Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

1997. július 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Óránként 160-nal Hegyeshalom felé Megújult vasúti fővonal A kollektív szerződésről Kis támogatottságú szakszervezetekkel is tárgyalni kell Élénk vita zajlott az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén a kollektív szerződések megkötésének módozatairól. A munkaadói és a kormányzati, illetve a munkavállalói oldal véleménye több ponton eltért egymástól. Néhány témában sikerült kompromisszumos megoldást találni, de volt, ahol a szociális partnerek álláspontja nem közeledett egymáshoz. Európai színvonalú lett az el­múlt négy évben korszerűsített Budapest-Hegyeshalom kö­zötti vasúti fővonal. A 28 milli­árd forintos beruházás ered­ményeként a fővárostól Tatáig óránként 120-140, onnan pe­dig 160 kilométeres sebesség­gel haladhatnak a vonatok. A menetidő mostantól az eddi­ginél csaknem fél órával rövi- debb lesz - jelentették be a fel­újított tatai vasútállomás, to­vábbá a számítógéppel vezérelt új biztonsági berendezés tegnapi átadási ünnepségén. A vonal korszerűsítésére a beruházási összeg 55 százalékát fordították, a többi pénzből korszerű sze­mélyszállító kocsikat vettek, il­letve gyártottak. A biztonság ér­dekében több helyütt épült vas­Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az ügyvédekről szóló, a kormány által csütör­tökön elfogadott törvényja­vaslat. A tervezet parlamenti vitájára várhatóan az ősz fo­lyamán kerül sor. Avarkeszi Dezső igazságügyi ál­lamtitkár tegnap ismertetve a tervezet főbb vonásait, el­mondta: az utóbbi néhány évben megnégyszereződött az ügyvé­dek száma és ma meghaladja a hétezret. A minisztérium és az Országos Ügyvédi Kamara egyetért abban, hogy szigorítani kell az ügyvéddé válás feltéte­leit. Ezért került be a tervezetbe az a rendelkezés, amely szerint csak bizonyos feltételek esetén köteles a kamara felvenni a je­54 évvel a II. magyar hadse­reg pusztulása után, július 20- án emlékhelyet állítanak fel Voronyezs közelében, a Don partján, Bolgyirevka falu te­rületén. Három nappal ké­sőbb a Novgorod melletti jog- lai internálótáborban avatják fel az ott életét vesztett 113 honvéd emlékhelyét. Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtit­kára, aki az avatási rendez­vényre utazó kormányküldött­séget vezeti, a tegnapi sajtótájé­koztatón hangsúlyozta: az em­lékhely valamennyi áldozat - katonák és munkaszolgálatosok - emlékének megőrzését szol­úti felül- vagy aluljáró, csök­kentve a szintbeli vasúti- közúti kereszteződések számát. Lotz Károly közlekedési mi­niszter a MÁV történetében kor­szakosnak nevezte a fejlesztést. Hangsúlyozta: tőlünk Nyugatra mindig is nagy figyelmet fordí­tottak a vasút állapotára, nálunk ezzel szemben hosszú éveken át a közút élvezett elsőbbséget. Most, felismerve a vasúti szállí­tás több előnyét, fordulat követ­kezett, következik be, a kor­mány újabb vonalak korszerűsí­tését, villamosítását hagyta jóvá a közelmúltban. Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter örömmel nyug­tázta, hogy a tervezők és a kivi­telezők messzemenően figye­lembe vették a környezetvé­delmi előírásokat. lentkezőt tagjai sorába. Akit ki­zárnak a testületből, tíz évig nem kérheti újbóli felvételét. A törvénytervezet pontosan meghatározza az ügyvédi tevé­kenység fogalmát, és szabá­lyozza a külföldiek magyaror­szági munkáját is. Új kategória is születik, a külföldi jogi ta­nácsadóé. Jellemzője a többi kö­zött, hogy a külföldön bejegy­zett ügyvéd Magyarországon csakis magyar kollégájával kö­tött együttműködési szerződés alapján vállalhat megbízást. Megváltozik a kirendelt ügy­védekre vonatkozó szabályozás is. A kamara róluk jegyzéket ve­zet, amelyet a hatóságok rendel­kezésére bocsát. A javaslat kü­lönben meghatározza a fogalom tartalmát is. gálja. Az ünnepségen jelen lesz az orosz kormány képviselője is. A tervek szerint Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke mond beszédet. A Hadisírgondozó Iroda veze­tője, Erdős László ezredes el­mondta: felkérték a magyar egyházakat, hogy az avatás per­ceiben, július 20-án 12 óra 5-15 között az egész országban szól­janak a harangok. A közlekedési és elszállásolási problémák mi­att nem vállalkozhatnak arra, hogy szervezett csoportokat in­dítsanak az emlékhelyre, de az iroda szívesen ad tájékoztatást az utazási feltételekről, és segí­tenek a vízummentesség intézé­sében is. Kölcsönös engedmények árán megegyezésre jutottak abban a kérdésben, hogy milyen támo­gatottságú szakszervezetekkel legyen kötelező tárgyalniuk a munkaadóknak a kollektív szerződésekről. A kormányzat azt javasolta, hogy szűnjön meg az üzemita- nács-választásokon elért 50 százalékos támogatottsági kö­vetelmény, és valamennyi arra jelentkező szakszervezettel le­gyen kötelező megkezdeni a kollektív tárgyalást. Jelenleg ugyanis csak a szerződéskö­tésre is feljogosító 50 százalé­kos támogatottság megléte ese­tén kötelező a szakszervezettel tárgyalóasztalhoz ülni. A mun­kaadók ezt elfogadhatatlannak tartották: komolytalanná vál­nának a tárgyalások. Végül 10 százalékos támogatottsági szintre vonatkozó javaslat fo­galmazódott meg, amit mind­három oldal elfogadott. A kormányzati oldal tájékoz­tatta a partnereket arról a mun­kaügyi miniszteri rendeletről, amely a munkaerő-piaci alap­ból adható egyes támogatások­nál figyelembe veszi a munka­helyeken a munkaügyi kapcso­latok rendezettségét, a kollektív szerződés megkötését. A mi­nisztérium ezt a megoldást ajánlotta a többi állami pénz­alapot kezelő tárcának is. A munkavállalói oldal a tájékoz­tatót elfogadta, a munkaadói oldal viszont nem vette tudo­másul. Horn Gyula levele. Az MSZP pénteken harmincezer párttag­nak postázta Horn Gyula leve­lét. Ä pártelnök arról kéri ki a tagság véleményét, hogy mi­lyen fő célokat kellene megfo­galmaznia a szocialisták válasz­tási programjának, továbbá mely pártokkal tudnának el­képzelni közös kormányzást, és kikkel nem. A válaszokat szep­temberben összesítik. Kizárás. A Kereszténydemok­rata Néppárt országos fegyelmi és etikai bizottsága hírzárlatot rendelt el, miként döntött Isépy Tamás frakcióvezető ügyében, mondván megvárja, hogy a frakcióvezető mit hoz nyilvá­nosságra a határozatból. Az esti órákra azonban nyilvánosságra került, hogy Isépyt kizárták a pártból. Nincs kiskapu. Jogilag is ha­zugság bárki részéről azt állí­tani, hogy a földtörvény-módo­sításnak a belföldi jogi szemé­lyek tulajdonszerzésére vonat­kozó része kiskapu a külföldiek számára - mondta pénteken, za­laegerszegi szakmai fórumán Orosz Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Hiányos fedezeti rendszer. A társadalombiztosítás re­formja csak akkor lenne ered­ményes, ha a kabinet feltárná a működés alapproblémáit - mondta Szabadi Béla. A Füg­getlen Kisgazdapárt gazdasági kabinetjének vezetője azt is ki­jelentette, hogy a tervezett nyugdíjreformban a tőkefede­zeti rendszer növelni fogja az államháztartás hiányát és fe­szültséghez vezethet. Emlékezés Kádár Jánosra. Egész napos rendezvénnyel tisztelgett Kádár Jánosnak, az MSZMP egykori főtitkárának emléke előtt pénteken Budapes­ten a Munkáspárt. A politikus halálának közelgő 8. évfordu­lója alkalmából az Országház előtt felállított portrénál dél­előtt a Munkáspárt vezetői ko­szorút helyeztek el. Rossz az együttműködés. Már javában tartja választási előkampányát a Magyar De­mokrata Néppárt - jelentette ki Szabó Iván egy tegnapi tájékoz­tatón. A pártelnök elismerte: választási szövetség kötésére nincs reményük, mert a nullá­val egyenlő a pártok együttmű­ködési készsége. Megöltek egy kereskedőt. Holtan találtak egy kínai keres­kedőt tegnap délután a miskolci Avas-déli lakótelepen bérelt la­kásában. A bűncselekményt egy látogatóba érkezett mis­kolci férfi fedezte fel, majd a szomszédok értesítették a rend­őrséget. A 25 éves kínai férfi gyilkosság áldozata lett. Civilek a Parlamentben Civil nagyhatalom lettünk. Az utóbbi néhány évben annyi he­lyi, öntevékeny közösség szerveződött, hogy minden ezer felnőtt lakosra hat jut belőlük - hangzott el tegnap a Parlamentben tartott országos tanácskozásukon, amelyen Horn Gyula miniszterelnök is részt vett. fotó: feb/diósi imre A Magyar Posta négy és fél millió zöld színű levelet küldött szét Az üzemben tartási díj ideje A médiatörvény egyebek közt rendelkezik arról is, hogy me­lyik közszolgálati médium milyen arányban részesedjen az immár nem előfizetési, hanem január elseje óta üzemben tar­tásinak nevezett díjból. Csakhogy ezt előbb be is kellene fi­zetni. Erre figyelmeztetnek minket egyes zöld levelek. Az országos helyzet jelenleg az, hogy az 1990-es 2,3 millió televízió-előfizetővel szemben csupán 1,8 millió háztartás fi­zeti hazánkban a havi 530 fo­rintos díjat. Természetesen nem az üzemeltetett tévékészü­lékek száma csappant meg ilyen hirtelen és ekkora mér­tékben, hanem - fogalmazzunk így - az állampolgárok fizetési hajlandósága csökkent némi­leg. Igaz, a rendszerváltás előtt a Keravill, a Corvin Áruház és a többi kereskedelmi hatóság is éberen őrködött fizetési morá­lunkon, átvállalva tőlünk néha bizony a terhesnek érzett beje­lentési kötelezettségünket. E hónaptól kezdve azonban már magunknak kell nyilatko­zatot tennünk szórakoztató elektronikai javainkról, s ezt megtehetjük azon a zöld nyom­tatványon, amelyet a Posta kézbesít a napokban négy és fél millió lakcímre. Mint az a le­vélben található, „Tisztelt Ügy­felünk!” kezdetű apróbetűs részből kiolvasható, a bliccelők - ha rajtavesztenek - a havi díj­jal megegyező összegű pótdíj­jal büntethetők, illetve szabály­sértési eljárás alá vonhatók. Ennek legmagasabb büntetési tétele jelenleg tízezer forint. A magánszemélyek által fi­zetendő havi 530 forint nem túlzott, bár sok embernek ennyi pluszkiadást sem könnyű ki­gazdálkodnia. Ennél három­szor többet kötelesek fizetni a vendéglátó-ipari létesítmé­nyek. Ahogy a Posta illetékesei munkatársunknak elmondták, a szállodák, éttermek fizetési haj­landósága még a magánszemé­lyekénél is szerényebb. T. J. Törvény készül az ügyvédekről Sok a fogadható prókátor Végtisztesség a háború áldozatainak Emlékhely a Donnál Évente 45 ezer új daganatos megbetegedést regisztrálnak Korszerű műszerekre milliárdok Napjainkban a szükséges berendezések hiánya miatt a dagana­tos betegeknek csak a fele részesül megfelelő sugárterápiás el­látásban, miközben évente 45 ezer új esetet regisztrálnak. Nem jobb a helyzet a röntgenpark tekintetében sem: a 2700 készü­lék kétharmada elavult, teljesítménye csupán 50 százalékos. Az egészségügyi kormányzat - mint az Keller Lászlónak, a Népjóléti Minisztérium politi­kai államtitkárának tegnapi saj­tótájékoztatóján is kiderült - tisztában van a helyzet súlyos­ságával. Felismerték a sürgős teendőket is. Ezt jelzi, hogy a központi költségvetés milliár- dokat juttat, négyéves elosztás­ban, korszerű műszerek beszer­zésére. A sugárterápiás eszközpark fejlesztésére az idén 500 millió forintot fordít a költségvetés, ehhez a népjóléti tárca 400 mil­liót tesz hozzá. Jövőre 900 mil­lió, 1999-ben pedig 3,2 milliárd az előirányzott összeg. Az új gépek működtetéséhez át kell képezni a szakembergárdát, amire 100 millió forint jut a költségvetésből. Mindennek köszönhetően rövid időn belül megkapja a ha­laszthatatlan kezelést a rászoru­lók 75 százaléka, és az arány tovább fog javulni. Megszűnik a térségek közti ellátásbeli színvonalkülönbség is. A meg­lévő 12 sugárterápiás központ lefedi az országot, ezek hatókö­rét szeretnék kiterjeszteni, és tevékenységük színvonalát emelni. A röntgenpark kicserélése jövőre kezdődik meg, és mind­járt másfél milliárdot költenek rá. Négy év alatt összesen 18 milliárd forintot fordítanak erre a célra, amiből 65 százalék kormánytámogatás. A fejlesz­tés 30 százalékát a fenntartók­nak, 5 százalékát az intézmé­nyeknek kell kigazdálkodniuk. Pontosabbá válik a diagnosz­tika, megszűnnek a „rontott felvételek”, csökken a betegek sugárterhelése, rövidül a vára­kozási idő. Egy új készülék két- három régi gép feladatát is el­látja, ezért gyorsabban, gazda­ságosabban lehet dolgozni vele. Csernyánszki Judit Az ellehetetlenülés küszöbén a Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság Felelősség, de nem a kormányé A kormánykoalíció sem politikailag, sem pedig büntetőjogilag nem felelős Tocsik-ügyben, ezt az elkészült vádirat is bizonyítja - mondta dr. Csákabonyi Balázs MSZP-s országgyűlési képvi­selő. A vizsgáló bizottság tagja így reagált a tideszes bizottsági elnök, Deutsch Tamás állítására, mely szerint a koalíciós pár­tok képviselői akadályozzák a jelentés nyilvánosságra hozását.- Éppen mi szorgalmazzuk, hogy az el nem készült jelentést hozza nyilvánosságra a bizott­ság. Azokkal az mondatokkal együtt, amelyekről vita folyik. A jelentés egy része egyébként már megjelent a sajtóban.- Mit nem akarnak?- Azt, hogy vizsgálóbizott­ság jelentésében legyen egy olyan megállapítás, amely a kormánynak mint testületnek a felelősségét állapítja meg a To- csik-botrány miatt. Nincs arra adat, hogy a kormányt testületi­leg bármilyen felelősség ter­helné. A miniszterelnök egyéb­ként a politikai felelősséget megállapította, és levonta a konzekvenciát. Az ellenzék azt akarja, hogy a kormány felelős­ségét is kimondja a jelentés. Ez így nem fogadható el. Vissza­utasítjuk, hogy a koalíció el akarja tussolni a korrupciót. Épp ez az ügy az első, ahol pél­dátlan gyorsasággal intézkedett a rendőrség. Kész a vádirat is.- A házszabály szerint a vizsgálóbizottság elnöke ellen­zéki képviselő. így valóban el­lenőrzi a kormányt...- Ez így igaz, de gondot okoz, ha valaki felvet egy kér­dést, kezdeményezi a bizottság létrehozását, s egyben a bizott­ság elnöke is. A kezdeményező az ügy ügyésze; a bizottság el­nökeként annak vizsgálója, s a jelentés megfogalmazásakor az ügy bírája is. Mert fennáll a ve­szély, hogy felvetése igazolá­sára törekszik. így nehéz elfo­gulatlannak lenni.Véleményem szerint az ellenzéki pártok fele­lőssége, hogy ne az érintett személy legyen a bizottság el­nöke, akkor bármilyen ügyben könnyebb megegyezni. L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom