Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-30 / 202. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. augusztus 30., szombat ^VltoO SIKfy £ n t h 9 fsí. '/ÍAPOSMf^* Szarvassal a világhírnévig Dr. Galamb Gábor: Az életemnél jobban szeretem ezt a területet Ma nyitják meg az országos vadásznapokat Nagysallérban. Az esemény egybeesik a Lábod-Mavad Rt megalapításának 40. évfordulójával. Ennek a 40 évnek egyik kulcsfigurája dr. Galamb Gábor, a cég vadászati igazgatója, aki nemcsak gondozója, hanem fejlesztője is ennek a szép tájú vadgazdaságnak. Dr. Galamb Gábor: Az életem ez a terület fotó: török anett- Nagyon sok a hasonlóság az itteni síkvidéki mocsaras jellegű, valamint a Duna-ártéri, Dráva-ártéri, illetve Duna- Dráva háromszög terület között — mondta dr. Galamb Gábor. - De olyan dús vegetációt mint itt, sehol az országban nem lehet találni. A klímája Isten áldott: erdőnek és nagyvad tartására rendeltetett. Nem véletlen az, hogy találtak két-háromezer éves agancsot Bolhó mellett a Dráva tőzegében. A régi időben is megélt itt a szarvas. Ezt mutatja a másik ásott agancs, amelyet Pötrénél találtak és a szakemberek szerint három és félnégyezer éves. Mindegyik agancsot a tőzeg őrizte meg. A tőzeg, tudniillik, jól konzervál. Mind a két lelet a birtokunkban van. Az ásatott agancsok formája, különösen a korona alakulása, nagyon nagy hasonlóságot mutat a ma itt élő szarvaséval. Biztos, hogy élt annak idején vaddisznó és őz is ezen a területen, de erről ásatott jellegű adataink nincsenek. Azért biztos, hogy élt, mert a vaddisznó mocsárlakó és ezen a vidéken nagyon sok mocsár volt. őz inkább a mezei részeken, Szabáson, Nagykorpádon, Szentkirályon, Csokonyavison- tán volt akkor honos. Egy bizonyítékot tudok mondani az őzállománnyal kapcsolatban: Petesmalomtól északra, 1855- ben Széchenyi Pál lőtt egy óriási bakot: a kiskoponyás súly 1971-ben a világkiállítás évében 545 grammot nyomott. Birtokunkban van az ez agancs. Úgy jutottunk hozzá, hogy Széchenyi Pál somogytamócai rokonának, Széchenyi Frigyesnek adta megőrzésre. Őrizgette, egészen az 1971-es világkiállításig. Akkor napvilágra és szerencsés kezekbe került ez az agancs. Gróf Széchenyi Zsig- mondné Hertelendi Magdi behozta az agancsot hozzánk. Féltve őrizzük azóta is. Egy ideig kint volt a vadászkastélyunkban. Onnan ellopták és Ausztriából került vissza hosz- szas tortúra után. Azóta egy páncélszekrényben őrizzük. Ez az agancs egyébként a cég jelvénye.- Itt elég sok világrekorder vad született. Melyik a leghíresebb?- A leghíresebb 1967. szeptember 6-án a kivadári erdőn esett el, az úgynevezett Aulochbika. Akkor a világon a legnagyobb szarvasbika volt és ezt egy Hansen Auloch nevű, Törökországban élő német állampolgár ejtette el. Máig is a világrekord bikák közül a legesz- tétikusabb formát és az ősiséget is mutató szarvasbika volt. 1968 óta ez az emblémánk; büszkék vagyunk rá.- Nem fáj a szíve olyankor, amikor kilőnek egy bikát?- Fáj, mert úgy érzem, hogy valaki ott meghalt. Ez a bika is, mert hozzám nőtt rövid nyolc nap alatt; augusztus végétől ismertem csak.- Előtte?- Senki nem tudott róla. Ez volt a nagy titka a természetnek. Egyetlen dolgot tudtunk: egy hullajtott agancs hozta üzenet révén, amelyet nem messze Háromfától találtak meg. Ennek a bikának volt az az évi hullajtott agancsa, a másikat közel Homókszent- györgyhöz találtuk.- Jó nagy területet bejártak...- Ez is mutatja, hogy 100-120 kilométer távot is megtesz a szarvas.- Minden szarvas?- Nem, de erre a területre jellemző. Vannak országrészek, ahol szűkebb a mozgástér.- A vad őshonos tehát. A vadászkultúra?- Minden időknek meg volt a vadászkultúrája valamilyen szinten. Ma, legalábbis Lábo- don a vadászati kultúra európai szintű. Ellesve, eltanulva alakítottuk ezt nálunk, nagyobb hagyományokkal rendelkező német és osztrák területrészektől. Lábodon a vadászkürtök hangja harsan fel az erdőben a vad elejtésekor vagy a vadászház előtt a terítéken. A vaddisznó terítéknél vadásztüzek égnek. A sebzett vad után kereső kutyák, vérebek vannak és kiválóan képzett véreb vezetők.- Ezek a szertartások, de a vadászat nem csak szertartásokból áll.- A vadász munkája nem látványos. Csupán a teríték látványos és a hozzá tartozó szertartások. A vadász az év minden napján, hajnaltól késő estig, sokszor éjszaka is óvja, védi a vadat és megfelelő módon selejtezi. Van egy régi mondás: „Az legyen a vadász nemes törekvése, hogy a vadat óvja, kímélje és védje ”. Aki ezt tisztességgel és becsülettel akarja csinálni, annak bizony nagyon keményen kell dolgozni és az embereivel együtt éjt nappallá téve, és harcostársként, kéz a kézben helyt kell állni.- A leletek bizonyítják, hogy itt mindig volt vad, de nem mindig volt tudatos a vadgazdálkodás. Az előbbi nem az utóbbi dátumhoz is köthető.- Az első világháború előtt, de leginkább az első világháború után a szarvasgazdálkodást tekintve tudatos vadgazdálkodás volt Baranyában, Sellyén és Gemenc környékén, a főhercegi uradalomban, Apa- tin, Béda, Tikves részen. A mostani lábodi területen akkor alig volt szarvas. Tudatos vad- gazdálkodást tehát nem lehetett folytatni. Az állomány tulajdonképpen 1957-től kezdett gyarapodni, amikor az állami gazdaság átvette a vadászati jogot, az első dolga az volt, hogy nyugalmat teremtsen. A vad- gazdálkodás alapja a nyugalom és a takarmányozás, a vízvezetés. Ezt 1957-től tudatosan irányították. A szarvast nem lehet ötezer hektáron, csak sokkal nagyobb területeken nevelni. Ezen a vidéken, Dél-Somogy- ban, a Dél-Dunántúlon minimum 40 ezer hektár kell, a jövő-menő szarvasból már 10- 15 ezer hektáros területeken lehet vadásztatni, de gazdálkodni nem. A régi adatok mutatják, hogy voltak itt nagy bikák, de az biztos, hogy nem a gazdálkodás eredményeként, hanem a szent természet produkálta. Inkább levadászás volt itt, de nem vadgazdálkodás. A gazdálkodás tulajdonképpen 1957-től kezdődött, és nagyon szigorú elvek alapján. De akkor a gazdálkodás azt jelentette: nyugalom, takarmányozás és víz, mert ahol víz van, ott van élet is. Most hál’Istennek sok víz van a környékünkön, rengeteg halastó, patakok, árkok. Ez meghatározója a gazdálkodásnak is. A dámmal és az őzzel való igazi gazdálkodás 1968-1969-re tehető. Akkor könyörtelen selejtezési elveket írtunk elő. Volt egy állomány, olyan bázis, amelyből lehetett válogatni, selejtezni, ami a gazdálkodás alapját jelentette. Előírtuk a selejtezési elveket, javítottuk a takarmányozási körülményeket, megpróbáltunk mindent, ami a vadnak, elsősorban a szarvasnak, jó. Nem véletlen, hogy egy idő után, körülbelül 1970-71-től, ugrásszerűen emelkedett a létszáma.- Azt mondják, a dél-somogyi szarvas különbözik az ország többi részén élő szarvastól. Ez alfaj?- Nem alfaj: szerencsés típusa az európai szarvasnak, nagy genetikai alappal. Nem tudott degenerálódni, mert óriási a mozgása és a vér máig is friss: olyan nagy kereszteződési lehetőségek, olyan variánsok vannak a mozgás miatt, hogy ezt utánozni nem tudja egyetlen terület sem. Mint kiváló típushoz, hozzátartozik ez a mozgás- lehetőség és a vér frissen tartása. A harmadik az élőhely, olyan, amelyet a szarvas választ.- Ez az élőhely a táj, a környezet.- Igen és egészen Zala közepéig tart.- A táj is változik, nem csak a szarvas...- A táj óriásit változott, szinte egyik évről a másikra. A nagyüzem megszűntével rettenetes mennyiségű parlag képződött. Nem művelik ezeket.- Ez jó a vadgazdálkodás szempontjából?- A nyugalom szempontjából igen, de a takarmányfelve- vés szempontjából nem. Ezeknek a földeknek a nagy részét kénytelenek vagyunk mi művelni a vadtakarmányozás miatt. A vadtakarmányozáshoz tartozik egyébként a vadkár is. Ezt úgy könyveljük el, mint vadtakarmányozási költséget. És ez így iS helyes.- Ez egy homokvidék...- A 68-as úttól keletre eső rész tiszta homok. Ettől függetlenül vannak helyek, ahol lehet tisztességesen gazdálkodni rajta. A 68-as úttól nyugatra agyagos részek vannak, jó termő területek, 22-24 aranykoronás földekkel. De hát ott is nagyon sok a műveletlen föld.- Hányán őrzik, gondozzák a vadállományt?- Egyenruhában huszonha- tan vagyunk.- A kívülálló számára az egész vadgazdálkodás titok s egy kicsit irigyelt is. Milyen a településekkel, az itt élő emberekkel, és az új tulajdonosokkal a viszonyuk?- Megítélésem szerint jó.- A vadgazdálkodásból ön doktori disszertációt írt. Azok ’ megállapítások ma is érvényesek?- Nem. Az alapelv érvényes csak: az őzpopulációk genetikai változása. Én öt éven keresztül figyeltem, s a tapasztalataimat írtam le. Azóta lényegesen megnőtt a szarvasállomány. A dámállomány pedig tízszere'e lett. Közös betegségeik vannak, közösek a takarmány felvevőhelyeik és az agresszív takarmányt felvevő dám vagy szarvas egyszerűen eleszi az őz elől a takarmányt. Ha ezt folyamatában valaki tovább vizsgálta volna, beleértve a környezeti hatásokat is, akkor biztos, hogy eredményt lehetett volna felmutatni. Az őz ugyanis lényegesen érzékenyebb sok mindenre, például a kullancsra. A szarvas, ha van bent száz kullancs, megrázza magát, az őzet pedig megöli. Találtam őzgidát, kilenc venhét kullanccsal: egyszerűen attól a sok kullancstól pusztult el.- Hány éve járja ezt a tájat?- Harminchat éve.- Van-e, amit un?- Nincs.- Kié ez a 42 ezer hektár?- Ez nem mind erdő. ennek zöme az erdőgazdaságé, a Se- fagé. Valamennyi volt tsz-erdő maradt, a többi magánbirtok, illetve a részvénytársaságok erdei.- És a tulajdonosoktól bérlik ezt?- Igen. Ennek kiforrott formája még nincs, hiszen a törvény végrehajtási utasítása nemrégen jelent meg.- A bérlet nem tulajdon. Jelent ez nehézséget a gazdálkodásban?- Lehet, hogy később igen, most még nem.- Mit jelent önnek ez a táj, az itteni emberek és ez a munka?- Nem tudom megállni, V a könnyeim ne jöjj er Gyerekkoromban ke .ütem. ti az életemnél jobban szereten ezt a területet. Nem tudnám el képzelni másutt magam. Ner tudnám elképzelni, hogy elfe lejtsem ezt a buckás, helyen ként mocsaras területet. A az erdei fenyővel, a p-Aekkel, lent az égerekkel, a jobb talajokon a jó magyar dél-somogyi tölgyekkel, áthatolhatatlan sűrűségekkel, a vadat rejtő nádasokkal együtt, ott, ahol a hosszú munka után hangos szóval állítja a véreb a sebzett vadat. Munkatársaim kemény kézfogását és az itt élő emberek őszinte és baráti szeretetét. Kercza Imre Szálonna lazacból Kutyából továbbra sem lesz szalonna, de halból már igen. Egy alaszkai férfinek ugyanis sikerült kidolgoznia azt az eljárást, amellyel a lazachúst tökéletesen hasonlóvá teszi a sült angolszalonnához. Duff Mitchell hosszas kísérletezés során alkotta meg a halszalonnát, amelynek receptje természetesen titkos, de annyit azért elárult a feltaláló, hogy a lazacot pépesre darálja, megfűszerezi, majd füstöli. Állítása szerint az így elkészített húsnak pontosan olyan íze van, mint az angolszalonnának, és ahhoz hasonlóan zsírtartalma is alacsony. Az ínyencek szerint azonban Mitchell fölöslegesen fáradt találmányával, mivel sokkal hasznosabb lenne, ha az angolszalonnát tudná lazachússá átalakítani. KÖNYVAJÁNLÓ JAY BRANDON Helyi szabályok A vádlott, aki ellen a város egy emberként áll ki, szótlan marad a bíróság előtt, és a védőügyvédjére mard az a feladat, hogy kiderítse, valójában mi is az igazság. Az író legújabb thriller „intenzíven átélt, mély érzelmekben” bővelkedik. Alexandra, 649 Ft DR. MOLNÁR ANDREA Kecsketenyésztés Nálunk nagy szerepe lehet a kecskének az elhagyott mező- gazdasági területek tisztántartásában, hasznosításában és a szociális gondok enyhítésében. Remélhető, hogy e könyv a tenyésztőknek nagy segítséget ad munkájukhoz, a hatósági szakembereket pedig megnyeri támogatóul. GATE, 1740 Ft Egyszer volt, hol nem volt... A gyönyörű színes képekkel illusztrált könyv klasszikus meséket tartalmaz, mint például Jancsi és Juliska, A rút kiskacsa, Hamupipőke. Hemma, 1200 Ft SZEGŐ GYÖRGY Teremtés és átváltozás Budapest szecessziós építészetét mutatja be a könyv a századfordulón. Nagyon szép képekkel illusztrált kiadvány, magyar, angol és német nyelven. HG és Társa, 2800 Ft DR. INGEBORG CERN AJ Környezetbetegség - Betegség ok nélkül? A szervezet nem tűri, hogy vég nélkül terheljük károsító anyagokkal: egyre több ember szerez különféle betegségeket az egyre veszélyesebb környezetből. Magyar Könyvklub, 1190 Ft A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedménnyel megvásárolhatók a Fókusz könyvesboltban, Kaposvár, Fő u. 13. Edzés a félelem ellen Este a kihalt parkolóházban csak a magas sarkú cipők kopogása hallható. Egy nő siet a kijárat felé; az oszlop mögül előugrik egy férfi, és a sötétbe rántja. A nő kiabál, ütlegeli a támadót, s végül sikerül szabadulnia. Nem egy film hajmeresztő jelenete ez, hanem gyakorlat - a hannoveri rendőrkapitányság tanfolyamán. Itt arra oktatják a hölgyeket, hogyan védhetik meg magukat. Detlef Martin, a tanfolyam vezetője - aki a rendőröket is edzi - elmondta: nem bonyolult önvédelmi technikákra tanítják a hölgyeket. Csak arra, hogy védekezzenek, ahogyan tudnak: rúgjanak, csípjenek, harapjanak, üssenek, karmoljanak. Például megtanulnak határozottan, erős hangon rákiabálni a támadóra. A három elméleti-lélektani kurzus vezetője szerint a legtöbb hölgy - 1993 óta ezren tanultak a kapitányság tanfolyamán - fél a sötétben. Különösen tartanak attól, hogy este, parkban támadják meg őket. Pedig a kapitányság hatáskörébe tartozó területen tavaly az 1257 hölgy ellen elkövetett szexuális bűncselekmény közül 740 esetben a megtámadott nők ismerősei közül került ki a tettes. Nem igaz, hogy támadás esetén a védekezés csak ront a helyzeten: a kapitányság területén 1991 és 1994 között elkövetett - vagy megkísérelt - 522 nemi erőszak közül 140 esetben a nő erőteljesen védekezett, és 118-nak sikerült megakadályoznia, hogy ténylegesen az erőszak áldozata legyen - mondták el a hannoveri rendőrök a dpa tudósítójának.
