Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-05 / 181. szám
Megyei körkép: Drága tanulópénz alapfokon # Kelendő lett a bárányhús Közlekedés: Rendörsztori az éjszakában # Dobogóra törő karikák ______ ( 3. oldal) (4. oldal) Tabi Tükör: Egy év múlva új kollégium # Egy lábon áll az áfész (9-12. oldal) SOMOGYI HÍRLAP • • / VIII. évfolyam, 181. szám Ára: 33 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1997. augusztus 5., kedd Költözködés környezetvédelmi szempont miatt Eladták a barcsi buszpályaudvart Vevőre talált a barcsi autóbusz-pályaudvar épülete és a hozzá tartozó terület. A barcsi áfész, a Drávatej kft, a Dráva Modul gazdasági munkaközösség és a Sütév közösen vásárolta meg a barcsi önkormányzattól több mint negyvenmillió forintért. Környezetvédelmi szempontokból és - mint korábban beszámoltunk róla - a barcsi elkerülő út megépülése miatt kell az autóbusz-pályaudvarnak a vasútállomás szomszédságába költöznie a jelenlegi - belvárosi - helyéről, ahol üzletházat építenek. Gibizer József, a barcsi áfész főkönyvelője a vásárlás kapcsán elmondta: az új üzletházban a tervek között egy 500 négyzetméteres áruház, valamint több kisebb szaküzlet kap majd helyet. Arra a kérdésre pedig, hogy milyenek az esélyei a tervezett új üzletháznak a jövőre megépülő Pólus-bevásárlóközpont szomszédságában, a szakember elmondta: a helybeli gyártó és kereskedő cégeknek fel kell venniük a versenyt a Pólus révén ideérkező multinacionális üzletláncokkal. A legfontosabb feladat most a számukra a helyi piac megtartása. N. L. Fűzik a kadarkút! dohányt A Dunántúl egyik legnagyobb dohány termesztője a kadarkúti szövetkezet. Két fajtát, Virginiát és pallagit termesztenek az idén a növénynek kedvező homokos földeken; az utóbbi fajtát mintegy négy hektáron. Az illatos dohány betakarítását ezekben a napokban kezdték meg a kadarkúti gazdák a földekről. Ez a fajta sok kézi munkát, hagyományos eljárást igényel. Képünkön az asszonyok a dohányt fűzik fel, s a felújított pajtákban szárítják. A kadarkúti termelők egyébként bizakodóan tekintenek a hasznot adó dohányra fotó: kovács tibor Tovább késnek a betakarítási munkákkal Somogy megyében Gyenge búza nyomott áron Aratják a búzát a zimányi határban is, és szállítják a termést fotó: lang Róbert Sok még a lábon álló gabona Somogybán. Megkéstek a búza betakarításával megye- szerte. A munkákat még a hétvégi és tegnapi jó idő sem tudta kellően felgyorsítani. A termés minősége sem megfelelő: valamivel több mint tíz százalékát lehet csak malmi búzaként feldolgozni. A többit csak takarmányként tudják érA Balatonszentgyörgy és a murakeresztúri határállomás közötti szakaszon a tervek szerint 13 hónap múlva indul meg a villamos vontatású forgalom, s tékesíteni a gazdaságok. S bár ötödével több búza termett az idén, mint egy évvel korábban, a termelők mégsem lehetnek elégedettek. A sok eső miatt alacsony a szemek sikértartalma, így a learatott búza nem felel meg az előzetes szerződésekben előírt Euro-szabvány- nak. A kereskedők nagy többsége nem titkoltan jelentős árzuhanást is remél. J Azért is, ezáltal 15 perccel rövidül a vonatok menetideje Budapesttől a horvát határig. Ennek a programnak részeként átépítik a székesfehérvár-szombathelyi mert ennyi takarmánybúzára a hírek szerint nincs szüksége a gazdaságoknak. Ugyanakkor a termelők a gyenge minőségű terméstől már most is csak veszteséggel tudnak megszabadulni. Somogybán eddig csak az őszi árpa aratásával végeztek a gazdaságok. Az őszi búzának mintegy nyolcvan százalékát szállították biztos helyre. (Folytatás a 3. oldalon) és a Rákospalota-Újpest-Vácrá- tót vonalat is. Az új, 28 milliárd forintba kerülő villamosítási program tendergyőztese az olasz Compagnia Generale Construzioni, amely a Siemens Rt-t jelölte meg generálkivitelezőként. A munkák több mint 50 százalékát magyar vállalatok bevonásával végzik. (Folytatás a 3. oldalon) Támogatás az iparkamaráknak Ötvennyolc millió forint támogatást kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzési alapból a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésére, felügyeletére. Az összeg lehetővé teszi, hogy a területi kereskedelmi és iparkamarák szakemberei szeptembertől márciusig folyamatosan felkeressék a területükön működő szakmunkásképző helyeket. Felépülhet az esztergomi híd A Külügyminisztérium szakértői nagy figyelemmel tanulmányozzák azt az írásbeli javaslatot, amelyet Pozsony a kisebbségi vegyes bizottság kérdésében az elmúlt napokban tett. Erről a győri magyar-szlovák kormányfői találkozón is szó lesz. Horn Gyula és Vladimír Meciár megbeszélésén várhatóan a Párkány és Esztergom közötti híd felépítésének ügye is szóba kerül. Megjutalmazták a mentöosztagot Elismerő okleveleket nyújtott át Demszky Gábor főpolgármester tegnap, az árvíz sújtotta Wroclawban segédkező magyar szakembereknek, akik a munkák során csaknem száz víznyelőt, közúti és gyalogos aluljárókat, bevásárlóközpontot szabadítottak meg a víztől. Növekedett az ipari termelés Az ipari termelés júniusban a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 15,1 százalékkal nőtt. A növekedés mértéke részben a tavaly júniusi termelés alacsony szintjével magyarázható. Az előző hónaphoz képest az ipari termelés több mint 3,7 százalékkal emelkedett. Nagykanizsán tegnap rakták le az első oszlopot Villamosít a vasút Szentgyörgytől Az első vezetéktartó oszlop ünnepélyes lerakásával a nagykanizsai állomáson tegnap megkezdődött a Balatonszentgyörgy- Nagykanizsa-Murakeresztúr vasútszakasz villamosítása. Ez a beruházás első része a csaknem hét év után újrainduló és 256 kilométer vonalhosszt érintő hazai vasútvillamosítási programnak. Visszacsatolná az agrárfelsőoktatást Nagy Frigyes, az agrártárca vezetője szerint hiba volt a Föld- művelési Minisztériumtól a művelődési tárca felügyelete alá helyezni az agrárfelsőoktatást. Ugyan a hátralévő kormányzati időben már nem lehet változtatni, a következő kormányzati ciklusban azonban kezdeményezni kell az eredeti állapot visszaállítását. A gyakorlati képzés, a szakoktatás és a kutatás szerepe sokkal nagyobb az mezőgazdasági szakemberek képzésében, mint más területen, és a szakmai felügyeletet ma is az FM látja el, így az erőforrásokat hatékonyabban lehetne felhasználni — mondta a miniszter tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán. Ötszázmillió forint rendkívüli támogatás a könyvtáraknak Elszaladtak a jegyzetárak Ötszázmillió forint rendkívüli támogatásban részesülnek az idén az egyetemi és főiskolai könyvtárak az intézmények normál költségvetésén felül, s ezt a pénzt - egy művelődési miniszteri rendelet szerint - csak folyóirat-, könyv- és jegyzetbeszerzésre vagy Internet-kapcsolatokra fordíthatják. A felsőoktatási intézmények könyvtárai a támogatás folytán egy-egy jegyzetet, szakkönyvet több példányban is beszerezhetnek. A hallgatók pedig a kölcsönzéssel súlyos ezreket takaríthatnak meg. Az illetékesek figyelemmel kísérik a tanulmányi segédeszközök szabadpiaci árait. Veres Pál felsőoktatási főosztályvezető-helyettes szerint például a jegyzetek az utóbbi hét-nyolc évben tízszeresen megdrágultak, és áruk 1000- 1500 forint körül mozog. Ugyancsak hasonló mértékű az áremelkedés a szakkönyvek terén. Nem ritka az 5-10 ezer forintos tankönyv, de 20 ezer forintos album is előfordul. A kormányzati szervek a kiadók árképzésébe nem tudnak beleszólni, a múlttal ellentétben azonban - amikor a tankönyv- és jegyzetkiadást dotálták - most az egyetemeken, főiskolákon keresztül közvetlenül a rászoruló diákokhoz juttatják el a nélkülözhetetlen segélyt. Jelenleg évente átlag mintegy hatezer forint támogatás jut egy-egy hallgatóra, vagyis valamivel kevesebb, mint korábban. Az erre a célra szánt költségvetési pénz ugyanis nem követte a hallgatói létszám évi mintegy tíz százalékos növekedését. Ezzel szemben évente mintegy húszhuszonötezer ezer forintba kerülne egy-egy hallgatónak a jegyzet. Feltéve, ha mindenki mindet megvenné, és a jegyzetek egy részét nem kérnék kölcsön társaiktól vagy éppen a könyvtárból a diákok. Helyszíni bírsággal nem riasztják el őket Feketéző dinnyeárusok Megszállták a Balaton-partot a dinnyések, legalább 4-5 kilométerenként lehet látni útmenti dinnyekupacokat. Csakhogy az árusok többsége illegálisan kínálja a nyári csemegét. Sok a feketén kereskedő árus - állítja Hegedűs István fogyasztóvédelmi főfelügyelő; tíz közül legalább nyolc zugkereskedő a tó északi partján, azaz semmiféle engedélyt vagy őstermelői igazolványt nem tud felmutatni. A feketézők hajnalonként megveszik a budapesti nagybani piacon a dinnyét, majd viszik a Balaton-partra, ahol kilónként általában 50 forinttal drágábban adnak túl árujukon. A fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai illegális kereskedés miatt ötezer forint helyszíni bírsággal sújtják ugyan az alkalmi dinnyeárusokat (és természetesen összepa- koltatnak velük), ám e büntetésnek lényegében semmiféle visszatartó hatása nincs: másnap újra ugyanott árulnak. Tudják: a fogyasztóvédelmiseknek más dolguk is van, egy szezonban háromnál többször úgysem képesek a dinnyéseket ellenőrizni. Nem egy feketéző diny- nyeárus nyíltan bevallja: még így is megéri, mert egy szezonban 15 ezer forintos büntetést már eleve bekalkulálják a költségekbe. A főfelügyelő szerint áldatlan állapotok uralkodnak a parton, a helyzet a tavalyinál is rosszabb.
