Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. október 16., csütörtök A közvélemény-kutatók szeptemberi felmérése a Dunántúlon 1.: MSZP, 2.: Fidesz, 3.: FKGP Gyógyszer­tájékoztató Lezárult a jövő évi gyógy­szerárakról folytatott tárgya­lások első fordulója - jelen­tette be tegnap Kökény Mi­hály népjóléti miniszter. 3790 készítményről foly­tattak egyeztető megbeszé­lést és 900 árában nem sike­rült megállapodni a gyártók­kal. A miniszter nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ez a 900 gyógyszer a forgalom hány százalékát te­szi ki, de elismerte, hogy olyan életfontosságú készít­mény is szerepel közöttük, mint amilyen az inzulin. A tárcánál a közelmúltban arról is döntöttek, hogy összesen 60 millió forinttal segítik a drogambulanciákat. A három vezető párt korábbi holtversenye szeptemberben egyértelműen a Magyar Szo­cialista Párt javára billent. A pártok országos népszerűségi listáján az MSZP 18 száza­lékkal az első, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt 14 száza­lékkal a második, a Független Kisgazdapárt 13 százalékkal a harmadik. A nyugati országrészben szep­temberben az MSZP 19 száza­lékot, a Fidesz és az FKGP 13- 13 százalékot ért el. Az SZDSZ népszerűsége ebben a régióban 5 százalékos. Az MDF és KDNP 2-2 százalékon áll. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, a múlt havinál kevesebben ven­nének rajta részt: országosan a választópolgárok fele, a nyugati régióban még ennél is keveseb­ben mondtak „biztos igent” a részvételi szándékra. 40 száza­lékuk úev nvilatkozott, hoev nem szavazna, vagy még bi­zonytalan a részvételt illetően. A megkérdezettek háromne­gyede tudta csak megjelölni, melyik parlamenti, vagy parlá- menten kívüli pártra adná sza­vazatát. A most vasárnapi vá­lasztáson a biztos szavazók kö­réből az MSZP országosan 34, a Dunántúlon 36 százalékot szerezne, míg jelenlegi koalí­ciós partnere, az SZDSZ csak a szavazatok 10 százalékát nyerné el. A Kisgazdapárt 22, a Fidesz pedig 20 százalékot kapna. A KDNP és az MDF egyaránt 3-3 százalékot sze­rezne a dunántúli választóktól. Változást hozott a szeptem­ber hónap. az ellenszenvará­nyok tekintetében: a parlamenti pártok közül mind országosan, mind a nyugati régióban a Kis­gazdapárt került az első helyre. Mögötte nem sokkal az MSZP áll. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. szep­tember 12-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság min­den felnőtt, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 1287 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely tí­pusa szerint azonos. a nyugati országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan 38 országos adatok: Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha nyugdíjbiztosítás, akkor ÁB. „Nemcsak önmagámra, családomra is gondoltam, amikor az AB-nál nyugdíjbiztosítást kötöttem. ” Ha nyugodt jövőt szeretne, biztosítást köt. Mert az Ön biztonságérzetéhez és nyugalmához az ÁB élet- és nyugdíjbizto­sításai is hozzájárulnak. Az ÁB segít az Ön nyugdíjas éveinek megszépítésében, ezért gondoljon már most nyugdíjbiztosításra. Az ÁB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetőségeinek megfelelő, színvonalas biztosítási-befekte­tési megoldást kínál, hogy jövője felől is nyugodt lehessen. Befektetés a biztonságba. Borotvaélen táncol a népszavazás ügye Együtt vagy külön? Vagyis november 16-án csak hazánk NATO-csatlakozásáról vagy a földtulajdonlásról is voksol­janak a népszavazás részve­vői? Erről folyt kedd este késhegyig menő politikai csa­tározás a parlamentben. Az ellenzék kinyilvánította: ra­gaszkodik az együttes népsza­vazáshoz. A koalíció pedig be­jelentette, alkotmánybírósági véleményt kér arról, megtart- ható-e a már elfogadott ország­gyűlési határozat szerint no­vember 16-án a népszavazás a NATO-csatlakozásról. Gyors válasz várható Tegnap megérkezett az Alkot­mánybírósághoz a kormány kérdése - jelentette be a taláros testület. Tudatta azt is, hogy csütörtökön e kérdés ügyében teljes ülést tart. A felelet tehát minden bizonnyal még ma megfogalmazódik és ismere­tessé válik. Tartalmát illetően a neves alkotmánybíró, Kilényi Géza tegnap közzétett terjedelmes nyilatkozata azt vetíti előre, hogy a válasz igenlő lesz. Volt-e konzultáció? Kilényi professzor cáfolta, hogy a bíróság hétfői döntését nagy viták előzték volna meg, illetve hogy a kabinet sorozatos konzultációt folytatott volna a testülettel vagy egyes tagjaival. Csupán az történt, hogy egyik alkotmánybíró egy „nagyon fontos” közjogi méltósággal - ez utóbbi kezdeményezésére - arról folytatott eszmecserét, hogy mi nem tárgya a folya­matban levő alkotmánybírósági eljárásnak. Nincs jogi akadály Kilényi kifejtette: megítélése szerint NATO-ügyben az al­kotmánybírósági döntés nem akadálya a november 16-i nép­szavazásnak - ebben az ügyben ugyanis nincs két versengő kezdeményezés. Ugyanakkor a korábban meghozott ország- gyűlési határozat mindenképp felülvizsgálatra szorul, mert ha egymást keresztező népszava­zási kezdeményezések vannak, a 200 ezer polgár által támoga­tottat elsőbbségben kell részesí­teni. Az alkotmánybíró kitért arra a sokat vitatott kérdésre is: kö- teles-e a Ház automatikusan el­rendelni a népszavazást az el­lenzék által megfogalmazott, 200 ezernél több aláírással tá­mogatott kérdés alapján - vagy azt bizonyos kontrollnak kell alávetnie? Kilényi rámutatott: a jelenleg hatályos törvény ilyen kontroli-lehetőségeket nem is­mer. Ám az összegyűjtött alá­írások száma önmagában még nem döntő abban, hogy köte­lező-e elrendelni a népszava­zást vagy sem. Ebben az eset­ben ugyanis az Országgyűlés­nek meg kell vizsgálnia, hogy a megfogalmazott kérdések nem ütköznek-e az alkotmányban felsorolt tilalmi lista valame­lyik pontjába. Állásfoglalások A tegnapi nap krónikájához tar­tozik: az MDF nyilatkozatban utasította vissza a vádat, hogy ez ellenzék nem támogatja ha­zánk NATO-csatlakozásának ügyét. Szerintük a koalíció poli­tikája idézett elő olyan helyze­tet, amely az integrációs törek­vések eredményességét veszé­lyezteti. Zwack Péter független kép­viselő levélben fordult vala­mennyi képviselőtársához, s ki­fejtette: elfogadhatatlan, hogy a két kérdés további összekap­csolásához ragaszkodva a no­vember 16-i népszavazás lehe­tőségét gátolják. Az ország jö­vője nem áldozható föl válasz­tási pártérdekek oltárán - írja Zwack Péter. Tüntetéstől nem lesz pénz A kormányfő a honvédség vezetőinél A kormány nem ért egyet a tün­tető katonák követelésével - je­lentette ki Horn Gyula minisz­terelnök tegnap Budapesten, a honvédség vezetői értekezletén. Rámutatott arra, hogy jövőre 122,5 milliárd forint lesz a hon­védség költségvetése, ami 26,6 százalékkal több az ideinél, és ezen belül 29,3 százalékkal jut több személyi juttatásokra. Horn Gyula szerint ennél több pénzt jövőre nem lehet előterem­teni a honvédség számára, mert az már szétfeszítené az 1998. évi költségvetés kereteit. A minisz­terelnök részletesen szólt az esedékes NATO-csatlakozásról, hangsúlyozva annak előnyeit. Elmondta: Magyarország törté­nelme során legtöbbször a vesz­tes oldalra került, most először nyílik alkalom, hogy a győztes oldalon legyünk, méghozzá nem háborús, hanem békés körülmé­nyek között. Ha kimaradnánk a NATO-ból, akkor az elmaradott országok sorába kerülnénk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom