Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. szeptember 3., szerda Búza a magtárakban Vevőre váró szövetkezetek A Kapos menti szövetke­zetekben most a búza el­adása okozza a legtöbb gondot. A minimális ér­deklődés miatt a gazdák nem tehetnek mást, mint elraktározzák a termést. Ugrósdy Péter, a hetesi Vi- kár Béla szövetkezet elnöke elmondta: korábban 650 tonna búzát takarmányáru­ként ugyan eladtak, de 600 még vevőre vár. A kora nyári érdeklődés lanyhult, az árut raktározzák. A kínált 15-16 ezer forintos tonnán­kénti árat keveslik, emiatt inkább várnak. A szövetke­zet legalább 18 ezer forintot akar kapni tonnánként. — Nem akarjuk elkótya­vetyélni a búzát. Az idei ér­tékesítési lehetőség nagyon leszűkült, a piac bizonyta­lan, ami a termelőket viseli meg leginkább — tette hozzá. Memyén háromezer tonna búzát tárolnak; ebből ezret eladtak. Csór Zoltán, a Terra-Product szövetkezet elnöke azt mondta: az áru zöme takarmány, emiatt el­enyésző az érdeklődés. Ed­dig is sokat bosszankodtak az áldatlan helyzet miatt. Most legalább 18-19 ezer forintot kémek tonnánként, ugyanis csak ekkora ösz- szegnél térül meg a terme­lési költség. Az osztopáni- bodrogi agrárszövetkezet­ben az összes búza megvan: 510 tonnára keresnek vásár­lót. — A szeszélyes időjárást megviselte a búza — mondta Kiss György elnök. — Baj van a minőséggel, az érdeklődők csak takarmá­nyáruként akarják meg­venni. Ugyan leszerződ­tünk, de csak 15-16 ezer haj­landók fizetni. Ha ennyiért odaadnánk, ráfizetnénk. Ezt viszont nem akarjuk, ezért tovább tároljuk a búzát. (Harsányi) Gazdaságszervező iroda felállítását tervezi a Zselica Szövetség a falvakért Dr. Spiegl József, a Zselica Szövetség elnöke fotó: király Béla Huszonhárom település tar­tozik a Zselica Szövetségbe, amely pályázatokkal, prog­ramokkal — az önkormány­zatokkal karöltve — próbálja fellendíteni a falvak, s így a térség gazdaságát. Dr. Spiegl József, a szövetség elnöke elmondta: most egy gazdaságszervező iroda felállí­tása a legfőbb céljuk, hiszen az amerikai munkaügyi miniszté­rium támogatásával rendezett műhelymunka során számos öt­let felvetődött, ám a megvalósí­tásához szükséges a szervező erő, az együttműködés. Verkman József kadarkúti polgármester korábban felaján­lott egy irodát erre a célra, ám a szövetség elnöke szerint a me­gyeszékhelyen hatékonyabban tudna működni. A megyei munkaügyi központtal közösen a közelmúltban nyújtottak be egy pályázatot a Munkaügyi Minisztériumba, s csak a ked­vező bírálat után várható, hogy megnyitják az irodát. Civilszervezetként továbbra is együttműködnek az önkor­mányzatokkal. A mikeieknek is segítettek egy pályázat elkészí­tésében, amely azt latolgatja: egy burgonyafeldolgozó lénye­gesen fellendítené a térséget. Dr. Spiegl József, a szövetség elnöke azt is elmondta: sajnálja, hogy kútba esett a szennai víz­tározó ügye, hiszen növelte volna a régió vonzerejét. A fa­lusi turizmusban is lát még számos kihasználatlan lehető­séget, ám ehhez előbb végig kell járni a környéket, s a gaz­dáknak elmondani: a falusi vendéglátás nem csak abból áll, hogy ételt, és ágyat adunk az ide érkezőknek. (Lőrincz) Egy éve kocsival hordják Kadarkútról az ivóvizet Vótapusztára Három liter a napi fejadag A vótapusztaiak korábban a kastélytól kaptak vizet, ám csök­kent a kút hozama, ezért a szeretetotthon tulajdonosai kényte­lenek voltak megszüntetni a vízszolgáltatást. Megoldásként maradt a marmonkannás kocsi, s az ezzel járó kényelmetlen­ség. A lakók megelégelték az ígérgetést. Százheten élnek Vótapusztán, közülük félszázan a pünkösdista szeretetotthonban. Nekik nincs gondjuk a vízzel, ám a családok nehezen szokták meg, hogy úgy hordják portájukra a vizet. Takács János kadarkúti jegyző azt mondta: az önkor­mányzat nem tud a szegről lea­kasztani 14 millió forintot. Eny­nyibe kerülne a vízvezeték. 1994-ben megterveztették már a beruházást, s a pénzt pályázato­kon akarták előteremteni. Pró­bálkozásuk sikertelen volt. Elő­ször azért, mert a településré­szen élők száma nem érte el a százat, aztán meg azért, mert Kadarkút már nem lett hátrá­nyos település. Ebben az évben is cél- és címzett támogatásokra pályáztak. A vótapusztaiak a kocsival hordott vízért nem hajlandók fi­zetni, a vezetékbe viszont be- szállnának. A jegyző szerint ha elnyerik a 14 millió forintot, ak­kor erre sincs szükség. A kocsi azóta is naponta jár a településre. Személyenként há­rom liter vizet kapnak díjmente­sen a vótapusztaiak. Az ÁNTSZ átmenetileg engedélyezte a marmonkannás vízszolgáltatást. Vajon hány évig tart ez az ide­iglenes megoldás? (Lőrincz) Filmklubot szervez a pap Egy hónapja helyezték Siófokról Mernyére Vaslábán Csabát. A mernyeiek közül néhányan megjegyezték: új seprő jól seper. A fiatal plébánost arról kérdeztük: mivel kezdte szolgálatát. — Itt is jóravaló emberek élnek — mondta. — Megértik: a pap nem bosszantani akarja őket, ha valamit másként csinál a meg­szokottól. Ez csak azért van, mert megítélése szerint így jobb. Átrendezték a templom litur­gikus terét. A szembemiséző ol­tár — ami középen volt — a szentélybe került a papi székkel és a felolvasó állvánnyal együtt. Az oltári szentséget ezentúl az oldalkápolnában őrzik, ami egy­ben keresztelő kápolna is. így praktikusabb lett a tér. A plébános — mint megje­gyezte — az első perctől kezdve otthon érzi magát Memyén. Sze­retné, ha a mernyeiek sajátjuk­nak éreznék a plébániát, ahova nemcsak ügyintézés miatt lehet betérni, hanem beszélgetni is. A plébános Budapesten ká­nonjogot tanul, s csak a 7-8. osz­tályosoknak tanít majd liturgikus ismereteket. A többi osztályban a helyi és vidéki hitoktatók tanítják a hittant. A fiataloknak filmklu­bot szervez, hogy sorra elemez­zék a művészi produkciókat. — Az a célom, hogy az érté­kek felé irányítsam a fiatalokat — mondta —, s az, hogy meg­erősítsem a meglévőket. Memyén — az iratok szerint — ezerötszáz katolikus él. A keresz­teltek közül azonban — az or­szágos átlaghoz hasonlóan — csak minden tizedik gyakorolja vallását. (Lőrincz) Új számítógépes tanterem Kaposmérőben A tanévnyitón felavatták a kaposmérői Hunyadi János Általá­nos Iskola újabb számítástechnikai tantermét. Miovecz János, az intézmény igazgatója elmondta: egy pályázaton 2,7 millió forintot nyertek, s így huszonkét modem számítógép van az is­kolában. A multimédiás termek nyelvi oktatás céljára is alkal­masak. Az iskola azt tervezi: a diákokon kívül a helybelieknek és a környéken élőknek nyelv- és számítástechnikai tanfolya­mokat szerveznek. Sikeres a baráti kör Zselickislakon Jól működik a zselickislaki baráti kör. Száztíz tagot számlál s a település lakosainak döntő hányada már belépett az egyesü­letbe, de folyamatosan bővül a létszám. A tagok a falu érdeké­ben társadalmi munkákat végeznek és igyekeznek tartani a kap­csolatot a Zselickislakról elszármazottakkal is. Az évi kétszáz forintos tagdíjjal a települést támogatják. Legutoljára a Szent István-napi búcsú szervezésében segédkeztek. A baráti kör ki­rándulást is szervezett a nyáron: Opusztaszerre látogattak és Szegeden az Aida előadását nézték meg. Szeptemberi kirándu­lásukon Budapest nevezetességeivel ismerkednek. Korszerűsítik az idősek otthonát Tizenkétmillió forintot nyert a Népjóléti Minisztérium pályáza­tán a dombóvári önkormányzat. Az Arany János téri Idősek ott­honát korszerűsítik majd, a hiányzó pénzt az önkormányzat biz­tosítja. A beruházást decemberben kezdik és várhatóan a jövő év júliusában fejezik be. Elkészültek a tetőcserével Csökölyben Mivel életveszélyessé vált a csökölyi óvoda tetőszerkezete, az önkormányzat már nem odázhatta tovább annak cseréjét. Saját beruházásban végeztették el a munkát, ami két és félmillió fo­rintba került és a falunapra lett kész. Az ablakokat is kicserélték az épület egyik szárnyán. Kaposgyarmaton a falusi könyvtárosokkal A közelmúltban kistelepülési könyvtárosoknak rendezett dániai tanulmányút tapasztalatairól beszélgettek az út résztvevői Ka­posgyarmaton. Balogh Józsefné polgármester volt az eszme­csere házigazdája, amelyen részt vett dr. Szira József, a Ma­gyar-Dán Kapcsolatfejlesztési Társaság elnöke is. A tizenegy somogyi kistelepülési könyvtáros azért vett részt az egyhetes tanulmányúton, hogy tapasztalatokat szerezzen: hogyan tud egy kisközség könyvtára közreműködni a falu közművelődési éle­tében, az ott élők továbbképzésében, s a demokratikus közélet kialakításában. Csornai fiatalok agárdi kiránduláson A csornai ifjúsági klub kirándulást szervezett Agárdra. A kirán­duláson a nyugdíjas klub tizenkét tagja is részt vett, akik a nyári lámpásolási ünnepségben működtek közre. Odú a búbosbankáknak és a baglyoknak Kilenc német fiatal táborozik Nagybajomban. A német Eurona- tur alapítvány szervezte az utat, a fiatalokat a Somogy Termé­szeti Öröksége közalapítvány biztosítja a programokat. A nagybajomi fáslegelőn dolgoznak: facsemetét ápolnak, a gó­lyáknak ivóhelyet alakítottak ki, valamint odúkat készítenek a búbosbankáknak és a baglyoknak. A kéthetes táborban nagyba­jomi fiatalok is részt vesznek az alapítvány képviselői mellett. A tábor haszna, hogy az diákok megismerik a fás legelőket, en­nek tulajdonságait. A fiatalok jártak Pécsen, és felkeresték a Duna-Dráva nemzeti park igazgatóságát is. Eljutottak Heresz- nyére és Zákány-őrtilosban is jártak. Félmillió forint Gigében a tanévkezdésre A gigei iskolások és óvodások díjtalanul utazhatnak ebben a tanévben is Csökölybe. Az önkormányzat a bérletek árán kívül az étkezési díj ötven százalékát is átvállalta. Az általános isko­lások további három ezer forintos tankönyvtámogatást kaptak a mostani tanévkezdéskor, a középiskolásoknak pedig ötezer fo­rintot adtak. A tanévkezdés félmillió forinttal apasztotta az ön- kormányzat erszényét. Tengelytörés nélkül Kaposszentbenedekre Mikor épül végre egy normális bekötőút a kaposszentbene- deki bencés monostorhoz — kérdezte szerkesztőségünktől Jobban Jánosné —, hogy a belga, német, osztrák autók és buszok esős időben tengelytö­rés nélkül juthassanak el a be­járatig? Á kőzúzalék nem megfelelő és végső megoldás. Mit tesz a település annak ér­dekében, hogy a turista látvá­nyosságnak is páratlan finn fá­ból épült gyönyörű monostort országunkban, de legalább Somogybán annyian ismerjék, mint külföldön? Forintos László, Bárdud­varnok polgármestere azt fe­lelte: — Másfél éve Jobban képviselő úr felajánlotta a se­gítségét útépítés ügyében, saj­nos azóta ez nem valósult meg, csak karbantartani, gondozni tudjuk a jelenleg meglévő utat. Annak ellenére, hogy én is na­gyon szeretném a bekötőút megépítését, anyagi lehetősé­geink ezt nem teszik lehetővé. 16 település tartozik a körze­tünkbe, ahol hasonlóak a gon­dok. Ezeket kell minél előbb megoldanunk s ezért nem jut pénz a kérdésben felvetett ötlet megvalósítására. A látványos­ság propagálását pedig csak akkor érdemes elkezdeni, ha a környék rendelkezik a turisták fogadásához nélkülözhetetlen infrastruktúrával. G. B. Kenyere a kaposfői táj Marjai Antal öt éve költözött Kaposmé- rőből Kaposfőre. Dolgozott dekorációs műhelyben, volt napközis nevelő. Most festéssel keresi a kenyerét, s egy veszp­rémi kiállításra készül. — Meg lehet élni a festészetből? — Igen. A különböző galériák a tájképe­ket, a csendéleteket vásárolják. Készítek portrékat is, és az absztrakt kifejezésmód is vonz. — A tájkép, a csendélet meglehetősen lejáratott műfaj. — Én ezt nem érzékelem. Az emberek általában azt szeretik, amiben a valóságot látják. Sokaknak nem kell több ennél. Pós- teleken van egy birtokunk, ott szeretnék ki­alakítani egy műtermet. A présház kiválóan alkalmas erre. Sokat barangolok; nya­kamba veszem a vidéket — szép a kaposfői táj — és figyelem a fák, bokrok, a termé­szet rezdüléseit. Aztán amikor az udvaron elkezdem a füvet nyírni, azon gondol­kodom: miként adhatnám vissza a látványt. — Absztrakt, akrill képeinek egy része ősi leletekre emlékeztetnek... — Mindenki azt lát bele, amit akar. Vi­tathatatlan: a görög világ engem megbabo­náz. Előző életemben biztos, hogy Görög­országban éltem. A mediterrán táj hangu­lata magával ragad. így volt ez az idei nyá­ron is a tengerparton. Tíz nap alatt 6-7 kép született. Amíg a család lement fürdeni, én az árnyékos teraszon dolgoztam. Nem bír­tam a tétlenséget. Az absztraktot egyébként az iskolából hoztam magammal. Temesvá­ron a Képzőművészeti Gimnáziumban érettségiztem. A volt tanáraim biztattak. A képzőművészeti táborok, a kirándulások, a kísérletezések juttattak el idáig... Pogány Gábor művészettörténész azt mondta ezekre a képeimre: romantikus absztraktok. — Ki az első kritikusa? — A feleségem, aki néha elkeserít, mert meglehetősen szókimondó. Tudja: képes vagyok jobbra is. Színeim néha valóban erő­Marjai Antal kaposfői festő fotó: kovács sek, így nem árt az időben kapott kritika. — Visszaköltözne Romániába? — Nem. Somogybán már megszoktam. Szeretek itt élni. Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom