Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

1997. szeptember 23., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Szedik a gesztenyét Beteg iharosberényi fák (Folytatás az 1. oldalról) Nem csak a gazdák, de a fel­vásárlók is készülnek már a szezonra. Az első gesztenyé­vel telt zsákokért a remények szerint még ezen a héten ér­keznek vevők. A konzervgyá­rakon kívül ugyanis egyre több gesztenyét visznek el Iharosberényből a környék- béli cukrászok is. Az első termésnek ennek ellenére nincs túl jó ára, mindössze nyolcvan forintot kínálnak ki­lójáért a kereskedők. — Minden évben egyre kevesebb a gesztenye — pa­naszolta Zámbó Imréné. — Kíméletlen betegség támadja ugyanis a fáinkat. Eleinte csak a levelek száradnak el, később azonban az egész fa hasznavehetetlenné válik. Megpróbálunk csemetét ne­velni, a fiatal fák azonban még sebezhetőbbek mind az öregek. Ugyanakkor egy fa­csemetének legalább öt-hat évre van szüksége ahhoz, hogy termőre forduljon. Szabó Imréné, a helyi áfész felvásárlója szintén nem szá­mít túl jó szezonra: — Nem csak a fabetegség támadja a fákat, de az időjárás sem ked­vezett a gesztenye érésének. A jég is megverte a fákat, most pedig csapadék kellene, különben a fondor éretlenül hullik a fák alá, így nem csak a mennyiség, de a minőség sem lesz megfelelő. B. Zs. Gyógyítható a kór Hét-nyolc évvel ezelőtt Sop­ronban és környékén és számos szelídgesztenyésben ütötte fel a fejét egy titokzatos betegség, mely a fák elhalásához veze­tett. Mint kiderült: a megbete­gedést gombafertőzés okozta. A szakemberek évek óta dolgoznak azon, hogy kifej­lesszék a védekezés módját, megtalálják a kórokozóval szembeni ellenanyagot — kö­zölte a közelmúltban a Győr­ben megjelenő Kisalföld című napilap. Sopronban a téma jó ismerője dr. Szabó Ilona, a Soproni Egyetem erdő- és fa­anyagvédelem tanszék do­cense, Vidóczi Henriett, a tan­szék elsőéves doktorandusza, valamint dr. Varga Mária, a Győr-Moson-Sopron megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás növényvé­delmi felügyelője. Tőlük tudja a Kisalföld, hogy Sopronban, a Fáber-réten, valamint Ágfal­ván a fertőzöttség meghaladja az ötven százalékot, de Brenn- bergbányán és a Lövérekben a Sörházdombon is meglehető­sen magas ez az arány. Az első felméréseket 1993-ban végez­ték. Olyan csökkent fertőzőké­pességű (hipovirulens) törzse­ket igyekeztek találni, amelye­ket - a védőoltáshoz hasonlóan - fel lehet használni a biológiai védekezésben az aktív kóroko­zók legyengítésére. A kutatók a gyakorlatban is hasznosítják az elért eredmé­nyeket. Áz első kezeléseket ta­valy májusban végzeték. Azóta a gondozásba vett példányokon szinte kivétel nélkül mutatkoz­nak a javulás jelei: nem teljed tovább a kéregelváltozás és a meglévő sebek is gyógyulnak. A kutatók reményei szerint megfelelő számú beavatkozást követően a csökkent fertőző­képességű gombák maguk is teijednek, elősegítve a megbe­tegedett faállomány teljes gyó­gyulását. Néhány évig azonban rendszeresen kell végezni a ke­zeléseket, az elszáradt korona­részek eltávolítását és meg­semmisítését. A gyógyítás gyakorlatilag abból áll, hogy a beteg kéregrész köré apró lyu­kakat fújnak, amibe bejuttatják a legyengített kórokozókat, majd az oltási pontokat viasz- szal lezárják. A módszer al­kalmazásával már egy év után is látható eredmény érhető el. Keletről a Balaton Kánaán Elsős postások Harminckét elsős diák kezdte meg tanulmányait a fonyódi Mátyás Király Gim­názium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Négyszázötven diák tanul intézményben itt, közülük százhúsz a szakközépiskolában. Szakmai gyakorlatot az iskola postahivatalában szereznek. Képün­kön: a küldemények postai kezelését, a kézbesítés leszámolását gyakorolják fotó: kovács tibor Somogybán 338 ház épült az első félévben Korszerűbb, de öreg lakások A tisztességes, hosszú távon gondolkodó kereskedőké a jövő - ezt állították a Kisosz országos szakmai tanácskozá­sának résztvevői Szárszón. Kertész Rezső', a Somogy me­gyei ügyvezető társelnök javas­latára már ötödször választot­ták programjuk házigazdájául a Balaton-partot.- A legnagyobb gond a leg­többek számára a túlélés - mondta Kertész Rezső. - A multinacionális nagyvállalatok nagy konkurenciát jelentenek, hiszen a kisvállalkozóknak nincs pénze a vendégcsalogató árukészlet növelésére. Legjob­ban az ország keleti feléből ér­kezettek panaszkodtak, nekik a Balaton-part még mindig szinte Kánaánnak tűnhet. (Folytatás az I. oldalról) A somogyi lakások zöme há­rom szobás, összkomfortos. Számos jól felszerelt házban két fürdőszoba is helyet kapott, egyre több építtető törekszik az igényes megoldásra. A felmé­résből kiderült: az elmúlt né­hány évben 35-ről 37 száza­lékra nőtt a három szobás épü­letek aránya, a négy és több szobásoké viszont csökkent. — Számottevően javult a Mindig lesz friss kenyér Csur­gón. Erről biztosította az érde­kelt üzletek vezetőit dr. Gulyás Árpád, a helyi áfész elnöke és Vincze Károly, a Sütév Rt ve­zérigazgatója, amikor tegnap felavatták a felújított pékséget. A csurgói áfész 1980-ban hozta létre saját pékségét, s azóta a műhely elavult; csaknem ötmil­lió forintot költöttek most a bő­Tabi és kömyékbeh munkanél­küliek, főleg pályakezdők ré­szére három hónapos képző, át­képző tanfolyam kezdődött teg­nap Tabon. A megyei munkaü­gyi központ által szervezett sze­mély és vagyonőri képzésbe 25- en kapcsolódtak be. Közülük előreláthatólag ötnek már bizto­san lesz munkahelye. Horváth Tünde kirendeltség­vezető elmondta: a 420 órás in­felszereltség is — mondta az igazgató. Hozzátette: a házak 84 százalékban vezetékes víz található, s több mint egyhar- madukat rákötötték a közcsa­tornára. A leglátványosabban a gázbekötések aránya változott. Hét éve a lakások 39 százaléka, most több mint a fele használja azt az energiát. A tulajdonviszonyok is szá­mottevően változtak. Míg 1990-ben a lakások 12 száza­vítésre és a gáz bekötésére. A Sütév a technológiai korszerű­sítéshez járult hozzá két ke­mencével és egy kelesztőkam- rával. így tegnaptól negyven­percenként 160 kiló friss ke­nyeret vihetnek a szomszédos üzletbe és az áfész többi bolt­jába. A város környékére is szállítanak innen kenyeret, pék­süteményt. A boltosok tegnap tenzív tanfolyam vizsgával zárni és szakképesítést ad. A képzést a siófoki Őrtorony Security Kft tartja, s a a résztvevők 300 elmé­leti órában megismerkednek az alkotmányjoggal, a polgári és a büntető törvénykönyvvel. A tan­folyam költsége 60 ezer forint. Ezt a pályakezdőknél a munkaü­gyi kirendeltség magára vállalta át. A hallgatók zöme tabi, de jár­nak Andocsról, Németsürüből, léka állami volt, mára alig több mint három százalék . A somo­gyi házak zöme idős: 28 száza­léka még a háború előtt épült, harmada pedig 1945-70 között. A maradék mintegy negyven százalék pedig azóta. Különö­sen sok épült a hetvenes-nyolc­vanas évek derekán: a közsé­gekben elsősorban családi há­zak, a megyeszékhelyen jelen­tős mennyiségű panellakás. (Harsányi) megkóstolták a választékot, s azt kérték, hogy a pékáruknál őrizzék meg ezt a minőséget. Vincze Károly szerint ennek egyetlen akadálya az lehet, ha nem kapnak jó minőségű lisz­tet. A Sütév vezérigazgatója még egy fontos hírt közölt: a megye legnagyobb péksége a közeljövőben nem tervez ár­emelést. N. J. Kapolyról, Pusztaszemesről, sőt a Balaton partjáról is. Az elméleti órákat a tabi mű­velődési házban tartják, a gya­korlati oktatásra pedig — való­színűleg — az őrtorony kft te­lephelyén kerül sor. A hallgatók az eredményes vizsgát követően fegyvervizsgát is tehernek. Ez a képzés ugyanis a személy és va­gyonőröket nem jogosítja föl a fegyver viselésére. K. J. Számítástechnikai tanfolyam Tabon Harminc órás számítástech­nikai alapozó tanfolyam kezdődött tegnap Tabon. A felnőttek részére idén már a negyedik tanfolyamot indí­tották. A katolikus iskola számítógéptermében heti két alkalommal a számító­gép alapjaival, felépítésével, működésével, használatával és kezelésével ismerkednek meg a tanfolyamon részt­vevő hallgatók. Az előadá­sokat és a gyakorlati foglal­kozásokat Horváth Árpád az 1. számú iskola műszaki ta­nára vezeti. Új szakkör a berzencei diákoknak Gazdag délutáni programo­kat kínál diákjainak a Kavu- lák János általános iskola. Idén először indul az 5-8. osztályos lányoknak a „Fürge ujjak” szakkör, ahol hímzést, varrást és sütés-fő­zést tanulhatnak. A tömeg­sport foglalkozások és a ké­zilabda edzések mellett né­met és irodalmi szakkör, va­lamint matematika és ma­gyar előkészítő várja a gye­rekeket. A legjobb hangúak énekkarra is mehetnek. Kisebbségi fórum alakult Görgetegen Kilenc fővel megalakult Görgetegen a Regionális Kisebbségi Fórum. A szer­vezet elnökének Szalontai Györgyöt választották. A körjegyzőség területén mű­ködő érdekképviseleti cso­port célja a kisebbség fog­lalkoztatási problémáinak, továbbtanulásának és átkép­zésének segítése, a kulturált szórakozás biztosítása. A fórumot az önkormányzat tizenötezer forinttal támo­gatta, a működést tagdíjból, rendezvények bevételeiből és pályázatokból biztosítja a szervezet. Összevont napközi­otthon Segesden A segesdi képviselőtestület a hét elején döntött arról, hogy érdektelenség miatt bezárja a Felső-segesdi öre­gek napközi otthonát. Az in­tézkedésre azért került sor, mert a településen összesen 20-25 időskorú lakos vette igénybe az eddig működő két otthon szolgáltatásait, amit ezentúl az Alsó-se- gesdi intézmény is el tud látni. Az október 1-től meg­szüntetésre kerülő otthon körzetének idős lakóit igény szerint a falugondnok autó­val elviszi Alsó-segesdre. Pékséget avattak Csurgón ;HIT j HÉT Kaposváron a Fő utcán szeptember 23-27-ig Egész napos programok:- videosátor- internet bemutató- koncertek- pantomin előadások- keresztény kulturális kiadványok bemutatója Mindenkit sok szeretettel várunk. Karizma Kulturális Alapítvány (60520) Az árusok mondták: jövőre veled ugyanitt Lebuktak a sörjegy tolvaj ok Dómján Tamás: Jó fesztivál volt — Megalázottnak és felhábo- rodottnak érzem magam, ami­ért a sajtó szinte kizárólag csak a jegyhamisítás ügyével fog­lalkozott és elsiklott amellett, hogy a hétvégi kaposvári sör- fesztivál egyedülálló kezdemé­nyezés volt az országban — panaszolta a Somogyi Hírlap­nak Dómján Tamás, a kapos­vári sörfesztivál rendezője. — Fél évi munkámba telt, míg a rendezvényt sikerült megszer­veznem. Nem volt könnyű, hi­szen a sörgyárak kemény kon­kurenciái egymásnak és első­ként tudtam leültetni őket egy asztalhoz. A végső összegzést még nem készítettük el ugyan, de nagyon sok látogatója volt a négy napos fesztiválnak. Az árusok is elégedettek lehettek, amit jól mutat, hogy sokan már most jelezték: jövőre is szíve­sen velünk tartanak. Dómján Tamás véleménye mellett azonban az is sokakat foglalkoztat, hogy az előzete­sen meghirdetett ingyenes be­lépéssel szemben pénteken a kapuknál miért szedtek kétszáz forintot arra a rendezvényre ahol egy korsó sörért 550 forin­tot is elkértek? Ki hamisította a sörtiketteket és hogyan buktak meg a hamisítók? Dr. Pintér István alezredes városi rendőr- kapitány elmondta: Dómján Tamás pénteken délben tett be­jelentést, s mivel ez a bűncse­lekmény hivatalból üldözendő, megkezdték a nyomozást bé­lyeghamisítás bűntett alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Még pénteken délután kiderült, hogy nem bélyegha­misításról, hanem lopás vétsé­géről van szó, hiszen a gyanúsí­tottak a már lenyomtatott tiket­tekből loptak el néhány ívet. Gyanúsítotti kihallgatásukon elismerték a bűncselekmény elkövetését. Miután lebuktak, a maradék íveket összetépték és a kukákba dobták. A helyszíni szemlénél a rendőrök ezeket meg is találták. Tegnaptól többet fizetünk sajtért és a tejért Ismét drágult a tej (Folytatás az 1. oldalról) — Naponta 100 ezer liter tejet dolgozunk fel — mondta az üzemvezető. — Nem tartunk at­tól, hogy visszaesik a forgalom. Hadobás Béla, a Baranyatej Rt kereskedelmi igazgatója azt mondta: szeptember elsejétől drágábban veszik a nyerstejet. Tegnaptól —• átlagosan mint­egy 5 százalékkal — emiatt árat emeltek. Az ömlesztett sajt ára négy-, a natursajt és a tej hét százalékkal nőtt. A 2,8 százalé­kos zsírtartalmú policsomago- lású tej nettó ára 74,10 forint az eddigi 71 forint helyett. — Somogybán kevés a fejős­tehén — mondta Mészáros Jó­zsef, a megyei agrárkamara munkatársa. Hozzátette: szá­muk nem éri el a 17 ezret, míg tíz éve csaknem 30 ezer volt. A gazdák manapság nem szívesen foglalkoznak tehéntartással, mivel elenyésző hasznot érnek el. Alig kapják meg a 47 forin­tos önköltségi árat. Baranyai Sándor, a MOSZ megyei állattenyésztési vá­lasztmányának elnöke szerint a tehéntartók és a feldolgozók egyaránt szigorú körülmények között gazdálkodnak. Az utóbbi időben nőtt a termelési- közü­zemi díj, ami hozzájárult az újabb emeléshez. A kereskedők már az emelt áron számlázták a tejet. Bódis Miklósné, a kapos­vári Cseri ABC üzletvezető-he­lyettese elmondta: a vevőknek is feltűnt a drágulás. 85 illetve 87 forintért adtak egy liter, 2,8- es tejet. Harsányi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom