Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-09 / 210. szám
1997. szeptember 9., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Űj elnökök: Kovács Pál, Szeremi Lászlóné Eredményes választások Sokadszori próbálkozás után tegnap sikerült megválasztani az elnököket a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat élére. Ezt még a bombariadók sem tudták megakadályozni. A munkaadók és a munkavállalók képviselői vasárnap megegyeztek abban, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökévé Kovács Pált (MSZOSZ) ajánlják, a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat elnökét pedig a munkáltatók adják Szeremi Lászlóné (MOSZ) személyében. A döntés után Vágó János, az MSZOSZ alelnöke lemondott tisztségéről, mert nem értett egyet az* egyezséggel. Kovács Pál volt népjóléti miniszter az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlésén 33 igen szavazattal, egy ellenszavazattal és 9 tartózkodással nyerte el a tisztséget. Az al- elnök Szabó István, a Magyar Iparszövetség főigazgatója, a munkaadók jelöltje lett. A közgyűlést a tervezett helyszíntől eltérően az Alkotmánybíróság volt épületében tartották meg. A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlésére sem a saját székházban, hanem a Váci úti Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületében került sor. Szeremi Lászlónéra, az eddigi alelnökre az önkormányzati képviselők közül 33-an igennel, hárman nemmel voksoltak, és hárman tartózkodtak. Szőke Károly lett az új alelnök. Pénzügyminiszteri számok, hallgátói aláírások Növekedjenek a támogatások Az oktatás hatékonyabbá tétele érdekében át kell gondolni a felsőfokú képzés állami finanszírozását - ezt vallja a pénzügyminiszter és a hallgatók önkormányzata is, de a támogatások mértékében eltérőek a vélemények. Medgyessy Péter a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tanévnyitóján tegnap hangsúlyozta: a költségvetésben a felsőoktatást az idén kiemelten kezelik, 1997-ben közel 10 milliárd, jövőre pedig mintegy 12 milliárd forintot költenek közvetlen hallgatói támogatásokra. A miniszter a várható új formák között említette a jövő szeptembertől járó lakhatási támogatást, az ugyancsak jövőre esedékes Esély Alapítványt a hátrányos helyzetű tanulók számára, és a tervezett tandíjhitelt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a héten megkezdi aláírásgyűjtési akcióját. Tegnapi tájékoztatójukon kifejtették: azt követelik, hogy a támogatás az ezredfordulóra érje el az 1992-es reálértéket, jövőre pedig 25 százalékkal emeljék a hallgatói normatívát, valamint a tankönyv- és jegyzetsegélyt. A HÖOK az összegyűjtött aláírásokat ebben a hónapban kívánja átadni a miniszterelnöknek. A héten megkezdik a tárgyalásokat a parlamenti pártok képviselőivel is a hallgatói támogatások emeléséről. A tévében a jövő év is szűk esztendőnek ígérkezik Emelkedik a nézettség A kereskedelmi csatornák sugárzásának októberi megkezdése előtt biztató, hogy az idén megállt a Magyar Televízió műsorai nézettségének csökkenése, sőt egyes periódusokban 10-20 százalékkal nőtt a nézők száma. Ezt Peták István közölte egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Mint a tévé elnöke elmondta: az első csatornán megkezdett műsorstruktúra-váltás már meghozta első eredményeit. Szeptember 1-je és 4-e között az első csatorna nézettsége a tavalyi 31,3 százalékkal szemben már 51,1 százalékos volt. A fél nyolcas Híradó nézettsége elérte a 70 százalékot - szemben a múlt évi 53 százalékkal. Peták szólt arról is, hogy az MTV súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s a jövő évi költségvetési törvény tervezete csak az egyes csatorna sugárzási díjának 70 százalékát irányozza elő. Ez, véleménye szerint, ellentétes a médiatörvénynyel és kockáztatja a közszolgálati televízió létét. Szóba került, hogy fontos a kép- és hanganyagok archiválása. Az ennek szakmai-technikai feltételeit biztosító koncepció nagyrészt kész, de hiányoznak a megvalósítás anyagi eszközei. Tekintettel arra, hogy nemzeti kincsről, az ország érdekéről van szó, ezért támogatást igényelnek. Az ország helyzetéről Jövőre 21 százalékos nyugdíjemelés - Kemény ellenzéki bírálatok „Sűrű” volt Horn Gyula tegnapi programja. Délelőtt sajtótájékoztatón állt az újságírók kérdéseinek pergőtüzében, délután, a parlament őszi ülésszakának nyitányaként, napirend előtti felszólalásban adott áttekintést az ország gazdasági, társadalmi helyzetéről.-Politikai és gazdasági érdekek húzódnak meg a földtulajdonlásra vonatkozó törvény módosítása kapcsán kirobbant, egyre indulatosabb vita és az ellenzék aláírásgyűjtésének hátterében - mondta a miniszterelnök a sajtókonferencián. A Ferenczy Europress tudósítójának kérdésére kifejtette: a nagyobb földterülettel rendelkezők nem örülnek a gazdasági társaságok, szövetkezetek - tehát a konkurencia - piaci megjelenését támogató kormányjavaslatnak. Noha be kellene látniuk, hogy a társaságok hátrányos megkülönböztetése tarthatatlan. Bejelentette, hogy januárban a kormány újabb 50 milliárdos hitelcsomagot állít össze a mezőgazdaság támogatására.- A külföldi magán- és jogi személyek egyelőre nem vehetnének földet, ám e kérdéskörre EU-csatlakozásunk után vissza kell térni. Hangoztatta: nem igaz, hogy újabb Bokros-csomag van készülőben. Cáfolta azt a híresztelést is, hogy az. MSZP hangulatjavító intézkedéseket tervezne. Parlamenti felszólalásában a kormányfő arra kérte az ellenzéket, hogy erősítsék hazánk esélyét a NATO-hoz való csatlakozásra. A kormány kapcsolatát a politikai erőkhöz az határozza meg, hogyan viszonyulnak az esély valóra váltásához.- Az ország gazdasági helyzete a kabinet ígéreteinek és szándékainak megfelelően alakult - folytatta, s adatokat idézett arról, hogy teljesülnek a költségvetési előirányzatok, lassul az infláció, folyamatosan csökken az államadósság, javul a foglalkoztatási helyzet, emelkednek a bérek és a nyugdíjak. Bejelentette, hogy jövőre 21 százalékos nyugdíj- emelést terveznek. Szavaira reagálva az ellenzék morálisan és gazdaságilag kritikusnak ítélte az ország helyzetét. Bírálták a kormányfőt, mert nem tájékoztatott Meciar lakosságcserére tett indítványáról. Torgyán József az átvilágító bírák döntésére hivatkozva lemondásra szólította föl Horn Gyulát. FEB Megkezdődött az őszi ülésszak Tegnap a hosszú nyári szünet után megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Elsőként a képviselők egyperces néma felállással tisztelegtek a nyáron elhunyt két társuk: Bakai Zoltán és Tóth Pál emléke előtt, majd letette esküjét Argyelán György, aki a mandátumáról lemondott Simon Imre helyén jutott a parlamentbe, az MSZP Békés megyei listájáról. Gál Zoltán házelnök ezután bejelentette, hogy a Fidesz- Magyar Polgári Párt frakció- vezetői tisztét a jövőben Po- komi Zoltán látja el, a lemondott és más pártfeladatot ellátó Szájer 7oz.se/helyett. Azt is közölte Gál Zoltán, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója megszűnt, mert a kizárások és kilépések miatt létszáma a házszabály szerint szükséges 15 fő alá csökkent. A ki nem zárt és ki nem lépett „maradék” képviselők - Isépy Tamás és társai - a Fidesz frakciójához csatlakoztak. A házbizottságban azonban vita alakult ki arról, hogy ezt megtehetik-e hat hónapos várakozási idő nélkül. A házszabály ugyanis kimondja, hogy a frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig függetlennek tekintendő, csak utána csatlakozhat más képviselő- csoporthoz. Olyan helyzetről azonban nem szólnak a szabályok, mi a teendő, ha a frakció „lép ki” a képviselők feje fölül. A házelnök kérésére az alkotmány- ügyi bizottság megvizsgálja a kérdést, addig Isépyék hivatalosan nem tekintendők a Fi- desz-frakció tagjainak - jól lehet, a fideszesek befogadták őket, sőt a képviselőcsoport vezetésében egy helyet is felkínáltak számukra. A megszűnt kereszténydemokrata képviselőcsoport nem adhat alelnököt az Országgyűlésnek, ezért várhatóan kedden délután kerül sor Füzessy Tibor utódának megválasztására. A Fidesz már bejelentette - a korábbi pártközi megállapodás szerint ugyanis őt illeti meg az elnökhelyettesi poszt -, hogy e közjogi méltóságra Ader Jánost jelöli. Gál Zoltán emlékeztetett arra, hogy életbe léptek a házszabály módosított rendelkezései. Ezek szerint egy-egy napirend előtti felszólalásra mostantól kezdve csak a kormány képviselője reagálhat, a bizottsági vezetők és képviselőcsoportok reprezentánsainak hozzászólási lehetősége megszűnt. Horn Gyula miniszterelnök évadnyitó politikai beszéde és az ahhoz fűzött frakcióvélemények után megkezdődtek a szokásos napirend előtti felszólalások. Az első szakmai vita ma délelőttre várható, amikor megkezdődik a termőföldről szóló 1994-es törvény módosításának tárgyalása. Simonffy Ágnes MSZP: személyi kérdések. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja hétfőn döntött a nyár folyamán megüresedett országgyűlési bizottsági helyek betöltéséről. A gazdasági bizottságba Csintalan Sándort, a szociális és egészségügyi bizottságba pedig Sirály Pétert ajánlják. SZDSZ-frakcióülés. Az Országgyűlés előtt álló legfontosabb feladatokkal foglalkozott a nyári szünetet követő első ülésén az SZDSZ parlamenti frakciója. A képviselőcsoport támogatásáról biztosította a kormány földtörvény-módosítási javaslatát, amely véleményük szerint a reális piaci viszonyok megteremtését és a földhitelintézmények megerősödését szolgálja. Egyházi oktatás. A katolikus egyház 241 oktatási-nevelési intézményében mintegy 50 ezer fiatal tanul. Az új tanévben 11 új katolikus oktatási intézmény kezdte meg működését. Erről Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnöke beszélt. Bejelentette: szeptember 17-én nemzetközi katolikus pedagógus konferenciát rendeznek a Budapest Kongresszusi Központban, ahol bemutatják a katolikus egyház keresztény és nemzeti értékeken alapuló pedagógiai programját. György Gábor lemondott. Hétfőn lemondott tisztségéről a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. György Gábor pályáját a kereskedelmi rádiózás terén szeretné folytatni, ami összeegyeztethetetlen a kuratóriumi tagsággal. Kínai határsértők. Tizenhat kínai állampolgárt fogtak el hétfőn hajnalban a határőrök a Szabolcs megyei Sonkád térségében, ahol Ukrajnából kíséreltek meg a zöldhatáron keresztül Magyarországra átszökni. Pirosban a vonat előtt. Tegnap délelőtt Újszász és Jászladány között egy működő fénysorompós vasútiközúti átjárónál egy Audi vezetője a tilos jelzést figyelmen kívül hagyva ráhajtott a sínekre és összeütközött az oda érkező személyvonattal. Az autó vezetője életét vesztette. Lakásbérlők tüntetése. Tüntetést tartott tegnap a Lakásbérlők Egyesületének helyi szervezete Pilisvörösváron. A demonstrálok a helyi önkormányzat lakáspolitikája ellen tiltakoztak, mert szerintük a képviselőtestület irreálisan magas értékeket jelölt meg az önkormányzati tulajdonban lévő lakások eladására, s a lakbéreket egyre magasabbra srófolja. A távolléti díjba a különböző pótlékokat is bele kell számítani Tudnivalók a betegszabadságról A betegszabadsággal kapcsolatos előírások a közelmúltban többször is változtak. Emiatt a munkaadók és a munkavállalók körében egyaránt meglehetősen sok a bizonytalanság és az eltérő értelmezés. A jelenleg hatályos szabályokról a téma egyik szakértőjével, a Munkaügyi Értesítő szerkesztőjével, dr. Horváth Istvánnal beszélgettünk.- Mennyi most a betegszabadság mértéke?- Egy naptári évre 15 nap betegszabadság jár a dolgozónak- a korábbi 10 nappal szemben. Erre az időre a munkáltatónak a távolléti díj 80 százalékának megfelelő összeget kell kifizetnie a munkavállalónak.- Mennyi a távolléti díj? -Több az alapbérnél, mert beletartoznak a rendszeres bérpótlékok, így a nyelvpótlék, vagy az éjszakai szolgálatot teljesítőknél a műszakpótlék.- Mennyi a betegszabadság, ha az érintett dolgozó év közben áll munkába?- Időarányosan kell.kiszámítani. Ha - mondjuk - valaki július elsejével lép be a munkahelyére, akkor az egész évre szóló betegszabadság fele, azaz 7,5 nap jár. De a törvény szerint minden megkezdett nap egésznek számít, így a 7,5 valójában 8 nap. Ez azonban csak akkor igaz, ha az illető az első munkahelyén dolgozik, vagy ha az előző évben nem volt beteg. Ha már előző munkahelyén igénybe vette a betegszabadság valahány napját, akkor az időarányos .járandóságból” le kell vonni a kivett napokat.- Minden esetben kell orvosi igazolás?- Az év során egy alkalommal, legfeljebb három egymás utáni munkanapon való távoliét igazolás nélkül is elfogadható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel meghosszabbítható a betegszabadság.-A 15 napon túli betegséget ki fizeti?- A táppénzt - mert ez már az - a társadalombiztosító. Itt nincs időhatár, mert hónapokig tartó kezelésre is rászorulhat a munkavállaló. (Szalóky) Hátrányban a falusi iskolák „Szülők kérdezik” címmel tájékoztatót bocsátott közre a Magyar Olvasástársaság. Ebben pedagógusok adnak tanácsot a gyermekek olvasásproblémáival kapcsolatos kérdésekre. Felmérések szerint a nyolcadikosok egyharmada nem pontosan érti a tartalmát annak, amit olvasott. Szeptember nyolcadika immár több mint három évtizede az analfabetizmus elleni nemzetközi küzdelem napja. Ne higgyük, hogy e küzdelem csak határainkon túl indokolt - mondja Horváth Zsuzsanna olvasáskutató. Tapasztalati tény ugyanis, hogy sok gyermek hét-, nyolcévi tanulás után is nehezen igazodik el a betűk világában. Mindez azt jelenti, hogy nálunk is magas az úgynevezett funkcionális analfabetizmus aránya, és a helyzet az ismétlődő felmérések tanúsága szerint fokozatosan romlik. Az olvasási problémák rendszerint írásnehézségekkel is együtt járnak, sőt ezek a gyerekek többnyire számolni sem tudnak jól. Elfogadhatatlanul nagy százalékuk képtelen a legkülönbözőbb tantárgyakban az egyszerű ok-okozati kapcsolatok felismerésére, a következtetések levonására. A szakemberek nem tudják, vajon hogyan fognak boldogulni ezek a fiatalok további tanulmányaik, életpályájuk során. Napjainkban ugyanis az, aki képtelen a folyamatos művelődésre, hátrányba kerül. Márpedig az önképzés ma sem megy olvasás nélkül. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ennek a szövegmegértési problémákban megnyilvánuló félanalfabetizmusnak a gyökere az igénytelen családi, társadalmi környezetben keresendő. A veszélyeztetett társadalmi rétegekben újratermelődik az írni, olvasni nem tudók száma. Sajnálatos tapasztalat, hogy a falusi iskolák sok helyen hátrányos helyzetben vannak, s emiatt is fokról fokra növekszik a települések közti különbség. (Deregán) <
