Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-24 / 223. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. szeptember 24., szerda Felkészültek Magyaratádon Magyaratádon felkészültek a kukorica betakarításra. A Barátság szövetkezet dolgozói hamarosan megkezdik a munkát.- Négy nagy teljesítményű géppel törjük a tengerit - mondta Baksa Sándor elnök.- Hektáronként 7,5-9 tonnás hozamot várunk. Kukoricát 439 hektáron termesztünk; most tárgyalunk az értékesítéséről. A szövetkezet 200 millió forint bevételt tervezett: csaknem 30 millió forinttal többet a tavalyinál. Az elnök szerint az előrelátó munka elengedhetetlen, különösen most, amikor a növénytermesztők számos nem várt nehézséggel küszködnek. Az őszi árpát, tritikálét, valamint a búzát időben eladták. A termésért 66 millió forintot kaptak; többet, mint ameny- nyit vártak. A napi feladatok mellett már a következő évre készülnek. A szövetkezet az ideihez hasonló bevételt tervez. Pályáztak tőkepótló hitelre: 40 millió forintot igényeltek, amit a megyei FM- hivatal a napokban záradékolt. Kérelmüket az egyik ismert pénzintézet vizsgálja, s úgy tűnik, rövidesen megkapják a kedvezményes hitelt. H. M. Puttony és vigasság Orbán Tibomé szervezésében második alkalommal rendezi meg a kiskorpádi óvoda szülői munkaközössége a szüreti fölvonulást és vígasságot. Szombaton egy órakor, az óvoda elől indulnak s a település határáig vonulnak a földíszített lovaskocsik, a népviseletbe öltözött szülőkkel, gyerekekkel. A kisbíró tosztot mond, este bál zárja a vigasságot. Amíg a kávéját kortyolta az asszony, kirabolták a boltot Kutyavilág Büssüben A készlet a gyakori rablásokhoz igazodik fotó: várnai Reggelente olyan ez a falu mint az őrültek háza. Fél és háromnegyed nyolc között a legnagyobb a forgalom a boltban, de nem sokáig tart, mert a romák hozzák magukkal a kutyákat. Az utcafronton összeeresztik a korcsokat, s amíg a nép bámulja hogyan párzanak, addig kirabolják a házat, visznek minden mozdíthatót. Szerencsétlen asszonyok görnyednek napestig azért a kis krumpliért, s végül nincs mit betakarítaniuk. Kovács László, a büssüi Numero Unó üzletház vezetője fakadt ki így. Az elegáns nevet az előző tulajdonos biggyesztette a falusi szatócsboltok hagyományait követő kis üzletre, melynek raktárkészlete elsősorban a mindennapos rablásokhoz igazodik. — Szerencsére mindennap kapunk friss árut, hetente kétszer fölvágott is érkezik — mondja az asszony. — A téesz- nél 80, nálunk 76 forint egy liter tej. Mégis kevesen térnek be, mert még két bolt üzemel Büssüben. Éppen, hogy megélünk belőle. — Mit vesznek a leggyakrabban ? — Ha van pénzük, segélyt vagy családi pótlékot kapnak, akkor jönnek. A rendesebbje bevásárol; lisztet, zsírt, cukrot. Ha nincs kenyér, süt pogácsát. Némelyik meg a kenyér helyett is cigarettát vesz, mert azt mondja, nem tud meglenni nélküle. Most rászoktak a pipadohányra és azt sodorják. Hypo, mosószer, sampon fogy, szappan csak nagyon kevés. Kovácsék 1985-ben Oroszlányból költöztek Büssübe. A férfi bányász volt, de 34 évesen leszázalékolták. — A 3500 forint nyugdíjból nem lehetett a lakást fönntartani — így a férfi. — Itt kaptunk legolcsóbban házat. Választhattunk: vagy maszekként visszük tovább a boltot, vagy bezárják. Én nem félek a munkanélküliségtől. Beülök ebbe a kis kocsiba, elmegyek a Balatonra, és tíz perc múlva dolgozom. Csak itt mindenki Büssüben akar dolgozni. Itt meg nincs munka még a környéken sem. — A városba nem vesznek föl vidékit dolgozni — veti közbe az asszony. — Majdnem 9000 forint egy buszbérlet. Melyik munkaadó fizeti meg azt? A fiam cső- és vízhálózat-szerelő. Senki sem alkalmazza, pedig hivatásos jogosítványa is van. Most a téeszben hegeszt. Ha leteszik a munkát a kertben dolgoznak. Azt mondják: nem hagyhatják el a falut, mert fényes nappal is betörtek már a lakásukba és a boltba. — Amikor idejöttünk, kilenc cigányház volt mindössze. Csöndes kis falu volt, soha nem tűnt el semmi a kertből. A rendszerváltozás első évétől szaporodtak meg a lopások. Az a borzasztó, hogy mi tartjuk el őket és bennünket rabolnak ki. Amit megveszünk a gyerekeiknek az óvodába, azt is ellopják. Míg a kávémat megittam, addig kiraboltak. Most riasztót szereltettünk be — mondja az asz- szony. — A rendőrök feljegyzik a bűncselekményt, de Kaposváron megfojtják az ügyet — tó- dítja a férfi. — Ha hozzám bejön egy hívatlan vendég éjszaka és összeverem, a bíróság engem ítél el. A jogszabály szerint még a nyolcvan éves bácsikának is úgy kellene a 25-30 éves cigánygyerekeket egyenként összefogdosni, összekötözni, majd átadni a rendőröknek. Elkeserítő. Egyszer latolgatták a büssüiek, hogy áramot vezetnek a csirkeólakba. A rendőr azonban azt mondta: ez előre kitervelt emberölés. Kaposvár határában és Kisgyalánban az osztrák birtokát mégis azzal védik. Várnai Ágnes Az enyészet az úr Csorna és Szabadi között, a félbemaradt építkezésen Benőtte a gaz az iskolát Csakúgy, mint Igáiban, Csorna és Szabadi között is benőtte a gaz a félbehagyott iskolaépületet. Az évekkel ezelőtti, átgondolatlan döntések mementói ezek az épületek. Nemcsak a helybeliek bosszankodnak emiatt, hanem a településre érkezők is megjegyzik: ennyire gazdagok vagyunk, hogy hagyjuk, hadd legyen az enyészeté a megkezdett, több millió forintos beruházás. Dr. Fiilöp László szabadi polgármester szerint a két település teherbíró képességét messze meghaladta ez a beruházás. Megítélése szerint az önkormányzati képviselők nem vették figyelembe a két község lakóinak a véleményét. Ha meghallgatták volna a csornaiakat és a szabadiakat, hozzá se fogtak volna az építkezéshez. — Testületi üléseink nagy részén örökös feszültségforrás volt a közösen elkezdett iskola- építés — mondta Király Péter, Csorna alpolgármestere. — Próbáltuk értékesíteni, ám közben bebizonyosodott: az érdeklődők között nincs komoly vevő. így most semmi esélyünk nincs arra, hogy akár az eredeti céltól eltérően is hasznosíthassuk az épületet. A megmaradt téglát á helybeliek vették meg, a meglévő cserép egy részét pedig az óvodaudvarba hordat- juk, mert jövőre fel kell újítani az elöregedett óvodaépületet. Hogy mi lesz a „mementó” sorsa, arra senki nem tudott válaszolni. (Lőrincz) Beindult a művészeti oktatás Hetesen Helyben tanulnak muzsikálni és táncolni Hetesen a Somssich Imre Általános Iskola diákjai. Karsai Józsefné igazgatótól megtudtuk: a somogyjádi iskola alapítványi formában működő művészeti intézményének kihelyezett tagozata kapott itt helyet, s így a szülőknek nem kell Kaposvárra vinniük gyermekeiket, hogy részt vegyenek a művészeti képzésben. Citerázni Husi Gyula, a Zengő együttes zenésze, zongorázni Lucz Zsófia, furulyázni Bradánovicsné Csere Ildikó tanítja a negyven diákot. Sajti Sándor, az Állami Népi Együttes Liszt-díjas táncosától és Szerecz Róberttól száz tanuló lesi el a néptánc alapjait. Az iskola vezetői azt tervezik, hogy a jövő évtől várhatóan önállóan működteti az intézmény a művészeti iskolát; kiegészítve a képzőművészeti és színművészeti képzéssel. Kirándultak a kiskorpádi nyugdíjasok Ebben az évben kezdte meg működését az Idősek klubja Kiskorpádon. A klubnak hetvennyolc tagja van; közülük harmincötén vettek részt az első, jó hangulatú, Csokonyavisontára szervezett kiránduláson, amelynek költségeit az önkormányzat finanszírozta. Üvegfestők a bárdibükki kúriában Üvegfestőkurzus kezdődik pénteken a bárdibükki Goszthony kúriában. Az ország különböző tájairól tucatnyian érkeznek a győri Hefter László Ferenczi Noémi-díjas üvegművész irányításával rendezett, egyhetes kurzusra. Ezen az üvegablak-készítéshez kapcsolódó üvegfestészetről esik szó. A résztvevők a különféle művészeti technikákkal, formakinccsel ismerkednek meg, s a régi technikákat is felelevenítik. Felkészültek a csombárdi telepen A csombárdi gázelőkészítő telepen már felkészültek a télre, a szükséges karbantartási munkálatokat időben elvégezték. A szakemberek kicserélték a meghibásodott szelepet és tolózárat, valamint ellenőrizték a kútvezetéket. Sütő Ervin telepvezető elmondta: egyelőre 3-4 ezer köbméter gázt termelnek naponta, a téli hónapokban várhatóan 60-62 ezret. Az energiahordozót 1700-1800 méter mélységben bányásszák. A gázt összesen kilenc faluban használják. A csúcstermelés eddig 72 ezer köbméter volt egy nap alatt, még a kilencvenes évek elején. Csombár- don 1967 óta termelnek gázt. Baglyokat gyűjt a taszári nyugdíjas tiszt Nem mindennapos szenvedélynek hódol Kun István, taszári nyugdíjas katonatiszt. Fából, üvegből, műanyagból, kerámiából, természetes alapanyagból, fémből készült baglyok sorakoznak lakásának könyvespolcokon. A bölcs baglyok gyűjtéséhez több évtizede fogott hozzá, s ez idő alatt számuk több százra szaporodott. Közülük sokat ajándékba kapott, de vásárolt és cserélt is fotó: kovács tibor Három falu reformátusai énekelnek A mezőcsokonyai, hetesi és kaposmérői református hívek kirándulásra készülnek. A tavasszal Somogybán járt felsőnyéki gyülekezet meghívását viszonozzák a hétvégén. A Juhász Róbert lelkész által szervezett útra már több mint hatvanan jelentkeztek. A csoport énekléssel lepi meg a felsőnyékieket. Sérülten helyezték el a sírkövet Somogygesztiben Emlékoszlop az erdőben Emlékművet szenteltek fel a minap Somogygesztiben a kápolnai erdőben. A Janko- vich-Bésán család — amely egykor a falu neves famíliája volt — elpusztult 'sírkápolnája helyén, a kárpótlás során visszaszerzett erdőben Vaslábán Csaba plébános áldotta meg az emlékoszlopot. Dr. Jankovich-Bésán Dénes a családtagok, barátok figyelmét arra hívta fel, hogy szándékuk szerint nemcsak családi emléket állítottak. A száznegyven esztendeje született dédapa sírkövét azért helyezték el úgy, ahogyan az erdőben megtalálták — sérülten, hiányosan —, hogy a történelemnek arra a korszakára emlékeztessen mindenkit, amikor semmi sem volt szent, még a halottak nyugalma sem. Az itt emelt kápolnát 1945 után többször feltörték, kifosztották, az újra elföldelt csontokat is szétszórták, de ugyanez történt a Somogygeszti határában lévő egykori zsidó temető valamennyi sírjával is. — Mindez nem a falu, a nemzet szégyene, hanem elsősorban azé a koré, amelyben megtörténhetett — hangsúlyozta a résztvevők előtt dr. Jankovich-Bésán Dénes. Az emlékoszlop-szentelésen megjelentek azokra is emlékeztek, akiknek nem adatott meg, hogy szülőföldjükön aludják örök álmukat. Értük is szólt a harang Somogygesztiben. (Lőrincz) A kukorica után az őszi búzát aratják - Kitartóak voltak a cigány családok Tengeri termett a kadarkúti romáknak Tizenöt kadarkúti roma család takaríthatja be néhány héten belül kukorica- termését, majd ezt követően őszi búza kerül a hét hektár földbe. Ennek művelését, félhektáronként, 14 család vállalta. A termést jórészt magáncélra, haszonállatok tartására szánják. Tompa Lászlóné, a helyi roma egyesület vezetője, a program elindítója azt reméli: az önellátóbbá váló emberek ritkábban kopogtatnak majd segítségért a polgár- mesteri hivatal ajtaján. Az Autonómia Alapítvány által országosan meghirdetett földprogramban tavaly 350, az idén 565 ezer forintot nyertek. Az utóbbi összeg odaítéléséről egy hete döntött a kuratórium, várhatóan a pénz is hamar megérkezik. Az asszony egyedül vállalta a szervezés fáradságos munkáját, s azt, hogy havonta összegyűjti a családoktól a befizetendő ezer forintot. Egyedüli segítője Verkman József polgármester volt, aki a pályázat megírásával és a művelhető terület ingyenes bérbe adásával támogatta a romák vállalkozását. Fizetési gond miatt két család lépett vissza, egy pedig azért, mert a vegyszerezés helyett a kapálást vállalta volna. 15 kitartó volt, és pontosan fizette a részleteket is. A termés szépnek ígérkezik; a betakarítást 3 hét múlva maguk végzik. Csak a vadak tettek némi kárt benne. Mivel kötöttek biztosítást, várhatóan ezt megtéríti a biztosító. — Nagyon sok energiám van benne, de nem bántam meg — mondta. — Remélem, az őszi búza is szép termést hoz, s akkor folyamatos lesz az állatok takarmányellátása. Az egyesület is kapott egy kis támogatást a működésre: 50 ezer forintot a helyi önkormányzattól, 200-at pedig a központi keretből. (Várnai) Tompa Lászlóné fotó: török anett
