nagygyűlés után nem lehetne-e? Érvelek, hogy a lapzárta, tudják szombati lap ké­szül. Barkóczy képviselő űr pró­bálja a szorítást oldani: jó lesz nekünk az az interjú hétfőn is... Átballagunk a művelődés há­zába. Ott a hátsó kisteremben fogy a szendvics. Nemzeti kar­szalagos kisgazdák vigyázzák, s kínálják is. Egyebek között a saj­tónak is. Akkor még egyedül e sorok írója képviseli a sajtót. Közben a folyosóra kitett televí­zióban a jászsági Torgyán-Sze- keres szópárbaj szól kazettáról, de jó hangosan... A sajtószobá­nak kinevezett teremben leg­alább csönd van. Teasütemény és rétes az asztalon: tökös-má­kos, káposztás és meggyes-tú­rós. A rétes az elnök, Torgyán József kedvence és egy szőke asszony kezemunkája. Kínálja is az újságíróknak, akkor már ket­ten vagyunk. Aztán megérkezik az elnök, leül háttal az ablaknak, ahová erre az alkalomra kisgazda-zász­lót tűztek, és megkezdődik a saj­tótájékoztató. Először rétesével kínáljuk az elnököt. Néhány szó a kedvencekről, s az első kérdés: mit mondott önnek a nagyatádi polgármester?- Azt, hogy miként látja a 13 ezres városka jelenét és a jövő­jét. A múltjáról nagyon szép szavakkal emlékezett meg. Vi­dékjárásom alkalmával, amikor Minden érdeklődőt szeretettel várunk az "IRODA 97" SZAKKIÁLLÍTÁSRA az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola aulájában (Szekszárd, Rákóczi u. 1.) Október 28-án 11-17 óráig 29- én 8-17 óráig 30- án 8-16 óráig Irodabútorok, forgószékek, számítógépállványok, Balaton étkezőasztalok, székek. Dominó Irodabútor, Szekszárd, Rákóczi u. 15. Tel./fax: 06-74/311-224 (63298) tájékozódom a települések hely­zetéről, azt tapasztalom, hogy az ország jövőjét illetően a megol­dás mindenképpen az önkor­mányzatiság erősítése, mert a munkanélküliség elleni harc, egy térség munkával való ellá­tottsága, illetőleg a megélhetés biztosítása az önkormányzatok­kal összefüggésben lévő dolog.- Tipikus magyar kisváros­nak tartja Nagyatádot?- Az alföldi városokhoz ha­sonlítható kisváros Nagyatád.- Gondjait, örömeit, lehető- ségeit illetően is?- Igen. természetesen egé­szen más a helyzet mondjuk Nyugat-Magyarországon vagy a keleti végeken. Egy a közös: nagyon elmaradt a nyugat-eu­rópai lehetőségektől.- Gondolom, hogy a kisgaz­dáknak üzenetet is hozott Nagyatádra.- Az üzenet lényege, hogy a kisgazdapárt 1945 óta nem állt olyan jól, mint jelenleg és na­gyon komoly esélye van annak, hogy a következő évi választá­sokat megnyeije. A mi egész programunk az ország jövőjének a kibontakoztatására irányul. Mi nem visszafelé akarunk állan­dóan tekintgetni, nem a sebein­ket akaijuk nyalogatni, hanem előre akarunk jutni. Erre meg­van a megfelelő programunk a gazdaságot illetően is, a közbiz­tonságot illetően is, a kormány­zati struktúrát illetően is. Eléggé ismert, hogy mi a gazdasági nö­vekedés pártján vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a növekedéshez elsősorban azokat az iparágakat kell erősíteni, amelyek a gazda­ság élénkítésénél meghatáro­zóak lehetnek. Ilyenek mondjuk a lakásépítés, az útépítés, a kis- és középvállalkozások megsegí­tése, de miután Magyarország mezőgazdasági ország, egyér­telmű, hogy a mezőgazdaságát kell kiemelten fejleszteni, min­deneknél jobban. Már csak azért is, mert ezer szállal kötődik a vi­dékhez, amely viszont a nem­zetmegtartó erőt jelenti. Az Eu­rópai Unió felé igyekeztünkben mindenképpen a nemzetmeg­tartó erő kibontakoztatásán kell munkálkodnunk. Mi azt mond­juk, hogy a mezőgazdaságnál végre kell hajtani a birtokszer­kezet kialakítása érdekében azt a tagosítást, amely eddig elma­radt, de amelyet tovább nem le­het halogatni. Rendet kell tenni a mezőgazdaság területén is.- A tulajdonviszonyokat ille­tően is?- Igen, mi nem tűrjük el, hogy a hatályos magyar jogot felrúgva spekulációs célból nagy birto­kokat hozzanak létre, vagy hogy bármely külföldinek, akinek eszébe jut, az fillérekért felvásá­rolja a földjeinket. Görgeteg esete nagyon kirívó példa, de azért világossá kell tenni az ilyenek számára, hogy neki joga lehet esetleg Burgenlandot elke­ríteni, de Magyarországot nem. Egy jogállamot onnan lehet megismerni, hogy nemcsak hozza a törvényeket, hanem végre is hajtatja azokat. Mi végre fogjuk hajtani. Ezek semmi-szerződéssel szerzett földbirtokok. Ezekből létre kell hozni egy alapot és ki kell osz­tani azok között, akik ténylege­sen megművelik a földet, akik rászorulnak erre. A mezőgazda­ság esetében kell, hogy legyen országos program, de kell regio­nális és helyi program is. Nyil­vánvaló, hogy a birtokszerkezet kialakításánál figyelembe kell venni, hogy más nagyságú bir­tokra van szükség egy búza­termő területen, megint másra egy dinnyeföld esetében. Úgy gondoljuk, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egységét most már meg kell va­lósítani. Elfogadhatatlan, hogy a mezőgazdaság hitelrendszere nincs megoldva, de ezt úgy kell kialakítani, hogy egy jó ideig meg kell védeni a kis- és közép- vállalkozókat a mezőgazdaság­ban attól, hogy szándékosan el­vegyék a földjüket. Ezeregyszáz éven át a vidék mindig megsegí­tette az országot, most az or­szágnak kell megsegíteni a vi­déket. Azt is valljuk, hogy egy mezőgazdasági ország - amely ráadásul kapcsolatban kell hogy álljon a trianoni békediktátum­mal elszakított területeken élő magyarsággal - nem lehet meg önálló traktorgyártás, erő- és munkagépgyártás nélkül. Ezt már rég meg kellett volna ol­dani... Reggelig sorolhatnám, hogy mi mindent kellene csi­nálni. Attól kezdve, hogy mond­juk a falugazdász hálózatot a központi költségvetésből kel­lene üzemeltetni úgy, hogy a fa­lugazdász ténylegesen a mező- gazdaságból élők alkalmazottja legyen, ne pedig fizetett ellen­sége. Segítséget kellene nyújtani ahhoz, hogy olyan gazdákból álló szövetkezeteket tudjanak létrehozni, amelyek a föld megművelésére alkalmas gépe­ket saját tulajdonba tartják. Nincs megoldva a termékértéke­sítés rendszere sem. Ez állami segítség nélkül nem megy. Min­den mezőgazdasági terméket il­letően teljes a fejetlenség. Az ipart illetően nem szabad meg­engedni, hogy a kiszolgáló nem­zet státuszába taszítsanak min­ket. Mi abból indulunk ki, hogy a harmadik évezred a hozzá adott szellemi érték, illetőleg mozaikértékkel növelt termékek piacára épül... Azt mondjuk, hogy ezen az úton kell haladni, nem pedig megengedni, hogy a kiszolgáló nemzet státuszába ta­szítsanak. Ami a gazdaságot il­leti, 30-35 féle prioritást gondo­lunk.- Most készül a parlament egy agrárcsomag megtárgya­lására, amely szinte egy az egyben jelképezi ezeket a prob­lémákat. Lát-e lehetőséget arra, hogy lendületet kap a magyar agrárium?- Ennek természetesen meg­van a lehetősége, de azt látni kell, hogy létre kell hozni egy nagyon erős agrárlobbit, hiszen az agrárérdekek nagyon hosszú idő óta háttérbe szorultak. Nem az exportőrökhöz vagy a mul- tikhoz kell eljuttatni a mezőgaz­daság hasznát, hanem a terme­lőkhöz. Addig, amíg ez nincs megoldva, a mezőgazdaság talpra-állíthatatlan lesz. Az ag­rárrendtartás hiánya éppenúgy, mint az érdekvédelmi szerveze­tek hiánya; ezek meghatározó, fontos kérdések.- Hét hónap múlva válasz­tások lesznek. Ezek a körutak már a választás jegyében tör­ténnek?- Kezdettől, 1989 kora tava­szától megállás nélkül járom a vidéket. Természetesen a válasz­tások előtt más hangsúlyt kap­nak ezek a megjelenések, de én alapvetően mindig is azt vallot­tam, hogy egy mezőgazdasági ország, ahol a lakók négyötöde vidéken él, nem épülhet Buda- pest-centrikus politizálásra. Ha tetszik, ha nem, vidékcentrikus időszaka kell hogy jöjjön ennek az országnak.- Vidéken milyen a kisgaz­dapárt népszerűsége? A közvé­leménykutatások csökkenésről adnak számot.- Nem tudom, hogy mennyire tárgyilagosak ezek a vélemény­kutatási adatok. Úgy ítélem meg a kisgazdapárt helyzetét, hogy alapvetően versenyben vagyunk az MSZP-vel a győztes pozíció­jának a megszerzéséért. Ez hul­lámozhat a választásokig, de bí­zom benne, hogy végülis a ma­gyar nép józansága minket se­gít... A beszélgetésnek véget szakí­tanak. Mert „hatszáz ember váija a nagyteremben” az elnö­köt. Az elnök még nyilatkozik a városi tv-nek a mezőgazdaság­ról, NATO-csatlakozásról. Az­tán elmegy az emelvényre, ahol zászlók, nemzeti szalaggal átkö­tött kenyér és egy üveg bor is várja. A slepp követi. Ä teremben felcsendül a Himnusz... A kétnapos somogyi Tor- gyán-program ma Fonyódon és Bogláron folytatódik. Kercza Imre HA JUT HÚS A FAZÉKBA Egyre drágább a hús. Bizony, ügyesen kell gazdálkodni a há­ziasszonynak, ha húst akar tenni az asztalra. A legtöbb család kétszer is meggondolja, hogy mikor és mennyit vásárol a boltban, főleg ha nem tartozik a vastag pénztárcájúak közé. Pretz Józsefné, Toponár: - Szerencsés helyzetben vagyok, mert egy ismerős hentestől kapom a húst. Három gyerekem van, a legkisebbel éppen gyesen vagyok, s egy keresetből nem engedhetjük meg magunknak, hogy drága húsokat vegyünk. Sokba kerül még a felvágott is. Szerencsére a gyerekek nem nagyon szeretik. Azt hiszem, mindenki megnézi, hol olcsóbb és ott vásárol. Sokan járnak például a szomszédos húsfeldolgo­zóba is, ahol akár száz forinttal olcsóbban megkapják. Kerekes Sándorné, Somogyvámos: - Ritkán eszünk húst, akkor is főleg szárnyast. A pulykacomb a legjobb, mert abból majdnem minden elkészíthető. Ä férjem cukorbajos, ezért több­ször kell húsfélét készíteni. A hasunkon nem akarunk spórolni, de ez nem mindig megy. Állatot nem tartunk, s a a fele nyugdí­junkat az étkezésre költjük. Kiss Gyuláné Pákozdi Erzsébet, Somogyszob: - Nálunk mindennap van hús, mert a férjem nagyon szereti. Mivel egész nap dolgozik, nem is vacsorázik szinte itthon, reggel tele kell raknom étellel a táskáját. Annak pedig laktatónak kell lenni. Kelemen István, Kaposvár: - Az orvos már rég eltiltott tőle, ezért a feleségem nem nagyon főz húsos ételt. így minket nem nagyon érint az áremelés. Főleg tésztát, tejterméket és ha lehet, zöldséget eszünk. Németh László. Kaposvár: - Nyugdíjas vagyok, de még dol­gozom, ezért megengedhetem magamnak, hogy akár minden­nap húst egyem. Nem tehetném, ha csak a nyugdíjból kellene megélnünk a feleségemmel. Igaz, hogy így sem a legdrágább húsokat vesszük; nem azzal lakunk jól, de hús nélkül azért akárki akármit mond is, nem igazi az étel. Czeglédi Csabáné Kaposvár: Hús nélkül nem főzök. Hogy mennyi megy el rá egy hónapban? Úgy 2500-3000 forint. Ha van pénzem, többet vásárolok, és feltöltöm a mélyhűtőt, legyen ínségesebb időkre is. A férjem és a fiam is sok húst eszik, ná­lunk sok felvágott fogy. Fekete István. Nagyberki: - Vegetáriánusok vagyunk, az egész család. Lassan már öt éve nem eszünk húst. Évente egy­szer, karácsonyra halat veszünk, ez az egy húsféleség, amit megeszünk. Egyébként csak zöldségféléket, sajtot és szójával készült ételeket fogyasztunk. Nem olcsó ez sem, mert a vegetá­riánus ételek néha többe kerülnek, mintha húst vásárolnánk. De így sokkal egészségesebb. Rácz Edit, Kaposvár: - Naponta eszünk húst, ha nem is sokat. Nyulat, tyúkokat tartunk. Ha éppen nem vágunk, akkor utánajá­rok, hol lehet a legolcsóbban megvásárolni. A féljem ugyanis legszívesebben még a húst is hússal enné. A gyerekek is egész nap dolgoznak, így rendes ennivalót kell eléjük raknom. Gazdag Jánosné. Siófok: - Hat gyerekem van, a férjem mun­kanélküli. Hetente egyszer ha kerül az asztalra egy kis mirelit csirkeaprólék. Még szerencse, hogy mindenki más falatot ked­vel; még így is előfordul, hogy lemondok a sajátomról. Várjuk a telet, mert néha előfordul, hogy az ismerősök hoznak egy kis disznótoros kóstolót. CÉGÜNK JELENTŐS BŐVÍTÉSE MIATT MARCALIBAN - NAGYATÁDON - CSURGÓN BETANÍTOTT MUNKÁRA KÉTMŰSZAKOS BEOSZTÁSBA 6-14.25 I. műszak 14.35—23.00 II. műszak NŐI ÉS FÉRFI DOLGOZÓKAT KERESÜNK KÉRJÜK SZEMÉLYES JELENTKEZÉSÉT AZ INDUSTRIE ELEKTRIK KFT-NÉL A MINDENKORI ÜZEMÜNKBEN (Csurgón, hétfőn és kedden 9-12 óra között) (63381)

Next

/
Oldalképek
Tartalom