Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. október 3., péntek Próbálkozás, túl későn Fantomfiirdő Kálmáncsán A fürdőnek már csak az emléke él Kálmáncsán, pedig évekkel ezelőtt jóval ismertebb volt, mint a szu- loki. A létesítmény azon­ban tönkrement, s ma már nem nagy esély van arra, hogy valaha is újjáéledjen.- Újra kellene fúratni a ku­tat, de az rengeteg pénzbe kerülne. Erre sem a tulajdo­nosnak, sem a falunak nincs négy-ötmillió forintja. Ar­ról nem is beszélve, hogy a víz önmagában még kevés. Ahhoz, hogy a fürdőt újra üzembe helyezhessük az említett összegnek a több­szörösét kellene rákölteni - mondta Farkas László kál- máncsai polgármester. - Tő­ke kellene ide; mert ez a vi­dék, finoman szólva, igen­csak tőkeszegény. A létesítményt még a ho- mokszentgyörgyi közös ta­nács adta el annak idején egy pécsi vállalkozónak, most is az ő tulajdona. Las­san húsz éve, hogy bezárták, s azóta nem üzemel. Pedig kár érte, hiszen amíg műkö­dött, nagyobb volt ez a fürdő, mint a szuloki. A szomszéd azonban fejlődött, ez meg tönkrement... - Az ok, amiért megszűnt, csak az volt, hogy nem szivaty- tyúzták rendszeresen. En­nek elmaradása miatt bei- szaposodott a járat - mondta a polgármester. - Amikor megpróbálták rendbe tenni, már késő volt. Idővel aztán széthordták az épületeket, tönkrementek a medencék; eltűntek a szivattyúk is. Volt egy pillanat, amikor azt hit­tem, hogy lehet még belőle valami: nagyatádi vállalko­zók érdeklődtek a fürdő után; nílusi harcsa tenyész­tését szerették volna itt elin­dítani. Továbbirányítottam őket, a létesítmény tulajdo­nosához. Azóta nem kaptam hírt a dologról, feltehetőleg valahol ez is elakadt. N. L. Állandó magyar közönség és egyre több a lakókocsis külföldi Százezer vendég Visontán Jól alakult az idei szezon Cso- konyavisontán. Több mint száz­ezer német, horvát és magyar vendég fordult meg a termálfür­dőben. - Evek óta a legjobb sze­zonunkat zártuk most - mondta Katz, Zoltán, a fürdő ügyvezető igazgatója. Ilyen szép ered­ményre a júliusi rossz idő után nem mertem volna fogadni, sze­rencsére augusztusban és szep­temberben be tudtuk hozni ezt a lemaradást. A kempingben szep­tember végéig 15 ezer vendégéj­szakát töltöttek a nyaralók: 2700 éjszakával többet, mint tavaly. Jelenleg is több mint 60 lakóko­csi áll bent, a szezonban pedig nem volt ritka a nyolcvan lakó­kocsi sem. A termálfürdőnek százezer látogatója volt, 23 ezer­rel több mint az előző év ha­sonló időszakában. - Ez a forga­lomnövekedés szerencsére évek óta megfigyelhető - mondta az ügyvezető igazgató. - Az idei szezonban megnőtt az ide láto­gató horvátok száma is. Csokonyavisonta fürdőven­dégeinek a fele külföldi volt az idén. Több mint 30 ezer német és 20 ezer horvát állampolgár fordult meg itt. Visonta magyar közönsége jórészt állandó, és a falu hatvan kilométeres körzeté­ből érkezik ide fürdeni. N. L. A fürdővendégek fele külföldről érkezett Csokonyavisontára Rosszul járt az önkormányzat, hiányzó bevételek Házvásárló németek Szulokban Szulokban 35-40 olyan ház van, amelynek német a tulajdonosa. Többnyire idelátogató turisták vettek házat a faluban. Vonzza őket a fürdő, a környezet, a vadászat s nem utolsósorban az, hogy a németajkú településen majdnem mindenkivel szót értenek.- Az önkormányzatnak azonban a külföldiek házvásárlása kész ráfizetés. Örülünk neki, hogy ingatlant vásárolnak itt, már csak azért is, mert sok esetben öreg, rossz állapotú házat vesz­nek és gyönyörűen felújítják. Azonban utánuk nem jár a falu­nak fejkvóta, és a gyerekeik sem növelik a szuloki diákok számát- mondta Gerencsér György szu­loki jegyző. - A németek több­nyire a szezont töltik itt, kivéve néhány idősebb házaspárt, aki az év nagy részében is a faluban la­kik. Nem állandó lakosok, de kurtaxa sem kerülhet szóba, hi­szen a saját tulajdonukban lak­nak. Helyi adót ugyan fizetnek, de ezzel együtt sincs ki az egyenleg. Jó pénztől esik el az önkormányzat a külföldi háztu­lajdonosai miatt. Törik is fejüket a szuloki ön- kormányzatnál, hogy milyen korrekt módszerrel növelhetnék mégis a bevételüket.- Érdeklődtünk olyan telepü­léseken, amelyek hozzánk ha­sonló cipőben járnak - mondta a jegyző. - Vannak, ahol a falu ja­vára létesített alapítvány oldja meg a gondot: az ideiglenes la­kosokat is hozzájárulásra kérik, másutt községfejlesztés címén nyúlnak zsebükbe a külföldiek. A legtöbb helyen ez tisztessé­gesen megy, vagyis jószántuk­ból adakoznak a külföldiek. Van azonban ahol kevésbé tisztessé­ges a dolog, s némi kényszer is felfedezhető a segítségnyújtás­ban. - Korrekt módon szeret­nénk elrendezni ezt, a házat vá­sároló külföldiekkel. Ezért is nincs még megoldva a kérdés. Szeretnénk előbb alaposan vé­giggondolni, hogy mi a legtisz­tességesebb módja a házvásár­lók és az önkormányzat számára is. Hiszen a külföldiek nem te­hetnek arról, hogy miattuk hát­rány érte a falut. N. L. Diana vadászik négy falu hataran Csokonyavisontai, tamócai, drá- vaszentesi, barcsi gazdák részvé­telével alakult nemrég új vadász- társaság. A Rinya menti Dianá­nak tavasz óta sikerült bebizo­nyítania életképességét. - Fi­zetni tudjuk a vadkárainkat, s terveink szerint alakulnak a va­dásztatások is. Jó úton van az új vadásztársaság - mondta Kiss Ernő, a társaság titkára. - Most is vadásztatunk, 3200 hektáron. Részben a megszűnt babócsai társaság területei, részint a Tar- nóca és Csokonyavisonta közti terület. Az a gond, hogy a legna­gyobb összefüggő erdőnk sem nagyobb százhektárosnál, s így csak átvonuló vadjaink vannak. A környékbeli társaságokkal megegyezésre jutva tizenhat résztvevővel alakult meg nem­rég a társaság. Azóta még két gazda csatlakozott hozzá. N. L. Kerékpárút építését kezdték meg Darányban Nekifogtak a héten Darányban a kerékpárút megépítésének. Hatmillió forintos költséggel számolva építik ki, a vasútállo­mástól a falu végéig. A kerékpárúihoz pályázaton nyert pénzt az önkormányzat, s a tervezett hatmillióból az önerő egymillió 200 forintra rúg. Jövőre szeretnék tovább folytatni a munkát; a következő lépcsőben - reményeik szerint - az utat sikerül majd egészen a Dráváig kiépíteni. Gyülekezeti terem Porrogszentkirályon Egykori iskolájáért 6,3 millió forint állami kártalanítást kapott a porrogszentkirályi evangélikus gyülekezet. Ebből építették régi gyülekezeti helyiségük mellé a nagyobb termet, ahol szeretet- vendégségeket, ifjúsági összejöveteleket rendezhetnek - akár száz embernek is. A régi kis gyülekezeti termet irodának és ki­sebb tárgyalóvá alakították. A munkákkal már végeztek; a terem berendezését a novemberi felszentelésig elvégzi a gyülekezet. Drávatamási: újabb telkeket jelölnek ki Drávatamásiban most újabb telkek kialakítására készülnek. A Dráva-parti kis faluban ugyanis nagy az építkezési kedv; van­nak betelepülők, és sok városi család is vásárolt itt pihenőhe­lyet. Ezzel párhuzamosan járdát is terveztet az önkormányzat: a Petőfi utcának csak egyik oldalán van gyalogjáró, a másik oldal burkolatlan. Ezt szeretnék még az idén megépíteni. Rendbe tették őrtilosban az orvosi rendelőt Őrtilosban rendbe tették az orvosi rendelőt és az óvodát. A ter­vezett költségeket jóval túllépve több mint egymillió forintot költöttek a két létesítmény felújítására. Az ANTSZ előírásainak megfelelően rendkívül korszerű berendezéssel is ellátták mind a rendelőt, mind az óvoda konyháját. Felújították az iskolát Homokszentgyörgyön Befejezték a homokszentgyörgyi iskola és az óvoda felújítását. A külső-belső tatarozásban, tetőfelújításban közreműködtek a falu közhasznú munkásai is; egymillió forint értékű munkát végeztek el. Az iskolában most tartályosgáz-fűtésre állnak át szilárd tüze­lésről; nem is elsősorban a múlt tél fűtési költségei miatt, hanem mert a régi fűtőrendszer elhasználódott, gyakorta meghibásodik. Tüzép-áruház épül a város határában Új áruház épül Barcs határában: a Raab Karcher Tüzép Rt új építőanyag-raktáráruháza a kaposvári Fészek áruházhoz lesz hasonló. Ezer négyzetméteres, könnyűszerkezetű épületben kap helyet a minden építési kelléket árusító üzlet. Az építkezéssel várhatóan november 30-ig elkészülnek, fotó: pölöskei tiborné Jegyzék Barcs sajtótükréről Barcs a sajtó tükrében címmel jegyzéket állított össze a városi könyvtár az utóbbi öt évben Barcsról megjelent sajtóközlemé­nyekből. Ezt a jegyzéket most, a város mezővárossá nyilvánítá­sának évfordulójára jelentették meg. Az anyagból kiderül: Barcs sokat szerepelt a sajtóban. Megszaporodtak a szociálpolitikát, a gazdasági életet, a településfejlesztést, a munkaügyet és az ok­tatást bemutató cikkek, közlemények - ez is jelzi, hogy a telepü­lés fontos helyet foglal el Somogybán és dinamikusan fejlődik. Készül a szentgyörgyi levestészta fotó: pölöskeiné Minőség csapatmunkával - Országszerte ismerik Mazáné metéltjét Tészataüzem nyolc tojásra A Teszt magazin legutóbbi felmérése szerint a levestész­ták közül az egyik legismertebb a homokszentgyörgyi Mazáné tésztája. Ha a dunántúli háziasszonyok leves­tésztát keresnek a boltban, ez a név ugrik be legtöbbjük­nek. Mazáné Homokszentgyörgyön készíti a jelenleg forgalomban levő nyolcféle száraztésztát. — Naponta több mint 700 ki­lónyit készít belőlük a homok­szentgyörgyi üzem — mondta Maza Jánosné. — Zalába, Ba­ranyába és Somogyba szállí­tunk. A levestésztáink a legke­resettebbek, különösen a cér­nametélt; ez adja a tésztaüzem termelésének ötven százalékát. Éppen mostanában tervezzük, hogy új tésztafélét dobunk a piacra: a fodros nagy kockát. Állítja: csakis jó csapat­munkával lehet kivívni a vá­sárlók elismerését. — A fo­lyamatos minőségi munkához megfelelő munkás kell; sze­rencsére a jelenlegi gárda ki­tűnő munkát végez. Tizenkét helybeli asszonyt foglalkozta­tunk, s nem véletlen, hogy ez a csapat szinte a kezdetek óta ál­landó. Azt tartom, hogy minő­séget változó csapattal nem le­het produkálni. A jó tészta má­sik feltétele a jó alapanyag. Csak kiváló minőségű liszttel és tojással dolgozom — mondta. .— A jó tojásért pél­dául rendszeresen elmegyünk az ország másik végébe is. Tizenegy éve dolgozik eb­ben a szakmában, volt tehát ideje rá, hogy megalapozza helyzetét a piacon. Hét éve dolgozik Homokszentgyör­gyön, ebben az üzemben, amit most új épületszámnyal bőví­tett. Raktárt, szociális helyisé­geket alakítottak ki, és áttértek a gázfűtésre. — Valamennyi fejlesztésünknek egy a célja: a minél nagyobb higiénia. Az építkezésben már az utó mun­káknál tartunk, s még ebben a hónapban átadják. N. L. Képességvizsgálat húsz óvodában A város és könyéke húsz óvo­dájában mintegy 350 tanköteles korú gyermek szűrését végzik a barcsi nevelési tanácsadó mun­katársai. Kökény Istvánná ve­zető elmondta: kiemelt feladat a nagycsoportosok, tanköteles korúak képességeinek vizsgá­lata. Ilyenkor még időben tud segíteni az óvodapedagógus és a szülő. Az iskolai követelmé­nyeknek csak az a kisdiák felel meg, aki óvodásként sok lehe­tőséget kap a gyakorlásra. Első­sorban azokat a készségeket vizsgálják, melyekre az iskolá­nak építenie kell. A kicsikkel többet kell foglalkozni, mert nagyon sok a beszédhibás gye­rek. Az óvodapedagógus, a szülő s a tanácsadó munkatársai összefogva segíthetik egymás munkáját. G. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom