Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
1997. október 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Barcsi fórum a romák helyzetéről Lapátra tett cigányok (Folytatás az 1. oldalról) — Tizenhatezer regisztrált munkanélküli van Somogybán, közülük 12 ezer több mint egy éve állástalan. Negyvenkét százalékuk alulképzett, nyolc általánossal, vagy azzal sem rendelkezik — ismertette a számokat dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska a munkaügyi központ vezetője. — A többi népességhez képest a cigányok között négy-ötszörös a munkanélküliség. A megélhetésük fő forrása mára a családi pótlék, szociális segély, és a munkanélküli támogatás lett. A cigányok teszik ki a képzetlenek legnagyobb részét, így kevés az esélyük, hogy munkát találjanak. A munkaügyi központ kiemelten kezeli a roma munkanélküliséget. Amit tehetnek: tanfolyamok sorát indítják, és kiemelten támogatják a cigány közhasznú munkások alkalmazását, átvállalva a költségek kilencven százalékát. Nehezíti a dolgot, hogy sok munkáltató eleve elzárkózik a cigány dolgozótól, és az is, hogy sok romának eszében sincs dolgozni. Dr. Orzsi Zoltán barcsi múzeumigazgató előadásában arról szólt: a cigányság története során a falusi gazdaság szolgáltatója volt, egy sor kifejezetten cigányszakma létezett, tehát a romák igenis dolgoztak. Jelenlegi helyzetükbe, jelenlegi életmódjukhoz a társadalmi változások kényszerítették őket. — Tovább mélyítette a szakadékot, hogy a mai napig csak szociálpolitikai síkon próbáljuk megközelíteni a cigánykérdést, nem pedig komplex módon — vélte a barcsi múzeumigazgató, aki azt is elmondta: az egyetlen kiút ebből a helyzetből a megfelelő oktatás lehet. Kozák János, az országos cigány önkormányzat alel- nöke, valamint a helyi és megyei cigányszervezetek vezetői szervezeteik feladatairól, lehetőségeiről és eredményeiről szóltak. Úgy vélték: a rendszerváltás óta a cigányság végképp lapátra került, és hiába várja azt a támogatást, amellyel kimozdulhatna a holtpontról. Az előadások után élénk vita kerekedett. Toldi János, a babócsai szövetkezet elnöke úgy vélte: ahol esélyt adnak a cigányoknak, ott sem élnek a lehetőséggel. Babócsai példákkal érvelt amellett, hogy a cigányságnak csak kis hányada képes arra, hogy beilleszkedjék a társadalomba. Mint mondta: nem tudja gazdálkodóként fölvállalni, hogy segítse őket, miközben visszaélnek ezzel. A fórummal párhuzamosan állásbörzét rendezett a munkaügyi hivatal a környék munkanélkülijei számára. N. L. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Előítéletek terhével A cigányszervezetek vezetői a segítséget hiányolják, a társadalom többsége pedig az eredményeket. Közben ez utóbbi kifogásokat keres, és többnyire talál is, hogy ne kelljen segítséget nyújtania. Nem történt ez másképp a tegnapi barcsi fórumon sem, amelyen a cigányság helyzete volt a téma. A különbség csak annyi volt, hogy a megszokottnál őszintébben fogalmaztak a felek. Tény: a cigányság felzárkóztatása, beillesztése már-már megoldhatatlan feladat. Ezt azok látják csak igazán, akik ezért a felzárkózásért dolgoznak. A roma politikusok dolga leginkább azért nehéz, mert a harcuk többfrontos. Hadakozniuk kell a magyarokban élő előítéletekkel, miközben a cigányság az életmódjával szüntelenül ezeknek az előítéleteknek ad új alapot. S valljuk be, nehéz toleránsnak lennie a szőlőhegyi gazdának, akinek ötödször törték föl a pincéjét. Igyekeznek elismertetni a cigányszerveződéseket, mint komoly, tárgyalóképes szervezeteket, miközben nem egyszer megkapják a társaiktól: kivakaróztatok, és már ti is az urat játszátok. Ráadásul sokszor a szervezeteik is egymást marják. Azonban egy biztos: ha a cigányság maga nem képes a felzárkózásra, más nem fog segíteni rajtuk. A világon sehol, semmilyen nemzet, nemzetiség nem kapott könnyített pályát. A cigányságot sem egykülső erő fogja „fölemelni”. Csak arra számíthatnak, amit maguktól elérnek. 370 ezer tonna répát dolgoznak fel az idei,104. kampány során a kaposvári cukorgyárban. A részvénytársasághoz három megyéből szállítják folyamatosan az alapanyagot. Felvételünk tegnap a toponári határban készült fotó: török anett A Klub Kaszóban köszönt el a somogyi elnökség Kisebbségek Alpoktól az Adriáig (Folytatás az 1. oldalról) Szászfalvi László, az Alpok-Adria Munkaközösség kisebbségek munkacsoportjának leköszönő elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a kaszói tanácskozás témája az volt: miként gyorsíthatnák a kisebbségek helyzetét föltáró munkát, s hogyan tehetnék közzé a tapasztalataikat. A kisebbségek szerepe mára felértékelődött, hiszen a híd szerepét tölthetik be a régióban. A kérdés persze az, hogy mennyire merünk őszintén beszélni erről a témáról? Dr. Stefan Bröckler, a tren- tói egyetem tanára kérdésünkre elmondta, hogy ott, ahol a határok átjárhatóságáról beszélnek, nem lehet ez sem tabu. Ahol viszont mereven ragaszkodnak a korlátokhoz, lesznek olyanok, akik nem hajlandók tudomásul venni, megváltozott a világ. A kaszói konferencia is bizonyítja, hogy míg egy egyszerű felmérést is nehéz elvégezni, ha vannak, akik nem hajlandók erre. Burgenland évek óta nem válaszolt a munkacsoport kérdésére, felmérik-e a kisebbségek - a magyarok és a horvátok - helyzetét. Az olaszok szerint nélkülük nem lehet teljes a tanulmány. Ők azt javasolták, hogy Dél-Ti- rol és Karintia próbáljon hatni a burgenlandiakra. A horvátok erre azt válaszolták, hogy senkinek sincs joga arra, hogy valakit is bármire is kényszentsen egy másik tartomány. Látszólag egyszerű ügyről van szó, de jelzi, hogy a kisebbségek helyzetével való foglalkozás érzékenyen érint mindenkit. Jó diplomatának kell lennie annak, aki ezzel a témakörrel akar foglalkozni. Somogy mindenesetre jól vizsgázott, és nyugodt szívvel adhatja át a stafétabotot. Bár a munkacsoport ebben a formában már nem ülésezik többet, a megyének maradt még egy feladata: november 23-25. között Siófokon a Hotel Ezüstpartban tartják az Alpok-Adria Munkaközösség Kisebbségek és határokon túlhaladó együttműködés az Alpok-Adria térségben című konferenciát. Újabb alkalom ez arra, hogy szót válthassanak az érintettek a kényes, ám megkerülhetetlen témáról. Nagy Jenő A szülők is szedték a rozsét Karádon Nem fáznak a gyerekek (Folytatás az L oldalról) Simor Pétemé iskolaigazgató elmondta: ehhez még 200 ezer forintért vásároltak szenet, s telente háromszor, négyszer egyenként 150 ezer forintért töltik meg a tartályos gázt. Növeli a fűtés költségeit, hogy az alsótagozatos épület életveszélyessé vált, s a nebulókat ki kellett költöztetni a konyha melletti fölújított épületbe. Jelenleg négy helyen folyik az oktatás. Az óvoda az ötödik intézmény, ahol gondoskodni kell a melegről. A kiürült iskolában csak az irodák maradtak. Itt cserépkályhával fűtenek. A felsőtagozatosoknak gázzal, a konyha épülete melletti régi, de fölújított tanteremben pedig fával tömik a cserépkályhát. Mint mondták: két fűtő alig győzi a munkát, szükség lenne egy harmadikra is. A felújításra váró somogy- szili iskolában is két helyen oktatnak. A központi épületben vegyes tüzelésű kazán adja a meleget. Két tanteremben egyenként gyújtják be a cserépkályhát. Lesz Gyula igazgatótól megtudtuk: a fát ingyen kapják az önkormányzattól. A szili és gadácsi iskolások és óvodások nem fagyoskodnak a télen. Gondot csak az jelent, hogy a menetrend szerinti autóbusz indulási idejének megváltozása miatt a gadácsi gyerekek nem érnek be időben az órakezdésre. Havonta 100-200 ezer forint körüli összeget költenek a vezetékes gázfűtésre a nagyatádi gimnáziumban. Faragó Károly igazgató elmondta: a hetvenes évek elején beszerelt konvektorok meglehetősen elavultak már, ezért egyre többet kell költeni a karbantartásra. A nyár végén ötvenezer forint körüli összeget szántak erre. A költségvetésbe tervezett pénz általában kevésnek bizonyul, ezért gyakran kell kiegészítésért fordulni az önkormányzathoz. Pótköltségvetés révén eddig még mindig megkapták a szükséges összeget. A fűtés beindult; 21-22 Celsius fokon van a tantermek átlaghőmérséklete. Várnai Ágnes Támogatásra vár Nagybajom Új aszfaltburkolatot kap a Gyergyai utca Nagybajomban. A központi támogatást várják a munkák megkezdéséhez, melynek összege 9 millió forint lenne. A tervezett beruházásokból az idén 10 millió forintot költöttek a fő tér felújítására: 36 új parkolóhelyet létesítettek a központban. A templom utca páros oldalán a járda építése jelenleg is folyik. A beruházás értéke csaknem 3 millió forint. Kukorica bemutató Somogyszilben Betakarítással egybekötött mérőkocsis kukorica bemutatót tartott Somogyszilben a Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Rt. A szántóföldi bemutató után kukorica hibrideket ajánlottak a termelőknek, ezután betakarítás és nedvességmérés következett. A programot gépbemutató zárta. Ma a barcsi Dráva Coop Szövetkezetnél tart a cég bemutatót. Igái 50 milliós hitelt törleszt Ebben az évben 13,5 millió forintot törlesztett az ön- kormányzat az előző képviselőtestület által iskolaépítésre felvett hitelből. Tavaly 27 milliót fizettek vissza a hitelből, a jövő évre még 10 milliós adósság marad. Az iskola azóta sem készült el, s a magas hitelállomány miatt újabb beruházásokat sem terveztek Igáiban. Kézművesek a világkupán Csaknem nyolcvan kézműves hozza el portékáját a Pannon Lovas Akadémián rendezendő Volvo Kupa kézműves vásárára. A lovas felszerelések mellett többek között szőrme- és bőrárukat, kézzel festett porcelán babákat is kínálnak az árusok. Lebuktak a nyaralótolvajok Lopás bűntett alapos gyanúja miatt őrizetbe vett a fonyódi rendőrkapitányság két balatonberényi és egy balatonszentgyörgyi lakost. Gyanúsíthatok azzal, hogy októberben 490 ezer forint értékben műszaki cikkeket, készpénzt és sportfegyvert vittek el egy balatonmária- fürdői családi házból, ahová rácskifeszítéssel jutottak be. Őrizetbe vételük mellett folyik az eljárás. A Kaposi Mór megyei Kórháznak várhatóan mintegy 134 dolgozója kapja kézhez a napokban azt az értesítést, amelynek alapján 29-én, úgynevezett kiscsoportos tájékoztatásra várja őket a munkába elhelyezést segítő bizottság. Iraki mérnökök az egyetemen Iraki mérnökök vettek részt a most zárult gyakorlati képzéssel is egybekötött öthetes haltenyésztési tanfolyamon a Pannon Agrártudományi Egyetemen. — Az egyetem, 'és azon belül a kisállattenyésztő tanszék már öt éve szervez ilyen továbbképzést, kifejezetten külföldi szakmabelieknek. — mondta dr. Hancz Csaba egyetemi docens a tanfolyam szervezője — A magyar haltenyésztési módszernek jó híre van a világban. Azért is, mert jól beilleszthető a hazaitól eltérő környezetbe. Az itt tanulha- tókat tehát jól hasznosíthatják a résztvevők hazájukba visszatérve. Az első, tavasszal alakult bizottság ugyanis feloszlott és a munkaadói, munkavállalói oldal, a leépítésben érintett dolgozók, a munkaügyi központ valamint az amerikai mintára alakult gyors reagálású project képviselőinek részvételével, azonnal meg is alakult az új. Vezetője ismét dr. Orbán Istvánná, az EDDSZ Somogy megyei szervezetének titkára lett. Moómé Tóth Mária, a munka- vállalói oldal érdekképviseletének tagja elmondta: a bizottság segítségével többek között álláskeresési technikákat tanulhatnak, s munkajogi tanácsokat kaphatnak az érintettek. A project anyagi támogatásával lehetőség az átképzésre és a továbbképzésre, külföldi munka fölkutatására. Tájékoztatást kaphatnak továbbá a különböző munkanélküli-ellátási formákról, a nyugdíjazás lehetőségeiről. — Jövő hétre lesz végleges a létszám. Ezt követően közgyűlés dönt az ügyükben — mondta Simoncsics Dezsóné, ápolási igazgató. A napokban derül ki, hogy kiket bocsátunk el... — Előreláthatóan 50 szakdolgozót érint a leépítés. Arra törekszünk, hogy minél kevesebben távozzanak végkielégítéssel. Ennek érdekében komoly munkaátszervezést végzünk. Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező dolgozóink közül azokat, akik még nem kötődnek családhoz, több dunántúli kórház, klinika átvenné. A pécsi 400 ágyasból, Siófokról, Szombathelyről, a zalaegerszegi szívcentrumból és a balatonfüredi szívkórházból is érkeztek megkeresések. Hat szakdolgozó máris talált munkát. A takarítók közül tizenöten a már meglévő vállalkozásban dolgozhatnak tovább. Januártól pedig új tendert írunk ki a további feladatok ellátására. Szándékainknak szerint végül csak néhányan jelennek majd meg munkanélküliként a bizottság előtt. (Várnai) A KSH 44 ezer gazdasági szervezetet kertesett meg Négyezer vállalkozó eltűnt Úgy látszik, sok somogyi vállalkozó nem kedveli a „kíváncsiskodókat”. Előfordult olyan Balaton parti üzlet, ahová alig engedték be a KSH képviselőjét, másutt rendőrt hívtak. A megadott címen nem is tudtak utolérni mindenkit. A felmérés egyik eredménye: csaknem négyezer somogyi vállalkozónak egyszerűen nyoma veszett. A KSH megyei igazgatósága még a nyáron végezte el a gazdasági szervezetek teljes körű összeírását. Csaknem 44 ezer szervezetet, vállalkozót akartak felkeresni. A munkával 300 összeírót bíztak meg, s az első fordulóban mintegy kilenc ezer szervezetet nem értek utol. A kutatást nem adták fel, újból felkeresték a vállalkozókat. Végül alig négyezret nem találtak: jelentős részük feltehetően elköltözött, tevékenységét szünetelteti vagy megszűnt. Dr. Horváth József,a KSH megyei igazgatója tegnap elmondta: az „eltűntek” aránya tíz százalék körüli, ám így is elkészült az új felmérés. Sok helyütt bizalmatlanul fogadták az összeírókat. Többen a megyei igazgatóságra telefonáltak, s arról érdeklődtek: jogos-e a felmérés, s milyen információt kötelesek megadni. A félreértés és a - talán nem is teljesen alaptalan - bizalmatlanság megnehezítette a KSH munkáját. (Harsányi)
