Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

1997. augusztus 19., kedd

SOMOGYI HÍRLAP

ÜNNEPÜNK: AUGUSZTUS 20

11

Fazakas Szabolcs szereti a jó magyar bort

Balatoni vonzerő

(Folytatás az 1. oldalról) — Idén nyárra mindenki jó idegenfogalmi szezont ígért. Az Önök statisztikái mit mutatnak?

— A mi statisztikáink, amelyek a statisztikák jellegéből adódóan mindig másfél hónappal el vannak1 maradva, továbbra is jó eredményeket mutatnak. Júniusig nagyon jó volt a forgalom. Ebbe beletartozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál, amely kulturálisan is nagyon sok érdeklődőt vonzott. Beletartozik az ország nemzetközi megítélésének a javulása, amelynek köszönhetően egyre több delegáció egyre több vállalat érzi úgy, hogy Magyarországot újra érdemes felkeresni. A júliusi időjárás, amely nemcsak Magyarországon, főként nem itt, hanem a legfontosabb küldő piacainkon, Németországban és Ausztriában volt katasztrofális, természetesen maga után vonta, hogy az autós turisták júliusban elmaradtak. Azt látom azonban, hogy az augusztus, beleértve a Forma 1-et, ami idén különösen jól sikerült, pótolta ezeket a veszteségeket. A turizmusban mindig számolni kell azzal, hogy ki vagyunk téve az időjárásnak: július rossz volt, remélem az augusztus pótolja, úgyhogy mi a turizmus szempontjából arra számítunk, hogy az idei év a tavalyi rekordot is túlszárnyalja a bevételekben.

— Az itteni embereket, a tisztességes vállalkozókat bosszantja a fekete gazdaság a Balatonnál. Mit tudnak tenni ellene?

— A kormányzat egyik fontos feladatának tekinti a fekete gazdaság, vagy akár a szürke gazdaság visszaszorítását, illetve a feketének szürkébe a szürkét a fehér gazdaságba terelését. Ennek egyik jellemző példája volt az úgynevezett magánszoba kiadására vonatkozó rendelet gyors előkészítése és a szezon előtti hatályba léptetése. Ettől mi azt vátjuk, hogy az eddig inkább feketébben dolgozó szobáztatók most már az átalányadózást választva az önkormányzatokkal, a jegyzőkkel együttműködve szabályozott formába fogják terelni ezt a nagyon fontos ágazatot. Ami pedig az értékesítést illeti, ott a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséggel, amelyik a tárcánk alá tartozik, együttműködve rendszeres vizsgálatokat végzünk és bízunk abban, hogy e tekintetben is egyre előbbre lépünk. Éppen

erről beszélgettünk Bogláron a polgármesterrel, hogy itt várjuk el a kamarák szervező ön- szabályozásának az előbbre lépését. Valahogy ugyanúgy, ahogy az önkormányzatoknak a jegyzőknek is most már az új, liberálisabb szabályozásnak a betartására kellene a legnagyobb erőfeszítéseket fordítani.

— A tárca turizmus főosztályának vezetője Székely György a nyáron itt az ön- kormányzatoknak, rendőrségnek, utazási irodáknak együttműködést, segítséget ígért a bűnözés elleni fellépésben és távozott a posztjáról. Nagyon meglepte ez a Balatonnál élőket.

— Nos, amit ígért azt a tárca, a turizmusért dolgozó szakemberek nevében tette és ez nem személyfüggő ígéret volt, hanem szakmai, amelyet eddig is betartottunk. Másrészt Székely György még nem távozott, hanem megpályázott egy külszolgálatot, és a pályázatnál őt az eddigi szakmai múltja alapján az első helyre sorolták. Az ősz folyamán lesz aktuális a váltás. Én úgy tudom, hogy az ígéretét a szakma a nyáron is, ameny- nyire lehetősége volt, betartotta. Gondoljunk csak tourist policera vagy az egyéb kezdeményezésekre. Hadd mondjam azt, persze ez nem siker, hogy nincsenek botrányok. Szerencsére idén nyáron a külföldi újságokban akár a Balatont akár Magyarországot illetjük, kevésbé voltak olyan botrányok a budapesti vendéglőktől eltekintve, amelyek a jó szándékú turistákat elriasztották volna. A tavaly májusi-júniusi nagyarányú autólopások, amelyek az idén nem ismétlődtek meg. A turisták többsége egyelőre pozitív élményekkel távozik és remélem, hogy visszatérő vendégek lesznek.

— Az utazási irodákat működtetők kezéből július 1- től egy pénzügyminisztériumi rendelkezés kivette a valuta- váltást azzal, hogy kizárólag 5 millió forintos alaptőkével rendelkező kft-nek engedélyezi. Mi a véleménye erről?

— Ez egy államigazgatási szabályozás és a tárcánk újra felveti, hogy adják meg a valutaváltás lehetőségét az utazási irodáknak. Kiállunk amellett is, hogy a turizmus bevételét exportként könyveljék el azoknak, akik ehhez exporthitelt vettek fel.

Gáldonyi Magdolna

Pálmajor munkája, kenyere

Aranyvessző-szőnyeggel terítették le a Pálmajorba vezető utat. Az itt élő cigány családok zöme alkalmi munkákból, s erdők-mezők virágaiból él. Hiába laknak düledező vályogviskókban vagy új, „szoc- polos” házakban; munkahely nincs, a tétlenség pedig nem tesz kenyeret az asztalra.

Már csak a belső vakolat hiányzik Ignácz Ferencék áprilisban összedőlt házáról. Egymillió nyolcvanezer forintot kaptak támogatásként. Ebből toldották meg egy szobával, folyosóval és konyhával a korábbi épületet. Az asszony a harmadik gyerekét várja, s arról álmodik, mire megjön a kicsi, az új részt is berendezik. A té- esznél volt fényforrásszerelő, a gyes után azonban munkanélküli lett. A családi pótlékból és férje — aki az SÉOR-nál segédmunkásként dolgozik — fizetéséből élnek.

— Szeretek itt lakni — mondta Ignácz Ferencné. —- Jó volna ugyan több pénzből élni, de szerencsére a gyerekek születésnapján mindig van egy díszes torta az asztalon.

* * *

A háromszázhetven lelkes Pálmajorban hat ház épült szociálpolitikai támogatásból. Bo- ross Lászlóné polgármester indítványozta: vágjanak bele a cigánycsaládok, mert különben marad a füstös konyha nyomora. Némelyek — akikre rá lehetett bízni — kézbe kapták a pénzt, ám többségüknek egy vállalkozó előlegezte meg. A nem remélt komfort ma valóság. Áldják is érte a „tanárnénit”, s imáikba foglalják a polgármestert, aki nemcsak a mostani szülőket tanította, hanem anyjukat, sőt nagyanyjukat is. Négy lurkó őrzi anyja szoknyáját. Áz egyik karonülő, a többi a porban, mezítláb követi Bogdán Jánosáét. Még a régi, omladozó házban élnek, ám új otthonukban már van néhány, használtan vett szekrény, ágy. Várják a fürdőszoba berendezését, aztán átköltöznek a boltíves, nyolcvan négyzetméteres házba, ami 2,4 millió forintba került. Ennyi támogatást kaptak. Amikor arról faggatom az asszonyt: meg tudják-e őrizni az új otthon tisztaságát, s lesz-e pénz fűtésre, felcsillan a szeme: — Családi pótlék ezután is jön, napszámba is járunk, meg jól fizet a gyógynövény is — mondta.

Bogdán Lajos egy fürdőt és egy

előszobát építtet. Önerős beruházás ez; spórolt pénzükön vették az anyagot, s fizetik a mestert. Egy gyerek már van, a másodikat most várja a feleség, aki ottjártunkkor karfiolt paníro- zott. Az egész család szereti, ezért nyáron gyakran tesz rántott karfiolt az asztalra.

— Ágika, vágd el apróbbakra a karfiolt, mert akkor íz- letesebb — mondta Borossné, aki szívesen látott vendég a családoknál. Elfogadják tanácsait, s őhozzá is gyakran fordulnak segítségért. Mint mondta: kötelességének érzi, hogy segítsen, úgy szívéhez nőttek a pálmajo- riak.

* * *

Fehér járólap borítja a nappalit Kalányos Zoltánéknál. A bordó

ülőgarnitúra előtt asztal, a vázában friss virág. A sarokban hűtőláda — tele zöldséggel, gyümölccsel. A háziasszony bevezet a kamrába, a polcokon házilag eltett savanyú uborkás üvegek sorakoznak. Patikatisztaság mindenütt.

Egy éve kezdték el az építkezést, addig egy kétszobás kicsi házban lakott három generáció. A velük élő anyós mindenre megtanította menyét. Ráfért, hiszen alig volt tizenöt, amikor feleségül kérte két évvel idősebb fia.

— Konyhaszekrény meg egy kályha kellene még, i a többi berendezés megvan — mondta Kalányos Zoltánná, aki három gyerek édesanyja. — A férjem jövedelempótlós, de sok gyógynövényt szedüpk, s így kiegészítjük a jövedelmünket. A környéken sok1 a békarokka, a csalán, a csete- bogyó. Mi meg nem félünk a munkától.

Az új ház 2,2 millió forintba került. Ők megkapták a pénzt, és maguk gazdálkodtak vele. Persze hozzá kellett tenni spórolt forintjaikat is. Testvér, rokon, barát is jött, hogy segítsen az építkezésnél.

Az új otthonnak örül a háziasszony, és őrzi a tisztaságot. Megfogják a pénzt, s csak addig nyújtózkodnak, míg elér a takarójuk.

— Kérek szépen kenyeret, éhes vagyok! — kérlelte anyját a legnagyobb gyerkőc.

A fiatalasszony nagy karéjt kerekített, megkente vajjal, paprikát mosott és az asztalhoz ültette csemetéjét, aki jóízűen majszolta a tízórait.

Bogárszemei ragyogtak.

Lőrincz Sándor

Boross Lászlóné (középen) nemcsak az anyóst, a menyt is tanította fotó: kovács tibor

Kaposváron ma 15 órakor rendezik meg a tüskevári könyvtár 30. jubileumi ünnepségét. Este 10 órakor tűzijáték lesz a Cseri parkban. Holnap 10 órakor ünnepi zászló- felvonás, mise a székesegyházban, majd koszorúzás a Szent István kútnál. 16 órakor a szentjakabi színpadon Poór Péter és vendégei lépnek fel. A cseri parkban egész nap szórakoztató programok lesznek, 19.30-kor Kukely Júlia operaénekes ad koncertet a székesegyházban.

Nagyatádon holnap 9 órakor a Honfoglalás téren kezdődik a megemlékezés; ekkor avatják fel az oltárkövet. 10 órától a kertbarátkor termény bemutatója lesz. 11 órakor a városi múzeumban Az ötvöskónyi várkastély régészeti leletei címmel nyílik kiállítás. A Szent István parkban 18 órakor a Balaton Big Band koncertezik, s 21 órakor tűzijáték is lesz.

Barcson holnap 13.30-kor kezdődik a Csillag étterem előtti parkban az SFOR amerikai fúvószenekar koncertje. 15 órakor Hupikék Törpikék, 16 órakor operettgála kezdődik. Lesz utcai futóverseny 17

ÜNNEPI PROGRAMAJÁNLÓ

órakor, 17.30-kor pedig cigány folklór- műsor. 18 órától a Forma 1 Táncstúdió műsora kezdődik, 19 órakor divatbemutató lesz, 19.30-kor táncjáték, 20 órától country zenei koncert kezdődik. 22 órakor tűzijáték, majd Zalatnay Cini: Mindig kell egy barát című műsora zárja a napot. Csurgó holnap térzenére ébred, 10 órakor a Szabadidő-parkban helyeznek el koszorúkat Géza fejedelem halálának 1000. évfordulója alkalmából. A Folyosó galérián 10.20-kor Kós Károly emlékkiállítás nyílik. 10.30-kor kezdődik a városi ünnepség, amelyen megszentelik az új kenyeret. Fonyódon a zenés ébresztő után 10.45-kor felavatják a díszteret. 15 órától íjászbemutató zajlik a Fácános területén. 16.40- kor a Szent István utcai kápolnánál kenyérszentelés lesz, az ünnepi műsor 17.30-kor kezdődik a szabadtéri színpadon. A folklórbemutatón négy együttes lép fel. Utcabállal, majd 21.30-kor a mólónál tűzijátékkal zárul a program. Siófokon holnap 17.30-kor választástörténeti kiállítás nyílik a kulturális központban.

20 órakor ünnepi hangverseny kezdődik a szabadtéri színpadon a budapesti Liszt Ferenc szimfonikus zenekar játszik.

Hencsén holnap 10 órakor kezdődik a címer- és zászló-avató ünnepség. 11 órakor kutyás bemutató lesz, 14 órától pedig kisautó-bemutató és ügyességi játékok. Mesztegnyőn ma 16 órakor kezdődik az ünnepi műsor. Megszegik az új kenyeret, gorlicei népi együttes, a budapesti SOTE táncosai és a mesztegnyői önképzőkör is bemutatkozik. 1000 éves az oktatás címmel kiállítás nyílik.

Somogysárdon holnap falunapot rendeznek lovasversennyel. Az ORFK lovasbázisán 9 órakor, illetve 13 órakor kezdődnek a versenyek. 8.30-tól asztalitenisz-bajnokságok zajlanak, 9.30-tól rendőrkutya-bemutató lesz, a Főtéren Csikós-Nagy Márton szobrászművészt látják munka közben az érdeklődők. 13 órakor a művelődési házban Czóbel Marianna és Jambrich Liza munkáiból nyílik kiállítás, 15.30-tól fagyi evő verseny kezdődik a Kis Rózsakért fagyizó- ban. 17 órától indul a főzőverseny.

21 deka mindennapi

Kenyérevő nemzet voltunk és vagyunk ma is - mondják a táplálkozástudományi szakemberek. Ezt bizonyítja, hogy a sütőipari termékek piacán végbement sokféle változás ellenére a fogyasztás szintje évek óta változatlan.

Naponta átlagosan 21,6 deka kenyeret, évente 195- 197 darab péksüteményt fogyasztunk el. Pedig az étkezési szokások változóban vannak: tavaly például 15,2 százalékkal több fehér, illetve rozsos és tartós kenyeret fogyasztottunk és ugyanennyivel kevesebb félbarna, házi- és egyéb kenyérfélét. S szívesebben vásároljuk a kisebb, a fél, háromnegyed kilós vekniket, mint az egy-két

kilósakat. Ami a választékot illeti, nem lehet ok a panaszra: a sütőipar 239 fajtájú és súlyú kenyeret kínál. Félfehér, fehér és félbarnából 18, házi jeliegűből 12, egyéb kenyérfajtából 129, rozsosból 41, tartósból 39 féle közül válogathatunk.

Hazánkban egyébként 1969-ig kizárólagos állami monopólium volt a kenyérgyártás, a magániparnak nem volt jogosítványa.

Fehér kenyeret csupán 1961 óra gyártunk, ilyet először csak a nagyvárosokban sütöttek, majd fokozatosan terjedt el az egész országban. 1967-ig csak egy- és kétkilós vekniket készítettek a pékek, a rá következő évtől terjedtek el az egy-öt kilósak.