Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-02 / 230. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. október 2., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Tanultuk a demokráciát Az Európa Tanács a tervek szerint november 7-ig alakítja ki álláspontját a brüsz- szeli székhelyű Európai Unió bővítésével, az első körben szóba jöhető új tagállamokkal - hazánkkal, valamint Cseh- és Lengyelországgal - kapcsolatban. Hazánkat több szempontból már most is úgy tekintik, mint az Európai Unió teljes jogú tagját. A magyar nagykövet, dr. Braun Gyula például minden olyan eseményre meghívót kap, amelyen a „tizenötök” képviselői részt vesznek. Ez apró példa ugyan, de jelzi: megvan az esélyünk arra, hogy az ország megítélése politikai, gazdasági, jogi és egyéb vonatkozásban számunkra kedvező lesz. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében jelenleg hét magyar parlamenti képviselő foglal helyet, és még heten vesznek részt a munkában. Szereplésük igen aktív. Ez a többi között annak is köszönhető - fogalmazták meg illetékes helyen Strasbourgban -, hogy Magyarország már valóban beletanult a parlamenti demokráciába. Az Európai Unió alapvetően gazdasági kérdésekkel foglalkozik - hiszen alapjait a Közös Piac teremtette meg. Az Európa Tanács (ezen belül a miniszteri bizottság, illetve a Parlamenti Közgyűlés) viszont alapvetően a közös jogalkotással foglalkozik. Határozatait charták és ajánlások formájában hozza; előbbieket legalább tizenkét, utóbbiakat pedig öt országnak kell ratifikálnia ahhoz, hogy a döntés az aláíró országok mindegyikére nézve kötelező érvényű legyen. Évforduló előtt Most, amikor hazánknak jó esélye van arra, hogy az első körben bekerülhessen az Európai Unió új tagjai közé, kevés szó esik a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsról. A két szervezet feladatai a kontinens integrációjában és munkamegosztásában egymásra épülnek. A régebbi szervezet az Európa Tanács, amely 1999-ben, épp a magyar elnökség idején lesz fél évszázados, így a jubileumi előkészületekben és az ünnepségek lebonyolításában is nagy szerep vár hazánkra. Magyarország a volt szocialista országok közül elsőként lehetett tagja 1990-ben az akkor még 15, mára már 40 tagú tanácsnak. Fontos, hogy a Parlamenti Közgyűlés egyik alelnöke is magyar; Bársony András. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Az Aranybulla utat mutat Kontinensünk országai mér- fóldes léptekkel haladnak a szorosabb együttműködés, az integráció felé. Eközben a gazdasági kérdések mellett mind nagyobb figyelem fordul az egyén és jogai felé. Munkatársunk Strasbourg- ban az Európa Tanács főtitkárával, Daniel Tarschysszal és a Parlamenti Közgyűlés elnökével, Leni Fischer asz- szonnyal beszélgetett. A főtitkár szobájával szemben, a falon az 1222-ben kiadott magyar Aranybulla hiteles másolata látható. Az első kérdés így önként adódott:- Vajon ez a középkori törvény mennyiben mutat utat Európa számára az emberi jogok kiszélesítéséhez?- Valóban nem véletlen, hogy ez a gyönyörű oklevél itt látható, az Európa Tanács épületében - válaszolta a főtitkár. - Kontinensünkön az Aranybulla az elsők közé tartozik, amely megfogalmazta az egyének és a közösségek alapvető jogait. Magyarországnak akkor sem volt, most sincs szégyenkeznivalója: amikor a történelem úgy hozta, síkra szállt önmaga és mások szabadságáért, s ezt teszi ma is - bátran, elszántan.- Ebből adódóan milyen szerep várhat hazánkra az egységesülő Európában?-Az önök országa már bizonyított, ezért véleményem szerint főszerepet játszhat a kontinens jövőjének alakításában. S ahogy annak idején megtörtént a francia-német történelmi kiegyezés, ugyanúgy örültünk a magyar-román kapcsolatok javulásának is. Reméljük, hamarosan Szlovákiával is megtörténik a megbékélés.- Ön sokáig Németországban dolgozott, most viszont európai ügyeket intéz■ Mit jelentett ön számára a váltás? - hangzott a kérdés Leni Fischer elnök asszonyhoz-Nos, nem éreztem, hogy bármiben váltanom kellett volna. Feladatom, hogy a közös Európa felépítésén munkálkodjam - ez mindannyiunk erkölcsi kötelessége, dolgozzunk bárhol is a kontinensen. Gyulay Zoltán SFOR-akdó Boszniában A NATO főtitkára bejelentette, hogy a boszniai nemzetközi erők (SFOR) akcióba léptek a boszniai szerb televízió és rádió (SRT) ellen. „Biztosítani kell, hogy a boszniai szerb tömegkommunikációs eszközök a nemzetközi normák és a daytoni szerződések szellemében működjenek. A NATO eltökélt szándéka, hogy a jövőben is gyorsan és keményen reagál a békeegyezményeket veszélyeztető akciókra” - mondotta. Javier Solana és Wesley Clark európai NATO-főpa- rancsnok közölte: több száz tagú különítmény hatolt be az SRT épületébe, és lefoglalt négy kulcsfontosságú közvetítőberendezést. Pozsonyi önbírá’^ok Nem helyénvaló, hogy Szlovákiában „eufóriát gerjesztenek” a bősi ügy körül. Úgy tesznek, „mintha olyan győzelemről lenne szó, amely segít visszafordítani a Szlovákia belső történései láttán kialakult kedvezőtlen külföldi megítélést” - írta kommentárjában a pozsonyi Pravda főszerkesztője, aki rámutatott: Európa minden országot egységes mércével mér. A Práca című szlovák napilap kommentárja Pozsony „gyerekes sértődéseire” emlékeztetve azt írta, hogy a hágai döntés után „duzzogó” Szlovákia magatartása láttán az volt a kérdés: ki teszi meg az első lépést a másik fél felé? Horn Gyula megtette - állapította meg a lap, utalva a magyar kormányfő levelére. Népszerűségi mutatók A brit kormányfő, Tony Blair hazai népszerűsége változatlanul a csúcson van, míg Helmut Kohl kancelláré tovább esett: híveinek száma a német választók ötödét sem éri el. A többi európai uniós ország vezetői a nyári hónapokban általában növelték népszerűségüket, de bírálóik (53 százalék) még így is többségben vannak. Franciaországban Lionel Jospin tevékenységének meglehetősen kedvező a megítélése (48 százalék támogatja őt). Olaszországban Romano Prodi javított bizalmi indexén, de támogatóinak aránya csak 41 százalék. A spanyol konzervatív kormány vezetőjének, Jósé Maria Aznar támogatóinak tábora 40 százalékra esett vissza. Szerepünk a békefenntartásban Budapest egyetért az ENSZ reformjával és a BT bővítésével Kovács László külügyminiszter az ENSZ közgyűlés ülésszaka általános vitájában elhangzott beszédében síkra szállt a Kofi Annan főtitkár által beterjesztett reformok mellett. Szerdai felszólalásában Kovács László Közép- és Kelet-Európa új kihívásai között említette az agresszív nacionalizmus és a populizmus megjelenését a politikai problémák, a gazdasági nehézségek és a társadalmi feszültségek „megoldásának” eszközeként. Aláhúzta, hogy Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik a térség ösz- szes országával. Ennek érdekében az utóbbi években növelte részvételét az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Magyar vélemény szerint a világszervezetet alkalmasabbá kell tenni a válságok megelőzésére, ezért hazánk támogatja a főtitkár javaslatát gyorsreagálású nemzetközi erő felállítására. Kovács László bejelentette: a magyar kormány egyetért a Biztonsági Tanács bővítésével; támogatja, hogy Németországon és Japánon kívül egy-egy afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország is kapjon állandó tagságot a testületben. Felhívta a figyelmet a tagdíjfizetési fegyelem fontosságára, és jelezte, hogy hazánk eleget tesz tagdíj- és békefenntartási befizetési kötelezettségeinek. Kitért arra is, hogy Magyar- ország támogatja a taposóaknák betiltásáról szóló határozatot, és az elsők között kívánja aláírni az ottawai kezdeményezés keretében született egyezményt. Demokrácia kínai módra Hongkongban rendőrsorfal veszi körül azokat a polgárjogi aktivistákat, akik a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, október 1-jén a Tienanmen téri áldozatokra emlékezve kommunistaellenes jelszavakat skandálnak fotó: feb/reuter HÍREK RÖVIDEN Szakadár hang az RMDSZ-ben A jelenlegi RMDSZ-vezetés által a magyarországi politikai erők iránt érvényesített „egyenlő távolság (közelség)” elv elvetését, a Hom-kor- mányzattal való szakítást szorgalmazza az Erdélyi Naplóban Borbély Attila Zsolt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja. Orosz nem az aknák betiltására A hivatalos kanadai látogatáson tartózkodó Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter kedden elhárította azt az ottawai kérést, hogy Moszkva decemberben írja alá a taposóaknák betiltásáról rendelkező nemzetközi szerződést. Alternatív Nobel-díjak Stockholmban odaítélték a Helyes Életmód-díjakat, ismertebb nevükön az alternatív Nobeldíjakat öt tudósnak, illetve környezetvédelmi aktivistának. Az öt kitüntetett a francia Mycle Schneider, a japán Takagi Dzsinzaburo, a német Michael Succow, az amerikai Cindy Dueh- ring és a Burkina Faso-i Joseph Ki-Zerbo. A Hamasz atyja szabad Izrael szerdán szabadon bocsátotta a szélsőséges iszlám Hamasz mozgalom szellemi vezetőjét. Ahmed Jaszin sejket romló egészségi állapota miatt engedték ki börtönéből, s egy mentőhelikopteren Ammánba szállították. Nem történt banktitoksértés A zürichi ügyészség megszüntette a vizsgálatot Christoph Meili, az Union de Banques Suisses volt éjjeliőre ügyében. Meili iratokat adott át egy zsidó szervezetnek, hogy segítsen a holocaustáldozatok alvó számláinak felderítésében. A reformok csak az új tagokkal képzelhetők el Átalakulás előtt a NATO Decemberre dönteni kell a NATO katonai szerkezetének átalakításáról - határozták el immár hagyományossá vált, évi egyszeri, nem hivatalos találkozójukon az észak-atlanti szövetség tagországainak védelmi miniszterei. A reform halogatása ugyanis hatással lehet a szervezet Madridban testet öltött bővítési folyamatára. A katonai struktúrát úgy kell megreformálni, hogy a három közép-európai meghívott taggá válása után ne csökkenjen a szövetséget összetartó erő - tették hozzá. A NATO vezérkarában már eddig is folyamatosan dolgoztak a reform terveken. Walter Slo- combe amerikai védelmi államtitkár szerint már a parancsnoki rendszer kidolgozásánál is figyelembe kell venni az új tagországokat, mert a NATO csak így maradhat egységes. Az ülésen részt vett a francia védelmi miniszter, Alain Richard is, jóllehet országa nem tagja a NATO katonai szervezetének. Nem is titkolt NATO-remény volt, hogy Párizs ezen az ülésen bejelenti: visszatér a szervezetbe. De nem ez történt, pedig Franciaország mai helyzetében kisebb nyomatékkai szólhat bele a parancsnoki rendszer átalakításába. Nem találják az ellenszert Szúnyogok fenyegetik Disney világát Mintha a történet maga is egy fantasztikus rajzfilmből eredne: gyilkos szúnyogok fenyegetik a floridai Orlan- dóban felépült Disneyworl- döt, a gyermekek és felnőttek kedvelt szórakoztató paradicsomát, Miki egeret, Donald kacsát és a gyerekek több hűséges barátját. Az apró vérszívók súlyos betegségeket teijesztenek - elsősorban agyhártyagyulladást. Egyszer már volt 1990-ben Floridában ilyen szúnyoginvázió: akkor 223-an betegedtek meg, s a kór tizenegy halálos áldozatot követelt. Azóta sem találtak ellene hatásos oltóanyagot. A Disneyworld ugyan nem zárt be, de ezrek és ezrek nagy bánatára lemondták az éjszakai programokat, és egyelőre nem fogadnak látogatókat az intézményhez tartozó uszodák és golfpályák sem. A szakértők szerint ez óriási bevételkiesést jelent majd a világhírű szórakoztatóközpontnak. A floridai hatóságok felhívást tettek közzé, arra kérve a lakosságot, hogy naplemente és napfelkelte között - ami a szúnyogok kedvenc ideje - lehetőleg nem menjenek a szabadba. S ha mégis, a meleg ellenére viseljenek hosszú nadrágot, hosz- szú ujjú inget, és kenjék be magukat szúnyogriasztóval. (Réti) Új japán gyorsvonat Az expressz Sinkanzen Tokió és Nagano (a jövő évi téli olimpia városa) között óránként 260 kilométerrel közlekedik fotó: feb/reuter
