Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-19 / 219. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. szeptember 19., péntek Nemzetiségi oktatás, anyanyelvi képzés több órában Lakócsán Számítógép fillérekből Kolaricsné Brantner Györgyi horvát nyelvet tanít Megemelték a horvát nyelvtanítás óraszámát a lakócsai iskolában. Másodiktól már heti négy órában tanulják a diákok, az elsősök pedig heti három órában szerzik meg a horvát nyelvtudást FOTÓ: PÖLÖSKEITIBORNÉ Csodát váró dudagyáros Csodára vár a tótújfalusi dudagyáros. Mert mint mondja, csak a csoda segít­het abban, hogy valaki to­vábbvigye a tudományát Holtig muzsikál a dudás A kisunokámnak csináltam legutoljára egy kis tamburát. Lelkes, talán kedvet kap egy­szer a dudakészítéshez is - mondja a tótújfalusi Gadányi Pál. Messze földön ismerik az öreg dudagyártót; keze- munkáján játszanak Ausztrá­liában, Kanadában, Horvát­országban. - Nemrégen Sze­gedről, Pécsről írták: kéne duda. Hívnának föllépésre is. Ezt azonban nem lehet kedv nélkül csinálni. Márpedig miért lenne kedvem, amikor azt látom, nem érdekli ez a muzsika a mai fiatalokat. Már rég nincsen a vérükben. Fogadkozik: nem csinál több hangszert, aztán mégis elő­kap egy zsákot, tele dudához valóval. - Most kaptam Fel- sőszentmártonból egy csomó alkatrészt, bordókat, sípszá­rakat. Három dudára valót. A szekrény aljában pedig to­vábbi négyre való lapul. Le­het - mondja -, hogy ezeket még megcsinálja a télen és csak aztán hagyja abba a du­daipart. Aztán - hogy egy kész hangszer is a kezébe ke­rül - meggondolja magát: azt hiszem, hogy a dudacsinálást én már csak a koporsóban hagyom abba. N. L.- Nemcsak a gyökereink meg­ismerése a cél azzal, hogy a gye­rekeink horvátul tanulnak. A ta­nultakat jól hasznosíthatják - mondta Bors László igazgató. - Barcson például sok boltban alapfeltétel a horvát nyelvtudás, de vámtisztviselőként, határőr­ként is előny. Sokan átjárnak a határon túlra, „feketén” dol­gozni, nekik is jól jön, ha meg tudják értetni magukat. Nehezíti Beengedtük őket a faluba, és most senkinek a kertje nincs biz­tonságban - mondják a poto- nyiak, s a feszültség egyre nő.- Ahogy öregszik a falu, s el­halnak az idősek, egyre több ház marad üresen. Tönkremegy, széthordják, s az elszármazott örökösök örülnek, ha megszaba­dulhatnak tőle. Fillérekért elad­ják a romáknak - mondta Szilo- vics József polgármester. - S ha cigánycsalád vesz egy házat. 48,5 millió forintért újjáépítik a lakócsai művelődési házat, és horvát közösségi házként műkö­dik ezután tovább. A ház re­konstrukciójára — mint arról la­a dolgunkat, hogy a szülők ott­hon már nemigen beszélnek hor­vátul. Sokan szinte semmilyen előismerettel nem rendelkeznek. Az idei ősz másik nagy szen­zációja a lakócsai iskolában a számítástechnikai teremnek a kialakítása.- Sikerült elindítani végre a számítástechnika oktatását, és öt géppel az oktatótermet is beren­deztük - mondta az igazgató. ­hamarosan megérkeznek a roko­nok is; egyik napról a másikra már 12-15 tagú lesz a család. Tény, hogy sok gondot okoznak. Én is számtalanszor megkapom a falusiaktól, hogy miért enged­jük ide őket. Egy ház adásvételét azonban az önkormányzat nem befolyásolhatja. Azt tartom, hogy minden embernek joga van a boldoguláshoz, akár horvát, akár cigány. Viszont a boldogu­lás nemcsak jog kérdése, hanem punk is hírt adott — 42,5 milliós állami támogatást nyert a falu. Hatmillió forintot pedig az ön- kormányzat tett félre erre a célra. Jövő év végéig kell befejeződnie Az egész nem került többe har­mincezer forintnál. Igaz, hogy csupa leselejtezett, elavult gép, de arra még jók, hogy a gyere­kek megtanulják az alapokat. Úgy spóroltuk össze rá a pénzt. Remélik, hogy hamarosan megérkezik az a négy gép is, amit a minisztériumtól kapnak.- És továbbra is járunk a kü­lönféle cégek nyakára a haszná­latból kikerült gépekért - tette hozzá Bors László. - Tavasszal, azt tervezzük, hogy a legjobbak között kisorsolunk egy számító­gépet. Nagy László tenni is kell érte. A megvásárolt házakhoz 300-600 négyszögöles kertek is tartoznak. Művelhet­nék, s megtermeszthetnék ma­guknak az ennivalót. Meg lehet nézni: az újonnan jöttek közül egyik család sem műveli, mind­egyik kertet fölveri a gaz. A megoldás a potonyiak sze­rint az lehetne, mint a többi hor- vátajkú faluban: ahol alaposan megnézik, kinek adják el a házat.- Nincs ebben semmi ellensé­geskedés a romák iránt - mondta a polgármester. - Csak egyféle megkülönböztetést próbálunk tenni: tisztességes ember vagy nem. így valamelyest védhet­nénk magunkat. N. L. a felújításnak, s azt követően a közösségi ház adhat majd otthont a horvát nemzetiségi rendezvé­nyeknek, összejöveteleknek és a helyi amatőr együtteseknek. „Beengedtük őket a faluba, és most meglopják a kertjeinket” Potonyban baj van a romákkal Ugrásszerűen megnőtt a cigányok száma a korábban szinte teljesen horvátiakta Potonyban. 10-11 nagy cigánycsalád költözött ide, s betelepülésükkel megszaporodtak a gondok is. Gyakori a terménylopás, a kamrák feltörése. Hol egy sonka tűnik el, hol egy kis paradicsom, krumpli. Horvát közösségi ház épül Újjávarázsolták az istvándi kisiskolát 250 ezer forintos támogatásból és sok társadalmi munkával föl­újították az iskolát Istvándiban. Az épület festéséhez, mázolá­sához, takarításhoz sikerült megnyerni a szülőket. A tanévkez­déshez az iskola javára létrehozott alapítványtól cd lemezját­szót kaptak, egy kisiparos ugyanis nyolcvan üveg gyerekpezs­gőt küldött az istvándi cigánygyerekeknek. Az iskola országos baráti körétől kisebb mennyiségben felnőtt ruházat érkezett, s a pesti Szent István szeretetszolgálattól is jött 25 kiló ruhanemű. Az iskolakezdés költségeit az alapítvány és az önkormányzat fele-fele arányban átvállalta a szülőktől. Potonyi kirándulók Zalakaroson A potonyi önkormányzat kirándulást szervezett a falu időseinek Zalakarosra, a fürdőre. A mintegy ötven helybeli nyugdíjas ki­rándulásának teljes költségét az önkormányzat vállalta magára. Barcsi győztes kisdiák a Matáv-pályázaton Barcsi győztese van a Matáv lelkisegély szolgálata által meg­hirdetett irodalmi pályázatnak. Saját korcsoportjában országos első helyezést ért el Deák Klaudia, a barcsi Deák Ferenc általá­nos iskola hatodikos tanulója. Beiskolázási segély Darányban • Hatszázötvenezer forintot osztott ki a darányi önkormányzat beiskolázási segélyre. Átvállalták a több mint száz iskolás tan­könyvköltségeinek 60 százalékát, a negyvenhárom óvodásnak pedig 1000-1000 forintot szavaztak meg. A 64 középiskolás 5000-et, a hat főiskolás 7000 forintot kapott a tanévkezdéshez. Tanévnyitó a nevelési tanácsadónál Tanévnyitó értekezletet tartottak a barcsi nevelési tanácsadó­ban. Kökény Istvánná, a tanácsadó vezetője elmondta, hogy év­ről évre egyre több tanuló, szülő veszi igénybe a szolgáltatásai­kat. A különböző korrekciók hasznosak, a gyerekek felzárkóz­tatását segítik. Munkájukban számíthatnak a tanárok támogatá­sára. Az értekezleten szó volt az új dokumentációk bevezetésé­vel járó speciális feladatokról is. Jelenleg a tanköteles korú gye­rekek szűrését végzik, esténként pedig szülői értekezletekre hívják a tanácsadó munkatársait. Huszonöt önkéntes véradó Rinyaújlakon Tüdőszűréssel egybekötött véradást szerveztek Rinyaújlakon. Huszonöt helybelitől tíz liter vért vettek. Legközelebb Ladon október elején lesz véradás. Idevárják a patosfaiakat is. Befejezték a kálmáncsai étkezde-átalakítást Néhány napos késéssel ugyan, de megkezdhette működését az újjáépített étkezde és konyha Kálmáncsán. Több mint négymil­lió forintért újította és bővítette ki az önkormányzat. A pár na­pos késés miatt szünetelt az óvoda is, és ez idő alatt az iskolá­soknak is haza kellett menniük ebédelni. fotó: pölöskeitiborné SERTÉSTARTÓK, nagyüzemi gazdaságok, nagytermelők, vállalkozók, őstermelők FIGYELEM! A kaposvári PINI-HUNGARY KFT megkezdte az 1998. évre szóló sertésértékesítési szerződések kötését. Minden sertéstartó gazdaság, egyéni vállalkozó, őstermelő jelentkezését várjuk, akik a kölcsönös előnyök érvényesítése mellett a biztonságos értékesítést választják. Garantált éves minimum áraink élősúlyra vetítve. E minőség 230 Ft/kg U minőség 220 Ft/kg R minőség 210 Ft/kg O minőség 200 Ft/kg Rövid, biztos fizetési határidő. Az átvételi módban választási lehetőség. További információ személyesen: s Kaposvár, Pécsi u. 67-69. Telefon: 82/312-303, fax: 82/313-908 | Sok pénzt költöttek, hirdették - mindeddig hiába Jegyző nélkül maradt a négy falu E hónaptól nincs jegyzője a négy dél-somogyi horvát falu­nak. A körjegyzőség dolgozói végzik el — egymás közt fel­osztva — a jegyzői feladatokat. A jegyzőválság már hosszú ideje tart, másfél év óta az utóbbi napokig a szomszéd kör­jegyzőség vezetője járt át besegíteni a horvát falvaknak. Heti egy napot töltött Lakó­csán a drávafoki körjegyző, s ezalatt igyekezett ellátni ezt a munkát. Túlságosan meg­terhelő volt azonban számára a hét falu — a három saját baranyai községe, és a négy somogyi — ügyeinek inté­zése, ezért szeptembertől nem vállalta tovább a helyet­tesítést. — Minden elképzelhetőt megpróbáltunk, hogy jegy­zőt szerezzünk a négy falu­nak — mondta Matyók József lakócsai polgármester. — Ha összeszámoljuk a hirdetési költségeinket, több százezer forintot tesz ki. Sajnos ide, a végekre nem igazán vágynak a megfelelő végzettségű szakemberek. Aki pedig je­lentkezik, az ismerve a kény­szerhelyzetünket, szinte tel­jesíthetetlen feltételeket szab, mint például a leg­utóbbi pályázónk. Akkora anyagi igényekkel állt elő, amelyeket a négy község együttesen sem vállalhatott volna. Németh Jenó', a megyei közigazgatási hivatal veze­tője elmondta: nem halogat­hatják sokáig a dolgot, ren­dezni kell a helyzetet. Szak­képzett jegyző nélkül nem működhet a körjegyzőség, évekig különösen nem. — Éppen most küldjük a levelet Lakócsára, melyben felhív­juk rá a figyelmüket, hogy ez törvénysértő állapot. Hiába érzik sok esetben túlzónak a jelentkezők igényeit, előbb- utóbb muszáj lesz kielégíte­niük, mert a négy falu kény­szerhelyzetben van. N. L. Szentborbás utat akar Nem halasztható tovább a te- mető-út helyreállítása Szent- borbáson. A falu pályázattal próbál pénzt szerezni a beruhá­záshoz, ami e nélkül megha­ladná az aprócska, 157 lelkes horvát település erejét. Muszáj tennie valamit az ön- kormányzatnak, mert a gyászo­lók sokszor a szántáson át tud­nak csak eljutni a temetőbe. Ősszel és télen pedig szinte is­tenkísértés a kijutás. A helyzet már-már kegyeletsértő. A szentborbási temető-út burkolása előreláthatóan ötmil­lió forintba kerül majd. Amennyiben nyer a közleke­dési minisztériumhoz benyúj­tott pályázatuk, ennek az ösz- szegnek mindössze a 30 száza­lékát kell a falunak kifizetnie. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom