Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-15 / 241. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. október 15., szerda A semmiből teremtett gazdaságot Zselickisfaludon A magányos Don Quijote A gazda egy vödör almával kedveskedik a kanca-csikóknak Steiner Imre szerint Magyarország egy kis törődéssel olyan lehetne, mint Svájc. Ehhez minőségi állatállomány és kedvezményes hitel kell a fiataloknak, hogy értelmét lássák a munkának. A SZERZŐ FELVÉTELE Gázra várnak a szennai iskolában Ha minden az elvárások szerint alakul, a télre beszerelik a gázt a szennai intézményekbe. Erre azért is nagy szükség lenne, mert a település egy dombokkal körülvett völgyben fekszik és borús időben rátelepedik a szénfűtésből képződött szmog. Emiatt is rohamosan nő az asztmás gyermekek száma a környéken. Az 55 óvodást és 164 iskolást befogadó intézményekben patcai, zselickisfaludi és szilvásszentmártoni gyerekeket egyaránt oktatnak. Bár a településre már bevezették a gázt, csak a polgármesteri hivatalban és az orvosi rendelőben használhatják. Az oktatási intézményekre szánt pénzt ugyanis egy újabb óvodai csoport kialakítására kellett fordítani. A hatvan apróságot idén már három csoportban gondozzák, és sikerült még egy óvónőt is alkalmazni. Az önkormányzat a gáz bekötéséhez 1,5 millió forint támogatásra nyújtott be pályázatot a megyei terület- fejlesztési tanácshoz. Az iskolába előreláthatóan 2 millió 150 ezer, az óvodába pedig közel 1,5 millió forintért szerelik be. A hiányzó ösz- szeget saját erőből kell előteremteni. Amíg el nem készül a bekötés — a biztonság kedvéért — a szenet is megvásárolták. (Várnai) Csendes napok az otthonban Egyre népszerűbb a zselickisfaludi református ifjúsági otthon. Az ország különböző részéről érkeznek ide csoportok. Csendes napokat tartanak és a szentírást magyarázzák. Az épületegyüttes - mivel nem lehet fűteni - csak időszakosan üzemel, még most, ősszel is fogadja a kiránduló közösségeket. — Dolgozhatnak, mint az állatok, még sincs semmi értelme, sőt ráfizetnek. így aztán lassan mind elmennek. Hetvenévesen én is magamra maradtam. A zselickisfaludi gazda egyedül vette vissza húsz hektáros földjét. Magányos Don Quijoteként küszködik a földdel, állatokkal. Valamikor jó minőségű, 12 kataszteri holdon gazdálkodott. Zsigereiben most újra éledt a föld iránti szeretet. Mint mondta: még a téesz időkben is művelte a háztájit. Abból nevelte föl négy gyermekét. A kárpótláson kapott föld minősége azonban meg sem közelíti a régit. Arra jó csak, hogy az állatoknak abrakot, takarmányt termesszen. Mert Steiner Imre nem hisz abban, hogy nem kellenek az állatok. — Nem tudom elhinni, hogy ez így jó lenne. Még mindig bízom abban, hogy egyszer észhez térnek, és szükség lesz rájuk. Minden évben adunk le Növekszik a közgyógyellátási igazolványt igénylők száma a szennai körjegyzőséghez tartozó négy településen is. Ez a rossz szociális körülmények között élők számának és egyes gyógyszerek ártámogatásának csökkenéséből adódik. Akad olyan, aki a jogosultság mellett igényel segítséget, mert megszokott gyógyszere nem kehízó bikákat. Nekünk csak magyar tarka állományunk van, mert az kelendő. Jobb is lehetne, ha a fiatal családomnak olyan hozzáállása volna, mint ahogy szeretném. Legtöbbet a menyem, meg egy újmagyar segít. Van hat tehén, egy vemhes üsző, három szűz üsző, két bika és a két ló a csikóval, anyakoca, hízók, süldők. Búzát, kukoricát, lucernát és lóherét termesztünk nekik. Az istállóból Rézi és Magdi, a két hat hónapos kanca-csikó dugja ki a fejét. Óvatosan körülnéznek, majd hátsó lábukkal nagyot rúgva, vidáman körbe- nyargalják a kerekes kutat. A gazda szedte almát hamar meglelik, s vidáman lakmároznak. Steiner Imre tekintete büszkén követi a csintalan jószágokat. — Miért mondják, hogy nem veszik az állatokat? — A fiatalok lusták — tisztelet a kevés kivételnek — s dolgozni egy sem akar. Az idősek egészsége pedig megromlott. rült föl a támogatottak listájára. Dr. Antony-Móré Katalin szennai háziorvostól megtudtuk: egy-két idősebb néni ragaszkodik például a szívtapaszhoz. Vannak azonban olyan készítmények, amelyek kiválthatók más, azonos hatóanyagú és a közgyógyellátási listán szereplő gyógyszerekkel. A doktornő azt szeretné elérni, hogy az önkorSe traktor, se ló, se szerszám. Mit csináljanak? Igaz én is a semmiből indultam. Először vettem egy lovat, hitelre. A csikókból gyarapodtam. A megspórolt pénzből használt szerszámot, majd traktort vásároltam. A hitelt 37 százalékos kamattal adták. Egy év alatt letörlesztettem. — Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ezek a kis gazdaságok megint kiviruljanak? — Olyan hitelt adni, aminek a kamatát elbírjuk. Tizenöthúsz százalékra, mint valamikor a cigányoknak, akik tíz évig fizették a két százalékos kamattal vásárolt ház árát. — Milyen érzés a maga gazdájának lenni? — Nagy kockázat. Hál' Isten eddig elkerültek a bajok. Csak hát a korom! Ha negyvenéves volnék, kutya bajom sem lenne, így nem tudom megmutatni mire vagyok képes. A családban a kisunokáim érdeklődnek a gazdaság iránt. Amíg egy kis egészségem van, gyönyörködöm bennük — mutat a vígan hancúrozó kiscsikókra. Várnai Ágnes mányzat létrehozzon egy alapot azoknak a sokgyerekes családoknak az azonnali megsegítésére, amelyeknél hirtelen kell egy nagyobb összeget kifizetni a medicinákra. Ilyen adódhat például influenzajárvány idején, amikor több ezer forintot is meghaladja a drága készítményekért kifizetendő összeg. Gyorssegélyt a sokgyermekeseknek Ember, s állat egyaránt megfogyatkozott Dédapák öröké Patcán Most, hogy Bellái József patcai polgármester a hetvenedik évét is elkerülte, s csak nosztalgiából tart egy-két tehenet, mosolyogva emlékszik vissza a régi szép időkre. Amikor még be-betértek az előkelő pesti éttermekbe, s ha megkérdezték tőle: „Ugyan már honnan jött bátyám?”, azt felelte, hogy a Vörös tarka marha szállóból. így becézte a patcai istállót, ahol akkoriban Európa egyik legjobb fajtájú tehenét tenyésztették. — Már az első világháború idején — amikor közel háromszázan éltek a településen — Svájcból teheneket, Belgiumból csődöröket hozattak a gazdák. Még a határon túlról is ide érkeztek a tenyésztők az országszerte elhíresült vásárokra. Irgalmatlanul szerették az emberek az állatokat, s ezt mi is örököltük. Amíg nem szorult annyira a hurok a falusi ember nyakán, addig 12- 16 tenyészbikát is adott ez a 40-42 ház. Most pár tehén áll csak az istállóban. Füvet nem igen látnak, nincs, ki kihajtsa őket a legelőre. 1952-ben még 78 tehén legelészett a határban. Volt 180 disznó és 80 bika is. Ma már a tejet sem lehet eladni, a disznók isszák meg. Csak hárman négyen élünk itt olyanok, akik Patcán is születtek. A többiek elkalandoztak, s csak néhányan tértek vissza. Van azonban 5- 6 család, akik a dédszülő házát vették birtokba és itt próbálják megvetni a lábukat. Tizenhat 12-13 év körüli gyerek iperedik, ami nagyon jó. Heten az iskolába, hárman a szennai óvodába sietnek reggelente. Harmincán pedig már Vidáman telik a nyaralás a falusi környezetben Bellái József polgármester a hatvanat is elkerülték. A középkorúak átlagkeresete 20 ezer forint körül mozog. Munka nélkül csak öten tengődnek. Patcán 1956 után kezdett fogyni a lakosság. Akkoriban 400 kataszteri hold szántón, réten, legelőn és erdőn 37-38 család osztozott. Mégis a városba költöztek. A kárpótlásnál kevesen vették vissza a földjüket, mert pénz- és természetbeli kárpótlás nem volt. Tőke nélkül nem tudtak mit kezdeni a birtokkal. Most a téesz bérel mintegy 20 hektárt. A falunak egy hold maradt, azt meg a vadak teszik tönkre. — A földek parlagon hevernek, s nem tudjuk, hogy mi a drágább: ha fölszántjuk, gyomtalanítjuk vagy legelőnek használjuk. A sok gaz miatt többszörösére nőtt az allergiások száma. Szerényen, alig több, mint hárommillió forintból gazdálkodik az önkormányzat. Víz, villany van, s nemrégiben elkészült a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő. A szép épületben vendégeket is fogadhatnak. Büszkék a most fölújított református templomukra, ahol a más hitűeknek is jut hely az imádságra. — S hogy milyennek látom a jövőt? Siralmasnak — fakad ki a polgármester. — Már az elmaradott térségnek járó támogatást sem kapjuk meg. Az ingázó fiatalok este a ház körül dolgoznak. Fáradtak, nem jut idejük a gyerekekre, szórakozásra. Jobb időket látott, szép pa- rasztház udvarán nagyanyjuk gondoskodása mellett, kisgyerekek játszanak. Mike Zoltán családja Kaposvárról költözött két csemetéjével a déd- papa házába. Öt éve vetették meg a lábukat. Bár a városban dolgoznak, otthonuknak^érzik a patcai portát. Várnai Ágnes Új autóbuszvárók Batéban Parkosítással és a buszvárók kicserélésével kezdik azt a több éves falurendezési programot Batéban, amelyet az önkormányzat a Somogy megyei önkormányzattal közösen dolgozott ki. A parkosítás első lépéseként a főutcát szegélyező majdani fasort ültetik el, amit az emlékmű kicsinosítása követ. Ezután a többi utca is sorra kerül. Az elavult buszvárókat pedig fából készült, egyedi várókkal helyettesítik majd. A polgármester szerint a parkosítás várhatóan négy öt évet vesz igénybe. Átalakításra váró fűtésrendszer Bár a tervezett fűtésrekonstrukció késik, már két hete megkezdték a részleges fűtést a Mos- dósi Tüdő-és Szívkórházban. Rigó László, a műszaki osztály vezetője elmondta: az 1967- ben kialakított, majd a hetvenes és nyolcvanas évek elején felújított, fűtőolajjal üzemelő rendszer folyamatos karbantartás mellett garantálja a biztonságos fűtést. A szaporodó üzemzavarok miatti költséget tetézi, hogy évente mintegy 40 millió forintot költenek üzemanyagra. A műszaki megújulás mellett ez is indokolja az átalakítást. Címzett támogatásból 50-80 millió forintra számítanak a gáz bevezetéséhez. A csornai polgármesteri székért Amint azt hírül adtuk: a közelmúltban feloszlatta magát a csornai önkormányzat képviselőtestülete, ám az új szavazásig ügyvezető testületként ellátták a falu ügyeit. Az ötszázharminc lelkes település lakói október 26-án új képviselő-testületet választanak. A négyszáznegyven szavazó a polgármesteri hivatalban reggel 6-tól este 7-ig járul majd az urna elé. A polgármesteri székre eddig hatan pályáznak, s tizenketten jelezték, hogy indulnak a képviselői helyekért. Takarékos izzók Dombóváron Dombóváron befejeződött a közvilágítás korszerűsítése, ötvenötmillió forintjába került az önkormányzatnak. A beruházás során lámpatesteket cseréltek s energiatakarékos égőket szereltek be. Az Energovill-Projekt és Fővállalkozó rt 2015 lámpát cserélt ki. A modem lámpatesteknek tegnap volt a műszaki átadása. t Orömtüzek Kaposszerdahelyen Horváth-Béres János, kaposszerdahelyi fafaragó nagy fába vágta a fejszéjét. Most azonban nem egy újabb Mátyás király portrét, még csak nem is az erdő szellemét formázza. Elhatározta: a falu első emberétől az utolsóig, mindenkit megmozgat. Úgy véli, elég volt a kulturális apályból. — Szeretném megalakítani a kaposszerdahelyi kulturális alapítványt, mert tudom, ebben a faluban sokkal több van annál, mint ami megmutatkozik — mondta. — Az 1500 lakosból negyven fiatal. Sajnos — ennek ellenére — az utóbbi években épült lakótelep és a régi falu lakói ferde szemmel néznek egymásra. A Jövevényeket” például — jó falusi szokás szerint — még köszönni is meg kellett tanítani. A másik oldalon meg ott vannak a zárkózott falusiak, akik nehezen fogadják el az újat. Mindenkinek vannak értékei, mindenkiben van valami jó, csak ki kell „bányászni”. Megalakítjuk a borosgazdák, a sportoló barátok körét, a kismamák klubját. — A kaposszerdahelyi gyerekek ugyanis 8-10 iskolában szóródtak szét. Ügyesek, szorgalmasak, szép eredményeket érnek el a kerékpárversenyen, a biatlonon, énekversenyeken és ezt a falu nem becsüli meg. Nem szól hozzájuk semmit. Ezek a gyerekek csak aludni járnak haza Ka- posszerdahelyre. Ám ha a falu megjutalmazza őket, s látják a megbecsülést, tudatosul bennük, hogy szőkébb hazájuk Szerdahely. A jövő hónapban galériát nyitok a cukrászda helyén. Az itt élő kiváló keramikusoknak adok lehetőséget a bemutatkozásra. A kihívásra válaszolni kell. — Anyagi támogatás nélkül döcög a szekér... Az önkormányzat eddig sem áldozott ilyesmire és ezután sem fog, ezért egy pártoló tagsággal — akik évente tagdíjat fizetnek —, és olyan vállalkozókkal, akiknek nem gond pár tízezret kifizetni, ha leírhatják az adójukból — kell ezt megvalósítani. Mindenképpen civil kezdeményezésként indítom útjára a programot. Egy frenetikus farsanggal indítanánk a rendezvények sorát, ahol legalább 25 fiatal vonul majd maszkokban végig a falu utcáin. Végül örömtüzeket gyújtunk. (Várnai)
