Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-21 / 246. szám

1997. október 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A koalíció szerint fölösleges a Fidesz javaslata Marad az egy kérdés? Újabb javaslattal állt elő a Fidesz a hét végén, annak ér­dekében, hogy ne csupán ha­zánk NATO-csatlakozásáról, hanem a termőfölddel kap­csolatban is legyen népszava­zás november 16-án.- A koalíció feleslegesnek tartja a Fidesz javaslatát, hiszen a NATO-népszavazás a házsza­bálytól való eltérés nélkül is kellő időben megtartható - je­lentette ki a házbizottság tegnapi rendkívüli ülését követően Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: a termőföld kérdé­sében a házszabályszerű eljárás valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy ugyanazon a napon tartsák meg mindkét ügyben a referen­dumot. Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak elmondta: azt javasolták a kor­mánypártoknak, hogy az alkot­mányügyi bizottság hétfő dél­utáni ülésén foglaljon állást az ellenzék kérdésével kapcsolat­ban. Keddre a Fidesz újabb rendkívüli házbizottsági ülést hív össze, hogy az alkotmány- ügyi bizottság hétfői állásfogla­lása fényében vizsgálják meg, lehetséges-e, hogy még ma hatá­rozzon a Ház a földkérdésről.- Ha erre nincs mód - esetle­ges alkotmányossági aggályok miatt akkor az Alkotmánybí­rósághoz kell fordulni, ahhoz a szervhez, amelynek Magyaror­szágon egyedül van joga dönteni abban a kérdésben, hogy alkot- mányos-e egy népszavazásra szánt kérdés, vagy sem - mondta Pokomi Zoltán. Hozzá­fűzte: a Fidesz javaslatának lé­nyege az, hogy mindez minél hamarabb, időhúzás nélkül tör­ténjen meg. A javaslat szerinti házsza­bálytól való eltérés lehetővé tenné, hogy az Országgyűlés már ma döntsön a NATO-ra vo­natkozó kérdést tartalmazó ja­vaslatról. Négy nap helyett így egy hónap állna a pártok rendel­kezésére ahhoz, hogy meggyőz­zék az állampolgárokat a csatla­kozásról. A frakcióvezető nem látta akadályát annak, hogy a NATO- ról és a termőföldről egyaránt november 16-án legyen népsza­vazás. Szerinte felelőtlen az a kormányzati magatartás, amely pusztán presztízsszempontokat tart szem előtt. Pokomi megerő­sítette: javaslatukat az ellenzéki pártok egységesen támogatják.-A Fidesz javaslatában na­gyon sok „ha” van - mondta megelőzően Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke egy rádiónyilatkozatban. Hozzátette: a taláros testület és személy sze­rint ő is kész mindent megtenni a továbbiakban, hogy rajtuk ne múljon e folyamatnak a késlelte­tése vagy a gyorsítása. A Magyar Demokrata Nép­párt parlamenti képviselőcso­portja politikai nyilatkozatterve­zetet nyújtott be a MATO-hoz történő csatlakozás ügyében. Megítélésük szerint az, hogy a NATO-csatlakozásról történő népszavazás a belpolitikai csatá­rozások témája lett, sokakat el­bizonytalanított itthon és külföl­dön egyaránt, ezért szükséges, hogy az Országgyűlés pártjai és független képviselői egyértel­műen kinyilvánítsák a csatlako­zási szándékot. A Munkáspárt álláspontja szerint mindenképpen meg kell tartani a novemberre tervezett népszavazást, ám azon csak egyetlen - az ország NATO-tag- ságával kapcsolatos - kérdést lenne szabad feltenni a polgá­roknak, közölte tegnap Thiirmer Gyula pártelnök. Az ÁPV Rt a Bábolna Rt-ről tárgyalt Bizottságot alapítanak Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgató­sága Csiha Judit miniszter felkérésére tegnapi ülésén megtárgyalta a Bábolna Rt. körül kialakult helyzetet és bizottságot hozott létre az ál­lami gazdaság reorganizáció­jának előkészítésére. Ezt Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke jelen­tette be sajtótájékoztatón. Az igazgatóság úgy döntött, hogy Csáki György igazgatósági tag vezet az ad hoc bizottságot amely a reorganizáció előkészí­tését és a részletes intézkedési tervet november 11-ig teijeszti az igazgatóság elé, majd a rész­letes reorganizációs tervet no­vember 26-ig viszi a testület elé. Az ÁPV Rt. a kormány no­vember 15-i ülésére terjeszti be az anyagot. Az igazgatóság azonnali hatállyal elrendelte a Bábolna Rt.-ben kialakult hely­zet felelősségi körének tisztá­zását is. A vizsgálat kiterjed az alap- szabályzatban meghatározott igazgatósági, felügyelő bizott­sági és menedzsmenti jogokra, ezek kapcsolatára, valamint az ÁPV Rt. agrárgazdasági ügy­vezető igazgatójának, a Bá­bolna Rt. ügyeivel foglalkozó munkatársának felelősségére is. A vizsgálat lefolytatására bi­zottságot hoztak létre. Változó címzett és céltámogatások Módosul a címzett és céltámogatások igénybevételi rendje. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeré­ről szóló, öt évvel ezelőtt megalkotott törvény betölti szere­pét, hathatósan hozzájárult az ország infrastruktúrájának fejlődéséhez és a területi kiegyenlítődéshez. Kuncze Gábor belügyminisz­ter tegnap az Országgyűlésben e szavakkal terjesztette elő a törvény módosítását: a korsze­rűsítés célja az, hogy a támo­gatás eljárási rendje alkalmaz­kodjék a megváltozott körül­ményekhez, egyszerűsödjék és ellenőrizhetőbbé váljék. A címzett és céltámogatá­sokat egyaránt érintő jelentős változások a következők: a központi támogatás igénybe­vételének és lemondásának szabályozása szigorodik, a törvényjavaslat részletes sza­bályokat tartalmaz a jogosult­ság elvesztéséről, a fel nem használt és a felhasznált elő­irányzatról történő lemondás­ról, a fel nem használt elő­irányzat törvényi felhatalma­zás alapján történő elvonásá­ról és a jogtalanul felhasznált támogatás visszafizetéséről. Címzett támogatás csak nagy összegű beruházáshoz igényelhető, az alsó értékhatár 200 millió forint lesz. A cím­zett támogatások igény beje­lentési határideje tavaszról őszre, mintegy hét hónappal későbbre tolódik azért, hogy a helyi önkormányzatok költ­ségvetési koncepciójuk készí­tésekor határozhassanak a címzett támogatás kéréséről, s döntésük megalapozottabb le­hessen. A céltámogatásokat érintő változások: az 1999-2001 években támogatható célok köre az 1998. évihez képest nem szűkül, azaz továbbra is az életveszélyes tantermek ki­váltását, orvosi gép és műszer beszerzését, szilárd hulladék- lerakót, valamint szennyvízel­vezetést és -tisztítást szolgáló beruházásokhoz igényelhető támogatás. S. Á. Készülődés az ünnepre Az 1956-os forradalom és szabadságharc vezetőinek nevét viselő zászlókat és emlékplaketteket adtak át az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszö­vetség vezetői tegnap a Hadtörténeti Múzeumban fotó: feb/kallus györgy Jövőre is 42 ezer új hallgató tanulhat az egyetemek nappali tagozatán Több jogász, kevesebb tanító Az idei évhez hasonlóan jövőre is 42 ezer iratainak nyílik le­hetősége a továbbtanulásra az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán, ezen belül azonban némi arányeltolódás várható a napjainkban keresett szakmák javára. A Felsőoktatási és Tudomá­nyos Tanács a napokban átte­kintette az intézmények jövő évi elképzeléseit, és ezt figye­lembe véve állított össze javas­latot a művelődési és közokta­tási miniszter számára. Eszerint jövőre - mint Rádli Katalin főosztályvezető-helyet­tes elmondta - az ideinél vala­mivel több hallgatót vesznek fel a különböző szintű - állami­lag finanszírozott - gazdasági, államigazgatási, műszaki me­nedzseri karokra, és kevesebbet a pedagógusképzőkbe, az ag­ráregyetemekre. Jogra például a tavalyinál mintegy 100-zal több, összesen 1600 sikeresen felvételiző, közgazdásznak pe­dig 600-zal több, mintegy 8300 fiatal iratkozhat be. Bár általában „visszafogják” a tanárképzést, van kivétel. Ilyen az idegennyelv-, az in­formatika-, valamint környezet­tan tanár-képzés; ezekre a sza­kokra az eddiginél többen ke­rülhetnek be. Új, önálló szak is indul szep­temberben, egészségtan néven, a Nemzeti Alaptan tervhez iga­zodva. A képzés a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Főisko­lán, illetve a Testnevelési Egye­temen kezdődik meg. Várha­tóan kismértékben jövőre fejlő­dik a főiskolai szintű műszaki és agrároktatás is. A ’80-as évek végétől 1995- ig megkétszereződött az egye­temeken és a főiskolákon a hallgatók száma, azt követően azonban 42 ezer körül állandó­sult a keretszám. Visszafejlő­désről tehát nem lehet beszélni. Annál kevésbé, mert míg pár éve a 18-22 éves korosztálynak mintegy 15 százaléka folytatott felsőfokú tanulmányokat, jelen­leg mintegy 22-23 százaléka ül az egyetemi padsorokban. Deregán Gábor Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn az alábbi nyilat­kozatot tette: „Külföldről haza­jövet értesültem Sólyom László úrnak, az Alkotmánybíróság elnökének arról a nyilatkozatá­ról, amelyben engem is az Al­kotmánybírósággal szembeni nyomásgyakorlással vádolt meg. A kijelentés minden ala­pot nélkülöz, s ezért visszauta­sítom. Sajnálatosnak tartom, hogy az egyébként is feszült politikai légkört az Alkot­mánybíróság elnöke alaptalan kijelentésével tovább élezi.” Szociális Charta. Demszky Gábor főpolgármester kezde­ményezésére Magyarországi Szociális Charta készül. A do­kumentumban törvény által nem előírt szociális feladatokat fogalmaznának meg. A felhí­váshoz csatlakozott Göncz Ár­pád köztársasági elnök és Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési biz­tosa is. Iskolajelentés. A kisebbségi iskolaügy helyzetét föltárni igyekvő országos vizsgálat so­rán eddig Budapesten és Pé­csett járt az Országgyűlés ki­sebbségi jogi biztosa. Most Bé­késcsabán vizsgálódik, majd az ezután sorra kerülő miskolci nyílt napokat követően év vé­gére várható a tapasztalatokat összegző jelentés - közölte Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa. Régi kisgazdaper. Továbbra is tisztázatlan, hogy 1992 janu­árjában jogszerűen zártak-e ki az FKGP-ből 35 tagot, több­nyire akkori országgyűlési képviselőket. A Legfelsőbb Bí­róság most hatályon kívül he­lyezte az elsőfokú ítéletet, amely megsemmisítette a ki­záró határozatot. A legmaga­sabb bírói fórum új elsőfokú el­járás lefolytatására utasította a Fővárosi Bíróságot. Polgármesternők klubja. Tisztesség, megfelelő általános műveltség és kompromisszum­készség; a megadott tizenegy szempont közül ezt a hármat tartják az eredményes közéleti szereplés legfontosabb feltéte­lének a Zalai Polgármesternők Klubjának tagjai, a tegnapi, al- sópáhoki találkozójukon rög­tönzött teszt alapján. Az orszá­gosan is egyedülálló klubközö- séget a megye 29 településének „első asszonya” hozta létre. Polgárőrök elismerése. Az Országos Polgárőr Szövetség kitüntetéssel ismerte el legaktí­vabb, a „terepen” szolgálatot teljesítő tagjainak tevékenysé­gét tegnap. Minden megyéből megválasztották az „Év polgár­őrét”, emellett húsz polgárőrt a kitüntetés ezüst fokozatával ju­talmaztak. A kommandósoknak, az autós járőröknek alapfelszerelés a golyóálló Akik nagy mellénnyel járnak Két hónappal ezelőtt lejárt a rendőrségi golyóálló mellények ötéves szavatossága. Életüket kockára téve teljesítenek most szolgálatot azok a rendőrök, akiket megillet a „páncéling”? - kérdeztük Dézsi Mihálytól, az ORFK megbízott szóvivőjétől.- A golyóálló méllényekre kiszabott ötéves garancia az anyag minőségi mutatóira vo­natkozik. A szavatossági idő le­járta tehát azt jelenti, hogy a mellény már nem olyan bizton­ságos, mint korábban - mondja Dézsi.-Akik most ezt a „ruhada­rabot” viselik, védtelenek - mondjuk - a revolvergolyóval szemben ?-Nem, mert a mellényeket fokozatosan vonjuk ki a forga­lomból, zömük még megfelel a követelményeknek. Mindenesetre a kimondottan veszélyes munkakörben dolgo­zók - köztük elsősorban a kommandósok - olyan golyóál­lóban teljesítenek szolgálatot, amely teljes értékű védelmet nyújt. A kevésbé kockázatos helyeken posztolók a régebbi darabokat kapják, amelyek ki­sebb biztonságot jelentenek, de például a késszúrást felfogják. Jó hír viszont, hogy már meg­érkeztek az új mellények, a na­pokban kiosztásukra sor kerül.- Miben különböznek az újak a régiektől?-Ez utóbbiak a legkorsze­rűbb anyagokból készültek; a gyártó külföldi cég szigorú fel­tételekkel kiírt pályázaton nyerte el a tendert. Lényeges előnyük, hogy öt év helyett tíz év a garanciális idejük; 2007-ig tehát nincs gond pótlásukkal. Anyagukat, illetve speciális bé­lésüket, az úgynevezett kevlár- betétet nem viszik át a nagy erejű lövedékek sem. A rendőrségnek egyébként összesen 2000 mellénye van. Ma már a járőrautókban is ott van a biztonsági ruhadarab, akárcsak a követségek előtt posztoló rendőröknél. A nyo­mozók csak akkor öltik ma­gukra, ha az előzetes informá­ciók szerint akciójuk során fegyveres bűnözőkkel kerül­hetnek szembe. Csernyánszki Judit Szabó Magda kitüntetése A köztársasági elnök Szabó Magdának irodalmi életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tago­zata) kitüntetést adományozta. Az elismerést a 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas írónőnek Göncz Árpád tegnap a Parlamentben nyújtotta át fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom