Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-15 / 190. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. augusztus 15., péntek Sikeres koncerteket adott a héten a híres Edinburghi Fesztiválon a Budapesti Fesztivál- zenekar. Fischer Iván vezényletével az együttes két alkalommal lépett fel az idén 50 éves, nagy hírű kulturális rendezvényen. A szólista Schiff András zongoraművész volt. Nagyra értékelik dr. Tóth Lorándnak, a Magyar Köztársaság távozó rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövetének a tevékenységét - hangsúlyozza Kárpátalja megye állami közigazgatásának a sajtóközleménye, amit a diplomata Ungváron tett búcsúlátogatásáról adtak ki. Ugyanakkor Kárpátalja magyar közvéleményét nyugtalanítja az ultranacionalista ukrán párt, az UNA-UNSZO vezetőinek az a bejelentése, hogy az országos szervezet fennállásának hatodik évfordulója alkalmából augusztus 17-én Ungváron tartandó központi ünnepség csúcspontjaként nyilvánosan elégetik a megye területén élő kisebbségek nemzeti lobogóit. Budapestre érkezik Horn Gyula meghívására szeptember 19-én Benjamin Netanjahu az izraeli kormányfő. A hírt mindkét ország fővárosában megerősítették. Konkrét eredményeket várunk Jasszer Arafattól - közölte a Közel-Keletre készülő Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Washingtonban azt tartják a leglényegesebbnek, hogy az erőszakos cselekmények szűnjenek meg és a terrorista csoportokat számolják fel. Izrael ezenközben feloldotta két újabb, a nyugati Jordán-vi- dék palesztin önkormányzati területein fekvő város, Rámal- láh és Hebron zárlatát. Palesztinok azonban változatlanul nem léphetnek Izrael földjére. Törökország elhalasztja Izraellel közösen tervezett hadgyakorlatát a Földközi-tengeren, Ezt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök jelentette be szerdán. A hadgyakorlatot a nyár folyamán tartották volna meg. Még ebben a hónapban hazatér Pekingből Kambodzsába Norodom Szihanuk, az indokínai ország uralkodója. Értesülések szerint a király végül is hajlandó volt teljes jogú társminiszterelnöknek elfogadni Ung Huotot, aki épp az ő fiát váltotta fel a kormányzásban. A kínai államtanács az 55 éves Liao Hujt, a „belkínai” ügyek eddigi igazgatóját nevezte ki a Hongkong és Macau ügyeit intéző hivatal vezetőjévé és a hongkongi ügyek legfőbb irányítójává. Az új igazgató Lu Pinget váltja fel, aki 1990-től állt a hivatal élén. Kanada nem örül a cseh romáknak Tömeges kivándorlási hisztéria tört ki a cigányok között Kanadának nem áll szándékában megkönnyíteni a csehországi romák számára a menekültstátus megszerzését, de az egy éve megszüntetett vízumkényszert sem állítja vissza az esetleges bevándorlási hullám megfékezése végett. Ezt René Mercier, a kanadai bevándorlási minisztérium szóvivője közölte. A cseh Nova televízió az elmúlt héten ugyanis olyan riportot sugárzott, amely valóságos Eldorá- dónak tüntette fel Kanadát a csehországi cigányok számára. Ezt követően Prágában megrohamozták a repülőjegyirodákat torontói és montreali jegyekért; a járatokra szinte minden hely elfogyott. Kanada bécsi nagykövetségének menekültügyi kérdésekben illetékes diplomatája elmondta: országa csak azoknak nyújt védelmet, akik tényleges diszkriminációra hivatkozva kérik a menekültstátust, és csak akkor, ha az adatok helytállóságáról a kanadai szervek is meggyőződtek. Az emigrálóknak beszélniük kell angolul vagy franciául, és egészségesnek, szakképzettnek, megfelelően iskolázottnak, valamint büntetlen előéle- tűeknek kell lenniük. A Lidové Noviny című prágai lap csütörtöki szerkesztőségi cikkében egyebek között így ír: „A cigányok hátrányos megkülönböztetése olyan szó- kapcsolat, amely elfogadhatatlan Václav Klaus miniszter- elnök kormánya számára. Hogyan lehetséges mégis, hogy tucatnyi rasszista indíttatású gyilkosság után sem ismerte el legalább a roma probléma létezését?” A lap szerint a kormány csak most, a tucatnyi rasszista indíttatású gyilkosság után érzékeli a helyzet komolyságát. Az észak-csehországi Ustí nad Labem egyik romaszervezete felháborodott egyes újságok fajüldöző hangvétele miatt, amelyet a cigányok tervezett exodusával kapcsolatban ütöttek meg. Ötven éve független a világ legnagyobb demokratikus országa, India A Gandhi név mítoszára vágynak Az első kormányfő, Nehru hazaérkezik lányával, Indira Gandhival fotó: feb/reuter Amikor az uj indiai köztarsasagi elnököt, a páriák kasztjából lása, s a szikhek lázadása az államfői posztra került Narayanant megkérdezték, mit tart a Arany templomban. A fejlődő függetlenségének augusztus 15-én ötvenedik születésnapját világban azonban India volt az ünneplő ország legnagyobb „Megőriztük az egységet és a < Találó és tömör jellemzése ez a fél évszázadnak. Amikor India a brit korona legfényesebb gyémántjából független állam lett, 350 millió lakosa volt. Ma a népesség 950 millió lelket számlál, és évente 18 millió fővel gyarapodik. Tizenöt hivatalos nyelve van, s emellett 379 dialektusban beszélnek. Etnikai csoportok, vallási közösségek sokasága található területén, amelyet nem véletlenül neveznek hindusztáni szubkontinensnek. A hindu-muzulmán ellentétek véres háborúba torkolltak djesítményének, így válaszolt: :mokráciát.” önálló ország lett Kelet- és Nyugat-Pakisztán. Miközben azonban Indiában az iszlám százmillió híve nyugodtan gyakorolhatja hitét, a vallási alapokon szerveződött Pakisztán is kettészakadt: a keleti országrészből Banglades lett. India egyúttal a világ legnagyobb demokráciája, hiszen Kína jóval népesebb ugyan, de nem sorolható ebbe a kategóriába. Pedig Indiának olyan válságos időszakokkal kellett szembenéznie, mint Mahatma Gandhi, később Indira Gandhi és Radzsiv Gandhi meggyilkoa ritka kivétel, amely nem kacérkodott a diktatúrával, következetesen kitartott a demokrácia alapelvei mellett. Az ötvenedik évfordulón mindenki egy éppen ötvenéves, olasz születésű özvegyasszony válaszára vár. A negyven éven át hatalmon volt, megtépázott, de még mindig a szavazók harmadára számító Nemzeti Kongresszus Párt minap felkínálta az elnöki tisztet Sonia Gandhinak, Radzsiv özvegyének. Ha igent mond, a mitikus Gandhi név visszatérése könnyen megbolydíthatja az indiai belpolitikát az 51. esztendőben. Réti Ervin Lehet, hogy megpróbál az erő pozíciójából tárgyalni Mit hoz magával Meciar Ma délelőtt 10 órakor a győri Konferencia szállóban kétórásra tervezett tárgyalást tart szlovák kollégájával, Vladimír Meciarral Horn Gyula kormányfő. A tanácskozást sajtótájékoztató, majd díszebéd követi. A találkozót - érthető módon - kitüntetett figyelemmel kíséri az osztrák közvélemény is. A Die Presse című napilap szerint Győrött nem lehet érdemi eredményekre számítani, legfeljebb az Esztergom és Párkány közötti híd építésének ügyében várható előrelépés. A cikk szerzője megjegyzi: Meciar megpróbál az erő pozíciójából tárgyalni: értésre adta, hogy Magyarország Szlovákia jóindulatára van ráutalva, ha azt akaija, hogy a NATO-fel- vétel után szárazföldi kapcsolata legyen a többi tagállammal. Kovács László külügyminiszter a találkozó előtt azt nyilatkozta, hogy az elmúlt időszakban számos szakértői megbeszélésre, államtitkári találkozóra került sor, és ő maga is találkozott szlovák kollégájával, így most a két kormányfő közvetlen tanácskozásán a sor. * * * Kövér László, a Fidesz alelnöke és Bába Iván, az MDF országos választmánya elnöke óvja a magyar miniszterelnököt attól, hogy engedményeket tegyen. Szerintük már az is kompromisszum, hogy tárgyalóasztalhoz ül a nemzetközileg elszigetelt szlovák kormányfővel. A győri napirend Felhőtlen derűlátással nemigen vádolhatok azok a magyar külügyi vezetők, akik az elmúlt napokban a mai Horn-Meciar-találkozó kilátásairól nyilatkoztak. A higgadt visszafogottságnak alapos oka van: sem az utóbbi néhány, felemásan zárult, s a megvalósítás során még a vártnál is soványabb eredményeket hozó magyar-szlovák csúcs, sem a mostani győri vizitet megelőző pozsonyi jelzések nem jogosítanak fel különösebb optimizmusra. Budapesten tehát aligha remélhetnek áttörést a nem hivatalos kormányfői munkatalálkozótól, inkább egyfajta tisztázó hatású párbeszéd lehet a cél. A szlovákiai magyar kisebbség sérelmei, a két éve tartott tátrai miniszterelnöki tárgyalások beváltatlan ígéretei, a nagy vihart kavart szlovák nyelvtörvény, a kétnyelvű bizonyítványok ügye, a torzóként figyelmeztető párkányi Duna-híd roncsa - ez mind intő jel. Azt mutatja, hogy a jelenlegi pozsonyi vezetésben nincs érdemi szándék a kapcsolatok javítására, s hogy a Meciar-kabinet illetékesei még mindig nem értik: a kisebbségi politikában tapasztalható mulasztások hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO és az Európai Unió kirostálta Szlovákiát az esélyes tagjelöltek első köréből. Miért kell akkor Győr? Miben reménykedik Horn Gyula? - teszik fel sokan a kérdést. A válasz egyszerű: bármilyen kis esély nyílik is a haladásra, azt meg kell ragadni. Az alapszerződést pedig - mondta találóan épp az egyik szlovákiai magyar pártvezető - nem felmondani kell, hanem teljesíteni. Szondy Gábor Zsidóarany az USA-ban is Svájci bankokban fialt dollármilliók Az Egyesült Államok is gazdagodott a vészkorszak áldozatainak vagyonából. A The New York Post a washingtoni kormány dokumentumaira hivatkozva azt állítja: a második világháború után Amerika 5,5 millió dollárt hagyott olyan svájci számlákon, amelyek betétei európai zsidók egykori elrabolt vagyonából származnak. A pénz annak a másfél milliárd dollárnak a része, amelyet svájci bankok 1939-40-ben az Egyesült Államoknak utaltak át, mivel az alpesi ország okkal félt attól, hogy a hitleri birodalom megszállja. Roosevelt elnök egy évvel később befagyasztana a svájci kontókat, nehogy szorongatottsága miatt Bern hitelt nyújtson a náciknak. A háború után a svájci bankok csaknem az egész összeget visszakapták. Washingtoni nyomásra most Svájcban beismerték: a vagyonnak legalább harmada olyan zsidóké, akik elpusztultak a koncentrációs táborokban. Az amerikaiak a háború után az 1,5 milliárdból 100 milliót német pénznek nyilvánítottak, és megtartották jóvátétel fejében. Amikor a zsidó kárpótlási és háborús jóvátételi bizottság a pénz egy részét kérte, Washington hatmilliót megígért, ám csak ötszázezer dollárt utalt át. A holocaustpénzek ügyében folyó vizsgálat vezetője, Alfonse D Amato szenátor szerint az Egyesült Államoknak „méltányos jóvátételt” kell fizetnie. Bélyegen a Kék angyal Marlene a történelmi német nők között Éppen jókor jelenik meg a német posta legújabb címletű bélyege, a 110 pfenniges, mivel szeptember 1-jétől emelkedik a portó. A két forgalmi sorozatba (Látványosságok és a Nők a német történelemben) illeszkedő újdonságok közül is kiemelkedik a milliók által tisztelt, szeretett filmszínésznő, Marlene Diet- rich portréja. Mintha csak időzítették volna a Dietrich-bélyeg megjelenését: a minap közölte Artur Brauner filmproducer, hogy magántőkéből emlékhelyet létesít Berlin szívében a Kék angyal című film főszerepében csaknem 70 éve feltűnt világsztárnak. Az 1901-ben született és öt évvel ezelőtt elhunyt színésznő a fasizmus elleni tiltakozásként vándorolt ki a tengerentúlra. Épp ezért sokan fel is vetik: valóban a német történelem nagy nőalakja-e Dietrich? Még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a németségét, mert 1939- ben amerikai állampolgár lett, és végig külföldön élt, Párizsban halt meg. Bátorságával azonban elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ő a híres német civilkurázsi egyik legnagyobb alakja, akiről a legnevesebb mai német tervező, a wuppertali Gert Aretz professzor rajzolt bélyeget Patrick O’Connor világhírű fotója alapján - a gyűjtők nagy örömére. Kulcsár László FOTÓ: FEB/REUTER Leszállt a Szojuz A kazahsztáni Dzseszkazgan várostól délkeletre csütörtökön - közép-európai idő szerint 14 óra 16 perckor, pontosan a terv szerint, az előre kijelölt körzetben - földet ért az Szojuz TM-25 űrhajó leszállóegysége Vaszilij Ciblijev parancsnokkal és Alekszandr Lazutkin fedélzeti mérnökkel. A Szojuz TM- 25 közép-európai idő szerint 10 óra 55 perckor vált le a Mir- ről, majd az űrállomástól eltávolodva spirál alakú pályán ereszkedett a Föld közelébe. A két kozmonauta jól vészelte át a leszállást. A leszállóegység csapóajtajának kinyitása után maguk akartak kiszállni az űrkapszulából, de ezt az orvosok a 185 napos súlytalanság miatt nem engedték meg. Az űrhajósokat Csillag- városba szállították. A visszaindulás előtti pillanatok: búcsúzik a két parancsnok
