Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVAR 1997. július 14., hétfő Tíz hónap emlékeit viszi magával útravalóul a nyolc diák Nehéz a búcsú Kaposvártól A búcsúzó külföldiek: (balról jobbra) Gerits Hedwig, Ho Shun Yan, Diana Paola Monoz Garcia, Renáta Magdalene Potoczky és Jósé Louis Garcia fotó: kovács tibor Gyér forgalom az uszodában Szombaton a várva várt jó idő ellenére csak kevesen töltötték szabadidejüket a kaposvári uszodában. Mindössze alig kétszázan váltottak jegyet a strandra, és a termálfürdőt is csak né- hányan vették igénybe. Va­sárnap délelőtt jónak ígér­kezett a forgalom: hatszáz napi jegy kelt el, a délutáni eső azonban elriasztotta a vendégeket. Pedig az úszást kedvelőknek igazi csemege, hogy a Csík Ferenc úszó­versenyre feltöltötték az 50 méteres nagymedencét, amit néhány napig még a strandolni vágyók is hasz­nálhatnak, két úszómester felügyeletével. A búcsúesten több mint húsz fiatal gyűlt össze közös vacso­rára: barátok, a fogadó családok együtt búcsúztatták azt a nyolc külföldi diákot, akik tíz hóna­pig Kaposváron a Táncsics, a Toldi, a Munkácsy és a katoli­kus gimnáziumban tanultak, az AFS jóvoltából. Gerits Hedwig Belgiumból jött, már jól beszéli a magyart. — Jó volt itt lenni, kár hogy most haza kell menni, én szíve­sen maradnék. Mindenképp Ke­let-Európába akartam jönni, jö­vőre oroszul és lengyelül is sze­retnék megtanulni. Biztos va­gyok benne, hogy még vissza fogok jönni ide látogatóba. Ho Shun Yan Hong Kong- ból jött Kaposvárra. Azt mondja: nagyon szép és érde­kes volt számára az itt töltött idő, az ország. Hetente két ma­gyarórájuk volt, de így is na­gyon nehéz volt megtanulni magyarul. — Úgy jöttem ide Bogotá­ból, hogy nem tudtam semmit Magyarországról — meséli Diana Paola Monoz Garda. — Dél-Amerikához képest egész más az itteni világ. A főváro­sunk után igen kis város Ka­posvár, de itt is mindent meg lehet találni. Az ausztrál Renáta Magda­lene Potoczky szerint is kisvá­ros Kaposvár, de nagyon szí­nes: van elég söröző, mozi, szó­rakozóhely. u is nehezen bir­kózott meg ci... jya. nyűvel, viszont azt mondja: soha nem felejti el az itteni emberek ked­vességét, vendégszeretetét. A venezuelai Jósé Louis Garda a közös nagy bulikra, az „ifi­házra” és a családra fog szíve­sen visszaemlékezni. Sunchai Mudlaeh a messzi Thaiföldről érkezett Kaposvárra, és tíz hó­nap alatt csaknem tökéletesen megtanult magyarul. Azt mondja: nem volt könnyű, de nem adta fel. Az új-zélandi Delwyn Clement eredetileg nem ide készült, de nem bánta meg, hogy végül Kaposvárra került. Nemcsak a diákok, a há­zigazdáik is nehezen búcsúztak. — A mi családunk is nagy család, mint az övék — mondta Fegyver Sándorné. — Hedwig igazi családtag lett, könnyen alkalmazkodtunk egymáshoz. Ezután is tovább fogjuk tartani a kapcsolatot: már meghívtuk őket, látogassanak meg minket a családdal. A búcsúesten ott voltak azok a kaposvári diákok is, akik jövőre mennek külföldre. Halász Kinga Svédországba, Szabó Kinga Svájcba, Jászkai Katalin Amerikába utazik majd az AFS szervezésében. Remélik: szintén jó tapasztalatokkal térnek majd haza egy év múlva. Mák Péter Kitiltott súlyos teherautók A kaposvári belvárosban — a 48-as Ifjúság útja, az Árpád út, a Virág, a Hársfa, a Baross Gábor, a Budai Nagy Antal, az Áchim András, a Berzsenyi és a Füredi utcák által körülhatárolt terüle­ten — nem közlekedhetnek a 3,5 tonnánál súlyosabb tehergép­járművek. A tilalom alól a menetrendszerű közlekedési eszkö­zök és a városgondnokság által kiadott egyedi útvonalengedély- lyel rendelkező nehezebb járművek mentesülnek. A türelmi idő augusztus 1-jéig tart, amelyet a rendőrség még harminc nappal hosszabbította meg. Mozgalmas hétvége a tűzoltóknál Nem pihenhettek a hét végén a kaposvári tűzoltók. Először a Cseri utca egyik épületéhez kellett kivonulniuk, ahol egy mint­egy ötszáz négyzetméteres területen szemét és gaz égett, veszé­lyeztetve a környező épületeket. A tűzoltók ide egy egységgel vonultak ki, és a tüzet rövid idő alatt megfékezték. Másodszor egy balesethez kellett kivonulniuk: Kaposváron a Táncsics ut­cában egy Volkswagen és egy Renault személygépkocsi ütkö­zött. A három sérültet a mentők kórházba szállították. A tűzol­tóknak a két gépkocsi áramtalanítását és a kifolyt üzemanyag eltávolítását kellett elvégezniük. * Épül az autós gyorsétterem Már állnak a McDonald's autós gyorsbüfé falai a Berzsenyi ut­cában. A kivitelező a Fodor és Társa Kft. Az ország legna­gyobb, kétszáz férőhelyes McDrive étterme a Berzsenyi utca nyugati oldalán kezdődött beruházás első eleme, ezt Tesco-áru- ház, üzletház és benzinkút követi majd. Az éttermet a tervek szerint ősszel adják majd át. Ajánljuk magunkat, ajánljon bennünket szomszédainak, barátainak: szervezzen előfizetőt a Somo­gyi Hírlapnak. Akik új előfizetőt szereznek Kaposváron, azok között a hó­nap végén értékes ajándékot sorsolunk ki. Ha sikerrel jár, vágja ki ezt a megrende­lőszelvényt és küldje el kaposvári szerkesztősé­günkbe (Kaposvár, Kont- rássy u. 2/a 7400) vagy adja át újságkézbesítő munkatár­sunknak. S-c Szerveztem egy előfizetőt a SOMOGYI HÍRLAP-nak. Ké­rem, munkatársuk keresse fel a következő címen: Név: ................................................................................................. Lakcím:............................................................................................ Beküldte: ......................................................................................... Név: ................................................................................................. Lakcím:............................................................................................ Még a főszerkesztő is dalra fakadt a színpadon Szülinap, sztárvendégekkel Nagy sikere volt a kánkánnak Rendhagyó születésnapi „zsúr” színhelye volt szombaton a topo- nári strand: egész nap szólt a zene, zsúfolásig megtelt a sörsátor, ki-ki összemérhette ügyességét a játékos versenyeken. És persze nem maradhatott el a hatalmas születésnapi torta sem. A négy esz­tendős ünnepeltet több százan köszöntötték fel. FOTÓ: TÖRÖK ANETT A Somogy Rádió születésnapi buliján benépesült a toponári strand. A hajnal óta sütögetett ökörből csak a legfrissebbek lakmározhattak, a szerencsétlen áldozatnak kora délutánra csu­pán a csontjai maradtak. Volt vi­szont egyéb csemege, jéghideg, frissen csapolt sör, egész napos showműsor, sztárvendégekkel. Állítják: a műszaki igazgatóság kérte azt a négy pályázót, aki korábban beküldte pályázatát, hogy az összeg „megkurtítá­sára” való tekintettel csökkent­sék az igényelt összeget. Ezt meg is tették. Aztán olyan kö­zösségek is kaptak pénzt, akik­ről addig tudomása sem volt a pályázóknak. A panaszosok va­lamiféle „házon belüli elosz­tásra”, vagy a műszaki bizott­ság félrevezetésére gyanaksza­nak. A műszaki igazgatóság az­zal indokolta nekik az elutasí­tást, hogy a közösség három évvel ezelőtt már részesült eb­ből az alapból. A tagok azon­ban úgy vélik: úgy kaptak tá­mogatást, hogy saját pénzből megépítették a vízvezetéket a Egy tűzpiros nyitott sportkocsin érkezett Rózsa Norbert és Zubor Attila úszóbajnokaink, és — a műsorvezető szelíd unszolására — a színpadon dalra fakadt a Somogy Rádió főszerkesztője, Csorba András is. Volt kosárra dobó verseny, strandröplabda, söprűs foci és táncverseny is, este tűzijáték zárta a programot. szentjakabi temető széléig, így az önkormányzatnak az erre el­különített egymillió forint he­lyett csupán 100 ezer forintba került ez a beruházás. Ezért kapták meg a 900 ezer forintot, amit útépítésre fordítottak. Ezt tehát szerintük nem lehet ön- kormányzati támogatásnak te­kinteni. Azt írják: ezek után a hegy­közösség több tagjában felve­tődött a gondolat, hogy egyálta­lán érdemes-e az önkormány­zathoz befizetni a kommunális adót... — Az idén hét pályázó volt a külterületi közműberuházási alapra, melyet a lakott területen kívüli részek közt osztunk el — mondta Kiss Tamásné, a pol­A jó hangulatú bulin legfel­jebb a rögtönzött sajtótájékozta­tón fordították komolyra a szót a szervezők. Elhangzott: a felmé­rés szerint vételkörzetükben minden harmadik felnőtt a So­mogy Rádiót hallgatja. A rádió munkatársai „ugrásra készen” állnak, ugyanis várhatóan bővül a műsoridő, és új műsorokat is terveznek. Torma László, a Dre­her Sörgyárak kirendeltségének vezetője azt is elmondta: a So­mogy Rádió jóvoltából ez az első igazi HB-fesztivál Kapos­váron. (Jakab) gármesteri hivatal műszaki igazgatóságának munkatársa. — Összesen több mint másfél- millió forintot kértek, a keret azonban ennek a fele, csupán 750 ezer forint volt. A pénz el­osztásáról a műszaki bizottság döntött. A hét pályázó közül öten kaptak kisebb-nagyobb összeget, azok, akik eddig még nem kaptak: a Szentjakabi Kertbarátok 95 ezer forintot út­építésre, a Füredi Szőlősgazdák 300 ezret útjavításra, a Lonka- Cseriek 150 ezret közvilágítás­fejlesztésre, a Cseri Hegyi Kö­zösség 55 ezret útjavításra, a Desedai Operatív bizottság 150 ezret, szintén útjavításra. Ket­ten nem kaptak pénzt: a szent­jakabi gazdák, akik három éve már kaptak 900 ezer forintot — ilyen összegű támogatásra soha nem volt példa — és a Cserhát Hegyközösség, ők két éve kap­tak 200 ezer forintot. J. E. A VÁROSLAKÓK KÉRDEZIK (Telefon: 315-858): — Mi­ért fizessen az az ember 530 forint tévédíjat havonta, aki a kábeltévén kapja a műsorszolgáltatást? Tehát én azért, hogy a televízió­mat nézhessem, fizetek a Kaposkábelnek, ha nem fi­zetek megszüntetik a vételt Milyen plusz szolgáltatást kapok a postától a havonta beszedett 530 forintért? Kovács Gizella, a kaposvári I. posta vezetője: - A posta csupán beszedi az üzemben- tartási díjat, amelyet az 1997. január 1-jén hatályba lépett médiatörvény írt elő. Ennek beszedésére az Országos Rá­dió és Televízió Testület pá­lyázatot írt ki, amit a Magyar Posta Rt nyert. De ez a díj nem a postáé, hanem továb­bítja az ORTT-nek. Január 1- je előtt ugyanekkora — elő­fizetési díjnak nevezett — összeget szedtünk, ám azt akkor a műsorszóró igazga­tóság megbízásából. A tör­vény szerint tehát aki televí­ziót üzemben tart, az havi 530 forintot fizet, ám ez az összeg nem a postáé, tehát nem is tőlünk kell várni ezért plusz szolgáltatást. A boltok „arca” Egy városközpontot az is jel­lemez, hogy milyenek a bol­tok kirakatai. Kaposváron változatos a kép: néhány üz­let szeretne minél több árut felvonultatni az üveg mögött, másutt csak papírdobozokat tesznek ki mutatóba. A lát­vány néha nem éppen szemet gyönyörködtető... Dr. Farkas Edit, az ön- kormányzat munkatársa el­mondta: a kormányrendelet szerint csak olyan árukat le­het kitenni a kirakatba, ame­lyek árusítására az üzlet mű­ködési engedélyét kiadták. A kirakatba tett cikkek árát jól láthatóan fel kell tüntetni. Kertész Rezső a Kísqsz munkatársa úgy véli: jó lenne, ha a kirakatok egye­diek, a boltokra jellemzőek lennének. Endrődi Gábomé 16 évig dolgozott kirakatrendező­ként, szerinte a kaposvári ki­rakatok szörnyűek, csak né­hány „látott” szakembert. A kirakatrendezés nem olcsó dolog és látszik hogy a ke­reskedőknek nincs rá pénze. Háttérbe szorult az esztétikai érték és csak az a fontos, hogy minél több árut eladjon a bolt. Pedig arra is figyelni kellene, hogy az ízléstelenül berendezett kirakatok a vá­rosképet is rontják. M. P. Aki kapott örül, aki nem, az tiltakozik A Kaposvár-szentjakabi Bencés monostori hegygazdák hegy­közössége elégedetlen a kaposvári külterületi közműberuhá­zási alap elosztásával. Ők nem kaptak a pénzből, de nemcsak ezt, hanem az eljárás módját is kifogásolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom