Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-06 / 208. szám

1997. szeptember 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 23 NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT Kovi ubi, mini túri Napjainkra valóságos nyelvi járvánnyá vált a kicsinyítő, be­céző, kedveskedő képzővel alakult szavak használata. A címbeli kovi ubi felírást egy zöldségesbolt ártábláján láttam, a mini túri kapcsolatot egy cég­táráról veszem. Mindkettőnek kétségtelen előnye, hogy az adott helyen nehezen férne el a teljes hosszúságú kifejezés, amelyet helyettesítenek: Ková­szos uborka, illetőleg: „kis alapterületű, használt ruhákat válogatásra kínáló kereskedés, turkáló”. Ilyen alapon használa­tuk érthető, de aligha védhető. A jelenségben nyelvileg az az új, hogy az efféle szóképzés tömegesen jelenik meg a kiske­reskedelem a piaci árusok nyelvében. Hovatovább nem lesz paradicsom, csak pari, lesz a narancs helyett nari, burgo­nya helyett buri, káposzta he­lyett kápi, cseresznye helyett cseri és a többi. Az efféle, szócsonkításos és becéző, kicsinyítő -i képzés, két szótagúra formált szók legko­rábban a gyermeknyelvben je­lennek meg: a beszélni tanuló gyermek szájába a környezet adta a könnyebb kiejtés kedvé­ért: papi, bibi, poci, pacsi, boci, pipi, bari, csacsi, paci. A gyer­meknyelvben terjedt el a ke­resztnevek hasonló formájú be- cézése is: Kati, Jancsi, Peti, Juli stb. Ma már szinte nincs ke­resztnevünk, amelynek ilyen jel­legű becéző változata ne volna. Új hullámát hozta az efféle képződményeknek az ifjúsági és diáknyelv, amelyben a tantár­gyak, az iskolai élet, a szórako­zások és játékok szókincsében divatoznak az ilyen főnevek és melléknevek: isi, suli, diri, tan- csi, bizi, töri, foci, koli, foci, laszti, cuki, csoki, cigi stb. A diákélet szinte tobzódik abban, hogy a hivatalos, szokásos meg­nevezések helyett alternatív, szleng ízű, gyakran humoros, szellemes megnevezéseket, mi­nősítéseket találjon ki. Ezek egy része a fentiekhez hasonló for­májú. Sok ilyen szóalak található a populáris, alacsonyabb szintű nyelvrétegekben is, az argóban, tolvajnyelvben: dutyi, zaci, muki, pali, bratyi, hapsi, mutyi, proli, spicli, szoci, komcsi és ha­sonlók. Népnyelvi, nyelvjárási gyö­kerei is vannak a jelenségnek a gyermeknyelven túli területeken is: néni, bácsi, ángyi, hugi, tubi, kani, murci, kancsi, turcsi, vaksi stb. Bár ez utóbbi példa talán már egy másik népnyelvi típust képvisel: az igényből alakult képzéseként, mint a facsari, zsu­gori, kupori, vicsori, vigyori, be- szari, játszi, lagzi, sunyi - ezek­ben a kétszótagúság nem tör­vényszerű, képzőjük a mellék­névi igenévivel rokon, a becéző, kedveskedő jelleg nem egyér­telmű. Más típust képviselnek a né­met jövevényszavakból formált i-re végződök is: hokedli, no- kedli, rigli, krigli, stikli, tipli, nudli, ródli, svindli, stampedli. A pari, nari, ubi és társaik nem azért hibáztathatok, mert szaporítják az amúgy is sok i- végű szavainkat, és új területen teijesztik e képzésmódot. Nyelvművelő kézikönyvünkkel egyetértve mondhatjuk: „... a gyermeki nyelv, ha felnőttek egymás között is használják, könnyen gyermeteggé válik. Akinek a gyümölcs mindig gyűrni, a köszönöm koszi, az uborka ubi, a cseresznye cseri, a finom fincsi, az undok undi, arra nem ok nélkül mondják, hogy gügyögve beszél”. Sebestyén Árpád Felkészültek a veszélyre A japán iskolakezdet első napján a legfontosabb feladata a kisiskolásoknak, hogy hogyan védekezzenek földrengés esetén fotó: feb-reuters KÖNYVESPOLC Szabó Dezső: Életeim A Püski Kiadó Szabó Dezső-sorozatában látott napvilágot az életmű egyik legmonumentálisabb darabja, az Életeim című ön­életrajzi vallomás. Az Életeim Az elsodort falu mellett kétségkí­vül Szabó Dezső legjelentősebb alkotása. Maga az író legfonto­sabb művének tartotta és szinte élete utolsó pillanatáig írta. A magyar kultúra, a magyar irodalom örök vesztesége, hogy a nagy mű befejezetlen maradt, csak az első világhábo­rúig követi nyomon az esemé­nyeket, Szabó Dezső emberi és írói fejlődését. Ez a több mint 900 oldalas mű azonban így, csonkán is teljes fényben ra- gyogtatja Szabó Dezső írásmű­vészetét. Szabó Dezső egész élete, egész életműve súlyos bukta­tókkal terhes. A tüzes lobogást gyakran váltotta föl pislákoló parázs. A szellemi csatakiáltást befelé forduló némaság, a vo­natként zakatoló pályán csön­des megállók megjelenése. Az író életének legnagyobb tragé­diája, hogy mind a jobb-, mind a baloldal megpróbálta kisajátí­tani. Ez a kisajátítás törvény­szerűen hozta magával, hogy később az író a „senki föld”- jére keniljön... Az Életeim első, teljes, im­már csonkítatlan kiadása is se­gít abban, hogy írója végre, ha lassan is, de elfoglalhatja méltó helyét a magyar irodalomban. Életeim. Sokatmondó és jel­lemző cím, melynek lényegét különösen az alcím fejezi ki: Születéseim, halálaim, feltá­madásaim. Nem csak szorosan vett önéletrajzot kap az olvasó, hanem ennél sokkal többet. Az életút folyamszerűen gazdag áramlását gyakran szakítják meg esszészigetek s a magvas mondanivalók újra és újra meg- igézik az olvasót... Szabó De­zsőt sokan mindmáig a magyar nyelv legnagyobb művészének tartják. Az Életeim első állo­mása a szülőhely, Kolozsvár. Erről a csodálatos városról so­kan és sokszor írtak már, de Szabó Dezsőnél szebben még talán senki sem. A református kollégium gazdag, oly sok em­léket és tudást őrző falai szinte tapinthatólag szikráznak fel előttünk, egyszerre sugározva emberi és szellemi melegséget. Ez az iskola az, ahol a kiválóan tanuló Szabó Dezső egész életre szóló indíttatását meg­kapja. A fiatal fiú azonban nemcsak a város, az erdők, a betűk varázsában bolyong. Gyakori vendég a házsongárdi temetőben is, amely az erdélyi múlt leggazdagabb örököse. És ezután is, bárhová veti a sors, a temetőket mindig rendszeresen felkeresi. Nyirő Józseffel együtt vallja: a temető az élet soha ki nem hunyó álarca Szabó Dezső érettségi képe csak... Oldalakat lehetne írni a család, a szülők, a testvérek bemutatásáról, a plasztikusan megjelenített tanári karról, a város lüktető mindennapjairól. Szabó Dezső különösen édes­anyjáról ír nagy szeretettel. Mintha Ady Endre Az anyám és én című örökbecsű versét olvasnánk. Szabó Dezső is érzi, hogy ki kell szakadnia a családi körből. Új és új tájakat felfe­dezni. Szárnyalni, mint a ma­dár... Még gyermek, amikor édes­anyjával egy árvíz sújtotta fa­lun mennek keresztül. A kisfiú megkövültén és borzongva nézi a szörnyű pusztítást. Ez az elsodort falu első képe... „Eb­ben az egyetlen örvénylésben valahogy együtt volt minden század, az időtlen emberi vég­zet, az örök falu.” A sok évti­zeddel később leírt sorok mást is sejtetnek. Az író örök k9ötő- dését, újra és újra visszatérését a magyar falvak lakóihoz. A sodró erejű viharral szemben, legyen az akár természeti ka­tasztrófa, akár emberi végzet, a felemelkedés, a magyar jövő egyetlen útja a magyar pa­raszt... Az Életeim Az elsodort falu viharos megjelenését (meg jelenésének viharait) már nem írhatta meg. Mégis, benne él, benne lüktet egész erejével... Az író a századforduló előtt egy évvel került Budapestre, az Eötvös Kollégiumba. Olyan társak közé, mint Kodály Zol­tán, Laczkó Géza, Pais Dezső, Szekfű Gyula... Társai a fiatal Szabó Dezsőt finn-ugor kutatá­sai alapján elsősorban nyel­vész-zseninek tartották, ám ő inkább francia nyelvtudását igyekezett elmélyíteni. Ehhez döntően járult hozzá a francia ösztöndíj, Párizs varázsa. „Pá­rizs megindít” - vallja a szerző „negyedik életében.” Hiszen számára minden hely egyszerre egy alapfontosságú élethelyzet is. Jelképes születés, halál és feltámadás egyaránt, a kibon­takozás erősítői vagy az ellen­állás buktatói szerint. Párizs, akárcsak az erdélyi falvak, az örök visszatérést jelentette Szabó Dezsőnek. A Párizs kör­nyéki mirgodoni erdőkben mintha a kolozsvári erdők sze­lei zúgnának... Egyszerre nyújtva biztatást és hazai üze­netet is... És rövidesen következnek a. tanári kor vándorévei. Mint magyar-francia szakos tanár, hihetetlenül sok helyen meg­fordult. (Ebben az örök vándor­lásában a fiatal tanár hajlítha­tatlansága, szókimondása ter­mészetesen döntően közreját­szott...) Az Életeim a tanári pá­lya első állomásait eleveníti (elevenítheti) csak föl. A Szé­kesfehérváron megjelenő új­ságcikkek kemény hangja egy­ben tenni akarás is az „elhonta- lanodó népért.” Székesfehérvár után Nagyvárad az íróilag is egyre jobban kibontakozó fia­talember számára a következő állomás. Itt ismerkedik meg Juhász Gyulával, itt hallja elő­ször Ady Endrét, de jelentősé­gét csak később, már székely­udvarhelyi tartózkodásakor is­meri föl... A század első évtizedének végén Szabó Dezső nemcsak a tanítványai által rajongásig sze­retett tanár, hanem a Nyugat egyre ismertebb kritikusa is. Mennyire olvasnánk még az életfolyamnak ezt a gazdag áradását, de sajnos, egyre in­kább közeledünk a vaskos kö­tet végére. Ám mindez nem je­lenti azt, hogy ne kapnánk ál­landóan újabb és újabb infor­mációkat. Itt következik a kötet talán legizgalmasabb része, a Nyugat íróinak bemutatása. A túlságosan szókimondó Szabó Dezső számos megállapítását kegyetlennek érezhetjük. Ezek a kegyetlen és mégis elgondol­kodtató megállapítások főleg Babits Mihályra, Juhász Gyu­lára és Kaffka Margitra vonat­koznak... És Ady? Szabó De­zső elismeri géniuszát, „de azért bújik folytonos pózok alá, hogy ne igazi, legtisztább énjét kelljen megpiszkolnia...” Áz ostromlott Budapesten, az éhhalállal küzdő író a pince zugában, pislákoló gyertya­fényben írja az Életeim sorait. Nekünk üzen, valamennyiünk­nek. Hogyha meghal is, ben­nünk föltámadjon... Dr. Sípos Csaba Japán világatlasza Az európaiaknak a távolkeleti, ősi Nippon titkokkal teli földet jelentett. Valóban, a felkelő nap országa a világ egyik legegzo- tikusabb és talán legbonyolul­tabb kultúrája. Korunkban pe­dig páratlanul gyors ütemben fejlődő gazdasági nagyhatalom. Annak ellenére igaz ez, hogy területe viszonylag kicsi - pél­dául nem éri el Franciaországét - és alig vannak természeti erő­forrásai, hiszen mai energia- szükségletének csaknem ki­lencven százalékát importból fedezi. így az ország rendkívüli teljesítményének magyarázata magában a japán népben és a történelmi sajátosságokban ke­resendő. így nem csodálkozha­tunk, hogy napjainkban is rendkívüli az érdeklődés a több ezer éves civilizáció iránt. Aki a régmúltban gyökeredző kul­turális folyamatosságról, a ma is élő hagyományokról és a modem gazdasági csodáról sze­retne tájékozódni, az vegye kézbe a Helikon Kiadó és a Magyar Könyvklub közös gon­dozásban megjelent „A japán világ atlasza” című kötetet. A szamuráj társadalom sajátossá­gaival, a harcművészetekkel, a tea-ceremóniával, a különlege­sen szép kertművészettel, a no- és a kabuki színházzal, a kecses gésák világával, a vallási élet­tel, a gazdaság káprázatos fej­lődésével egyaránt megismer­kedhetnek az olvasók. A kötet három szerzője, az amerikai Martin Collcutt és Marius Jan­sen, valamint a japán Isao Ku- makura professzorok a téma nemzetközi hírű tudósai. Érde­kes könyvükben térképek, raj­zok és fotók sokasága segíti elő a jelenségek sokoldalú megvi­lágítását. Az album alakú kötet különlegességét nemcsak a tar­talma, hanem az említett gaz­dag képanyag adja. Bányai János Popsztárból királynéjelölt Új barátnője van a fess dán trónörökösnek, II. Margit ki­rálynő nagyobbik fiának. A le­endő dán uralkodó újdonsült imádottja Maria Montell spa­nyol énekesnő. A 28 éves, rep­rezentatív megjelenésű, barnára sült, aranyló szőke hajú spanyol hölgy valóban hercegnői alkat. „Csak akkor vagyok igazán boldog, ha körülöttem is min­denki az...” - jelentette ki leg­újabb lemezbemutatóján. Félő azonban, hogy ez némi nehéz­ségbe ütközik. Frederik dán ki­rályfi édesanyja, II. Margit ki­rálynő ugyanis eddig nem fo­gadta tárt karokkal fia barátnőit. FERENCZI GYÖRGY Szájharmonika-iskola Ez a könyv csak segítség lehet a tanulásban. Segíthet megismer­tetni és megkedvelteim a száj- harmonikát. A harmonika stílu­sok sokszínűsége és alkalma­zása teljességgel felvázolhatat- lan. A saját akaraterő a legjobb tanár. Art isi, 1666 Ft MIKA WALTARI Trums a halhatatlan Ez a regény az etruszk lukomó- legenda monumentális, korhű és ugyanakkor a mai emberhez szóló lebilincselő feldolgozása. Lars Turms viszontagságaiból levonható következtetés örök érvényű: az embert csak önis­meretén alapuló önbizalma és hite emelheti a halhatatlanok közé. Európa, 1350 Ft KÖNYVAJÁNLÓ HEDWIG COURTSH-MAHLER Átváltozások Mona Runeck unokafivérénél él, majd édesapja hazarendeli, mert férjhez akarja adni. Mona boldogan engedelmeskedne, hiszen szereti Berndet. Ám egy beszélgetés tanúja lesz, amely­nek során a férfi kis madárijesz­tőnek nevezi. Bastei, 358 Ft. Kanada Végtelen erdőség halakkal teli óriási tavakkal, északabbra az örök hó és a fagyos sarki szelek. A kilátó sorozat legújabb kö­tete. Biográf, 2780 Ft GARRY HAMILTON Acélkorona Fantasztikus játékkönyv! Jöjj, lépj be a képzeletharcosok so­rába, s cselekedj belátásod sze­rint. Döntsd el te harcolsz, me­nekülsz, varázsolsz vagy ra- vaszkodsz, s milyen eszközöket használsz az Acélkorona meg­szerzésre. Cherubion, 498 Ft A fent felsorolt könyvek 10 százalék ked­vezménnyel megvásárolhatók a Fókusz könyvesboltban, Kaposvár, Fő u. 13. VÍOfö mm A Spice Girls újabb világsikere Kiosztották az idei MTV-Video Musik díjakat. A Spice Girls kapta a legjobb Tánc Videó-díjat a Wannabe számért. Díjukat Diana hercegnő emlékének ajánlották fotó: feb-reuters

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom