Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-09 / 210. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1997. szeptember 9., kedd Megkezdődtek az őszi talajmunkák Somogybán Képünk az őrei határban készült a Kapostáj Szövetkezet földjén. Itt kétszáz hektárt készítettek elő a kukorica vetésére, most pedig ötszáz hektáron a búzavetés előtt a talaj előkészítést végzik. fotó: kovács tibor Koalíciós és ellenzéki pártok kétféleképpen magyarázzák a bizonyítványt A statisztika száraz adatai Hazánk gazdasági helyzetét igen eltérően ítéli meg a kormány- koalíció, illetve az ellenzék. A kormánypártok szerint egyértelműen fellendülésre utalnak a legújabb gazdasági mutatók, míg az ellenzékiek úgy vélik: Magyarország a szakadék szélén táncol, s már a tartalékok tartalékait is felemésztette. A bőség zavara. Az előrejelzések szerint elérheti a 4 millió tonnát is a felhalmozódó gabonafelesleg a következő hetekben, a kukorica betakarítása után. A többlet valószínűleg arra készteti a gazdák egy részét, hogy értékesítse terményeit, így számottevő árcsökkenéssel kell majd számolni. Vita az ÉT-ben. Elutasította a rehabilitációs hozzájárulás felemelését a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának hétfői ülésén. Számításaik szerint ugyanis egyes cégek anyagi terhei akár a duplájára is emelkedhetnek. A kormányzati oldal ezt cáfolta. Eladó erőművek. Az APV Rt. tárgyalássorozatot folytat a szenes erőművek eladásáról. Eddig két nyilvános pályázaton is megpróbálta eladni e létesítményeket, ám a pécsi, a bakonyi és a vértesi társaságot illetően eredménytelennek bizonyultak a próbálkozások. Ézért az ÁPV Rt. minden érdeklődővel közvetlen tárgyalásokat folytat. Csökkenő érdeklődés. Az ország 2512 szállodájában, moteljében és kempingjében júliusban 275 ezer hely várta a vendégeket, ez 9 százalékkal több, mint a múlt év azonos hónapjában. Budapesten kevésbé, míg a Balaton partján az átlagosnál jobban bővült a férőhelyek száma, azonban kevesebben vették igénybe a felkínált szolgáltatásokat. Kedvező forgalom. Kedvezőek a Budapest határában megnyílt nagybani piac első forgalmi tapasztalatai. Alig egy hónapos működése máris bebizonyította, hogy szükség van a fővárost ellátó második ilyen kereskedelmi központra is. A piacon fokozatosan élénkül a forgalom, elsősorban a keleti és az északkeleti országrészekből hozzák ide portékájukat a termelők. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 312,27 Francia frank 32,41 Japán jen (100) 162,48 Német márka 109,02 Olasz líra (1000) 111,76 Osztrák schilling 15,49 Svájci frank 133,03 USA-dollár 196,46 ECU 213,91 Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza, hiszen a felek nyilvánvalóan politikai tőkét szeretnének kovácsolni az egyébként ízig-vérig gazdasági kérdésből. Mindkét fél azokat a számadatokat citálja, amelyek őt támasztják alá. Dr. Katona Tamást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét arra kértük, hogy a száraz adatok alapján értékelje az ország helyzetét.- A tények szerint élénkül-e, vagy sem a magyar gazdaság?- Sok adat igazolja, hogy hazánk túljutott egy nehéz időszakon, s gazdasága jó ütemben fejlődik. Ezt támasztják alá a termelésre, a fogyasztásra, illetőleg a jövedelmekre vonatkozó számsorok. A javuló tendencia 1996 negyedik negyedévétől folyamatos: az ipari termelés a tavalyihoz képest 8 százalékkal nőtt.- Elértük mára rendszerváltás előtti szintet?-A piacgazdaságra történő áttérés 1989-90-ben a termelői szféra elé is addigitól merőben eltérő követelményrendszert állított. Ennek nem tudott egyik napról a másikra megfelelni, így természetes jelenség volt a hazai termelés zuhanásszerű visszaesése. Ezt bizonyítja a talán leggyorsabban fejlődő ágazat, az ipar példája, ezen a téren még most sem értük utol az 1988-89-es termelési szintet. Hozzá kell tenni, hogy 1988- ban egyébként kiemelkedő teljesítményt ért el az ország, majd folyamatos volt a visszaesés egészen 1992-ig. Ekkor elkezdődött egy lassú emelkedés, s mára gépiparunk már elérte az 1989-es termelékenységet. Az igazsághoz persze, hozzátartozik, hogy azóta jelentősen átalakult az ország iparának struktúrája, s termékeink 75 százalékát manapság az Európai Unió országai vásárolják fel. Vagyis olyan árut gyártunk, amely az igényes nyugati országokban is kelendő, s jól meg is fizetik.-Milyen az export-import aránya?- Éxportunk lényegesen gyorsabb ütemben nő, mint az importunk, de mindkettő dinamikusan fejlődik. Az export az idei év első felében 21 százalékkal több, mint a múlt esztendő hasonló időszakában.-Mi a helyzet az ország adósságállományával?- Ez az utóbbi időben fokozatosan csökken, ami szintén azt jelzi, hogy javul az ország gazdasági egyensúlya.-Milyen a vállalkozói kedv Magyarországon ?- Szeretnek itt befektetni a vállalkozók. Ezt bizonyítják az előzetes rendelésállományra vonatkozó felméréseink is, hiszen ezek is folyamatos emelkedést mutatnak. így további konjunktúra jósolható.- Mely területeken élénkül a beruházási kedv?-A legjelentősebbek a gépipari beruházások, de e téren általánosságban is megfigyelhető a felfutás, hiszen az I. negyedévben 3,6, a II. negyedévben pedig 13,4 százalékkal többet fektettek be, mint a múlt év hasonló időszakában. Csökken az építőipari beruházások száma.- Mekkora a külföldi tőke a húzóágazatokban, illetve a teljes gazdaságban?- Az egész magyar gazdaságban mindössze 20 százaléknyi a külföldi tőke, de a húzóágazatokban döntő többséggel bír. Ez egyébként - az USA-t és Japánt leszámítva - megfelel a nyugati gyakorlatnak.-A miniszterelnök erre az évre 3 százalékos GDP-növe- kedést vár. Ez meglesz?- Erre vonatkozóan még csak I. negyedéves adataink vannak. Ezek biztatóak, hiszen 1,2 százalékos a növekedés.- Hogyan alakul az infláció, és miként változnak a lakossági reálkeresetek?-Csökkent az infláció, de még mindig magas. A fogyasztói árindex az első fél évben átlagosan 18,5 százalékkal nőtt, de júliusban már stagnáltak az árak. A reálbérek hosszú idő óta rohamosan csökkentek, de idén már az első hat hónapban mintegy 5,5 százalékkal emelkedtek. Ahhoz azonban még idő kell, hogy ez a polgárok számára is érzékelhető legyen. Mindenesetre a kereskedelmi forgalomban már megjelent az ebből fakadó többlet.- Véleménye szerint, összességében milyen a magyar gazdaság helyzete?- Szerkezete közelít a fejlett piacgazdaságú országokéhoz: csökken a mezőgazdaság szerepe, nő a szolgáltatásoké, az ipar pedig stagnál. Utóbbin belül a gép- és a feldolgozóipar indult rohamos fejlődésnek. Ez mind pozitív változás, amely kedvezően hat a gazdaság helyzetére. Szalóky Eszter Az Országgyűlés második féléves jogalkotási programjában számos fontos mezőgazdasági törvény megalkotása szerepel - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Kis Zoltán, az FM államtitkára. A földtörvény módosításának tervezetéről most, az ülésszak elején csak általános vita lesz, a további tárgyalásra és a döntésre a népszavazást követően kerül majd sor. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény célja a borhamisítások, az illegális kereskedelem visszaszorítása, a termékek származásának garantálása. A jogszabály hatálybalépését követően már csak a származási bizonyítvánnyal lehet majd bort forgalomba hozni. Lényeges új elem, hogy a szőAz állattenyésztési támogatás hatására stabilizálódhat a hazai szarvasmarha-állomány, s hosszú távon remény van a létszám szerény mértékű növekedésére is. Az állattenyésztés helyzetéről készült legújabb felmérés azt mutatja, hogy a tenyészállatok vásárlásához igénybe vehető szubvenció hatására néhány megyében - a tavalyi év hasonló időszakához képest - szélesedett a szarvasmarha-állomány. A beállított tenyészállatok azonban összességében nem tudják pótolni a korábbi kiesést. Az állattartók továbbra is nehezen tudják értékesíteni a lőültetvények méretét a korábbi 1500 négyzetméterről 500-ra csökkentették. Akinek tehát 500 négyzetméternél nagyobb szőlőtermő területe van, regisztráltatnia kell nia- gát a hegyközségeknél. Ugyancsak ősszel tárgyalja a parlament az ingatlan-nyilvántartásról szóló, és a géntechnológiai tevékenységet szabályozó törvényjavaslatokat. Napirendre kerül az agrárorientációs törvénytervezet, amely meghatározza a központi költségvetésből agrárgazdasági célokra fordítható támogatásokat. Az államtitkár bejelentette, hogy még az idén benyújtják az Országgyűlésnek a birtok- rendezésről, a növényvédelemről és a közösségi agrár- marketing tevékenység támogatásáról szóló jogszabálytervezeteket. (Újvári) vágómarhát. A hízóbika és üsző ára csökkent, a selejt tehéné viszont valamelyest emelkedett. Keresleti piac alakult ki a sertésfronton, s ennek következtében emelkedik a hízósertések ára. A nagyüzemi sertésért 230-280 forintot fizetnek a feldolgozók, míg a kisüzemi sertést kilónként 220-255 forintért vásárolják fel. A húsüzemeknél egyre nagyobb gondot jelent a heti vágási szükséglet biztosítása. A regionális vágóhidak egy része - az alapanyaghiány miatt - szünetelteti a vágást. Megfelelő árszínvonal, kevés bárány - ez jellemezi a juhászatot. U. G. A kukoricának a szárítókban sincs helye Késik a betakarítás A somogyi agrárkamara jelentései szerint évek óta nem volt ilyen bőséges kukorica- termés, mint amire idén számíthatnak a gazdák. A minőség azonban nem mindenhol a legkiválóbb, többek között ennek és az árudömpingnek is köszönhető, hogy a tengerinek idén várhatóan nem lesz túl magas ára. A kereskedők jelenleg még az államilag garantált árnál is olcsóbban, tonnánként tizenöt ezer forintért kötnek üzleteket. A betakarítás várhatóan csak két hét múlva kezdődhet, ha addig az időjárás nem okoz gondot. Az igazi problémát azonban mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a termést nem tudják hová tenni a gazdák. A szárítókapacitások nagy részét ugyanis a rossz minőségű búzatermés kezelése foglalja le. A betakarítás csak késve kezdődhet, a termés víztartalma szintén nagyobb a megszokottnál és mire a kukoricával megtelnének a szárítók, addigra már a napraforgót kellene ott tárolni. A külföldi piac sem biztos még, holott Szlovéniából és Horvátországból nagy az érdeklődés a somogyi kukoricára. Bővülő állatállomány Fürdőszoba szalon (Somogy megye legnagyobb fürdőszobája □ spanyol és olasz csempék, padlólapok □ spanyol fürdőszoba bútorok O hidromasszázs kádak □ zuhanyfülkék O szaniterek, kiegészítők □ az Alföldi Porcelángyár teljes választéka Mindez a legkedvezőbb árakon. Figyelje hirdetéseinket! NYITÁS: SZEPTEMBERBEN! Kaposvár, Baross G. u. 18. Tel.: 427-427 ima Fürdőszoba sz Fürdőszoba szalon - A VALÓS VADAZS Az önkormányzatok jövő évi pénzéről tárgyaltak A tárca kész a további egyeztetésre Egyetértés nélkül zárult az önkormányzatok jövő évi állami támogatásáról tartott tegnapi egyeztetés. Kuncze Gábor belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségekkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a települések a csütörtöki kormányülés előterjesztésében szereplő 385,3 milliárdnál 55,1 milliárd forinttal többet szeretnének jövőre. A kormány javaslata - hangsúlyozta a miniszter - 17,7 százalékkal, vagyis 87,9 milliárd forinttal haladja meg az ez évi önkormányzati részesedést. Kuncze Gábor szerint az ön- kormányzatok új feladataikhoz jövőre megkapják a szükséges központi támogatást. A miniszter nem tekinti befejezettnek a tárgyalásokat, s egyúttal jelezte, hogy a tárca a kormánydöntés után is kész a további egyeztetésekre. Vita van a tárgyaló felek között a dologi kiadások növelésére szánt pénz mértékében. Az érdekképviseletek ugyanis a kormányzat által előirányzott hét százalék helyett, legalább inflációkövető (tizenhárom százalékos) forrást igényelnek. A beruházásokhoz harmincnégy milliárd forinttal kérnek többet az önkormányzatok. További bizonytalanságot látnak az érdekképviseletek a többletfeladatok központi finanszírozása terén, s vitatják az iparűzési adó emelésével összefüggő kormányzati elképzelést is. Balogh László, a Bács-Kis- kun Megyei Közgyűlés elnöke az önkormányzatok álláspontját tolmácsolva rámutatott, hogy a települések sok helyütt már ma is kisebb létszámmal működtetik intézményeiket az előírtaknál. Ezért nem fogadják el, hogy további két százalékos létszámcsökkentéssel teremtsék elő a béremeléshez szükséges pénzt. Ezáltal ugyanis törvénysértést valósítanának meg. Beruházásaik további folytatásához az önkormányzatoknak 23,6 milliárd forintot kellene saját erőből előteremteniük, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésükre. A közgyűlési elnök úgy vélte, hogy szélmalomharcot folytató nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem kapnák meg a kulturális szaktörvények végrehajtásához szükséges pénzösszeget.
