Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

24 SOMOGYI HÍRLAP LELLEI TÜKÖR 1997. október 11., szombat Útpályázatok Határozatban vállalta a képviselő-testület, hogy 1998-as költségvetésében biztosítja a pénzt a Nádor utcai járda és a Pipacs sori út megépítésére. Ez a vállalás szükséges ah­hoz, hogy az önkormányzat eséllyel pályázhasson a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiírá­sára, amely tartalmazza az idén második félévében el­nyerhető támogatásokat. A város a Nádor utcai járda összköltségének 40 százalé­kát nyerheti el, az útépítés­hez pedig a bekerülési költ­ség 65 százalékát. A már kész kiviteli tervek szerint a járda 4 millió 324 ezer 700 forintba kerül, az út 37 mil­lió 500 ezer forintba. Sike­res pályázat esetén az ön- kormányzatnak 2 millió 600 ezer és 13 millió 125 ezer forintot kell saját erőből vál­lalnia. A képviselők meg­hozták a döntést a pályázat sikere és természetesen a lakók elvárása érdekében, de megfogalmazták: a ter­vezők tudják, hogy az ön- kormányzatok kényszer- helyzetben vannak a pályá­zatok miatt, ezért igyekez­nek minél drágább tervet készíteni. Az érem másik oldala: ilyen jelentős mun­káknál nem érdemes spó­rolni a minőség rovására. A jövő évi gazdasági terv készítésének már a tavasszal nekiláttak a képviselők. Ak­kor határozták meg, hogy a következő évben a Pipacs sor mellett, a Napsugár és az Úszó utcában szélesítik az útfelületet, s rendezik az Ady Endre utcát. Egyetlen utcát sem újítanak fel a vízelveze­tés megoldása nélkül, erre sor kerül a Kanizsa utcában is. A képviselő-testület az út­felújítási tervekre 1 millió 127 ezer 500 forintnyi kü- lönkeretet szavazott meg. Zenetanárt várnak Az önkormányzat hozzájá­rult, hogy az általános és ze­neiskolába egy zenetanárt vegyenek fel. A létszám bő­vítésének költségeit is állja a testület. Finanszírozzák a kö­telező óraszám emelés okozta többletköltségeket is. A LELLEI TÜKÖR következő száma legköze­lebb a Somogyi Hírlap no­vember 8-i, szombati szá­mában jelenik meg. Mai mellékletünk cikkeit írta Gáldonyi Magdolna Őszi csend a kikötőben Az őszi Balaton part elmarad­hatatlan kellékei a vitorlások. A legszebb látvány, ahogy a kikö­tőben szalutálnak sorba állított árboccal. A horgászok is nyu- godtabb körülmények között hódolnak szenvedélyüknek. A megújulás időszaka közeleg a leilei kikötőben is. Az önkor­mányzat ösztönzi a Mahart fej­lesztési terveit, amelyhez a részletes rendezési terv módosí­tásával is hozzájárul. A héten hatalmas munkagépek dolgoz­tak a vizen: átalakítják a kikötői partot, hogy könnyen téli me­nedékbe szállíthassák az érté­kes kishajókat. FOTÓ: LANG RÓBERT Leilei hagyományőrzők Dolbert Ferenc, a Lelle Ha­gyományőrző Egyesület elnöke megkapta az értesítést az Apeh- től, hogy az állampolgárok adó­juk egy százalékának felajánlá­sával támogatták törekvéseiket. A civil szervezet így 18 ezer fo­rinthoz juthat rövidesen. A pénzből ruha készül a Lelle táncegyüttesnek és az utazási költségeiket is kipótolhatják. A táncosok már megkapták a sióagárdi hímzéssel díszített mellényeket, amelyekre Bor­bély Jolán a Magyar Művelő­dési Intézet főmunkatársa is felfigyelt, mert kevés együttes lép fel ilyen eredeti és igényes öltözékben. Novemberre elké­szülnek a kötények is, ezeken dolgoznak most az egyesület ügyes kezű hímzői. Dolbert Fe­renc irányítja a munkát, aki C kategóriás díszítő, annak idején Borbély Jolán vizsgáztatta. Nem jön zavarba, ha zsinórozni kell a nadrágokat, vagy kézbe venni a tűt és a cérnát. Harma­dik fiúként született, édesanyja mindenre megtanította. Lám, ennek most a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező egyesület veszi hasznát. Arra biztat min­denkit, próbálja ki tehetségét a népi hímzéseken, varrjon bár­mit, csak arra ügyeljen, hogy eredeti legyen. Mint mondja Lellét mindenhonnan össze­fújta a szél, lakói gazdag nép­művészetet hoztak. Az egyesü­let 1200 eredeti szabad kézzel készített mintával rendelkezik. Zömmel a Somogy Múzeumból valók, de kaptak Király Hús­nak, a kalocsai hímzés nagy tu­dójának hagyatékából is. A táncosok egy hét múlva fogadják azt a német fúvós­együttest, amely keresi a barát­ságukat. A téli-tavaszi turnék is az ilyen kapcsolatokra épülnek: februárban Lengyelországba, májusban a szentegyházi Nár­cisz fesztiválra utaznak. A fafa­ragók évek óta minden télen csinálnak valami szépet a vá­rosnak. Hol hirdetőtáblákat vagy millecentenáriumi emlék­oszlopot. Most a város határai­ban állítanak majd fel vendég­köszöntő táblákat. Bíznak ab­ban, hogy jövőre újra megren­dezik a Kapoli emlékversenyt, amely a fafaragók nagy orszá­gos megmérettetése. Minden évben szakmai ki­rándulást szerveznek. A tavasz- szal Szegeden, Ópusztaszeren jártak, most a szentendrei utat tervezik. Otthonuk a művelő­dési ház, az intézmény szakkö­reiként dolgoznak. A faragók hétfőn, a hímzők szerdán talál­koznak. A táncosok szerdán és szombaton próbálnak. Kevesebb autót loptak Egyesek szerint ritka dolog, de a képviselő-testület leg­utóbbi ülésén elismerését fe­jezte ki a rendőrségnek a nyári hónapokban végzett eredményes munkájáért. A városatyák elégedettek vol­tak, mert a közbiztonságot az idén is sikerült biztosítani. Mint Doma János rendőr al­ezredes a fonyódi kapitányság vezetője elmondta, annak el­lenére javultak a felderítés eredményei, hogy folyamato­san pénz és létszámhiánnyal valamint romló technikai esz­közökkel rendelkeznek. A rendőrök alapvetően arra figyeltek a nyári hónapokban, hogy a város lakóinak megél­hetést adó vendéglátás a lehe­tőségek szerint minél zavarta­lanabb legyen. A vendégfogó nepperek ellen csak az ön- kormányzati rendelet megal­kotása után tudtak hatéko­nyabban fellépni. Örvendetes, hogy csökkent az autólopások száma, mert elsősorban a tu­risták drágább járműveit igyekeznek a tolvajok elkötni. Az önkormányzat lakással, a technikai eszközök fejlesz­tésével segíti a leilei rend­őrőrsöt. A város vállalkozói pedig alapítványt hoztak létre, amely immár évek óta támo­gatást nyújt a közbiztonság őrzéséhez, ami közös érdek. Felöltözteti a gyerekeket Vidám színek a varróasztalon FOTO: LANG Mészáros Lászlóné Lóki Ida harminc éve tervezi, varrja a gyermekruhákat. Műhe­lyében most is négy tanuló gyakorolja a szakma forté­lyait. A három évtized alatt ötven leányt tanított a sza­bás-varrásra. Vidám, elége­dett embernek ismertem meg, akinek minden napja alkotómunkával telik. Méltán büszke lehet saját modelljeire, amelyek kis szé­riában készülnek, garantáltan egyediek. Van olyan leilei gyermek, akit a születése óta öltöztet. Ruhái kényelmesek, gyermekre szabottak. A nad­rágokra dupla térdet varr, hogy az óvodában ne csúsz­kálják ki a gyerekek. Kantá­rosakat szab, mert az védi a szertelen kicsiket a felázás­tól. Persze sok zseb kell a ru­hára, hogy beleférjen a min­dig szükséges zsebkendő és az apró kincsek is. Sokan igyekeznek lekoppintani az ötleteit, akkor azt a darabot félreteszi és tervez másikat. Látta már a ruháit a tévében, de eljutottak különböző kiállí­tásokra is. Műhelyének speci­alitása a népművészeti gyer­mekruha. Került belőle Ame­rikába is. A szülők fotó alap­ján nyomozták ki honnan való, aztán két év múlva újra visszajöttek, mert kinőtte a leányka. Most olyan thermo- anyagokból készít kétrészes együtteseket, amelyek ké­nyelmesek, tetszetősek és megtartják a hőt. Télire pufi- betéttel bélelteket varr belőle. Karácsonyra, első áldozásra alkalmi öltözetért jönnek a szülők. Farsangra meg ki­rálynő és menyasszony jel­mezt rendelnek. Ebből a varrodából öltözte­tik a város együtteseit is: itt készülnek a fellépő ruhák, a hagyományőrző egyesület­nek, az iskolai táncosoknak vagy a Szt. Cecília énekkar­nak. Várostörténeti morzsák A város a Balaton déli partjá­nak egyik legősibb települése. A legrégibb magyar nyelvem­lékben, a Tihanyi Apátság 1055. évi Alapító levelében már található utalás a Lelle te­rületén levő Szent 'Kelemen Bazilikára, mely a nagy Ha- diút mellett állott. Központi fekvése miatt a település el­szenvedte a tatár és a török dú- lását, ám újra és újra benépe­sült. A millennium évében, 1896-ban kezdték a budapes­tiek felfedezni a Balaton jóté­kony hatását. 1904-ben már fürdőegyesület alakult, mely meghatározó volt a település fejlődésére, kul túrtájjá téve azt. 1928-ban Lelle a szép „Vil­lasor” kialakításának elisme­réseként „gyógyfürdő” minő­sítést kapott és a Balatonelle nevet vehette fel. Ezt követően számtalan tudós, művész vá­lasztotta pihenő-, alkotó he­lyéül, s ez ma is így van. 1946 és 1948 között a Magyar Köz­társaság elnökének nyári rezi­denciája is itt, a Villasor cent­rumában volt. 1979-ben Balatonboglár és Balatonelelle egyesítésével Boglárlelle neve,t majd 1986- ban városi rangot kapott a te­lepülés. 1991 óta ismét önálló várossá vált. A virágos Lellének ismert település hagyományait meg­tartva és ápolva őrzi a fürdő­kultúra értékeit, az itt élők pe­dig a régóta híres vendégszere­tetükkel várják a kikapcso­lódni érkező turistákat. Megszűnik a gyógyászat a Giuseppében A balatoni tél nem adható el Január 1-jétöl, úgy tűnik, véglegesen megszűnik a gyógyászati részleg a Hotel Giuseppeben. Szabó Tamás igazgató egy éve, a marcali kórház kivonulásával kapott esélyt, hogy saját fenntar­tásban üzemeltesse, de ez sem hozta meg a várt eredményt. A mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket tehát még az év végéig fogadják a különböző kezelésekre: gyógytornára, tan- gentorra, masszázsra, iszappakoláson és a fizioterápián. Átalakul a Hunguest balatoni szervezete is: a három kft-t - a Giuseppét, az Ezüstpartot és a Balatont - a balatoni területi igazgatóságba integrálják, és január 1-jétől csupán a siófoki Ezüstpart Hotel tart nyitva egész évben, amelynek köz­tudomásúlag kiváló gyógyá­szati részlege működik. Az Eravis konzorcium, magyar befektetői társaság, ötven százalékban tulajdonos a Hunguestben, és az ésszerű gazdálkodást finanszírozza csak. A leilei szállodát ez annyiban is érinti, hogy az évek óta várt generális felújí­tás csak később várható. Ami előrelépés: az eddigieknél jó­val többet költhet az alapos karbantartásra. A város mun­kaerőgondjait viszont terheli, hogy szintén januártól hússzal csökkentik a szálloda alkal­mazottjainak számát, télen csak a tíztagú műszaki gárda dolgozik. Érdekes ellentmondásnak tűnik, de a lellei hotel az utóbbi években jelentősen tudta növelni a bevételeit - elsősorban a nyári hónapok­ban és a piaci értékesítéssel. Ráadásul ezen az őszön külö­nösen kiemelkedő az érdek­lődés iránta. A téli Balatont azonban itt sem tudják eladni, a gyógyászat sem tudott elég vonzó lenni. A helyzetük a szervezeti változások ellenére sem reménytelen: a decem­beri zárás után húsvétkor újra nyitnak és késő őszig fogad­ják a vendégeket. Ha jönnek, akár szilveszterig is. Szabó Tamás arról sem mondott le, hogy a gyógyászati részlegre alapozva valamilyen fitness, kozmetikai, fodrászat, szauna és szolárium szolgáltatást lé­tesítsen. Január 1-jétől bevezetik a csekkrendszert a kedvezmé­nyes üdültetésben, s az ön- kormányzatok, a nyugdíjas- és a szakszervezetek révén hozzájuthatnak az idősek és a munkanélküliek is. Bár meg­szűnik a Hunguest monopóli­uma, itt is többet várnak a versenytől. A számítások sze­rint ezzel a rendszerrel élén­külhet a belföldi turizmus. Az idén 150 ezren üdültek a ked­vezményes rendszerben, a csekket várhatóan egymillió­nál is többen veszik igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom