Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

1997. augusztus 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Ruhák a tengerentúlra Egy szalagon angol megrendelésre férfi zakót, egy másik gyártó­soron Ausztriába, egy harmadikon pedig Franciaországba női ruhákat készítenek ezekben a he­tekben a kaposvári ruhagyárban. A cégnél arra a saját anyagból készült kollekcióra a legbüsz­kébbek ami Japánban kerül majd az áruházak polcaira. fotó: lang Róbert Vad van elég, csak vendégvadász lesz kevesebb Nincs sírás a bőgés előtt (Folytatás az 1. oldalról) — A régóta és hosszú távon gondolkodó gazdálkodók számára nem jelent lényeges változást a törvény megjele­nése — mondta dr. Spingár Ferenc, a Sompgyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság vadászati főmérnöke. — Az átrendeződés a területará­nyokban nem okozott nagy változást. Idén nekünk már tíz erdészetünk rendelkezik vadá­szati joggal és új területeken — például Barcs környékén — is mi lettünk a vadgazdák. A Sefagnál egyébként a va­dászházak lekötöttségére is büszkék. Különösen arra, hogy sok a visszajáró vendég, akik elégedettek a cég nyúj­totta szolgáltatásokkal. — Idén 745 gímszarvas, 550 őz és mintegy 1800 vad­disznó kilövésére kaptunk en­gedélyt. Kis szerencsével ezt az ütemtervnek megfelelően le is tudjuk vadásztatni. Idén lát­hatóan szebb a bikák trófeája. Árbevétel tehát lesz bőven, csakhogy közben a fenntartási költségeink is jelentősen meg­emelkedtek, míg a vadászati díjtételek már évek óta szinte változatlanok. Dr. Diviánszki János, a so­mogyi vadásztársaságok szö­vetségének elnöke kevésbé bi­zakodó. Szerinte ugyanis ke­vesebb lesz a külföldi vadász, mert a törvény szülte bizony­talanságok híre Németor­szágba is eljutott. A kisebbek ugyanis kevesebb kilövési en­gedélyt is kaptak és így nem tudnak igazán vonzóvá válni. De a szövetség elnöke szerint az is sok külföldi vadászt ri­aszt vissza, hogy tavaly óta megváltozott az határokon az állatorvosi vizsgálatok és az ügyintézés rendje. Gyakran fél napot kell az agancsok bírála­táért sorban állni. Ennek elle­nére valamennyi társaság nagy gonddal készült a bőgés ide­jére. Szerintük most már a te­heneken a sor, hogy a megfe­lelő helyre csalogassák a kilö­vésre kijelölt bikákat. B. Zs. Drágább szereket kellett volna használni Köd is fogta a krumplit Amíg a szőlősgazdák sikere­sen és időben védekeztek a peronoszpóra ellen, a bur­gonyatermő vidékeken nem tudták a termelők megállí­tani a fitoftora terjedését. A burgonyavész a Kapóstól délre komoly lombvesztesé­get okozott. A betegség terjedésében több tényező is közrejátszott — mondta Tóth István, a Megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás igazgatója. — A szőlősgazdák még idejé­ben észbe kaptak és nem riad­tak vissza a költségesebb sze­rek alkalmazásától. A burgo­nyáról ugyanezt sajnos nem mondhatjuk el. A dél-somogyi termelők nem áldoztak eleget arra, hogy a drágább növény­védő szereket megvásárolják, így Kadarkút és Mike térségé­ben sok helyen már csak a nö­vény szára mered az égre. A csapadékos időjárás miatt megállt a víz a sorok között és a fertőzés néhány nap alatt el­terjedt, hogy teljesen letarolta a lombozatot. A járvány kiala­kulását elősegítette az is, hogy az éjszakai lehűlés harmatossá tette a leveleket és a „köd is megfogta” a burgonyát. Gelencsér Lajos, a kadar­kúti Szabadság Termelőszö­vetkezet elnöke elmondta: — Idén nem is vetettünk burgo­nyát a tavalyi problémákon okulva. Az alacsony ár miatt nyakunkon maradtak a készle­tek. A körzet kistermelőinél a fitoftora tönkretette az idei krumplit: attól félnek, hogy a gumók is fertőződtek, ezért 20 forintért igyekeznek tőle minél hamarabb megszabadulni. — Mi időben védekeztünk az előrejelzések alapján — mondta Lantosi László, a Mike Szövetkezet elnöke. — Sajnos ez nem minden esetben használt, elsősorban, az érzé­keny fajtákkal van probléma. A holland Condor, a magyar White lady és Százszorszép el­lenállók. Ugyanakkor a De- siré-t nálunk is megfogta a burgonyavész: lombszántással védekeztünk ellene, hogy a gumók ne fertőződjenek. A ve­tőburgonyában szerencsére nem okozott kárt. A háztájik­ban viszont sok kistermelőnél már most jelentkezik a gumók rothadása. Mák Péter ÓRIÁSI ÁRENGEDMÉNY A DRÁVA PARKETT KFT-nél! SZALAG- ÉS CSAPHORNYOS PARKETTA ARAINKBÓL KEDVEZMÉNYT ADUNK AUGUSZTUS 1-TŐL, AMÍG A KÉSZLET TART! Alkalmi munkát szeptember 1-jétől csak az erre szolgáló könyvecskével lehet vállalni. Az alkalmi foglalkoztatásról szóló törvénytől azt várják, hogy visszaszorítja a fekete munkát. (Hír a Somogyi Hírlapból) MIT SZÓL HOZZÁ? Alkalmi munka igazolvánnyal Vas Lajos, a lakócsai mezőgaz­dasági szövetkezet elnöke: — Eddig sem és ezután sem fogunk alkalmi munkásokat fogadni. Sok fenntartásunk van az al­kalmi munkásokkal szemben, több kollégám rossz tapasztala­tokat is szerzett az elmúlt évek­ben. Ma a munkaerőpiacon jó a kínálat és megtehetjük azt, hogy ismert emberanyagból váloga­tunk. Egyébként már éppen ideje volt ennek a lépésnek, mert az eddigi alkalmi foglalkoztatás­ról mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy törvényes. Végh Sándor, a Megyei Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőség igazgatója: — Ol­vastam a cikket és azt kell mon­danom, hogy én nem vagyok op­timista. Számtalan kiskapu van, amivel ezt a rendelkezést ki le­het játszani. Talán annyi javulás várható, hogy a mezőgazdaság­ban és az építőiparban „napszá­mosként” dolgozók foglalkozta­tását törvényessé teszi. Dózsa László, a Dózsa és Társai Mezőgazdasági Kft ügyvezetője: — Jól látható a kormány törekvése: a fekete­munkát akarják ezzel az intéz­kedéssel visszaszorítani. A szándék nyilvánvaló: a munka- vállalással kapcsolatos közter­heket így könnyebben be le­hetne hajtani. Egyre nagyobb terheket rónak a munkáltatókra, nem hiszem, hogy ez a törvény jelentené a megfelelő megol­dást. Vida Péter, a Meló-Diák igazgatója: — Olvastam a tör­vényről, de a mi munkánkon ez nem sokat változtat. A munkál­tatók jobban szeretik, ha nem nekik kell foglalkozni az admi­nisztrációval és inkább mi bo­nyolítjuk szervezett formában a diákok munkavállalását. A tör­vény és a közteherjegyes meg­oldás pozitív előrelépés, mert megpróbálja beterelni a fekete­munkát a normális gazdaságba. Az Egyesült Államokban ko­rábban már bevált egy hasonló rendszer, reméljük nálunk is jó lehetőséget látnak majd benne a munkavállalók. Mák Péter Megkezdődött Kínában a magyar üzletközpont építése Két emeletnyi lehetőség Közel két hetet töltött Kíná­ban a somogyi székhelyű Ma­gyar-Kínai Gazdasági és Kul­turális Kapcsolatok Egyesüle­tének elnöksége. Azért uta­zott ilyen messze a három­tagú delegáció, hogy a koráb­ban Somogybán járt Gansu tartományi küldöttség és a megyei önkormányzat vezetői által aláírt együttműködési megállapodás megvalósulását elősegítsék. — Többször kértek már minket kínai barátaink, hogy segítsünk egy gyümölcslé-gyártó üzem megépítésében — mondta Gu­lyás Zoltán az egyesület elnöke. — Most két ajánlatot is vittünk magunkkal. A Balaton Füszért Rt többségi tulajdonosa, a Cso­pak Rt szeretné árualapját bőví­teni, és ehhez kérték segítsé­günket. A kínai partnerek máris meghívták őket konkrét tárgya­lásokra Lanzhou-ba. Bemutat­tuk a Kaposváron gyártott hab­cementből készült építőanya­gokat is és hogy a kultúra se maradjon ki, átadtuk Siófok vá­ros meghívását a jövő évi Aranykagyló fesztiválra. Az ígéret szerint 40 tagú csoport érkezik majd Gansuból. A küldöttség tagja volt dr. Gyenesei István az egyesület társelnöke — a kapcsolat kez­detekor a megyei közgyűlés el­nöke volt — akit Yan Hai Wang, Gansu kormányzója hí­vott meg. — Hatalmas érdeklődés kí­sérte látogatásunkat — mondta dr. Gyenesei István — így sike­rült több üzleti megbeszélést is összehozni. Nagy sikert aratott a Sütév mikroelemekkel dúsí­tott termékcsaládja, de szóba került a Cerbona müzliszeletek kínai gyártási lehetősége, a Plussz tabletták forgalmazása, mini sörfőzdék és sütödék tele­pítése. Ami azonban már biz­tos: adottak a feltételei a terve­zett 30 emeletes Kínai-Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központnak: a tartomány kor­mányzója a helyét kijelölte, a régi épületeket lebontották, a tervek elkészültek, és a pénz is — 30 millió dollár — megvan a beruházásra. Az avatására 1999-ben került sor. A somogyi vállalkozóknak, kereskedőknek két szintet biztosítanak majd a beruházók, mégpedig igen ked­vező feltételekkel. Erre szükség is lesz, hiszen egy állandó kül­képviselet nélkül ekkora távol­ságból lehetetlen üzleteket bo­nyolítani. Szilvási József igaz­gató — az egyesület másik társelnöke — is így látta.-— Komoly üzleti esélyt lá­tok ebben a kapcsolatban — mondta Szilvási József a Ka- posplast igazgatója, az egyesü­let másik társelnöke. — Egy ekkora piac szinte korlátlan le­hetőségeket rejt. Sportvezető­ként is körülnéztem, és sikerült előkészíteni egy cserekapcsola­tot: kínai asztaliteniszezők jön­nének vendégjátékosnak Ka­posvárra, mi pedig tehetséges fiatalokat küldenénk oda edző- táborozásra. A küldöttség meghívást is hozott: Kaposvár vezetőit Gansu székhelye, Lanzhou vá­ros polgármesterasszonya várja. Á következő lépés ugyanis az lenne, hogy városi szinten is megkezdődjön az együttműködés. Varga Ottó Peronoszpóra már az uborkán is Az uborkánál is megjelen­tek a sárga foltok, a pero­noszpóra támadásának jelei. A termést 3-4 naponként szedik, de a termelők félnek a növényvédő szerek hosszú várakozási ideje miatt. Még van lehetőség a védeke­zésre, ha idejében alkalmaz­zuk a növényvédőszer bol­tokban kapható 2-3 napos várakozási idejű szisztemi- kus szereket. Kertbarátok Nagyatádon Gábor István vezetésével ti­zenöt kaposvári kertbarát tett látogatást Nagyatádon. A két szervezet kapcsolata korábbi időkre nyúlik visz- sza, de a kaposváriak most jöttek el először a Rinya partjára. Városnézés során ellátogattak a múzeumba és a polgármesteri hivatalba is, majd Tamás Imre, a helyi szervezet elnöke ismertette meg a vendégeket a nagy­atádiak munkájával, ezután Ötvöskónyiban Vörös Jó­zsef, Geller Károly és Duics János portáját nézték meg, ahol a hegy sajátos szőlőfaj­táival és az egyre elterjedő törpe gyümölcsfák termesz­tésével ismerkedtek. Alapkiképzés még Kaposváron Szombaton megjelent „Utoljára volt tizenkét hó­nap” c. írásunkhoz: valóban a kiképző központokban fogják felkészíteni ezentúl a sorkatonákat, de azok akik most kapták kézhez behívó­jukat, még a kaposvári lak­tanyában részesülnek alap- kiképzésben. Juhászünnep ismét a megyeszékhelyen Idén ismét Kaposvárott ren­dezik a Szent Mihály napi juhtenyésztési fórumot. A Magyar Juhtenyésztők Szö­vetsége, a Pannon Agrártu­dományi Egyetem és a Földművelésügyi Miniszté­rium támogatja a rendez­vényt, melyen személyesen is találkozhatnak az ágazat képviselői. A szeptemberi összejövetelen szó lesz a juhtenyésztés hazai helyze­téről, a tenyésszervezési munkáról és a juhtermékek piaci lehetőségéről is tájé­koztatást kapnak majd a szakmabeliek. A programot fajtabemutató és árverés, a juhtenyésztési ágazatot ki­szolgáló cégek bemutatója és szakmai díjak átadása is színesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom