Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-30 / 202. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. augusztus 30., szombat ^VltoO SIKfy £ n t h 9 fsí. '/ÍAPOSMf^* Szarvassal a világhírnévig Dr. Galamb Gábor: Az életemnél jobban szeretem ezt a területet Ma nyitják meg az országos vadásznapokat Nagysallérban. Az esemény egybeesik a Lábod-Mavad Rt megalapításának 40. év­fordulójával. Ennek a 40 évnek egyik kulcsfigurája dr. Galamb Gábor, a cég vadászati igazgatója, aki nemcsak gondozója, ha­nem fejlesztője is ennek a szép tájú vadgazdaságnak. Dr. Galamb Gábor: Az életem ez a terület fotó: török anett- Nagyon sok a hasonlóság az itteni síkvidéki mocsaras jel­legű, valamint a Duna-ártéri, Dráva-ártéri, illetve Duna- Dráva háromszög terület között — mondta dr. Galamb Gábor. - De olyan dús vegetációt mint itt, sehol az országban nem le­het találni. A klímája Isten ál­dott: erdőnek és nagyvad tartá­sára rendeltetett. Nem véletlen az, hogy találtak két-háromezer éves agancsot Bolhó mellett a Dráva tőzegében. A régi időben is megélt itt a szarvas. Ezt mu­tatja a másik ásott agancs, ame­lyet Pötrénél találtak és a szak­emberek szerint három és fél­négyezer éves. Mindegyik agancsot a tőzeg őrizte meg. A tőzeg, tudniillik, jól konzervál. Mind a két lelet a birtokunkban van. Az ásatott agancsok for­mája, különösen a korona ala­kulása, nagyon nagy hasonló­ságot mutat a ma itt élő szarva­séval. Biztos, hogy élt annak idején vaddisznó és őz is ezen a területen, de erről ásatott jel­legű adataink nincsenek. Azért biztos, hogy élt, mert a vad­disznó mocsárlakó és ezen a vidéken nagyon sok mocsár volt. őz inkább a mezei része­ken, Szabáson, Nagykorpádon, Szentkirályon, Csokonyavison- tán volt akkor honos. Egy bizo­nyítékot tudok mondani az őzállománnyal kapcsolatban: Petesmalomtól északra, 1855- ben Széchenyi Pál lőtt egy óri­ási bakot: a kiskoponyás súly 1971-ben a világkiállítás évé­ben 545 grammot nyomott. Bir­tokunkban van az ez agancs. Úgy jutottunk hozzá, hogy Szé­chenyi Pál somogytamócai ro­konának, Széchenyi Frigyesnek adta megőrzésre. Őrizgette, egészen az 1971-es világkiállí­tásig. Akkor napvilágra és sze­rencsés kezekbe került ez az agancs. Gróf Széchenyi Zsig- mondné Hertelendi Magdi be­hozta az agancsot hozzánk. Féltve őrizzük azóta is. Egy ideig kint volt a vadászkasté­lyunkban. Onnan ellopták és Ausztriából került vissza hosz- szas tortúra után. Azóta egy páncélszekrényben őrizzük. Ez az agancs egyébként a cég jel­vénye.- Itt elég sok világrekorder vad született. Melyik a leghíre­sebb?- A leghíresebb 1967. szep­tember 6-án a kivadári erdőn esett el, az úgynevezett Auloch­bika. Akkor a világon a legna­gyobb szarvasbika volt és ezt egy Hansen Auloch nevű, Tö­rökországban élő német állam­polgár ejtette el. Máig is a vi­lágrekord bikák közül a legesz- tétikusabb formát és az ősiséget is mutató szarvasbika volt. 1968 óta ez az emblémánk; büszkék vagyunk rá.- Nem fáj a szíve olyankor, amikor kilőnek egy bikát?- Fáj, mert úgy érzem, hogy valaki ott meghalt. Ez a bika is, mert hozzám nőtt rövid nyolc nap alatt; augusztus végétől is­mertem csak.- Előtte?- Senki nem tudott róla. Ez volt a nagy titka a természet­nek. Egyetlen dolgot tudtunk: egy hullajtott agancs hozta üzenet révén, amelyet nem messze Háromfától találtak meg. Ennek a bikának volt az az évi hullajtott agancsa, a má­sikat közel Homókszent- györgyhöz találtuk.- Jó nagy területet bejár­tak...- Ez is mutatja, hogy 100-120 kilométer távot is megtesz a szarvas.- Minden szarvas?- Nem, de erre a területre jel­lemző. Vannak országrészek, ahol szűkebb a mozgástér.- A vad őshonos tehát. A vadászkultúra?- Minden időknek meg volt a vadászkultúrája valamilyen szinten. Ma, legalábbis Lábo- don a vadászati kultúra európai szintű. Ellesve, eltanulva alakí­tottuk ezt nálunk, nagyobb ha­gyományokkal rendelkező né­met és osztrák területrészektől. Lábodon a vadászkürtök hangja harsan fel az erdőben a vad elej­tésekor vagy a vadászház előtt a terítéken. A vaddisznó terí­téknél vadásztüzek égnek. A sebzett vad után kereső kutyák, vérebek vannak és kiválóan képzett véreb vezetők.- Ezek a szertartások, de a vadászat nem csak szertartá­sokból áll.- A vadász munkája nem látványos. Csupán a teríték lát­ványos és a hozzá tartozó szer­tartások. A vadász az év min­den napján, hajnaltól késő es­tig, sokszor éjszaka is óvja, védi a vadat és megfelelő mó­don selejtezi. Van egy régi mondás: „Az legyen a vadász nemes törekvése, hogy a vadat óvja, kímélje és védje ”. Aki ezt tisztességgel és becsülettel akarja csinálni, annak bizony nagyon keményen kell dolgozni és az embereivel együtt éjt nap­pallá téve, és harcostársként, kéz a kézben helyt kell állni.- A leletek bizonyítják, hogy itt mindig volt vad, de nem mindig volt tudatos a vadgaz­dálkodás. Az előbbi nem az utóbbi dátumhoz is köthető.- Az első világháború előtt, de leginkább az első világhá­ború után a szarvasgazdálko­dást tekintve tudatos vadgaz­dálkodás volt Baranyában, Sellyén és Gemenc környékén, a főhercegi uradalomban, Apa- tin, Béda, Tikves részen. A mostani lábodi területen akkor alig volt szarvas. Tudatos vad- gazdálkodást tehát nem lehetett folytatni. Az állomány tulaj­donképpen 1957-től kezdett gyarapodni, amikor az állami gazdaság átvette a vadászati jo­got, az első dolga az volt, hogy nyugalmat teremtsen. A vad- gazdálkodás alapja a nyugalom és a takarmányozás, a vízveze­tés. Ezt 1957-től tudatosan irá­nyították. A szarvast nem lehet ötezer hektáron, csak sokkal nagyobb területeken nevelni. Ezen a vidéken, Dél-Somogy- ban, a Dél-Dunántúlon mini­mum 40 ezer hektár kell, a jövő-menő szarvasból már 10- 15 ezer hektáros területeken le­het vadásztatni, de gazdálkodni nem. A régi adatok mutatják, hogy voltak itt nagy bikák, de az biztos, hogy nem a gazdál­kodás eredményeként, hanem a szent természet produkálta. In­kább levadászás volt itt, de nem vadgazdálkodás. A gazdálko­dás tulajdonképpen 1957-től kezdődött, és nagyon szigorú elvek alapján. De akkor a gaz­dálkodás azt jelentette: nyuga­lom, takarmányozás és víz, mert ahol víz van, ott van élet is. Most hál’Istennek sok víz van a környékünkön, rengeteg halastó, patakok, árkok. Ez meghatározója a gazdálkodás­nak is. A dámmal és az őzzel való igazi gazdálkodás 1968-1969-re tehető. Akkor könyörtelen selejtezési elveket írtunk elő. Volt egy állomány, olyan bázis, amelyből lehetett válogatni, selejtezni, ami a gazdálkodás alapját jelentette. Előírtuk a selejtezési elveket, javítottuk a takarmányozási kö­rülményeket, megpróbáltunk mindent, ami a vadnak, első­sorban a szarvasnak, jó. Nem véletlen, hogy egy idő után, kö­rülbelül 1970-71-től, ugrássze­rűen emelkedett a létszáma.- Azt mondják, a dél-somo­gyi szarvas különbözik az or­szág többi részén élő szarvas­tól. Ez alfaj?- Nem alfaj: szerencsés tí­pusa az európai szarvasnak, nagy genetikai alappal. Nem tudott degenerálódni, mert óri­ási a mozgása és a vér máig is friss: olyan nagy kereszteződési lehetőségek, olyan variánsok vannak a mozgás miatt, hogy ezt utánozni nem tudja egyetlen terület sem. Mint kiváló típus­hoz, hozzátartozik ez a mozgás- lehetőség és a vér frissen tar­tása. A harmadik az élőhely, olyan, amelyet a szarvas vá­laszt.- Ez az élőhely a táj, a kör­nyezet.- Igen és egészen Zala köze­péig tart.- A táj is változik, nem csak a szarvas...- A táj óriásit változott, szinte egyik évről a másikra. A nagyüzem megszűntével rette­netes mennyiségű parlag kép­ződött. Nem művelik ezeket.- Ez jó a vadgazdálkodás szempontjából?- A nyugalom szempontjá­ból igen, de a takarmányfelve- vés szempontjából nem. Ezek­nek a földeknek a nagy részét kénytelenek vagyunk mi mű­velni a vadtakarmányozás mi­att. A vadtakarmányozáshoz tartozik egyébként a vadkár is. Ezt úgy könyveljük el, mint vadtakarmányozási költséget. És ez így iS helyes.- Ez egy homokvidék...- A 68-as úttól keletre eső rész tiszta homok. Ettől függet­lenül vannak helyek, ahol lehet tisztességesen gazdálkodni rajta. A 68-as úttól nyugatra agyagos részek vannak, jó termő területek, 22-24 aranyko­ronás földekkel. De hát ott is nagyon sok a műveletlen föld.- Hányán őrzik, gondozzák a vadállományt?- Egyenruhában huszonha- tan vagyunk.- A kívülálló számára az egész vadgazdálkodás titok s egy kicsit irigyelt is. Milyen a településekkel, az itt élő embe­rekkel, és az új tulajdonosok­kal a viszonyuk?- Megítélésem szerint jó.- A vadgazdálkodásból ön doktori disszertációt írt. Azok ’ megállapítások ma is érvénye­sek?- Nem. Az alapelv érvényes csak: az őzpopulációk genetikai változása. Én öt éven keresztül figyeltem, s a tapasztalataimat írtam le. Azóta lényegesen megnőtt a szarvasállomány. A dámállomány pedig tízszere'e lett. Közös betegségeik vannak, közösek a takarmány felvevő­helyeik és az agresszív takar­mányt felvevő dám vagy szar­vas egyszerűen eleszi az őz elől a takarmányt. Ha ezt folyama­tában valaki tovább vizsgálta volna, beleértve a környezeti hatásokat is, akkor biztos, hogy eredményt lehetett volna felmu­tatni. Az őz ugyanis lényegesen érzékenyebb sok mindenre, például a kullancsra. A szarvas, ha van bent száz kullancs, meg­rázza magát, az őzet pedig megöli. Találtam őzgidát, ki­lenc venhét kullanccsal: egysze­rűen attól a sok kullancstól pusztult el.- Hány éve járja ezt a tájat?- Harminchat éve.- Van-e, amit un?- Nincs.- Kié ez a 42 ezer hektár?- Ez nem mind erdő. ennek zöme az erdőgazdaságé, a Se- fagé. Valamennyi volt tsz-erdő maradt, a többi magánbirtok, il­letve a részvénytársaságok er­dei.- És a tulajdonosoktól bér­lik ezt?- Igen. Ennek kiforrott for­mája még nincs, hiszen a tör­vény végrehajtási utasítása nemrégen jelent meg.- A bérlet nem tulajdon. Je­lent ez nehézséget a gazdálko­dásban?- Lehet, hogy később igen, most még nem.- Mit jelent önnek ez a táj, az itteni emberek és ez a munka?- Nem tudom megállni, V a könnyeim ne jöjj er Gyerekkoromban ke .ütem. ti az életemnél jobban szereten ezt a területet. Nem tudnám el képzelni másutt magam. Ner tudnám elképzelni, hogy elfe lejtsem ezt a buckás, helyen ként mocsaras területet. A az erdei fenyővel, a p-Aekkel, lent az égerekkel, a jobb talajo­kon a jó magyar dél-somogyi tölgyekkel, áthatolhatatlan sű­rűségekkel, a vadat rejtő náda­sokkal együtt, ott, ahol a hosszú munka után hangos szóval ál­lítja a véreb a sebzett vadat. Munkatársaim kemény kézfo­gását és az itt élő emberek őszinte és baráti szeretetét. Kercza Imre Szálonna lazacból Kutyából továbbra sem lesz szalonna, de halból már igen. Egy alaszkai férfinek ugyanis sikerült kidolgoznia azt az el­járást, amellyel a lazachúst tö­kéletesen hasonlóvá teszi a sült angolszalonnához. Duff Mitchell hosszas kísérletezés során alkotta meg a halszalon­nát, amelynek receptje termé­szetesen titkos, de annyit azért elárult a feltaláló, hogy a laza­cot pépesre darálja, megfűsze­rezi, majd füstöli. Állítása sze­rint az így elkészített húsnak pontosan olyan íze van, mint az angolszalonnának, és ahhoz hasonlóan zsírtartalma is ala­csony. Az ínyencek szerint azonban Mitchell fölöslegesen fáradt találmányával, mivel sokkal hasznosabb lenne, ha az angolszalonnát tudná lazac­hússá átalakítani. KÖNYVAJÁNLÓ JAY BRANDON Helyi szabályok A vádlott, aki ellen a város egy emberként áll ki, szótlan marad a bíróság előtt, és a vé­dőügyvédjére mard az a fel­adat, hogy kiderítse, valójában mi is az igazság. Az író leg­újabb thriller „intenzíven átélt, mély érzelmekben” bővelke­dik. Alexandra, 649 Ft DR. MOLNÁR ANDREA Kecsketenyésztés Nálunk nagy szerepe lehet a kecskének az elhagyott mező- gazdasági területek tisztántartá­sában, hasznosításában és a szociális gondok enyhítésében. Remélhető, hogy e könyv a te­nyésztőknek nagy segítséget ad munkájukhoz, a hatósági szak­embereket pedig megnyeri tá­mogatóul. GATE, 1740 Ft Egyszer volt, hol nem volt... A gyönyörű színes képekkel illusztrált könyv klasszikus meséket tartalmaz, mint pél­dául Jancsi és Juliska, A rút kiskacsa, Hamupi­pőke. Hemma, 1200 Ft SZEGŐ GYÖRGY Teremtés és átváltozás Budapest szecessziós építésze­tét mutatja be a könyv a szá­zadfordulón. Nagyon szép ké­pekkel illusztrált kiadvány, magyar, angol és német nyel­ven. HG és Társa, 2800 Ft DR. INGEBORG CERN AJ Környezetbetegség - Betegség ok nélkül? A szervezet nem tűri, hogy vég nélkül terheljük károsító anyagokkal: egyre több ember szerez különféle betegségeket az egyre veszélyesebb kör­nyezetből. Magyar Könyvklub, 1190 Ft A fent felsorolt könyvek 10 szá­zalék engedménnyel megvásá­rolhatók a Fókusz könyvesbolt­ban, Kaposvár, Fő u. 13. Edzés a félelem ellen Este a kihalt parkolóházban csak a magas sarkú cipők ko­pogása hallható. Egy nő siet a kijárat felé; az oszlop mögül előugrik egy férfi, és a sötétbe rántja. A nő kiabál, ütlegeli a támadót, s végül sikerül szaba­dulnia. Nem egy film hajmeresztő jelenete ez, hanem gyakorlat - a hannoveri rendőrkapitányság tanfolyamán. Itt arra oktatják a hölgyeket, hogyan védhetik meg magukat. Detlef Martin, a tanfolyam vezetője - aki a rendőröket is edzi - elmondta: nem bonyolult önvédelmi tech­nikákra tanítják a hölgyeket. Csak arra, hogy védekezzenek, ahogyan tudnak: rúgjanak, csíp­jenek, harapjanak, üssenek, karmoljanak. Például megta­nulnak határozottan, erős han­gon rákiabálni a támadóra. A három elméleti-lélektani kurzus vezetője szerint a leg­több hölgy - 1993 óta ezren ta­nultak a kapitányság tanfolya­mán - fél a sötétben. Különö­sen tartanak attól, hogy este, parkban támadják meg őket. Pedig a kapitányság hatáskö­rébe tartozó területen tavaly az 1257 hölgy ellen elkövetett szexuális bűncselekmény közül 740 esetben a megtámadott nők ismerősei közül került ki a tet­tes. Nem igaz, hogy támadás ese­tén a védekezés csak ront a helyzeten: a kapitányság terüle­tén 1991 és 1994 között elköve­tett - vagy megkísérelt - 522 nemi erőszak közül 140 esetben a nő erőteljesen védekezett, és 118-nak sikerült megakadá­lyoznia, hogy ténylegesen az erőszak áldozata legyen - mondták el a hannoveri rend­őrök a dpa tudósítójának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom