Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-02 / 179. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. augusztus 2., szombat Kozma Sándor 100 éve halt meg Somogyi volt az első főügyész Augusztus 5-én kedden lesz 100 éve, hogy Somogy egyik híres szülötte s megyéjéhez - még a fővárosba költözése után is - hűséges fia, Kozma Sándor elhalálozott. Kozma Sándor Kőröshegyen született, majd Sömyén élt, Marcaliban volt ügyvéd, főszolgabíró, 1861-ben megválasztott Deák-párti országgyűlési képviselő. A Somogyi Gazdasági Egylet titkáraként itt szervezett szántó- és ekeversenyt, s innen volt a fő szervezője az első Berzsenyi-emlékünnepnek 1860 nyarán, Niklán. 1867-ig Kaposváron volt sztárügyvéd, s a városi Dalárda igazgatója. Lakásán a kiegyezéssel egyetértő Deák-párti politikusok folytattak vitákat. Az Andrássy-kormány igazságügyi minisztériumába kapott 1867 tavaszán meghívást, ezért Pestre költözött. 2 évig az IM IV. osztályát vezette, majd a Kúria legfőbb ítélőszékének lett a bírája, vagyoni pereket tárgyalt legfelsőbb bírósági szinten. 1872. január 1-jétől, az akkor létesített királyi ügyészség magyarországi főnöke lett (Erdélynek önálló főügyésze volt) „pesti királyi főügyész” megnevezéssel. (Már főügyészi kinevezése birtokában 100 napig ő a Királyi Ügyek Igazgatóságának vezetője, mely minőségében királysértési, szervezkedési, s más hasonló ügyek vádképviselete volt a feladata.) Ő az aki megszervezi az ország ügyészségét, kitűnő jogászokat csábítva a (például Eötvös Károlyt a később kiváló Síremlék a Kerepesi temetőben írót) a közigazgatástól és a bíróságtól független szervezethez. A tevékenységet nehezítette, hogy sem büntető törvénykönyv, sem büntető eljárási törvény ekkor még nem volt. Az igazságügyi miniszter rendeleti, utasításai és Kozma körrendeletéi pótolták a törvényeket. Kozma a korábban évekig tartó előzetes letartóztatások (akkori néven: vizsgálati fogság) idejének s a teljes eljárás időtartamának csökkentéséért, az indokolatlan őrizetbevételek megszüntetéséért, a vádlottak javára szóló tények büntető perbeli kiderítéséért, s azért küzdött, hogy az ügyészi ne akarják mindenáron elítéltetni a megvádolt személyt. Igen fontosnak tartottak, hogy a börtönök, fegyházak és fogházak lakói elviselhető emberi körülmények közt legyenek, értelmes munkavégzéssel töltsék büntetésük napjait. Hitt az ilyen szabadságvesztés nevelőhatásában. Jellemző, Mikszáth által is megírt esete volt egy másfél évtized után szabadult András nevű volt rabbal, akit a gombai szőlőjében vincellérként felfogadott, csakhogy legyen munkája, ne kerüljön ismét hamar a börtönbe. (Jó szőlész lett, akivel vendégei előtt a főügyész büszkélkedett is.) Kezdeményezésére megalakult a Rabsegély Egylet, s irodalmi kapcsolatait felhasználva könyvgyűjtést is szervezett a börtönkönyvtárak számára. Mert „Könyves ember” volt,aki Ágai Adolf híres újságíró szerint: mindig magával hordta Horatius és Heine versköteteit, fejből tudta a költemények zömét. Működésének legnagyobb sikere az erkölcsileg magas színvonalú testület létrejötte. Ezt a korábban nem volt, ám feladatai folytán szimpatikusnak nem tartott szervezett ismertté és megbecsültté, sőt közszeretetnek örvendővé tudta tenni. Helyzete drámai volt, amikor 1882-ben a hírhedt tiszaeszlári bűnperben az általa is ártatlannak tartott 15 falusi zsidó ellen kellett helyettese Szeyffert Ede útján a közvádat képviselni, mert a a felizgatott antiszemitává tett tömeggel csak a bírósági eljárást lehetett elfogadtatni. Még az eljárás kezdeti szakaszán egy interjúban azt nyilatkozta, hogy nem hisz a vallási okú (keresztény gyermek vére kell a húsvéti tésztába, a ászkába) gyilkosságban. Az eljárás alatt - az egykor szintén pápai diák Eötvös Károllyal a védőügyvédek vezetőjével titkon, sikerrel együttműködött. A közvádló a vádat elejtette, minek következtében a Nyíregyházi Törvényszék a vádlottakat felmentette és szabadlábra helyezte. (A helyes bírói ítéletet az ítélőtábla, majd az akkori legfelsőbb bír4óság a Kúria is helybenhagyta.) Egészségi okból 1896 áprilisában nyugdíjba vonult, majd 1897. augusztus 5-én elhunyt. Apja Kozma Ferenc 160 holdas középbirtokos nemes, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc - pártfogolt- jaként tanult a pozsonyi jogakadémián, s azt befejezve lett - somogyi birtokainak tiszti ügyésze, majd Somogy megyei táblabíró, s vármegyei tiszti ügyész. Öccse, Ferenc, a magyar lótenyésztés- és verseny felvirágoztatója volt. Tíz gyermeke közül Andor és Ferenc („Bérd Miklós”) neves költők voltak. Egyik unokája Miklós az MTI és a Rádió legendás vezetője, szépunokája Melocco Miklós, Kossuth-díjas szobrászművészünk. Művészi síremléke a KereEgykorú metszet az első főügyészről pesi temető egyik dísze, a jogászok közadakozásából létesült. Kallós Ede (leghíresebb műve a pesti Vörösmarty emlékmű a belvárosban) Röck-díjat kapott a Műcsarnokban nagy sikerrel kiállított síremléktervéért. Az utókor elismerését a székesfőváros adományozta díszsírhely, s a börtönéről s a temetőjéről nevezetes „Kozma utca” is kifejezi. 1991-től az ügyészi törvény kihirdetésének napja június 20. az Ügyészség Napja, melyben az ügyészek megkoszorúzzák sírját. (A somogyiságára élete végéig büszke és a fővárosi „somogyi piknikek” családostól állandó résztvevője, a somogyi újságokba írogató férfiú síremlékénél eleddig csak Kőröshegy önkormányzata tisztelgett...) A legfőbb ügyész 1992- ben Kozma Sándor-díjat - mint legmagasabb szakmai kitüntetést - alapított, melyet tavaly Somogy főügyésze is megkapott, Melocco Kozma-érmével együtt. Az Ügyészek Országos Egyesülete és a Legfőbb Ügyész évente meghirdeti a Kozma Sándor tudományos pályázatot, melyen somogyi ügyészek, fogalmazók, valamint Pesten és Pécsen tanuló joghallgatók is eddig sikerrel szerepeltek. Öröm Kozma Sándor és Somogy rajongójának arról hallani, hogy ősztől a kaposvári jogásznapokat is Kozma neve alatt rendezik meg. Dr. Nagy Károly ny. főügyészségi tanácsos Herényi Károly: Semmi nem változott, a kapcsolat talán egy kicsit jobb lett A szóvivő szerepei Herényi Károly, az MDF szóvivője Somogyból indult, s pihenni családjához Somogyba, Balatonföldvárra tér vissza. Az utóbbi időben kevesebbet szerepel a nyilvánosság előtt. Erről és választási felkészüléséről kérdezték munkatársaink, amikor a Somogyi Hírlap szerkesztőségében járt. — Milyen állapotban van az MDF? — Egy megnyílt MDF-ről van szó. Erősödik, s ezt a közvéleménykutató cégek is kimutatták. — Hány párt lesz az új parlamentben? — Azt hiszem hat. Ez egy-két cikluson keresztül még így megy, és utána tömbösödnek a pártok. — Hogyan állnak azok a pártszövetségek, pártkapcsolatok,amelyeknek az egyik propagálója az MDF volt? — Az eredeti elképzelés, a teljes ellenzéki összefogás jelenleg illúzió. Egyrészt azért, mert a Kisgazdapárt elnöke kijelentette: nem hajlandók semmiféle szövetségbe belemenni a választások előtt. A másik a kereszténydemokraták helyzete, amit mi mélységesen sajnálunk, mert ez nemcsak nekik hátrány, hanem az egész ellenzéknek. Járható útnak jelenleg a Fi- desz-MDF együttműködése tűnik. Ennek kimunkálásán dolgozunk. — Ehhez mit szól a Fidesz? — A Fidesz támogatottsága ma meglehetősen jó: az első-második helyen vannak. De nyilván számolnak a realitásokkal: egyedül kicsi az esélyük arra, hogy olyan pozícióba kerüljenek, amelyben politikai akaratukat meg tudják valósítani. Ehhez szövetséges kell. Ha úgy látják, hogy érdemes az MDF-fel szövetséget kötni, mert van infrastruktúrája, országos kiépítettségű párt, van kormányzati tapasztalata, a célok és a törekvések hasonlóak, a programok illeszthetőek, akkor azt hiszem nem lesz akadálya, hogy ne csak egy választási együttműködés legyen, hanem valami távolabb és előre muta- tóbb is. — Igaz, hogy az MDF-nek van országos infrastruktúrája és kiépítettsége, de a választások helyben dőlnek el. Milyen a pozíciója helyben? — Meglehetősen eltérő. A választásokon elsősorban a személyek dominálnak majd. Ahol kitűnő személyiségekkel rendelkezünk, ott bátran nézünk a választások elé és bízhatunk a jó eredményekben. Ahol nem találtunk és később sem leszünk képesek megtalálni a megfelelő jelölteket, ott bizony bajban leszünk. Egy választási együttműködés ilyen esetre is jó: adott helyen egy gyengébb MDF-es jelöltet visszaléptetünk, egy erős Fidesz vagy más szövetséges javára. Ez komoly mozgásteret jelent. — Milyen programmal készül a választásra az MDF? — Az MDF-nek nincs oka arra, hogy az eredeti programjától eltéijen. A rendszerváltás programját tovább kell vinni. Az első négy évben sikerült a programnak azt a részét megvalósítani, amely a demokratikus intézmény- rendszer kiépítését jelentette, a másik ciklusban kellett volna megmutatnunk, hogy ezt képesek vagyunk működtetni. Ha kormányzati pozícióba kerülünk, akkor ezt meg fogjuk tenni. Az MDF a családot helyzeti a programja középpontjába, a családok egzisztenciáját, biztonságát, a rendet és a gyarapodást. Azt hiszem, az országnak erre van a leginkább szüksége. Ügy gondoljuk, talán ez az a pont, ahonnan a magyar társadalom a legjobban megszólítható. — A politikában mindig fontos a folytonosság. Tehát valahogy tovább kell vinni az elődök tevékenységét még akkor is, ha teljesen más politikai filozófiai alapján kormányzott valaki. Erre van-e valamilyen elképzelése az MDF-nek? — A szocialisták a kormányra kerülés után magát a rendszert nem bontották meg, hanem tovább próbálták működtetni, igaz, hogy más szempontok alapján. Nyilván, hogy hangsúlyokat máshova helyeztek, és mi is természetesen mást tartunk fontosnak. De ez már nem nevezhető rendszerváltásnak, csak korrekciónak, ami teljesen normális, de folyamatosságot feltételez az ország politikai életében. — Mit gondol: milyen személyiség- típusok lehetnek a nyerők az 1998-as megmérettetésben ? — Nagyon fontos a fiatalítás. Azt hiszem, az a párt fog igazán komoly eredményeket elérni, amelyik hiteles, fiatal, energikus jelölteket képes állítani, és esetleg hatalomra kerülve meghatározó pozícióba is ilyen típusokat ültet. — Különböző feladatok vannak a választásokra való előkészítésben, amit el kell végezni. A politikai stratégiai lépéseket kimunkálták már? — Lássuk be, hogy a kampány a választási eredményhirdetés időszakában kezdődik. Most választjuk ki az előjelöltjeinket mind a 176 választókörzetben, felkészülve arra a lehetőségre, ha netán egyedül kéne indulni. Azért előjelöltek, mert egy lehetséges szövetségkötés esetén lesz, akit vissza kell léptetni. — Milyen kampányra számít? — Optimista ember vagyok, és arra számítok, hogy jobb lesz, mint az 1994-es volt. Kevesebb negatív elemet tartalmaz, inkább összefogja, mint elválasztja az embereket a megoldandó cél érdekében. Ez nemcsak a pártok, hanem az ország érdeke is, s remélem, hogy ezt a politikusok felismerik. — A politikai kampányokat meghatározza, hogy mennyi pénzt lehet rá elkölteni. — Saját tapasztalatunk, hogy egy ésszerűtlenül megtervezett kampány nagyon nehéz helyzetbe tud hozni egy pártot. Nekünk ez a székházunkba került, és eladósodtunk. Adósságot mára ledolgoztuk. Már 1994-ben javasoltuk, hogy a parlament változtassa meg a választójogi törvényt, és különböző limiteket állítson föl. Az elképzelésünk megvalósulni látszik, és egyetértünk azzal, hogy a kampányra fordítható összeget limitálni kell. Ez a jelöltenként! egymillió forint elfogadható összeg. A felelősség azért is nagy, mert a pártok nem saját pénzükkel gazdálkodnak, hanem zömmel az adófizetők forintjaival, hiszen állami támogatásból tartják fönn magukat. — Herényi Károly az MDF szóvivőiéként vált országosan ismertté. Az utóbbi időben viszont kevesebbet szerepelsz a nyilvánosság előtt. Tudatos ez, vagy a véletlen hozta így? — Tudatos. A szóvivő feladata kormányzati pozícióban hangsúlyozot- tabb. Főleg a negatívumok elhárításában kell az embernek jeleskedni. Ellenzéki pozícióban az a feladatom, hogy elősegítsem az új arcok, a fiatal politikusok fellépését. — Annak idején meglepetés-szóvivő volt, mert hogy meglepetéssel lett szóvivő. Visszatekintve az elmúlt évekre, hogyan értékel: jól döntött, amikor elvállalta? — Azt hiszem jól, és nagyon szeretem csinálni. Teljesen új világ nyílt meg előttem, s ez számomra nagyon fontos. Sokkal fontosabb, mint amilyenjelentőséget egy politikus ma általában tulajdonít neki. — Mit csinál, amikor éppen nem viszi a szót? — Van sok apró munka is: egyeztetések, felkészülés időszaka. Nyáron nem nagyon tudok szabadságra menni: az újságokat tele kell rakni hírekkel. A sajtóosztály teljes intenzitással működik. Délutánonként lemegyek a Dunára evezni, ez a legkedvesebb időtöltésem. Hétvégén pedig itthon, a Bala- ton-parton vagyok a családdal. — A család hogyan fogadja, hogy hét végi vendég a családfő? — Ideális házasság a miénk. Amikor a döntés elé kerültem, a feleségemmel megbeszéltem. A politikában való szereplés egyik legfontosabb feltétele ugyanis a valóban erős családi háttér. — A szóvivőkkel kicsit kegyetlenek az újságírók, mert mindig kerek mondatokat várnak és lehetőleg rövidet. Készül ezekre? — Erre dresszíroztam magam. A sajtótájékoztató műfaj átlagosan 5 perc. Általában nem szeretem az újságírókra bízni, hogy mi jelenik meg abból, amit mondok. Ezért az elejére fogalmazom mondanivalóm lényegét, és akkor nem is kell helyreigazítást kémem, mert egy hullámhosszon vagyunk. Nem is volt soha helyreigazí- tási ügyem. — Nekünk újságíróknak elég markáns véleményünk van a szóvivőkről. Mi a véleménye a szóvivőnek az újságírókról? — Alapfilozófiám hogy az újságíró is ember. Azt hiszem, hogy a közös érdek megtalálása a kulcsa mindennek. Az az érdekem, hogy az általam képviselt eszmerendszer vagy az azt megértő politikusok eljussanak a fogyasztóhoz, jelen esetben az olvasóhoz. Az újságíró érdeke az, hogy az újságot naponta megtöltse lehetőleg érdekes hírekkel. Itt van egy érdekazonosság, s ha ezt össze tudjuk hangolni, akkor nem lehet baj. A másik nagyon fontos dolog, hogy tisztelni kell a másik oldalon álló szakmáját, felkészültségét, emberi hitelét, és bízni kell benne. — Amikor az MDF kormányzópárt volt, akkor ön a hatalom szóvivője is volt. Változott-e a lehetősége, a munkája attól, hogy nem a hatalom szóvivője? — Semmit nem változott, a kapcsolat talán egy kicsit jobb lett. A sajtó egy kicsit jobban kedveli az ellenzéki pozícióban lévőket. Ezt nem mindig mutatja ki, de érződik. Kercza Imre - Lengyel János