Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILAGTUKOR 1997. szeptember 26., péntek Jogsértés mindkét oldalon Salamoni ítélet született Hágában a bó'si vízi erőmű ügyében Egyoldalú lépéseivel mindkét fél megsértette az 1977-ben kötött államközi szerződést a bős-nagymarosi építkezés során. A megállapodásban foglaltakat azonban végre kell hajtani, figyelembe véve az 1989-ig és utána történt fejleményeket. A hágai nemzetközi bíróság tegnapi döntése értelmében Magyarországnak és Szlovákiának kártérítést kell fizetniük egymásnak, és újabb környezetvédelmi vizsgálatokat is kell végezniük. A nyolc éve húzódó jogvitát lezáró ítélet elmarasztalta Magyarországot, mert 1989-ben felfüggesztette a tizenkét évvel korábban kötött szerződést, majd 1992-ben végleg felmond ta azt. Megalapozatlan érvelés A bíróság szerint nem volt megalapozott a magyarok érvelése, a szükségállapotra való hivatkozás, mert nem fenyegette súlyos és azonnali veszély a környezetet, és a rendelkezésre álló adatok is hiányosak voltak. Másfelől a testület úgy találta, hogy Budapest más megoldást is választhatott volna, mint a szerződés felmondását. A bíróság nem fogadta el azt a magyar indokot, hogy Szlovákia a szerződést illetően nem tekinthető Csehszlovákia jogutódjának, és nem találta döntő érvnek az 1989-ben lejátszódott változásokat sem.- A felfüggesztésről hozott magyar döntés azt jelentette, hogy Budapest nem kívánta betartani a kétoldalú szerződés egyes részeit, ám a szerződés oszthatatlan. Az 1992-es szerződésfelmondásnak nincs jogereje - mondta az ítéletet felolvasva a bíróság elnöke, az amerikai Stephen Schwebel. Egyoldalú elterelés Csehszlovákia ugyancsak megsértette a szerződést, amikor az úgynevezett C variáns megépítésével egyoldalúan elterelte a Dunát. Megfosztotta emellett Magyarországot attól a jogától, hogy egyenlő arányban részesüljön a határfolyó jelentette előnyökből. Az elterelés helyett a csehszlovák, illetve a szlovák fél választhatott volna más megoldást is. A jövőbeni feladatokat illetően a bíróság kimondta: a két országnak a jóhiszeműség jegyében tovább kell tárgyalnia, és el kell követnie mindent annak érdekében, hogy az 1977- ben kötött szerződés célkitűzései megvalósuljanak. Ha az ítéletet követő tárgyalássorozat során a felek másképpen nem egyeznek meg, közös működtető rendszert kell létesíteniük a szlovák területen elhelyezkedő gát kihasználására. A két félnek kártalanítania kell egymást az egyoldalú lépésekkel okozott károkért, az építkezés és működtetés számláját pedig a húsz évvel ezelőtt aláírt szerződésben meghatározottak szerint és eszközökkel kell fedezniük. Környezetvédelem A bíróság azt is elrendelte, hogy a felek a környezet védelmének összehangolása érdekében végezzenek újabb vizsgálatokat. Elemezzék ki, milyen hatással van a bősi erőmű működtetése az eredeti Duna-mederbe jutó vízmeny- nyiségre, illetve a két új folyamág vízellátására. Magyarország és Szlovákia már a bírósági eljárás kezdete előtt vállalta, hogy az ítélet szellemében hat hónapon belül befejezi a tárgyalást a döntés megvalósításának részleteiről. A magyar küldöttséget Nemcsók János miniszterelnökségi államtitkár vezeti majd a tárgyalásokon, amelyek az ítélethirdetést követően haladéktalanul beindulnak. A nemzetközi bíróság perköltségét az ENSZ költségvetéséből fedezik. Mivel mindkét ország teljes jogú tagja a világszervezetnek, a márciusban kezdődött bírósági eljárásért külön fizetniük nem kell. Fellebbezésnek nincs helye. Szakértői segítség A Természetvédelmi Világalap (WWF) szóvivője „viszonylag meglepőnek” találja a hágai nemzetközi bíróság döntését. Markus Grieshofer a környezet érdekében hozott döntésnek nevezte az ítéletet, amelyben felszólítják Magyarország és Szlovákia képviselőit: ismét üljenek le a tárgyalóasztalhoz, és találjanak megoldást arra, hogy a dunai ártéri erdők Bős-Nagymaros környékén ismét vízhez jussanak. Tekintettel a két ország hűvös viszonyára, az osztrák rádió szerint kérdéses, hogy hamarosan megoldás szület- het-e az ügyben. A WWF kész szakértői jelentéseit a két fél rendelkezésére bocsátani, s azt reméli, hogy ezáltal a felek gyorsabban megtalálják azt a megoldást, amely megfelel Magyar- országnak és Szlovákiának, de a környezet érdekeinek is. A Természetvédelmi Világalap rövidesen nyilvánosságra hozza azt a tanulmányát, amelynek elfogadása esetén az Öreg-Dunába is megfelelő mennyiségű víz jut. Markus Grieshofer közlése szerint a nemzetközi alap szakértői folyamatos egyeztetésre törekszenek, illetve konzultációt folytatnak mind a magyar mind a szlovák természetvédelmi szervezetekkel és szakemberekkel. Szlovák visszhang Az első pozsonyi híradások szerint a hágai bíróság „Szlovákia javára döntött”, mert „Magyarország megszegte az 1977-ben megkötött szerződést”. A szlovák közszolgálati rádió budapesti tudósítója az eltelt húszéves időszak történéseit felelevenítve azt mondta, hogy soha sem mentek igazán simán a dolgok, hiszen a magyar fél a nyolcvanas évek második felében néhányszor tétova magatartást tanúsított a közös erőmű építésének kérdésében, amikor vagy finanszírozási okokból kérte az építkezés lassítását, vagy a nagymarosi munkák leállításának gondolatát vetette fel, míg 1988-ban a munkák gyorsítása mellett döntött. Emlékeztetett rá, hogy akkori, külügyi államtitkári minőségében Horn Gyula is az erőmű mellett érvelt, amit az ellenzék azóta is gyakran a mostani miniszterelnök szemére vet. Ezt követően jelentette be Magyarország a nagymarosi munkálatok ideiglenes, majd végleges leállítását, miközben Budapesten „szemre az erőmű, de lényegében a totalitárius rendszer elleni tömegtüntetések voltak. Ne feledjük: 1988-at írtunk” - emlékeztetett a tudósító. Később a magyar kormány is magáévá tette a környezetvédők álláspontját, amely szerint az erőmű jóvátehetetlen károkat tesz a Szigetköz természeti világában. A fejlemények ezek után egyértelműen a szerződés felmondásához vezető parlamenti döntés irányába fordultak, de az erre válaszoló C változat ötletét Budapesten sokáig csak „papírtigrisnek” nézték, s ezért okozott sokkot Magyarországon a Duna elterelése - emlékeztet a pozsonyi tudósítás. A Los Angeles Times terjedelmes cikke kiemeli, hogy ez az első eset, amikor a hágai bíróság a környezetet nagymértékben befolyásoló ügyben hozott döntést. A nagy példányszámú amerikai lap szerint kilenc nagy környezetvédelmi szervezet már a per folyamán is igyekezett befolyásolni' a világ közvéleményét, és rajtuk keresztül a hágai bírákat. Környezetvédelmi körökben azért is előzte meg óriási várakozás a hágai ítéletet, mert az irányadó lehet más hasonló esetben is, például a namíbiai Okavango folyó, vagy a Brazíliában hömpölygő Amazonas hasonló beruházásainál, illetve szomszédos országok közötti viták rendezésében. Ravasz döntés Peter Tomka a szlovák küldöttség vezetője hazája szempontjából sikernek értékelte a döntést. „Bízom benne, hogy megegyezésre jutunk” mondta. Szénási György, a magyar küldöttség feje kijelentette: „A hágai verdikt segíthet abban, hogy a két ország rendezze nézeteltéréseit.” • A CTK cseh hírügynökség szerint „ravasz döntés” született, mert Hága jogilag mindkét felet elítélte, de egyértelműen Szlovákia mellé állt. HÍRHÁTTÉR Kiadó helyek a BT-ben Az ENSZ-közgyűlés e héten kezdődött általános vitáját a mind sürgetőbb reform témája uralja. A tagállamok befizetéseinek elmaradása, s a hatalmas összegeket felemésztő békefenntartó műveletek, valamint a túlméretezett apparátus miatt az ENSZ hosszú évek óta a pénzügyi csőd határán táncol; a rossz nyelvek szerint lassan a New York-i székház villanyszámlájára sem futja. Ám legalább annyira fontos az ENSZ belső reformja, mindenekelőtt a Biztonsági Tanács régóta tervezett átalakítása. A világ- szervezet legfőbb testületét a második világháború végén, az akkori erőviszonyoknak megfelelően hozták létre. Márpedig azóta a nemzetközi színtér gyökeresen megváltozott, s mind több ország sürgeti, hogy ez a BT felépítésében is tükröződjön. Ma már senki sem vitatja, hogy a testületet ki kell bővíteni, s abban is teljes az egyetértés, hogy a világgazdaság erőközpontjaivá fejlődött Németország és Japán az állandó BT-tagság várományosa lehet. Ám abban, hogy mekkorára bővüljön a testület, s hogy kik kerüljenek még az „öt nagy” (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Franciaország), illetve a tíz nem állandó tag mellé, koránt sincs összhang. Washington 20-21 tagú felső határt képzel el, e fölött - hangzik az érvelés - a testület kezelhetetlenné válna. E logika szerint még egy-egy hely lenne „kiadó” Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számára. A legtöbbször Indiát, Nigériát és Brazíliát emlegetik jelöltként. Szondy Gábor Az RMDSZ mégsem lép ki a kormányból Megoldódik a válság A romániai magyarok szövetsége elfogadta a Nemzeti Parasztpárt javaslatát, amelynek értelmében a két párt közösen keres megoldást a koalíciós együttműködést fenyegető nézeteltérésekre. Markó Béla megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszter- elnökkel és Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az oktatással kapcsolatos kormányrendelet elfogadható rendezést biztosít, és a szövetség ragaszkodik annak végrehajtásához. Eszerint a kisebbségi iskolákban lehetővé teszik Románia földrajzának és a románok történelmének anyanyelvű oktatását. Pruteanu, a szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke viszont a napokban megszavaztatott egy olyan újabb változatot, amely csak román nyelven engedélyezné ezt. Az RMDSZ véleménye szerint az utóbbi időben kibontakozott nacionalista kampány, amelynek keretében egyes ellenzéki politikusok egyenesen a büntető törvénykönyv hatálya alá eső kijelentéseket tettek és nemzeti gyűlölködésre uszítottak, azért is veszélyessé válhatott, mert a koalíció nem lépett fel erélyesen ellene. A tárgyaló küldöttségek a jövő héten közös jegyzőkönyvet dolgoznak ki, amely jóváhagyás után az egész koalíció álláspontjává válik. Az RMDSZ szerint a jelenlegi koalíciónak nincs alternatívája. Tovább kering a Mir David Wolf repülhet az orosz űrállomásra Az Amerikai Űrhajózási Hivatal úgy döntött, hogy az orosz űrállomásra küldi David Wolf űrhajóst, miután az illetékes szakemberek kellően biztonságosnak ítélték a Mirt. Az Atlantis amerikai űrrepülőgép várhatólag közép-európai idő szerint péntek hajnalban indul útjára hétfőnyi legénységgel, köztük David Wolffal. Az űrállomás biztonságának felülvizsgálatával megbízott Thomas Stafford, aki a Gemini és az Apollo űrhajósaként járt az űrben, javasolta az űrhajózási hivatal, a NASA igazgatójának, hogy küldjék fel Wolfot. Indoklása szerint a kockázat nem nagyobb, mint aminek más korábbi küldetéseknél voltak kitéve az űrhajósok. A NASA vezérkara egy másik bizottság véleményét is kikérte a döntés előtt. A 41 éves Wolf honfitársát, Michael Foalét váltja fel a Mi- ren, aki ugyancsak négy hónapot töltött orosz kollégáival az űrállomáson. Foale útja során a Mi- ren több műszaki hiba is fellépett a fedélzeten. Ezek miatt egyes amerikai kongresszusi képviselők veszélyesnek tartották, hogy újabb amerikai űrhajóst küldjenek az orosz űrállomásra. Szüret Párizs szírében Jónak ígérkezik a termés Franciaország alighanem legkisebb szőlőjében. A főváros híres negyedében, a Montmartre dimbes-dombos oldalában fekvő, 1556 négyzetméteres területen a tavalyi gyümölcsből négyszáz palack bor készült, igen borsos áron. Főként gyűjtők vásárolták fotó: feb/reuter HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Béketárgyalások kezdődnek Megállapodás született Belfastban arról, hogy érdemi béketárgyalásokat kezdenek Észak-íror- szágban a szemben álló erők. A tartomány csaknem nyolc évtizedes történetében most először áll szóba egymással hivatalos béketárgyalások keretében a brit fennhatóságot pártoló és az azt ellenző mozgalom. Ciprus megosztott marad Eredménytelenül zárultak Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tárgyalásai görög, török és ciprusi kollégájával, akikkel Ciprusról, illetve néhány vitatott égei-tengeri sziget hovatartozásáról próbált megegyezni. Bizalmi szavazatok vesztegetéssel Bírósági eljárás indult Naraszimha Rao volt indiai miniszterelnök ellen. A vád szerint a politikus parlamenti képviselőket fizetett le 1993-ban egy bizalmi szavazás előtt, hogy kormányfői posztját megmentse. A tíz ellenzéki képviselő megvesztegetésével vádolt 76 éves exminiszter- elnök ártatlannak vallotta magát, mert az akkori bizalmi szavazáson 14 szavazatnyi többséget kapott. Az ügyben további 20 politikus és magas rangú tisztviselő ellen is vádat emeltek. Megkezdődött a hatalomátvétel Az észak-koreai hírközlő eszközök első ízben tegnap számoltak be arról, hogy az országban megkezdődött a hatalomátadás. Kim Dzsong II, a három éve elhunyt Kim ír Szén fia hivatalosan is elfoglalja majd a kommunista párt megüresedett főtitkári posztját. „Ünneplés és örömujjongás hulláma söpör végig Észak-Koreán” - írta a hír- ügynökség. Gyorsabb a növekedés a vártnál A lengyel gazdaság 7,6 százalékkal nőtt az idei második negyedévben a tavalyi második negyedévhez képest. Elemzők szerint a növekedés jelentősen lassulni fog az év második felében, ám még mindig jóval gyorsabb lesz az egész éves tempó a kormány eredeti jóslatánál.
