Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. szeptember 5., péntek Pályázott a Határőr Ötvenmillió forintra pályázott a babócsai Határőr mezőgazda- sági szövetkezet. A nemrégiben meghirdetett 50 milliárdos tő­kepótló hitelcsomagból szeret­nének részesedni. A kért támo­gatásból vetőmagot, növényvé­dőszert és műtrágyát vásárol­nak. — Jól időzítették a kiírást, az FM-nél — mondta Toldi János elnök. — A búzára ugyanis ké­sőn találtunk vevőt, az őszi szántóföldi munkát viszont hamarosan megkezdjük. Ehhez pénz kell. Reméljük, megkap­juk a kért támogatást. Most a napraforgót takarítják be. A 314 hektár negyven szá­zalékával végeztek, a hozam eddig 1,6 tonna. A szakembe­rek ezt erős közepes termésnek tartják. Mintegy 20 millió forin­tot kapnak a napraforgóért, amit néhány héten belül elszál­lítanak. Betakarításra vár a 2700 tonnányi silókukorica, ami a szarvasmarhák takarmá­nyozását fedezi. Összeállították már a szántóföldi menetrendet: őszi árpát 220 hektáron-, triti- kálét 300-, búzát pedig 500 hektáron vetnek. Repcét 300 hektáron. Itt a munka felével már végeztek. Kásecz JózseJ bolhói kerületvezető 25 dol­gozó munkáját irányítja. UAZ terepjáróval naponta járja a ha­tárt, találkozásunkkor épp a bolhóit vette szemügyre, ahol Somogyi István traktoros vetett repcét. — Naponta 50-60 hektárt ve­tek — mondta a 41 éves trakto­ros. — Az időjárás kegyes, kora reggeltől estig dolgozunk. Minden percet kihasználunk. Somogyi István elmondta, mind két fia traktoros akar lenni. — Nem lehet őket lebe­szélni. Pedig ha munka van, akkor a traktorosnak se szom­batja se vasárnapja — mondta. — Ráadásul hiába légkondici­onált a Zetor, vezetője a mű­szak végére „érzi” a hátát. Az elnök szerint Somogyi István a gazdaság legjobb trak­torosa, s titokban talán örül is annak, hogy fiai megszerették a munkáját. (Harsányi) Figyelik a piacot és készek a tervek megváltoztatására A bevásárlóturizmus Pólusa A Pólus Holding eddigi tör­ténetének legnagyobb kocká­zatát vállalta, amikor úgy döntött, hogy bevásárló köz­pontot épít Barcson. Éppen ezért figyelemmel kísérik a horvát bevásárló turizmus alakulását, s ha kell akkor ké­szek az eredeti tervek meg­változtatására is - mondta dr. Muzbek Mihály, a Pólus Hol­ding elnöke a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva. Mind­erre persze csak akkor kerül­het sor, ha alapvetően meg­változik a kishatármenti for­galom. A szakemberek opti­misták, s egyelőre az eredeti tervek szerint halad az épít­kezés előkészítése.- Milyen lesz a barcsi Pó­lus Center?- Hétezer négyzetméteresre tervezzük. Az eladótér ötven százalékán két nagyáruház kap helyet, huszonöt százalé­kán kisebb boltok nyílnak, míg ugyancsak huszonöt szá­zalékán szolgáltatók kapnak helyet. Összesen nyolcvan­egy üzlet, bank és kereske­delmi üzlet lesz benne.- Mikor kezdődhet az épít­kezés?- Várhatóan már novem­berben. A tervek a Lakóterv- nél készülnek. A kivitelezőről még nem született döntés, de az bizonyos, hogy a munkák negyven-ötven százalékát he­lyi, illetve környékbeli vál­lalkozók végezhetik. Ez 1-1,5 milliárd forint bevételt jelenthet a régiónak. A 81 üz­lethelyiségből negyvenhatot meghirdettünk, s eddig 27 ke­reskedő jelentkezett, hogy itt szeretne árulni. Most csak he­lyi kereskedőkkel tárgyalha­tunk, mert ez volt a város ké­rése. Csak a megmaradó helységeket adjuk ki távo­labbi cégeknek. Természete­sen jönnek azok az országos áruházláncok is, akik tradici­onális partnerei a Pólusnak. Elképzeléseink szerint 1998 októberében nyithat a barcsi Pólus.- A kérdés az, hogy lesz-e vevő? Az elmúlt napok törté­nései azt bizonyítják, hogy a bevásárló turizmust az egyik napról a másikra korlátozni lehet.- Az eddigi legnagyobb kockázatot vállaltuk a barcsi építkezéssel. Természetesen elemeztük a piaci lehetősége­ket. Optimisták vagyunk, de felkészültünk minden eshető­ségre. A leendő Pólus Center forgalmát kilenc tized részben a horvát bevásárlókra tervez­tük. Ha ez a piac valami oknál fogva összedőlne a közeljövő­ben, akkor csökkentenénk a nagyságát. Barcs a 12 ezer la­kójával egy ilyen nagy üzlet- központ forgalmának csak egy- tizedét adhatná. Nagy Jenő Falugyűlés dönt a fürdő sorsáról Csokonyavisontai dilemmák Továbbra sincs nyugvóponton a csokonyavisontai gyógy­fürdő jövőjéről zajló vita. Vevő lenne rá. Szándékának ko­molyságát jelzi, hogy háromszáz ágyas gyógyszállót építene ide. A képviselő-testület azonban nem tud dönteni arról, hogy eladják, vagy sem. A legutóbbi idegenforgalmi napon vendégek óvták a cso- konyavisontaiakat az eladás­tól, s inkább arra ösztönözték őket, hogy pályázatokkal pró­báljanak pénzt szerezni a fej­lesztésekhez. Horváth Sándor polgármes­ter szerint minden pályázathoz le kell tenni az önrészt, ez pe­dig csak bankhitelből tudnák megtenni. A kamatok sokba kerülnek, ha nem tudnak fi­zetni, akkor a bank érvénye­sítheti a jelzálogját. Pénz nél­kül viszont nincs fejlesztés. Csokonyavisonta nem dúskál a javakban. Ha eladnák a für­dőt - érvel a polgármester -, akkor megkezdhetnék a szennyvíz okozta gondok or­voslását is, mert lenne miből finanszírozni. Egy német cég már megkereste őket: első lé­pésként megépítené a tisztítót, majd szakaszonként lerakná a vezetékeket is a faluban. Eh­hez persze forintok kellenek, az pedig csak akkor lesz, ha eladják a fürdőt. A patthelyzetet feloldandó úgy döntött a képviselő-testü­let, hogy kikérik a csokonya- visontaiak véleményét. Meg­szavaztatják őket a szeptem­ber 15-i falugyűlésen. Ha a többség úgy akarja eladják a fürdőt, s megkezdik a szenny­víz programot, ha viszont meg akarják őrizni a fürdő társa­ságban lévő vagyonukat, ak­kor elállnak a kérőtől. N. J. Új motorcsónak a vízijárőröknek Javában tart a vízvári hajóki­kötő építése, amelyet a bolhói határőrizeti kirendeltség em­berei használnak rövidesen. Eközben a régóta várt 2,5 mil­lió forint értékű motorcsónak is megérkezett, s egyelőre a bolhói garázsban vár beve­tésre. Negyven lóerős telje­sítményének köszönhetően akár negyven kilométeres se­bességgel is biztonságosan közlekedik a szeszélyes Drá­ván. — Eddig terepjáró, kerék­pár vagy motor segítségével jártuk a határt, hamarosan a motorcsónakot is használhat­juk -— mondta Hudák Tibor, a kirendeltség vezetője. — Erre nagy szükség van, hiszen mintegy 50 kilométer vízi szakasz. A Dráva errefelé tíz­szer lépi át az államhatárt, s így a túloldali területek ellen­őrzése könnyebb lesz. A ki­kötő létesítésére Vízvár lát­szott a legideálisabb helynek. Bélavártól Péterhidáig hajóz­nak majd a határőrök, akik a Dráván és a Dunán kaptak fel­készítést. Korábban évi 20-30 határ- rendsértést is feljegyeztek, az idén eddig mindössze egy volt. Déli szomszédunknál béke van, az ott élők betartják az előírást. A gondot olykor a mai túrázók jelentik, akik a Dráván néha könnyelmű ka­landba keverednek. Nem is­merik a sebes sodrású folyót, s a kellemesnek ígérkező kirán­dulás könnyen tragédiába tor­kollhat. (Harsányi) Nagyüzem a gyékényesi kotrón Százmillió forintot költött fejlesztésre az idén Gyékényesen a Dráva Kavics kft. A beruházásaik során egyebek között új rakodógépet vá­sároltak 42 millió forintért, valamint egy homokkőtörő berendezést, amelynek a megvétele és átalakítása összesen 25 millió forintba ke­rült - tudtuk meg Kisiván Istvántól, a kft ügyvezetőjétől. A gépeket azóta munkába állították, és jól beváltak a gyékényesi nagyüzemben. A termelési tervekről a cég ügyvezetője elmondta: a tavalyi szintet szeretnék tartani az idén is a kavicsbányában. Ez 300 ezer tonna ér­tékesítését jelenti. fotó: pölöskei tiborné Címert és zászlót kap Zákány Címert és zászlót kap a határmenti Zákány - erről döntött legutóbbi ülésén a község képviselő-testülete. A település az idén ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját. Október második hétvégéjén falunapon emlékeznek erre, s ekkor avatják fel az új jelképeket is. A címerben, amelyben a kék és a zöld szín dominál, megjelenik a me­zőgazdasági múlt, a Dráva és a vasút szimbóluma is. A község zász­laja egyszínű sárga, amelyben közepében a címer látható. Ingyentelek a rászoruló családoknak A csurgói cigány kisebbségi önkormányzat javaslatára a városi képviselő-testület a szociális lakásépítési program keretében in­gyenesen bocsát építési telket két rászoruló család számára a Béke utcában. A program bekapcsolódó mások három család már rendelkezik saját telekkel. Sajtkrémek Horvátországba A horvátországi üzletekben is megjelentek a barcsi Drávatej Kft termékei. Kéthetente 5-6 tonna sajt- és vajkrémet szállítanak a ha­táron túlra. Készítményeik annak ellenére kelendőek, hogy a tej­termékre is védővámokat vetettek ki a szomszédaink. Emelkedő térítési díj Csurgón Csurgó két általános iskolájában az új tanév kezdetén nem emelte az önkormányzat az étkezési térítési díjat. A városi bölcsődében másfél éve bevezetett gondozási díjat viszont az Alkotmánybírság elvi állásfoglalása alkotmányellenesnek minősítette. A forráshiány pótlásául az önkormányzat kénytelen volt emelni a térítési díjakat, amely ezentúl naponta 134 forint. Támogatások a tanévkezdéshez Babócsán az iskolakezdéshez 24 általános iskolai tanuló, 5-6 ezer, a 82 középiskolás pedig 4-4 ezer forint támogatást kapott. 203 általá­nos iskolásnak az önkormányzat tankönyvvásárlásra összesen 1 mil­lió 200 ezer forintot szavazott meg. Komlosdon 38 iskolás, illetve hat óvodás gyermek szülei kaptak 4 illetve 2 ezer forintos támoga­tást. Péterhidán 21, Rinyaújnépet pedig 7 tanulót segítettek 5-5 ezer forinttal. A somogyaracsi önkormányzat 45 iskolásnak 5 ezer forint készpénzt és 2 ezer forint tankönyvvásárlási támogatást adott Emel­lett hét óvodás korú gyermek szüleit is 5 ezer forinttal segítettek. Lakócsai napraforgó Martfűre A hét elején kezdték el a lakócsai Drávamenti Szövetkezetnél mintegy 270 hektáron a napraforgó betakarítását. Csaknem 80 hek­táron már learatták a termést. A jövő héten kezdik meg az értékesí­tést. Az olajos magvakat Martfűre viszik. A silózást is megkezdték két géppel 230 hektáron. Az őszi vetések előtt várhatóan 700 hek­táron végzik el a talajelőkészítést. Leleményes kezdeményezés a falusi turizmusért Lovaskocsis túrák Szulokban Potencz Józsgf alkalmi idegenvezetőként utaztatja a vendégeket Verőfényes napsütésben üte­mes lódobogás hallatszik a szuloki főutcán. A munkában megkopott hatalmas kocsiról vidám kis csapat integet az arra járóknak. Kivénhedt buszülés­sel komfortossá varázsolt pla­tóján fiatalok és gyerekek él­vezik a szokatlan kocsikázást. Potencz József az alkalmi „hintó” gazdája. — Vendégeket viszek séta­kocsikázásra. Ausztriából, Németországból jöttek és na­gyon élvezik a kirándulást. Körbeviszem őket az erdőben, elgyönyörködhetnek a tájban. A csírázó falusi turizmus le­leményessé teszi az embert. S bár a szuloki fürdő, erdészház és a kiváló népi táncegyüttes vonzza az idegeneket, vannak még kihasználatlan lehetősé­gek. A vendég kirándulni vá­gyik, s ha vonzzák a szokatlan az autónál romantikusabb köz­lekedési eszközök. Potencz Jó­zsef tehát gondolt egy nagyot és megtisztított kocsiját föl­ajánlotta a kuriózum után vá­gyó idegeneknek. A Lipcséből érkező fiatal pár — talán még lovat sem lá­tott közelről — láthatóan él­vezi is a szellős járgányt. A vendégeket Szakács Józsefné a falusi turizmus helyi irodájá­nak vezetője szervezi az al­kalmankénti, két órás sétako­csikázásra. A vállalkozó szel­lemű lovas gazda így jut némi keresetkiegészítéshez. S, hogy nem a meggazdagodás vágya hajtja bizonyság rá, hogy télen az óvodásgyerekeknek okoz nagy örömöt, amikor lófogatos szánján járja körbe velük a ha­vas világot. — Tele van a falu németek­kel — mondja Gerencsér György jegyző. — Jó részük azonban nem az utazási irodán keresztül érkezik, ezért a cse­kély, személyenkénti 50 forin­tos idegenforgalmi adót sem tudjuk beszedni. Jó hogy jön­nek, népszerűsítik a települést, fogyasztanak, fürdenek, viszik a jó hírünket, de némi bevé­telre is szükség lenne. A szép környezetben kialakított, me­legvizes strandfürdő bővítésé­hez és még néhány vendégcsa­logató létesítményhez, rendez­vényhez. Hírünk, a prospektu­sok révén Belgiumba és Hol­landiába is eljut. Három csilla­gos kempingünkben a napok­ban tartják az országos kem­ping-találkozót, amit a baranyaiaké követ. Volna mit tenni a minőségi turizmus jö­vőjéért. Várnai Ágnes Komlósd vonzereje nő Komlosdon négy család újítja fel házát, és hamarosan oda köl­tözik. A kétszázharminc lelkes kisfalu vonzerejének nyitja, hogy Barcstól alig kilenc kilo­méterre fekszik. Az elvándorlás helyett újabb lakót várnak. Kiss Pál, komiósdi polgármester elmondta: a jól kiépített infra­struktúra is vonzóvá teszi tele­pülésüket. Van víz, gáz, meg­oldották a szemétszállítást, a busz pedig rendszeresen szál­lítja az utasokat. Régi álmuk is teljesült, amikor korszerűsítet­ték a telefonhálózatot. Örülnek, hogy sok gyermek él a faluban. Lehetőségeikhez mérten támo­gatják őket: az óvodások és az iskolások szüleinek tanévkez­dés előtt pénzbeni támogatást adtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom