Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

1997. október 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Ellenzéki szemmel köznapi dolgainkról Kistelepülések nagy gondjai Számos kifogást fogalmaztak meg a népjóléti tárca által meg­hirdetett, egy-egy országrészre vonatkozó egészségügyi korsze­rűsítési programmal kapcsolat­ban a Fidesz szakértői. Szóvá tették például, hogy miközben az egészségügyet in­tézményenként a tb-alapból fi­nanszírozzák, a program köz­ponti forrást biztosítana, de nem az intézményeknek, hanem egy- egy régiónak. A Független Kisgazdapárt gazdasági kabinetje elfogadha­tatlannak tartja a kormány tervét a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás összegének felszabadí­tására, Úgy véli: ehelyett el kel­lene számoltatni a biztosító tár­saságokat az ebből származó be­vételeikről. Az MDF-frakciónál elmond­ták: a költségvetést tekintve a te­lepülési önkormányzatok jövőre még az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerülnek, az előirány­zatuk ugyanis mindössze 12 szá­zalékkal nőne. Főleg a kistelepü­lések gondja súlyosbodna. A Magyar Demokrata Nép­párt egyetért azzal, hogy a jövő­ben négyévente meghatározott időben, áprilisban legyen az or­szággyűlési és szeptemberben az önkormányzati választás. Az al­kotmány- és a választójogi tör­vénymódosítás bevezetésének időpontját azonban már vitatja. Ha ugyanis nem 1999. január 1- jével lép hatályba az új jogsza­bály, akkor a parlament 1998- ban - alkotmányellenesen - há­rom hónappal előbb leváltja a négy évre megválasztott önkor­mányzatokat. Nincs szó a demokrácia intézményrendszerének megingásáról Vélemények vitáról, válságveszélyről Jogi szempontból semmi sem indokolja azt az aggályt, mi­szerint alkotmányos válság van kibontakozóban. így véle­kednek a politológusok, akiket a népszavazás körül kibonta­kozott heves vita kapcsán arról kérdeztünk: valósak vagy túlzottak a félelmek az alkotmányos rend, a demokrácia in­tézményrendszerének megingásától? Takács Albert, az Államigaz­gatási Főiskola alkotmányjogá­sza emlékeztetett arra, hogy az efféle „válság” fogalma nehe­zen értelmezhető.- Ilyen kitételt a nyugati or­szágok alaptörvényei nem tar­talmaznak, legfeljebb pénz­ügyi, törvényhozási szükség- helyzetre utalnak, s nálunk sem ismeretes e jogi kategória. Em­legetése tehát inkább politikai eszköznek tekinthető, nem pe­dig jogi helyzetértékelésnek. Lényegében ugyanez áll az „alkotmányon kívüliség forga­tókönyve” megfogalmazásra is, amelynek tartalmát illetően is csak találgatni lehet - mondta a neves szakember. Bragyova András, a Jogtu­dományi Intézet tanára szerint „alkotmányos válsághelyzet­ről” akkor indokolt beszélni, ha alkotmányos intézményeink - például az Országgyűlés vagy a kormány - működése ve­szélybe kerülne. Lehetséges ef­féle minősítés akkor is, ha a meghatározó politikai erők fity- tyet hánynak az alaptörvény­nek, ám ilyen szándéknak nem adta jelét sem az Antall, sem a Hom-kabinet. Továbbá olyan esetben, ha mondjuk feloldha­tatlan konfliktus robbanna ki az Alkotmánybíróság és a parla­menti többség között. Hasonlóan vélekedett Hal­mai Gábor alkotmányjogász is, megjegyezve, hogy az „alkot­mányos válság” legfeljebb poli­tikailag értelmezhető, kinek-ki- nek meggyőződése szerint. Jo­gilag még az az állapot is „csak” patthelyzetnek minő­sülne, ha mondjuk nem sike­rülne kormányt, köztársasági elnököt választani. (Takács) November 9-én avatják boldoggá Apor püspököt Hős, keresztényi erényekkel A magyar katolikus egyház számára nagy öröm Apor Vilmos győri püspök bol­doggá avatása - nyilatkozta Rómában Paskai László bí­boros, Esztergom-Budapest egyházmegye érseke. II. János Pál pápa november 9- én avatja boldoggá Apor Vil­most, és ebből az alkalomból csaknem négyezer magyar za­rándok várható a Vatikánba. Programjukat a Pápai Magyar Intézet szervezi majd.- A boldoggá avatás jó alka­lom arra, hogy az egész ország­ban felhívják a figyelmet Apor püspök személyére. Hosszú időn át nem lehetett beszélni róla - je­lentette ki Paskai László. - Apor Vilmos 1945 húsvétján halt mártírhalált: szembeszállt a részeg orosz katonákkal, akik a püspökség épületébe menekült nőket akarták elhurcolni, s ezért az egyik katona lelőtte.-Ä boldoggá avatásnál - a mártírok esetében is - a kiin­duló pont a keresztény erények hősi gyakorlása. Apor püspök­nek volt bátorsága védeni az asszonyokat, de püspöksége idején másokat is próbált men­teni. Sokakat rejtegetett a püs­pöki palotában, a püspökség más épületeiben. Korábbi, gyu­lai plébánosi éveire, kereszté­nyi magatartására is mindenki tisztelettel tekintett. A szekszárdiak kitartanak A dolgozók megvennék a húsgyárat Semmiféle eredményt nem hozott a Kovács Árpáddal, az ÁPV Rt. igazgatóságának el­nökével Szekszárdon folyta­tott tárgyalás. Ezért a húso­sok a jövő héten folytatják az ÁPV Rt. székháza előtti sát­ras demonstrációt. Tóth Endre, a Szekszárdi Hús­ipari Rt. dolgozóinak képvisele­tében pénteken közölte, hogy a munkások megbízottai hétfőn délelőtt újra találkoznak Ko­vács Árpáddal. Követeléseiket változatlanul fenntartják. Ra­gaszkodnak a kollektív szerző­dés szerint járó végkielégítés­hez, ami csaknem 70-80 millió forinttal nagyobb összeget je­lent annál, amit az ÁPV Rt. ajánlott nekik. Új elem lehet a hétfői tárgya­láson a munkásoknak az a ja­vaslata: tekintsék a gyár priva­tizációs szerződését érvényte­lennek. Úgy gondolják, ezzel visszaállítható lenne a privati­záció előtti állapot. Günther Schlegel ugyanis a gyár 10 mil­liós vételárának kifizetésén túl egyetlen szerződésben vállalt kötelezettségét sem teljesítette.- Amennyiben érvénytelen­nek nyilvánítanák a szerződést - jelentette be Tóth Endre -, a gyáriak hajlandók megvásá­rolni a 100 százalékos rész­vénycsomagot. A dolgozók továbbra is a privatizációs szervezetet vádol­ják az elrontott ügylet miatt, s független vizsgálatot követel­nek a megoldás érdekében. Szigorítások és bővítések A jövő évi címzett és céltámogatásokról szóló törvényjavasla­tot már az illetékes országgyűlési bizottságok tárgyalják. Megkérdeztük Darázs Imrénét az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes főosztályvezetőjét, hogy milyen újdonságokat tartalmaz a módosítástervezet.- Jövőre, miután az önkor­mányzatok minden helyi be­ruházásra kérhetnek támoga­tást a megyei területfejlesztési tanácsoktól, a címzett támoga­tások körét szűkítik. Csak az olyan, 200 millió forint feletti térségi beruházásokhoz igé­nyelhető címzett támogatás, amelyek a környékbeli telepü­lések javát is szolgálják. Min­den helyi célú és 200 millió forint alatti beruházás támoga­tása átkerül megyei hatás­körbe. E célra a jövő évi költ­ségvetés 4 milliárd forintot kü­lönít el. A céltámogatásokat érintő legfontosabb változás, hogy ezentúl nem kell évente igé­nyelni a pénzt, a pályázatok három évre szólnak. Továbbra is négy célra kapható támoga­tás. Ezek: a települési szilárd hulladéklerakó és a szenny­vízhálózat- illetve csatornaépí­tés, az egészségügyi gép- és műszerbeszerzés, valamint az életveszélyes iskolák felújí­tása. A környezetvédelmi be­ruházások támogatásának mértéke 10 százalékkal nő. Az eddigi gyakorlattal szemben ezentúl pályázatot csak megvalósíthatósági terv­vel együtt lehet benyújtani. A törvény eddig azt írta elő, hogy a támogatás odaítélésé­nek évében el kell kezdeni a beruházást, mert egyébként elvész a jogosultság. Ezután a pályázat eredményének kihir­detésének napjától számított egy éven belül kell megkez­deni a munkálatokat. Ameny- nyiben nem a jogszabályok­nak megfelelő célra használ­ják fel a támogatást, akkor büntetőkamattal vissza kell fi­zetni a pénzt. A törvényjavaslat a címzett és céltámogatásokra 47 milli­árd forintot irányoz elő. A címzett támogatásokért 1997. november 14-ig lehet folya­modni, a célzottakért 1998. február 2-ig. Koós Tamás A pihenőnapokban megegyeztek Adótörvényekről, közhasznú szervezetekről tovább tárgyal az ÉT Nem sikerült megállapodni a jövő évi költségvetési adótör­vény-javaslatok vitatott tételeiről az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, pedig a kormányzati oldal komoly engedmé­nyeket tett. Az egyeztetést szerdán folytatják. A kormány például kész volt támogatni, hogy január 1 -je helyett csak február 1-jétől emeljék fel 1800 forintról 2100 forintra az egészségügyi hozzájárulás összegét, s hogy előbbre hozzák a munkaadók által fizetett szolidaritási járu­lék csökkentésének idejét. Az üdülési csekkek kibo­csátási értékhatárát az eddig megjelölt 1 milliárd forintról 5 milliárdra lett volna hajlandó emelni a kormány. A munka­adók és a munkavállalók kép­viselőinek mindez kevés volt. A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat vitájá­ban az ÉT munkavállalói ol­dala azt szorgalmazta: ne a törvény határozza meg, mely szervezetek minősülnek köz­hasznúnak. Az csak arról ren­delkezhet, hogy mely szerve­zetek vehetik igénybe a jog­szabály által megjelölt ked­vezményeket. A munkaadók képviselői több más észrevételt is tettek, javasolták például a köz­hasznú szervezetek körének bővítését. A kormányzati oldal nem zárkózott el a javaslatok megfontolásától. Az érdekegyeztető felek jó­váhagyták a jövő évi munka­szüneti napok körüli munka­rendről szóló miniszteri rende­let tervezetét. Ezek szerint jö­vőre január 2., péntek pihenő­nap, január 10., szombat mun­kanap, augusztus 15., szombat munkanap, augusztus 21., pén­tek pihenőnap, december 19., szombat munkanap, december 24., csütörtök pedig pihenő­nap lesz. Családipótlék-javaslat. Az SZDSZ szociálpolitikai mun­kacsoportja módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez a családi pótlék 13,5 százalékos emelésére. Szerintük csak így tartható meg a reálérték megőr­zésére tett kormányzati ígéret. Tárgyalás a honvédekkel. A Magyar Szocialista Párt parla­menti frakciójának honvédelmi és költségvetési munkacso­portja tárgyalásokat kezd a Honvédszakszervezettel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a hivatásos katonák jövő évi béremeléséről. Deutsch Tamás válasza. A kormány és a kormányzó pár­tok lelkiismereti válságban vannak a népszavazással kap­csolatos döntésük miatt, s ezt leplezve a Fideszt, illetve elnö­két támadják - mondta Deutsch Tamás alelnök. Leszögezte: a kormánypártok olyan szándé­kot tulajdonítanak pártjának, amelyet az soha nem képviselt. Közösen a matricáért. Ön­kormányzati autópálya érdek­egyeztető fórumot alakított tegnap Gödöllőn 53, autópálya menti település képviselője. A forgalmat lassító, drága kapus­rendszer helyett a matricás fize­tés bevezetését szorgalmazzák. Per felfüggesztve. A Fővá­rosi Bíróság a Tocsik Márta és társai ellen indított büntetőeljá­rás jogerős befejezéséig felfüg­gesztette azt a polgári peres el­járást, amelyet a Legfőbb Ügyészség kezdeményezett az ÁPV Rt.-vel és Tocsik Márta jogásznővel szemben. A rádió marad. Egyelőre nem született megállapodás a par­lamenti ülések televíziós és rá­dióközvetítéseinek jövőbeni sorsáról, a parlament házbizott­sági ülésén, ahol jelen voltak a tv-csatornák vezetői is. Az biz­tosnak tűnik, hogy a rádiós közvetítésekben nem lesz vál­tozás. A tv-közvetítések várha­tóan maradnak az MTV2-es csatornáján, de lehet, hogy a hétfői napirend előtti felszóla­lások az MTVl-re kerülnek át. Interneten a Nemzeti Sport. Újabb lap lépett rá az informá­ciós szupersztrádára, meg­kezdte adását a Nemzeti Sport Online változata. Köszönhe­tően az Internetnek, mostantól Békéscsabától Melboume-ig, Zalaegerszegtől Montrealig hamarabb olvashatják az érdek­lődők a legfrissebb híreket, mint akik hajnalonként az újsá­gosbódék előtt toporognak. Robbantás Óbudán. Távirá­nyítóval vezérelték azt a nagy hatású bombát, amely csütörtö­kön késő délután robbant fel az óbudai Szépvölgyi úton és négy személy sérülését okozta. A lovak közé csapott a GYIA Pályázat az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulójára A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) az idén 350 millió forintból gazdálkodhat, s ebből eddig mintegy 250 millió forin­tot osztottak szét különféle pályázatokra. Az idén még öt pá­lyázatot kívánnak meghirdetni, ám ezek közül csak három ter­helné az ez évi GYIA-költségvetést, kettő áthúzódna jövőre. A szervezet 1996 óta tartozik közvetlenül a kormány felügye­lete alá, azóta költségvetési szervezet. Az eltelt másfél év során csaknem 3 millió fiatal­nak tudtak különféle program­jaik révén segíteni, így nem lé­nyegtelen, milyen lehetőségek kínálkoznak még az idén a pá­lyázni kívánó szervezetek, in­tézmények számára. Ezek rész­leteiről Bodor Tibort, a GYIA titkárságvezetőjét kérdeztük. Megtudtuk, hogy a Munka­ügyi Minisztériummal tárgya­lásokat folytatnak egy, a pálya­kezdő és fiatal munkanélkülie­ket támogató közös pályázat ki­írásáról. E célra a szervezet és a tárca egyaránt 30-30 millió fo­rintot áldozna. Szeretnék felkarolni azokat a médiákat is, amelyek az ifjúság ügyeivel rendszeresen foglal­koznak. Külön kategóriában hirdetnek pályázatot a hírleve­lek, diákújságok, a központi és vidéki írott, valamint az elekt­ronikus sajtó számára. Az idén az ifjúsági szervezetek is pénz­hez juthatnának a GYIA pénz­alapjából. Még ebben az évben két má­sik programot is indítanak, amelyek azonban a következő évre is áthúzódnak - folytatja az alapprogram vezetője. A tá­borozásra szóló pályázatot azért hirdetik meg már most, mert így a nyertes és nem nyer­tes pályázók jó előre kalkulál­hatnak: mennyi pénzből gaz­dálkodhatnak valójában. Jövőre ünnepeljük az 1848^49-es forradalom- és szabadságharc 150. évforduló­ját. Ebből az alkalomból a ha­zaszeretet és a honismeret tárgykörében hirdet pályázatot a GYIA, s a színvonalas mun­kákhoz érdemes több időt adni, jó, ha fel tudnak készülni a fia­tal pályázók. Szalóky Eszter Múzeumok elismerése Tegnap nyújtották át első ízben a feladatukat legsikeresebben ellátó közgyűjteményeknek „Az év múzeuma 1996” elismerést. A szolnoki Damjanich János Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu kapta a fődíjakat fotö: feb/kallus györgy >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom