Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-14 / 162. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. július 14., hétfő Kíváncsiskodó turisták Buzsákon, s egyre ritkább a vásárló Hímzőasszonyok az utcán Boszorkányos öltésű vásznak, vézás térítők, futók a házak kerítésén. Buzsák népművészetének színes virágai. Asszonyok - kisszéken, árnyékba húzódva - varrják a vásznakat. Színes, virágos a Balaton utca. Mintha kiállítás volna a csisz- tai út, a faluközpontig.- Hiába raktam ki; legföljebb néhány érdeklődő utas áll meg. Nincs még igazi szezon, és hiányzik a vevő - mondta Iváncsics Józsefné a szélső ház előtt. - Pedig válogathatna - mutatja a varrott térítőkét. Van kisebb-nagyobb, mert ki tudja előre, milyet szeretne a vevő. Vézás - habfehér alapon, és emléknek néhány könyvjelző is, kivarrva buzsáki virágokkal. Keresetkiegészítő a szép hímzés, a térítők varrása Buzsákon. Az volt néhány évtizede is, mikor megindult az idegenáradat.- Nyaranta egy kis pénzt hozott - mondta Knézics Ig- nácné, néhány házzal távolabb. Mellette ült - nagy vá- szonterítőn dolgozva - az édesanyja, Jancsikity Ferencné is. Nyolcvanhárom éves, de naponta kézbe veszi a tűt s a színes fonalat. Akkor is fáradhatatlanul öltögette a piros-fekete mintákat, virágokat.- Nemigen állnak meg már az autósok. Jó pár nap itt ültünk, láthatta aki erre járt. Csak két térítőt vettek tőlünk összesen, egy hét alatt. Sok a munka a buzsáki hímzésben. S egyre kevesebb a külföldi érdeklődő. - A legtöbb csak megnézi; dicséri is, de a pénztárcáját nem nyitja ki. Nagyon drága lett a hímzőfonal - állítja Takács Ferencné is. A napszövet meg - többnyire erre varrják a mintát - a korábbinak háromszorosa. Van olyan darab, amelyiken három- négy napot is dolgozom. - Évtizedekig a háziipari szövetkezetnek varrtuk, s milyen olcsón. Kellett a pénz. Kell most is; de egyre kevesebb a vevő. (Kurucz) Vézás varrások a térítőn, mellettük Takács Ferencné Rumpold bővíti szolgáltatásait Bővíti szolgáltatásainak körét a Rumpold kft - mondta Kovács Lajos, a Rumpold Marcali ügyvezetője. A hulladéklerakó, ha beszerzik az .engedélyeket, később vegyes használatú depóni- aként működik. A 100-150 ezer ember ellátására alkalmas telepre ma mindössze 33 ezer embernek a háztartási hulladéka érkezik; üzleti érdekek vezérelték tehát a döntést, hogy harmadik veszélyességi osztályba sorolt hulladékot is tároljanak Marcaliban. A társaság vezetői bíznak abban, hogy a kapacitás növeléséhez fűzött reményeik valóra válnak. Amíg ez eldől, addig sem bíznak semmit a véletlenre; a hónap elejétől már működik itt az a komposztáló is, amelyet az olajjal szennyezett talajok és olajos iszapok tisztítására használnak. Többletpénzek a kultúrára Nehezen fogadták el marcali város lakói az elmúlt években, hogy a kulturális központban délelőttönként turkálókat, vásárokat tartottak. Csakhogy, mint Boszné Kiss Katalin igazgató-asz- szony számításaiból kitűnik, ezek a többletpénz-szerzési források nélkülözhetetlenek az intézmény színvonalas működtetése - egyáltalán: fennmaradása - érdekében. Az önkormányzati támogatás az elmúlt három évben nem érte el összesen a 20 százalékot. Ha ezt összevetjük az évi 20 százalékos inflációval, a városi kultúra intézményének jelentős pozícióveszteséget jelent. Az országos pályázatok sem ígérnek már sok sikert a kérelmezőknek. A marcaliak tapasztalata szerint a nagy nemzeti alapítványoknál levő pénzek tekintélyes része igen kis körben talál gazdára. Ráadásul ez az alapítványi rendszer tőkeerejét- és finanszírozási képességét tekintve is - messze elmarad az igényektől. Hogy mindent egybevetve mégis igen jelentős szakmai munkát és színvonalas rendezvénytervet valósít meg a kulturális központ, vagyis az érdeklődő állampolgárok talán nem is érzékelték a gazdálkodási nehézségeket, az a kulturális tevékenységtől távol álló pénzforrásoknak is köszönhető. Az intézmény idei költségvetése - a korábbiakhoz képest- kedvezőbben alakul: az első negyedévben például két és fél millió forint saját bevételt könyvelhetett el, s a bevétel tavaly egész évben 4,3 millió forint volt. A városi kasszát mégsem tehermentesítheti; a következő években ugyanis több pénz kell áldozni az épületek felújítására, karbantartására. Egyre sürgetőbb ez a feladat Horvátkúton, Gyótán és Bo- ronkán is. (Gáldonyi) Színes parádé majorettekkel; a falusi turizmus új lehetőségei Gólyafesztivál Mesztegnyőn Hamisítatlan dzsesszmuzsikával és a balatonkeresztúri majorettek látványos felvonulásával kezdődött a hét végén a második gólyafesztivál Mlesztegnyőn. Az első nap programjai sorában turisztikai konferenciát tartottak is a német vendégek és a meghívott hazai szakemberek. A falusi turizmusban érintett települések képviselői is asztalhoz ültek Mesztegnyőn, hogy megvitassák a még gyerekcipőben járó falusi turizmus gondjait. A résztvevők hangsúlyozták: jóval komolyabb marketingmunkára lenne szükség, hogy a külföldi kereslet és a hazai kínálat egymásra találjon. Egyetértettek abban is, hogy minden olyan lehetőséget ki kell használni, amely az elsősorban Németországból érkező turisták számára fontos lehet. Nagy szerepe lesz majd ebben a kerékpárutak kiépítésének, illetve a lovastúra újabb lehetőségei fejlesztésének. Azt is kifejtették, hogy az Európában népszerű borturizmus feltételeit is igyekeznek megteremteni. Ehhez hatékony segítséget nyújthat az a 600 ezer forint értékű borászati felszerelés is, amit Stefan Herczog, a rendezvényre látogató német borászküldöttség vezetője adott át Mesztegnyőn a szőlősgazdák egyesületének. Az egyesület szoros együttműködést tervez a német partnerekkel a borfeldolgozásban és -palackozásban is. A fesztivál résztvevői tegnap számba vették Mesztegnyő gólyaállományát. Főzőversenyt és folklórműsort is rendeztek, s ma hajnalig tartott a gólya-bál. A fesztivál ma kirándulásokkal folytatódik. Fábos Erika Fafeldolgozó Somogyfajszon Kis fafeldolgozó üzemet létesítenek Somogyfajszon. Nagy József pusztakovácsi vállalkozó vette bérbe - a fajszi mezőgazdasági szövetkezettől - a major egy részét s a régi, kihasználatlan épületet. Itt alakítja ki a fafeldolgozó kisüzemet. A hét végén kezdték feldolgozni a kerítéshez szükséges elemeket. Képünkön: a gépet Nagy József er dőmémök (jobbról) kezeli, s Tóth István alkalmi segítője a deszkák rakodásában. fotó: kurucz ferenc Meghaladja az átlagot a marcali vasúti forgalom Nyolcnál több kocsi naponta Az első félév adatai bizonyítják: életképes a marcali vasútvonal. A személyszállítás 20 százalékkal, az áruszállítás 35 százalékkal több bevételt hozott, mint tavaly ilyenkor - mondta Molnár Ferencné marcali állomásfőnök. A korszerűsítés jegyében 1996 októberében készült el az a tervezet a MÁV vonalátszervezéséről. Ez a marcali vasútállomást és a hozzá csatolt három másik szolgálati helyet is érintette volna - hátrányosan. Mindössze két vasutas maradt volna a jelenleg 16 dolgozót foglalkoztató vonalon. Az érintett települések és a vonattal közlekedők felháborodtak a tervezett csökkentés miatt, s majd dr. Sütő László polgármester és dr. Suchman Tamás országgyűlési képviselő közbenjárására Sípos István, a MÁV vezérigazgatója elrendelte, hogy vizsgálják meg ennek a szakasznak a forgalmi adatait. A tanulmányterv elkészültével kiderült: a vonal nem veszteséges, eredményei mesz- sze túlhaladják a környék nagyobb állomásait is. A 825 vasútállomás közül 385-nek a kihasználtsága napi egy kocsi alatt van, 213-nál pedig öt kocsi körüli. Ezzel szemben Marcaliban naponta 5,1 a kocsiforgalom, s a nyári hónapokban a balatoni turisták miatt gyakran a nyolcat is meghaladja. Tavaly csak ámszállító kocsiból 2007- et indítottak innét. Az állomás bevételeit tekintve tavaly belföldi szállításból 57 millió forintot, külföldi feladásból 42 milliót, személyszállításból pedig több mint 4 millió forintot teljesített. Most tehát úgy tűnik, a marcali állomás ügye is „sínre került”. A számok tükrében logikusnak tűnik a döntés. A vonalon egyelőre marad minden a régiben. Fábos Erika Künzelsauba utazik a Baglas táncegyüttes Tánctáborral készül a Baglas néptáncegyüttes a nyári fellépésekre. A próbákat Mosóczi István koreográfus vezeti. Az együttes új műsorát először egy hét múlva mutatja be Marcali német testvérvárosában, Künzelsauban. Egyhetes dzsessztábor Lengyeltótiban Hatvan résztvevővel országos dzsessztábor kezdődött a múlt héten Lengyeltótiban. Olyan neves tanárok vannak az oktatók között, mint Csepregi Gyula és Gonda János. Az egyhetes zenei kurzust harmadik alkalommal rendezték meg. Pályázat Marcaliból az ipari park címre A marcali Ipari Zóna kft pályázatot nyújtott be az Ipari Minisztériumhoz az ipari park cím elnyeréséért. A pályázatot az idén írta ki először a minisztérium. A címet elnyerők több állami kedvezményben is részesülhetnek majd. Termetes harcsa a somogyiig szi tóból Negyvenöt kilós harcsát akasztott meg a somogyfajszi tavon Horváth József, a helyi horgászegyesület titkára, csónakból - sikerrel. Hetvenes Silstar orsóján fonott-előkés zsinórral fárasztotta a harcsát, majd vágóhoroggal és segítséggel sikerült kiemelni a termetes halat. Ez a legnagyobb, amit itt zsákmányul ejtettek. Korábban Huszti Csaba fogott egy 32 kilós harcsát a fajszi vizen. Iparművész-tárlat a Bernáth galériában Augusztus közepéig látogatható a Bernáth Galéria új kiállítása; ez Horváth Ágota fazekas munkáit mutatja be. A művész Marcaliban először mutatja be alkotásait, melyekben a hagyományos népi formákat ötvözte a mai kor praktikumával, hogy az esztétikus kerámia bármely háztartásban használható legyen. Alkotói hitvallása is az: nem attól szép egy tárgy, hogy szemgyönyörködtető, hanem attól, hogy hasznos. Az iparművész fazekas emellett cserép gyermekjátékait is bemutatja a marcali kiállításon. Az I. fokú közigazgatási hatóságként eljáró Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (7621 Pécs, Papnövelde utca 13.), az ügy tényállásának tisztázására vonatkozó törvényes kötelezettségének teljesítése során a nyilvánosság biztosítása, valamint az ügyfelek érdemi észrevételeinek megismerése céljából 1997. július 23-án (szerdán) 17 órai kezdettel, a Marcali Városi Önkormányzat (8700 Marcali, Rákóczi F. u. 11.) első emeleti tanácstermében nyilvános tárgyalást tart a Rumpold-MARCALI Kft (8700 Marcali, Rákóczi F. u. 74.) által üzemeltetett Marcali Körzeti Kommunális Hulladéklerakó területén III. osztályú veszélyességi osztályba sorolt veszélyes hulladékok végleges lerakással tervezett ártalmatlanításának környezetvédelmi engedélyezése tárgyában. A részletes környezeti hatástanulmány dokumentáció Marcali Város Önkormányzati Képviselőtes-tületének Polgármesteri Hivatalában és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen tekinthető meg. A nyilvános tárgyalás előtti érdemi észrevételeket a Déldunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez, vagy Marcali Városi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A Marcali város közigazgatási területén (hatásterületen) működő társadalmi szervezetek és az állampolgárok által kifejezetten a környezetvédelmi érdekeik képviseletére létrehozott egyesületek részvételi szándékukat a Felügyelőségnek előzetesen, vagy - legkésőbb a nyilvános tárgyalás megkezdéséig - jelenthetik be. A társadalmi szervezeteknek és az egyesületeknek ügyféli jogosultságukat az alapszabályuk és a Cégbírósági bejegyzésről szóló határozat egyidejű bemutatásával kell igazolniuk. Magánszemélyek a személyi igazolványukkal, a képviselők a részükre adott meghatalmazással igazolhatják ügyféli jogosultságukat.
