Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-15 / 163. szám

1997. július 15., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 « SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Célok és eszközök Hogy a cél szentesíti az eszközt, az manapság egyre inkább az önkormányzatok közhelyévé válik. Elsőszámú cél ugyanis a túlélés. Ahogy túlél a polgár, a család, hovatovább az ország is, úgy túlélnek az önkormányzatok is. Ehhez a túlélési gyakorlat­hoz elméletben megvannak az eszközök: a kincstár ad, a telepü­lés költ, fejleszt, komfortos életteret biztosít adófizetőinek. A gyakorlat, mint közismert, más. Csakúgy mint a legtöbb család, a legtöbb önkormányzat sem eszik nagykanállal ezért, csakúgy mint sok család, sok önkormányzat- is olyan eszközöket vesz igénybe, melyeket aztán a cél megér szentesíteni. Somogybán az ÁSZ huszonöt önkormányzatnak nézett - ha nem is a körmére, de legalábbis - normatív gazdálkodására. Talált is fonákságot eleget, a legenyhébb közülük az, hogy az intézmények alapító okiratai hiányosak, s ily módon nem kap­hat nának a központi normatívából. Ennél gyakoribb és súlyo­sabb, hogy amikor az önkormányzat az intézményi létszám rub­rikákhoz ér, vastagabban fog a tolla a kelleténél, magyarán több pénzt kér, mint amennyi megilletné. Mondhatni: ez még bele­fér, a jobb intézményi ellátás reményében füllentett a település, ha lebukik, legfeljebb visszafizeti. Mindenesetre: csakúgy mint a családokat, az önkormányzatokat sem kellene feltétlenül ki­tenni a kísértésnek; még a végén lelkiismeret-furdalásuk támad. Bár, teszem hozzá, önigazolásuk a kétes eszközök használatára akad épp elég. Bár pénzük lenne ennyi! Tűzelhalás Somogybán Az ETM Erőterv szervezésében tájékoztatják a lakosságot Erőműről a fórumokon (Folytatás az 1■ oldalról) — Kutason fedeztünk fel elő­ször beteg fákat — tette hozzá Tóth István. — Egy növényvé­delmi szempontból is ápolt, szakszerűen kezelt kertben két birs, egy almafát és egy naspo­lyát támadott meg a kór. A terü­let tulajdonosa azonnal felis­merte a veszélyt — a kert mel­lett fiatal almások vannak — és még a végleges laboreredmény és a határozatunk előtt önként kivágta a birseket és a naspolyát, megfelelő helyen csonkította és fertőtlenítette az almafát, így — úgy tűnik — sikerült lokalizál­nunk a fertőzést. Tóth István azonban azt sem tagadta, hogy erős a gyanú, hogy egy gyékényesi almafát is meg­támadott a kór. Szerinte elsősor­ban Somogy déli részei a veszé- lyeztetetebbek, ám a körzeti fel­ügyelők az egész megyében egyforma alapossággal mérik fel, vizsgálják az almáskerteket. A szakemberek munkáját egyébként segíti, hogy a terme­lők maguk viszik be a gyanús­nak vélt növénymintákat. A múlt hétig azonban csak a ha­sonló tüneteket okozó körtele- vélbolha és a hajtáshervasztó da­rázs fertőzte fák kerültek az ál­lomásra. A tűzelhalásról egyelőre a növényvédősök is csak keve­set tudnak. Annyit, hogy a széltől a méhekig, rovarokig, esőig szinte mindennel terjed és a megelőzés sem mindig ha­tásos ellene. Bár antibiotiku­mos kezeléssel értek már el eredményeket, csak a remény marad, hogy a somogyi almás­kertekben nem alakul ki jár­vány. Barna Zsolt Elbírálta a lakossági fórumok megszervezésére beérkezett pályázatokat az IN-ER Erőmű Kft; a tervezett Iha- rosberény-pádpusztai hőe­rőmű építéséről az ETM Erő­terv Kft szervezésében tájé­koztatják az érintett települé­sek lakóit. Dr. Fodor Csaba, az IN-ER Erőmű Kft ügyvezetője érdek­lődésünkre elmondta, jelenleg a munkacsoportok kialakításán, a program szervezésén dolgoz­nak. Az augusztus elejére elké­szülő programot szakértői bi­zottság bírálja majd el. Ami biztos, lakossági fórumokat, közvéleménykutatást, egyéni interjút és közmeghallgatást egyaránt szervez a jelentős re­ferenciákkal rendelkező cég - egyebek mellett a debreceni erőműbővítésnél is az ETM Erőterv tartotta a kapcsolatot a nyilvánossággal. Mindezeken a tájékoztatókon beszámolnak a nemrég befejeződött részletes környezeti hatástanulmány eredményéről is; ennek levegő- szennyezettségi méréseit a bu­dapesti Erőterv Rt megbízásá­ból a Somogy megyei ÁNTSZ végezte. Az érdeklődők meg­ismerhetik a 16 milliárd forin­tos beruházás minden részletét: a tájékoztatási, közvélemény­kutatási program a tervek sze­rint szeptember végére, október elejére fejeződik be. Ennek eredményével együtt a beru­házó a Magyar Energia Hiva­talhoz adja be az engedélyezte­tés további dokumentumait. Iharosberény külterületén, Pádpusztán - amint arról la­punkból már értesülhettek - 80 megawatt összteljesítményű, kombinált ciklusú gáz- és gőz­turbinás erőmű építését terve­zik. Az IN-ER Erőmű Kft tu­lajdonosa az EVN Alsó-Auszt­riai Áram- és Gázszolgáltató Rt és a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Beruházásukban várhatóan az ezredfordulón kapcsolják az energiahálózatba az erőművet, mely az inke-liszói földgáz­mező kiaknázására épül. Kuta­tások szerint a föld mélyén csaknem két évtizedre elegendő földgáz található. B. T. Munkák az atádi művésztáborból Kiállítás nyílt szombaton a XX.Nagyatádi gyermek és ifjúsági képzőművészeti tá­borban részt vett diákok munkáiból. Az idén a so­mogyi fiatalok mellett öten Horvátországból is érkeztek a nemzetközi alkotótelepre. A művelődési ház kiállító- termében megrendezett tár­laton a kéthetes tábor har­minc ifjú művészének közel száz alkotását helyezték el. Szezonvég nyomott árakkal A hét végén még szüretelték az Fl-es málnafajtát a se- gesdi és ötvöskónyi zártker­tekben. A málnásokat a téli fagyok után az elmúlt he­tekben lehullott sok csapa­dék is sújtotta: nem tudták a gazdák szedni a zamatos gyümölcsöt, sok lehullott és kárbaveszett. A héten véget érő málnaszezon az egyik legrosszabb az utóbbi évek­ben. A korábban százhatvan vagon málnát adó segsedi hegyről jó, ha a felét fel tud­ják vásárolni. Az árak nyo­mottak, a hét végén sem ad­tak százharminc forintnál többet kilójáért. Aratják a búzát Somogyváron Aratják a búzát Somogyvá­ron. Hat kombájnnal kezdte a munkát a helyi mezőgaz­dasági szövetkezet. Ezer­kétszáz hektáron termeszte­nek búzát, a gazdaság egyik fő növénye a gabona. A termés szép, a gépeket idő­ben felkészítették, de köz­beszólt az idő. Sürget a munka; a borsó is betakarí­tásra vár. A somogyvári szövetkezet Bábolna B-15- ös szárítója már éjjel-nappal üzemel. Másfél-két tonna szem megy át rajta órán­ként. S most, az átalakítás után - már gázzal működik - lényegesen olcsóbb a szá­rítás is. Harminchat-har­mincnyolc vagonnyi a napi teljesítmény. Közmunkások Szentgyörgyön Tizennyolc fős, munkanél­küliekből álló közmunkab­rigádot alkalmaz a homok- szentgyörgyi önkormány­zat. Közterületek rendbeté­telét, közintézmények javí­tási, karbantartási munkáit végzik a közmunkások. A nyár során az orvosi ren­delő, az iskola és az óvoda karbantartási munkáin, va­lamint belterületi árkok ren­dezésén dolgoznak. Szerelvények teherautókra Tehergépkocsi platók és zárt szerelvények gyártását kezdte meg a KV Járműgyártó és Javító Kft. Eddig tizenegy megrendelésük volt, az egész or­szágból FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A pártvezetők szerint a marcali nagygyűlésen nem voltak antiszemita kijelentések Senkit sem hánynak vasvillára Lapunk hétfői számában hírül adtuk, hogy Dr. Suchman Ta­más országgyűlési képviselő feljelentést tesz ismeretlen tet­tes ellen nagy nyilvánosság előtt antiszemita kijelentések, valamint egyéb, a jó hírnevet sértő megjegyzések és rágal­mazás miatt. A képviselőt fel­háborító kijelentések a péntek esti marcali politikai nagygyű­lésen hangoztak el, és azon há­rom párt, a MIÉP, a KDNP és az FKGP helyi és az MDF csurgói vezetői is az elnök­ségben foglaltak helyet. E pár­tok megyei vezetőinek véle­ményét kértük a nagygyűlésen történtekről. Barkóczy Gellért a Függet­len Kisgazdapárt megyei el­nöke a Somogyi Hírlapból ér­tesült a történtekről, tegnap délutánig nem tudott róla, hogy pártja bármilyen nagy­gyűlés szervezésében részt vett volna. Mint elmondta: egy múlt héten született országos elnökségi határozat ki is mondta, hogy a kisgazdáknak tartózkodniuk kell a szélsősé­ges csoportoktól, amibe a me­gyei elnök szerint a Csurka István vezette MIÉP és bele­tartozik. Barkóczy Gellért ezért tiltakozik az ellen, hogy pártjának köze lenne a Marca­liban történtekhez, szerinte a városi vezetők is csak magán­emberként, saját felelőssé­gükre lehettek jelen. Király Zoltán, a MIÉP me­gyei elnöke jelen volt Marca­liban, ám szerinte ott semmi olyan nem történt, ami anti­szemitizmusra utalna. Az el­nök azt elismerte, hogy kritika érte a volt privatizációs mi­niszter munkáját, de senki sem zsidózott. Király Zoltán véle­ményéhez csatlakozott Les- tyán Ferenc, a MIÉP kapos­vári vezetője is, aki azonban hozzátette: többször kiment a teremből, így csak annyit hal­lott, hogy beszédében Csurka István válaszolt a bekiabálá­sokra: senkit nem hányunk vasvillára, legfeljebb felelős­ségre vonjuk őket. Rumszauer Jánost, a KDNP megyei elnökét tegnap több­szöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk. Ress László, a KDNP megyei alelnöke azonban ott volt a pénteki ren­dezvényen. Mint elmondta: szerinte sem történt semmi, ami miatt az elnökségben ülőknek közbe kellett volna avatkozniuk. Mint elmondta: jobban és frappánsabban senki sem tudott volna gyűlést szer­vezni, az pedig természetes, hogy ahol tömeg van, ott az át­lagosnál durvább bekiabálá­sok is elhangoznak. (Az antiszemitizmus történe­téről szól háttérmagyaráza­tunk a 8. oldalon). Négyes választási szövetségMarcaliban Nem voltak antiszemita kije­lentések a marcali MIÉP nagygyűlésen állítják a KDNP, az FKGP, az 56-os szövetség, a MIÉP marcali és az MDF csurgói vezetői teg­nap este a Somogyi Hírlaphoz küldött telefaxukban. Such­man Tamásnak állítását - írták - „bizonyítania kell és nehéz helyzetbe kerül, ha netán nem sikerül.” Reagáltak dr. Such­man Tamásnak arra a kijelen­tésére is, mely szerint nem tartja véletlennek, hogy három hete éppen Marcaliban alakult meg a MIÉP előtte pedig Csurgón - választókörzetének másik városában a Szabó Al­bert féle mozgalom. „A MIÉP korábban már több alkalom­mal és fórumon elhatárolta magát a Szabó Albert által ve­zetett párttól. De Suchman Tamás - aki jól tudja ezt - azért felhasználja az alkalmat, hogy megpróbálja egybe­mosni őket.” A faxlevél aláírói azt is közük, hogy „fontosnak tart­juk megjelentetni, hogy az új­ságban közölt három párt he­lyett négy párt szövetségéről van szó. Ugyanis Marcaliban a KDNP, az FKGP, a MIÉP és az 56-os szövetség között - szervezeti kereteket is lét­rehozó - választási szövetsé­get amelyhez a csurgói MDF csatlakozott. Az elnökségben jelen volt képviselőjük, aki előtt ott volt az MDF tábla. A háttérben pedig a többi párté­val egysorban az MDF zászló”. 127 millió forintba került az évtized legnagyobb beruházása Gázzal főzhet Kadarkút Kadarkúton az a hír kapott szárnyra, hogy azért nincs még gáz a sok pénzért végre megépült hálózatban, mert nem jól építtették meg a veze­téket. A szárnyakon járó rémhír természetesen eljutott a polgármesteri hivatalba is. Verkman József polgármester szerint azonban a híresztelés alaptalan, hiszen a Bárdudvar­nokról induló, közel 14 kilomé­teres gerincvezetéknek — amelyre 370 lakóházat kötöttek rá — a közelmúltban volt a mű­szaki átadása, és akkor mindet a legnagyobb rendben találtak. Az új gáztörvény alapján azonban addig nem lehet nyo­más alá helyezni a rendszert, amíg nincsenek meg a szol­galmi jogi bejegyzések. Ez a késlekedés oka, de ha minden jól megy, két-három hét múlva rendeződnek ezek az apró jogi hiányosságok, és már gázzal főzhetnek a nagyközségben. Ezt sem használja ki azonban mindenki: a Béke és a Dózsa György utcai lakók inkább a hagyományos sütés-főzés-tüze- lés mellett döntöttek; egyetlen itt lakó sem ragaszkodott a ma­gasabb komforthoz. Pedig az önkormányzat 24 millió forintos hitelt vett fel a 127 millió forintos beruházás­hoz. A lakossági 95, illetve 110 ezer forintos hozzájárulásokból negyvenmillió forint gyűlt ösz- sze, 17 milliót a Kögáz Rt vál­lalt magára, 11 millió forintot pedig a megyei területfejlesz­tési tanácstól kaptak. A fenn­maradó összeget önerőből te­remtették elő. Több családi házban már a konvektorokat szerelik, de olyan lakás is akad szép szám­mal a faluban, ahol csak a falig vezettették be a gázt, mivel a hozzájárulás kifizetése után fű­tőtestekre már nem futotta. Verkman József polgármes­ter az elmúlt évtized legna­gyobb beruházásáról azt mondta: a falubeliekkel együtt ő is örül, hogy a kényelem mel­lett döntöttek, bár rendkívül nehéz volt megszerezni a gáz­hoz való pénzt. (Lőrincz) Idén 150 frissen végzett kezdett a munkaügyi központban Tipp-nap a pályakezdő barcsi állástalanoknak Munkanélküli fiataloknak tájékozódó-napot szerveztek a barcsi munkaügyi kiren­deltségen. 72 fiatal állástalan informálódott a képzési le­hetőségekről, kapott tippe­ket, hogy miként próbáljon munkához jutni, vagy mivé képezze át magát. Hét képző szervezet vonultatta föl kíná­latát, ezt övezte a legna­gyobb érdeklődés. — Az iskolából kikerülők fele, az idén több mint 150 barcsi és környékbeli fiatal kénytelen fölkeresni a munka­ügyi kirendeltséget, mert egymaga nem talál munkát. A legrosszabb a helyzet a szak­munkás végzettségűekkel. Ezek 80 százaléka a kirendelt­ségen köt ki — mondta Der- nanecz Józsefié, a barcsi mun­kaügyi kirendeltség vezetője. — Érthető, hogy megkülönböz­tetett figyelmet szentelünk a pá­lyakezdő munkanélkülieknek, akik tavaly óta nem jogosultak munkanélküli segélyre sem. A nap tapasztalata, hogy sokuk teljesen tanácstalan, még az irányválasztásban is segítségre szorulnak. Jelenleg a munkáltatók szá­mára különféle támogatásokkal egyre vonzóbbá válik a pálya­kezdők alkalmazása. A szak­ember szerint ennek támoga­tottságát kellene tovább erősí­teni. A rendezvényhez egy kultu­rális esemény is kapcsolódott: a fiatal munkanélküliek napján nyitották meg a munkaügyi ki- rendeltség aulájában a balatoni cigány alkotótábor képeiből nyílt tárlatot. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom