Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. október 3., péntek A magyar-szlovák kapcsola­tok legújabb fejleményeit átte­kintve a magyar Külügyminisz­térium megerősítette: a két or­szág és nemzet változatlanul az euroatlanti normáknak, a térség és Európa igényeinek megfe­lelő jószomszédi viszonyában, az alapszerződés maradéktalan végrehajtásában, a tárgyalások előfeltételek nélküli folytatásá­ban érdekelt. A kétoldalú kap­csolatokat érintő szlovák sajtó- nyilatkozatokra a magyar fél­nek nincs szándékában nyilvá­nosan reagálni, álláspontját kész érdemi tárgyalásokon ki­fejteni - olvasható a Külügy­minisztérium nyilatkozatában. II. János Pál pápa csütörtö­kön Brazíliába utazott, ahol a hét végén részt vesz a családok 2. világtalálkozóján. A katoli­kus egyházfő harmadszor ke­resi fel Dél-Amerika legna­gyobb országát, mostani úti programjában a brazil elnöknél teendő rövid udvariassági láto­gatást leszámítva csak a talál­kozón való részvétel szerepel. Megállapodtak a német kor­mánykoalíció pártjai a több hete tartó éles vita után abban, hogy a jövő év elejétől két szá­zalékponttal csökkentik a ke­letnémet gazdaság segítésére 1995-ben kivetett különadót, a szolidaritási járulékot. Nagy összegű csalásokra derült fény az ENSZ-nél. A félmillió dollárt is meghaladó ügyben a világszervezet tisztvi­selői a gyanúsítottak - közölte csütörtökön Genfben Kari Paschke, az ENSZ belső ellen­őrzési hivatalának vezetője. A sajtónak nyilatkozva azt is kije­lentette, hogy a korrupció, az alkoholizmus és a kábítószer­fogyasztás éppolyan elterjedt az ENSZ-apparátusában, mint más nagy közintézményekben. Még mindig nem emlékszik Trevor Rees-Jones, Diana her­cegnő és egyiptomi barátja testőre, aki egyetlenként élte túl az augusztus végi tragikus pári­zsi autóbalesetet, a végzetes üt­közést megelőző percekre. A szerb rendőrség i_„_: tör­tökre virradóan ismét erőszakot alkalmazott, hogy visszaszo­rítsa a fővárosi sétálóutcába az egyetlen független belgrádi té­véállomás, a Studio B vezeté­sének leváltása ellen tiltakozó tömeget. A Beta belgrádi hír- ügynökség jelentése szerint a rendőrök szerda este megtá­madták a Reuter hírügynökség egyik fotóriporterét, akinek összetörték a fényképezőgépét. „Forró dróton” beszélt egy­mással India és Pakisztán mi­niszterelnöke azután, hogy a két ország katonái e héten má­sodízben is tüzérségi párbajt vívtak. Nincs egyezség az új tagok fejlesztésének finanszírozásáról A NATO dél-európai szárnyán Keleti György honvédelmi miniszter és Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs ügyekért felelős címzetes ál­lamtitkára is jelen volt a NATO védelmi minisztereinek maastrichti találkozóján, amelyen kijelölték hazánk leendő helyét az észak-atlanti szervezetben. Magyarország a NATO dél-eu­rópai parancsnokságának (AF- SOUTH) illetékességi körébe fog tartozni, amelynek főhadi­szállása Nápolyban van - kö­zölte a hollandiai Maastricht- ban Beniamino Andreatta olasz védelmi miniszter. Ugyanakkor a tervezett ka­tonai szerkezeti reform nem utolsósorban a francia ellenke­zés miatt akadozik. Párizs ra­gaszkodik ahhoz, hogy éppen a déli főparancsnokságnak - a hagyományos amerikaival szemben - ezentúl európai ve­zetője legyen. Washington vi­szont nem járul hozzá ehhez, mert a parancsnokság alá ame­rikai flotta is tartozik. A francia védelmi miniszter kifejezésre juttatta, hogy a NATO addig ne is számítson Párizs visszatéré­sére a katonai szervezetbe, amíg ezt a kérdést nem rende­zik. A miniszterek december végéig dolgozzák ki és fogadják el a parancsnoki reformokat. A bővítés költségeivel kap­csolatban az az álláspont alakult ki, hogy a haderők korszerűsí­tésének kiadásait az újonnan meghívottaknak kell finanszí­rozniuk, ezzel szemben az in­tegrálódáshoz szükséges infra­struktúra kiépítését a NATO támogatja. A csatlakozásra való felkészítő lépéseket, s ezen be­lül is a költség-előirányzatokat a szervezet várhatóan decem­berben határozza meg. Ameri­kai források a bővítéssel járó kiadásokat évente 2,7 és 3,5 milliárd dollár közé teszik, míg NATO-szakértők 1,3 milliárd- dal számolnak, s ez is több mint a NATO jelenlegi éves költség- vetésének a fele. Autóbusz-baleset Franciaországban Tíz tunéziai meghalt, húsz pedig súlyosan megsebesült, amikor a dél-franciaországi Aix en Provence és Marseille között a turistákat szállító busz egy hídról a szakadékba zuhant fotó: feb/reuter HÍRHÁTTÉR Kettős nyomás alatt A legváltozatosabb, egymásnak néha gyökeresen ellentmondó elemzések, jóslatok előzték meg az RMDSZ ma kezdődő rendkí­vüli kongresszusát. Van, aki kiélezett vitát vár a marosvásárhelyi találkozótól, és nem tartja kizártnak, hogy szabályos „puccs” ké­szül Markó Béla és az elnökség ellen. Mások szerint viszont aligha van esélye egy RMDSZ-en belüli szakadásnak. A találgatások jól érzékeltetik, hogy a sok száz küldött, és a meghívottak, a vendégek népes serege miatt a tanácskozásnak valóban komoly tétje van. Már az időzítés is különleges: ez az első kongresszus, amelyet az RMDSZ kormánykoalícióba való belépése óta tartanak. Feladata a romániai fejlemények, a Ciorbea-kabinet tevékenységének értéke­lése, illetve annak áttekintése, miként képviseli e koalícióban saját szempontjait, érdekeit a magyar kisebbség politikai szervezete. A Markó-féle vezetés helyzete kényes, hiszen kettős nyomásnak van kitéve. A kemény fellépést sürgető csoportok szerint felül kell vizsgálni a kormányzati szerepről hozott döntést, harciasabban kell kiállni a magyar érdekek mellett. Román körökben azonban már így is sokan túlzottnak tartják a magyaroknak adott bármily sze­rény engedményeket. Az RMDSZ reálisabb szárnya ezért úgy véli: bár az oktatásügyi, nyelvhasználati, s önkormányzati célok csak egy része valósult meg, a koalícióval való azonnali szakítás aligha jelentene megoldást. A túlzott radikalizmus az egész romániai ma­gyarságnak ártana. Szondy Gábor Viták az Unió bővítéséről Mind többen a reformokat helyezik előtérbe Miközben az Európai Unió tagállamai nehezen tudnak dű­lőre jutni a reform és a bővítés vitájában, egyre inkább félő: hazánk csatlakozása is köny- nyen késedelmet szenvedhet Az úgynevezett Amszterdami Szerződés meghatározza az Unió belső reformjának felada­tait, egyúttal kitűzi a bővítés irá­nyait, egyszersmind felkészíti a közösséget az új tagállamok fo­gadására. Párizs is, London is aláírta a dokumentumot, ugyan­akkor Franciaország Olaszor­szággal együtt csatlakozott ah­hoz a belga javaslathoz, amely szerint még az Unió bővítéséről folytatandó tárgyalások meg­kezdése előtt szükséges az in­tézményrendszer megerősítése. Ezt Hubert Védrine francia kül­ügyminiszter nyilatkozta Párizs­ban. Az Európai Uniónak köteles­sége lehetőséget teremteni a tag­ság elnyerésére Közép- és Kelet- Európa azon országai számára, amelyek sikeresen levetették magukról a kommunista rend­szereket, és demokráciában akarnak élni - véli a franciákkal ellentétben az uniós ügyekért fe­lelős brit államminiszter. Doug Henderson a szerződés aláírása után kijelentette: a dokumentum megfelelő alapokat teremtett a felvételi tárgyalásokhoz, így a bővítésnek nincsenek akadályai. Meddig tarthat a Mir agóniája Még a NASA egymilliárd dollárja is csak keveset segít A Mir túlélte megteremtőjét, a Szovjetuniót, de mostanában az agónia jelei már egyre inkább félreismerhetőek rajta. Ki gondolta volna még nem is olyan régen, hogy egy szovjet űr­állomás megmentésére az egykori „ősellenség”, az Egyesült Államok mozgósít majd pénzt, technikát, embert. S lám: a minap dokkolt a Mi- ren a NASA űrkompja, az At­lantis. Az űrsikló egyik fel­adata az volt, hogy átadja a szolgálatot teljesítő űrhajó­soknak az új számítógépet, s vitte az amerikai asztronauta váltótársát. Ezután ötórás szerviz-űrsétát hajtott végre a fedélzetéről az immár vete­ránnak számító Tyitov. A túlkoros űrállomás eddig 1500 hibajelentést adott le. Köztük npm is egy igen súlyos volt. Kiesett például az oxigénellátó rendszer, a nap­elemek megrongálódtak, a fe­délzeti számítógép sorozato­san összezavarodott. A Mir betegségtünetei az orosz űr­ipar végelgyengülésének jelei. A tervek szerint hamarosan új, nemzetközi űrállomást kezdenek építeni, amelynek alapmodulját Oroszország szállítaná, de ehhez is 3,3 mil­liárd dollár kellene, amire amerikai segítség nélkül aligha futja. Amikor 1986-ban felbocsátották, úgy tervezték, hogy a Mir öt évig teljesít szolgálatot. Az oroszok most mindent megtennének azért, hogy 2000-ig üzemképes ma­radjon. Azért ragaszkodnak ennyire a kiöregedett űrállomáshoz, mert még rozogán is ez az egyetlen pénzforrás: csupán tavaly 470 millió dollár bevé­telt hozott az RKA-nak, a leg­nagyobb orosz űripari intéz­ménynek. S amíg az oroszok jelen vannak az űrben, még nagyhatalomnak számítanak. A NASA 1998-ban várhatóan 1 milliárd dollárt fordít a Mir életben tartására. (Kenesei) Csak „magyar-magyar” híd épüljön a Dunán Meciar elégedett önmagával „A hágai per a szlovák fél csaknem százszázalékos győ­zelmét hozta. Itt az ideje, hogy Budapest felhagyjon a sértegetésekkel” - mondta a többi között Vladimír Meciar szerda este a televízióban. A szlovák kormányfő félreér­telmezte és elfogadhatatlannak tartja magyar kollégája levelét, miszerint a hágai döntést köve­tően az Esztergom és Párkány közötti híd kérdése is megoldó­dott volna. Meciar szerint már Győrött világosan kifejtette: ha Hágában kimondják az 1977. évi szerződés érvényességét, akkor Magyarországnak meg kell épí­tenie a nagymarosi gátat, amely­nek gerincén amúgy is át lehet kelni a Duna egyik oldaláról a másikra, fölösleges tehát pénzt költeni a Mária Valéria hídra. A legfontosabb feladatok közé sorolja a Duna vízmegosz­tásának kérdését és a folyó kör­nyezetvédelmi teendőit, de nem tekinti járható útnak azt, amit Horn Gyula leveléből kiolva­sott: „a bősi erőmű és a nemzeti­ségi politika összekapcsolását”. „Tökéletes ostobaságnak” ne­vezte Meciar Kovács László vé­leményét, miszerint a kisebbségi politikával a kisebbségeknek kell elégedettnek lenniük. Állás­pontja szerint a szlovákiai ma­gyarok az európai mércét meg­haladó jogokat élveznek, míg a magyarországi szlovákok kiha­lásra vannak ítélve. Ma is tanulnak hazánkban lengyel diákok Köszönet a segítségért Az évszázad európai árvize nem kímélte Lengyelorszá­got sem. A Lengyel Köztár­saság budapesti nagykövete, Gregorz Lubczyk lapunkon keresztül kívánt köszöne­tét mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak bajba jutott honfitársainak. Gregorz Lubczyk egy hónapja foglalta el Budapesten állo­máshelyét. Korábban hosszú évekig dolgozott nálunk len­gyel lapok magyarországi tu­dósítójaként.- Idén nyáron példátlan mé­retű természeti csapás érte ha­zámat, a bajban megható volt az önök részéről tapasztalt ön­zetlenség. Csaknem ötven ál­lam nyújtott Lengyelországnak segítséget, de a magyarok azok között voltak, akiktől a legtöb­bet kaptuk. A lengyel nagykövet kije­lentette: tudja, nem a mérték, hanem a gesztus a lényeg, ám sehol másutt nem fogadtak annyi árvízkárosult családból származó gyermeket - szám szerint hatezret -, mint nálunk. Sőt, Budapesten még ma is 160 diák tartózkodik tanáraikkal együtt - itt kezdték a tanévet.- Beigazolódott a régi mon­dás: a „magyar, lengyel két jó barát”. Korábban talán úgy tűnhetett, lanyhult a kapcsola­tunk, ám ez mára a múlté. Ba­rátságunk az eddiginél is erő­teljesebben újjászületett. Keleti csodára várva Átalakulóban van a világ gazdasági szerkezete: a ná­lunk Bokros-csomagként em­legetett megszorító intézkedé­sekhez hasonló szigorításokra nemcsak a tápászkodó de­mokráciák, hanem a jóléti ál­lamok is rászorulnak. Eddig a rossz hír. Ezzel szem­ben jó hír az, hogy miként a Die Welt című német napilap írásá­ból kiderül, gazdasági világ­csoda küszöbén állunk. Mint a lap megjegyzi: az első világhá­borút követő időszak óta még soha nem volt annyi esély arra, hogy a globális fejlődés elér­hető közelségbe kerüljön. Vajon mire alapozható ez a derűlátás? Elsősorban arra, hogy a tudományos és a techni­kai haladás most először, a harmadik évezred küszöbén pá­rosul új kereskedelmi piacok megnyílásával. Az egykori szo­cialista országok és a harmadik világ fejlődésének jóvoltából új helyzet állt elő. Egyes számítások szerint a világ össztermelése 1995 és 2020 között szerény számítások szerint is a kétszeresére nő, de ha az integrációs folyamatok a kívánt formában zajlanak le, ez az emelkedési ütem akár há­romszoros is lehet. Ennek azonban előfeltétele a kereske­delem és a beruházások világ­méretű liberalizálása. Az ehhez vezető úton feltét­lenül szükséges az állami ki­adások lefaragása, a piacok központi irányításának megfé­kezése. Egyedül a bürok­rácia visszaszorítása akár har­mincszázalékos megtakarítást hozhat. (Gyulay) Világgazdasági perspektívák (1996-1998) Gazdasági növekedés százalékban kifejezve: * Iparilag fejlett országok: 1996 1997 1998 Közép- és Kelet-Európa reformországai: Fejlődő országok: 6,5 1996 1997 1998 .......’" ^1 GAZ DASÁG ÖSSZI 1997 1998 1996 - tényadat, 1997/1998 - IWF becslés Forrás: GLOBUS t J

Next

/
Oldalképek
Tartalom