Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1997. július 12., szombat LELLET TÜKÖR A hatszáz tagú egyesület a helyi közélet motorja Kishegy bora vendéget vonz A szölőszomszédok jó szírrel kínálják egymást a borukból fotó: kovács Tibor A leltei hegyközség benevezett borait kettő híján érmekkel jutalmazták a Dél-Balatoni borversenyen. A borászok ha­zavittek 5 aranyat, 11 ezüstöt és 3 bronz érmet. A legsike­resebbek Nagy József és Spanics Márton, valamint a Szt Donátus és Pócz Pincészet voltak. LELLEIEK KÉRDEZTÉK -A KÉPVISELŐ VÁLASZOL Gyógyír a Balaton fekélyére Balatonlellei és környékbeli olvasóink telefonon tették fel kérdéseiket, amelyekre dr. Lövey László ország- gyűlési képviselő válaszolt. Név nélkül.* — Tud-e a Ba- latonlellén tevékenykedő nepperekről? Mi jól megvol­tunk a Szabó Lajos-féle in­formációs iroda, a Róka-féle Tours nélkül is. Már Bog­lárra is elterjedt ez a „beteg­ség”. Tud-e gyógyírt a Bala­ton e fekélyére? . — Van tudomásom róla. Június 1-én jelent meg az a 110-es kormányrendelet, ami szigorúan szabályoz, de a nepperek elleni fellépésben nélkülözhetetlen a szobakia­dók közreműködése. A ma­gán szállásadói tevékenység ellenőrizhetővé válik. A nyil­vántartásba vétel, a szálláshe­lyek árának kötelező kifüg­gesztése jórészt megakadá­lyozza, hogy a nepperen ke­resztül a kötelezően osztályba sorolt szobákra alulígéijenek. Nem hiszem, hogy a kiszab­ható 30 ezer forintos büntetés és az 5 évi kötelező eltiltás a szobakiadástól tudatában bárkinek is megéri megszegni a jogszabályt, amely a jegy­zőnek is lehetőséget ad a szi­gorú ellenőrzésre és szankci­ókra. A szépséghibája a jog­szabálynak, hogy csak a jö­vőre hoz érdemi megoldást. 350-281: — Ön szakmája szerint állatorvos. Melyik volt könnyebb, a gyógyító munka vagy pedig a képviselőség? — Az almát és a körtét ne­héz összehasonlítani. Mind­egyik feladatkör sok szépsé­get ad és fáradtságot igényel. (Folytatás a 23. oldalon) A szakmai elismerés után itt az ideje, hogy a nagyközönség is megismerje boraikat. így gon­dolták ezt öt évvel ezelőtt is, amikor először megszervezték Donát napja táján az augusztusi borhetet a Szent István tér kö­zeli parkban. Ma már országos hírneve van a leilei borhétnek, amely mindig is párosult a folk­lór bemutatókkal. Augusztus 2- 8 között ez alkalommal is ki­váló néptáncegyüttesek adnak műsort a borsátrak karéjában. Szűcs László polgármester elmondta, hogy az önkormány­zat idén is mint mindig 500 ezer forinttal támogatja a rendez­vényt, a többi a Hegyközség gondja. Hogy helytáll, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy pozitív a borhét mérlege. Ennek a sikernek az előzménye a nyolcvanas évek végén kere­sendő, amikor újra gyökeret vert a Kishegyen a kistermelés. A gazdák keresték egymás társasá­gát, hogy ellessék a szakmai csí­nyeket, aztán körülnéztek, mit javíthatnak a környezetükön. A hegyközségi egyesületet 15-20 szőlősgazda alapította 1989-ben, de már korábban öntevékenyen dolgoztak: megszervezték a hegy villamosítását, kezdemé­nyezték az útépítést, amihez egymillió forintot gyűjtöttek. Rendbe tették a hármas elága­zásnál emelt csengős keresztet. Ma már a leilei majálisok színhe­lye a Kishegy, amit a gazdák kezdeményeztek és ma is házi­gazdái a vendégjárásnak. A pol­gármester első elnöke volt az egyesületnek, onnan javasolták a város élére, ha a hegyközségben a semmiből tud értéket terem­teni, tegye Lelle javára is. Tény, hogy a hegyközség, amelynek ma 600 tagja van, motoija a vá­ros közéletének és mint a bor­verseny igazolja magas színvo­nalon élesztette újjá az ősi szőlő­kultúrát a Kishegyen. G. M. SZTRÁDA TIPP Balatonlelle polgárai évek óta küzdenek a 7-es főút kamio­náradata és zsúfoltsága ellen. Fellépésüknek köszönhetően hétvégén kamion stop enyhíti a forgalmat. Megkérdeztük a lelleieket mit tippelnek: mikor készül el az M7-es és mit várnak az autósztrádától? Dr. Gaál Antalt — Érintett vagyok, mert képviselőként sokat foglalkoztam az autópálya ügyével. Olaszországban volt alkal­mam tárgyalni olyan céggel, amely alig várta, hogy koncesszió­ban elkezdhesse az építését. Aztán a településeken átmenő nyom­vonal egyeztetések miatt késett a kezdés, elindult az M3-as, Ml- es építése és az M7-es ügye háttérbe szorult. Sokat vámék tőle. Az egyik legforgalmasabb út lehetne, hiszen nemcsak a fővárost köti össze a Balatonnal, hanem fontos európai útvonal. Szomorú, hogy a horvátok előbb befejezik az általuk vállalt szakaszt. Azt várom, hogy kiváltsa a tóparti főutat, aminek csak belső út sze­repe lehet. Azt hittem, hogy már az előző ciklusban dűlőre jut az építés ügye. Az is meggyőződésem, hogy pártállástól függetlenül mindenki fontosnak tartja a mielőbbi megépítését. Maxmilián Lajosné: — Bízom benne, hogy éveken belül megépül, ahogy a pénzügyi lehetőségek engedik. Nem mind­egy, hogy a forgalmat hol bonyolítják. Mindenesetre ne a váro­son keresztül menjen a kamion áradat. Misefa Zoltán: — Szerintem 2005 végére lesz kész. Erre úgy tudom, nemzetközi szerződés is kötelez. Számunkra alapvető, hogy a 7-es utat tehermentesítse. Döntő lesz viszont, hogy meny­nyibe kerül. Az biztos, hogy kell majd a használati díjat fizetni. Éz talán már Európa-szabvány, tavaly Ausztriában is bevezették. Azt várom, ha elkészül, pozitív hatása lesz a Balaton partra. Javítja az itt élők nyaraltatási lehetőségeit és az életkörülményeit. Farkas Zoltánná: — Nem örülnénk neki a forgalom miatt. Ha a várostól távolabb épül, akkor jó lesz. Lelléről sokan járnak vidékre, nem mindegy, milyen gyorsan érnek célba az.emberek. Ezt az előnyt szívesen fogadnám. A városon átmenő forgalom viszont már most tűrhetetlen, az emberek a gyerekeket is alig merik kiengedni az utcára. Molnár György: — Talán 2000 körül elkészül, ha elhárulnak az akadályok a településeken átmenő nyomvonal viták lezárá­sával. Minél előbb elkészül, annál jobb, hiszen már most renge­teg baleset jelzi a 7-es túlzsúfoltságát. Szerintem a város már megtette a magáét, azzal, hogy megépítette az átkötő utat Bog­lár felé. Ez enyhít valamit a helyzeten. Könnyid Agnes: — Ebben az évezredben nem lesz kész. Ha koncesszióban' épül, nem sokat ér, mert továbbra is mellette közlekednek, ahogy ez látszik a most elkészült autópálya eseté­ben. Nagyon kellene természetesen, de megfizethető áron. Jabronka Imre: — Kevés reményt látok a megépítésére. Mostanában hallottam, hogy még a két pályás gyorsforgalmi utat sem kívánják a településeken kívül vinni, hanem a 7-t szé­lesítenék. Remélem, ez csak téves információ. Félő, hogy 2000- ig sem készül el az eredetileg tervezett nyomvonalon. Kár, hogy nem vesznek figyelembe minden fontos szempontot. Na­gyobb kárt okoz a Balaton-parti mostani forgalom, mintha más kompromisszumokat keresnének. Elkeseredett szobakiadók Nepperek zaklatják a vendégeket Száztizenöten írták alá azt a beadványt, amelyet Szabó Géza a szobakiadók nevében adott be a napokban a polgármesteri hivatalba. Az adófizető polgárok határozott intézkedést vár­nak a vendégeket utcán fogó nepperek ellen. Meggyőződésük, hogy az ön- kormányzatnak is érdeke gyorsan cselekedni, mert a német turistákat zaklató és fenyegető illegális közvetítők nemcsak a polgárok zsebéből, hanem a városi kasszából is kiveszik a pénzt. Ha nem kapnak segítséget, néhányan attól sem riadnak vissza, hogy a szezon kellős közepén demonstráljanak a főút lezá­rásával. Spontán összejövetelen ta­lálkoztunk a szobakiadókkal, akiknek érdekvédő szerveze­tük még nincs, a közös felhá­borodás és a közös érdek ül­tette egy asztalhoz csaknem harmincukat. Van akinek, a házából vitték ki a német vendéget, van akit családjával együtt életveszélyesen meg­fenyegetett egy budapesti gazdasági társaság, amely itt szakosodott az utcai közvetí­tésre. Egyébként haséból ütőkkel autóznak a német rendszámú kocsik után és meglengetik, ha a turista rossz háznál próbálkozik. Witzmann Mihályné elmondta, hogy a vendégei nem mernek autóval kimenni az utcára, mert méterenként zaklatják őket. Vagy fűnyírót tolnak a kocsi elé az utcában, hogy ne tudjon a szálláskereső körül­nézni. Krimibe illő jelenetek tanúi nap mint nap az utcák. Kisváros ez, látják, hogy prominens személyiségek is kiállnak az utcára és ellenőr is akad, aki feketén közvetí­tővel üzletel. Van olyan nep­per aki azzal dicsekszik, hogy tavaly négymilliót keresett az utcán. Ez bizony bosszantja a tisztes adófizetőket. Az még jobban, hogy bárhová fordul­nak, nem kapnak hathatós se­gítséget. Egyikük tavalyi be­jelentése óta várja az adóhi­vatal válaszát. A hatóságok nehezen mozdulnak. Zatykó András hirdetésben igyekszik megmenteni utazási irodája szakmai jóhírét. Elmondták, ha valakinek a házán húsz centire kilóg a reklámtáblája a közterületre, rögtön büntetik. A nepper pe­dig közterületen árul, tiltott kereskedelmet folytat, ami ugye szigorúan szabályozott. Nem hiszik el a lelleiek, hogy nincs az önkormányzati hiva­tal kezében elég jogi eszköz a fellépésre. Helyi rendeletet, és szigorú szankciókat vár­nak. És több védelmet a helyi adófizetőknek. Szabó László kiszámolta 1500 forintos be­vételből 420 marad a szoba­kiadónak. Többségük idős nyugdíjas vagy olyan család, akinek nélkülözhetetlen a ke­resetkiegészítés. A neppere­ket megbízókat sem igazán értik, mert többségüket be­csapják, ők teszik zsebbe a hasznot. Kevesebb jut az adó­fizető polgárnak, az önkor­mányzatnak és megrövidítik az adóhivatalt is. Miért nem figyelnek oda jobban a pén­zekre? A leilei szobakiadók úgy számolnak, hogy min­denkinek több jutna, ha a ha­tóságok fellépnének az ide­genforgalmi feketegazdaság ellen. Szabó László egyéb­ként úgy véli, a lelkieknek van tapasztalata az igazságuk kiharcolásában. Az önállóság érdekében annak idején az éhségsztrájktól sem riadtak vissza. Most sem hagyhatják annyiban a dolgot, a város jó híre érdekében sem. Gáldonyi Magdolna A cukrászrend lovagja A Márton Cukrászda a lelleiek és az üdülővendégek kedvence FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A vendégeimnek sem adok rosszabbat, mint amit magam is szívesen megennék - mondta „titkáról” Márton Lajos, aki 1993-ban lett - azóta is egyetlen somogyiként - a Magyar Cuk­rászrend lovagja. A Magyar Gasztronómiai Ren­dek ítélete alapján a kereske­delmi minisztérium „közvetíté­sével” Nagyszakácsiban ve­hette át „rendjelét”, melyet rajta kívül például a budapesti Gerbaud cukrászda kapott meg. A Márton Cukrászda - túlzás nélkül - Lelle egyik nevezetes­sége, egész éven át az ínyencek találkahelye. Aki járt már ott megerősítheti: reklámra nincs szükségük. A csaknem két évti­zedes fennállásuk alatt kelt „szájpropaganda” elég ahhoz, hogy télen nyáron legyen ven­dég. Ezért azonban nagyobb árat fizetnek, mint amibe a hir­detés kerül... (Folytatás a következő oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom