Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP CSURGÓI TÜKÖR 1997. július 11., péntek Emlékezések Együd Árpádról Csurgón már Együd Árpád születésének 75. évforduló­ján megkezdték a neves néprajzkutatóra vonatkozó emlékek gyűjtését; Együd Árpád a a gimnázium taná­raként a városban és kör­nyékén kezdte tevékenysé­gét. Az önkormányzat mű­velődési és közoktatási bi­zottsága a művelődési köz­ponttal közösen most kiad­ványban jelenteti meg a visszaemlékezéseket, ame­lyeknek nyomán megele­venednek a néprajzi gyűj­tőmunka első, hiteles lépé­sei is. Bankjegykiadó a Fő téren Új bankjegykiadó automa­tát helyeztek üzembe a Széchenyi téren. Éjjel-nap­pal működik, s a nyári na­gyobb vendégforgalmat is szolgálja a bankkártyás készpénzfelvételi lehető­ség. Percze Gábor az Or­szágos Takarékpénztár he­lyi fiókjának vezetője sze­rint jelentős lépés ez a készpénzkímélő fizetések­nél. Csurgó néhány üzleté­ben már bankkártyával is lehet vásárolni. Hamburgi időt mutat az óra Digitális köztéri órát állítot­tak föl a főtéren. Ötletét Ka­posvárról hozta Ferencz Jó­zsef, a városgazdái kodási és műszaki iroda vezetője; csak a hely kellett hozzá. A nemes anyagból készült vá­roscímerrel díszített mű­tárgy órája több száz méter­ről leolvasható. Az óraszer­kezet működését a Ham­burgból hold közvetítésével érkező elektronikus jel sza­bályozza, s áramkimaradás esetén automatikusan beál­lítja a pontos időt. Tájékoz­tat az időjárásról is: percen­ként többször kiírja a levegő hőmérsékletét. Ismét lesz helytörténeti kiállítás a múzeumban Hazatérő műtárgyak A csurgó főszolgabíró foteljából nézzük a csurgói önkétes tűzoltó egyesület relikviáit a városi mú­zeumban Ihász János vezetővel. Hogy ezt megtehetjük, annak oka nem más, minthogy a város visszaigényelte azokat a műtár­gyait, amelyek eddig a megyé­ben más múzeumokban voltak jobb esetben kiállítva, rosszabb esetben a raktár porának átadva. A tervek szerint egyszer állandó kiállítás lesz majd ezekből. — Volt itt helytörténeti gyűj­temény — mondja Ihász János — 1975-től. Aztán 12 évvel ez­előtt megszűnt, az épületet pedig csupán raktárnak használta a megyei múzeum. A jobb anya­gokat pedig elvitték, egyrészt a megyei múzeumba, de került máshova is, ezek a tűzoltó-re­likviák például eddig Vörsön voltak láthatók. 1992-ben a csurgói múzeumot is „leadta” a megye, akkor kezdtük el a le­letmentési munkákat. Lassan Ismét otthon a csurgói relikviák minden ekerült tárgy hazaér, és a lesz egy állandó helytörténeti restaurálási munkák után ismét kiállítás a városban. V. O. Megkezdődhet az egészségügy fejlesztése 4 pályázat - 4 millió forint A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztésére kiírt miniszté­riumi pályázatok közül négyre is benyújtotta igényét a csurgói önkormányzat. Bár nem minden esetben kapták meg az igé­nyeit összeget, mégis, mind a négy pályázatuk nyertes lett. A gyermek és családsegítő szolgálat létrehozására, annak személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésére kaptuk a leg­több pénzt — mondta Bélteczki Sándor szakreferens. — Az igényelt 3,2 millió forintból há­rommilliót ítélt meg a bizott­ság. Azóta már működik is a szolgálat, szakemberek segít­ségével most tanulják a szolgá­lat munkatársai, milyen felada­tok várnak rájuk majd. Ugyancsak pályázott Csurgó a gyermek háziorvosi szolgálat feltételeinek javítására kiírt tenderen. Az igényelt egymillió forintból ugyan csak 500 ezret ítéltek nekik, de ebből, illetve a saját részből a 2. számú gyer­mekkörzet műszerezettségét el­fogadható szintre tudják emelni. Akárcsak a szülész-nő­gyógyászati járóbeteg szakren­delőt, hiszen erre a célra is kap­tak 700 ezer forintot. Ebből is műszereket vásárolnak. A kör­zeti védőnői szolgálatra már nem tudnak ekkora összeget fordítani: a pályázatban kért 1,2 millió forint helyett ugyanis mindössze 56 ezer(!) forintot ítéltek Csurgónak. Ebből a leg­jobb esetben is csak a legalap­vetőbb műszereket tudják meg­venni. A fejlesztésekhez egyébként a városnak rendelkezésére áll a szükséges saját erőforrás. Erre ugyanis még a költségvetés tár­gyalásakor elkülönítettek 5,9 millió forintot, ami a pályáza­tokhoz szükséges önerő miatt is elengedhetetlen volt. V. O. Nyelvtanfolyam segítséggel leendő eladóknak Jól vizsgáztak horvátból Ritkán látni annyi boldog em­bert, mint a Csurgón három hó­nap alatt lebonyolított horvát alapfokú nyelvtanfolyam fris­sen vizsgázott hallgatói között. Pedig nagy részük munkanél­küli - egyelőre. A nyelvtanfo­lyamot az atádi TIT-iroda szer­vezte és a költségek 95 száza­lékát a csurgói munkaügyi ki- rendeltség vállalta. A nyelv­vizsga meglepően jó eredményt hozott, hiszen mind a 18-an si­keres nyelvvizsgát tettek, amire még nem volt példa. A nyelvtudást nem otthonról hozták. Hiába írta a két évszá­zaddal ezelőtti gimnáziumala­pítás kapcsán Héjjas Pál, a le­gendás tanár, hogy itt az abla­kokon behallatszik a horvát szó, a határok évtizedekig elvá­lasztották az embereket. Aztán a kölcsönös bevásárlóturizmus folytán eladók-vásárlók megta­nulták a legszükségesebb sza­vakat. Mégis: Csurgón nagyí­tóval sem lehetett volna találni tíz embert, aki folyamatosan beszél horvátul. De csak eddig. A munkaügyi központ sok jó tanfolyama közül ez az egyik legsikeresebb. Olvasó Györgyné kirendeltségvezető elmondta, hogy Kovács Zoltán berzencei polgármester és a tompái Zsiga Market Kft kép­viselői felkeresték, s bejelentet­ték, hogy a határon üzletköz­pontot kívánnak építeni. Húsz, horvátul is beszélő bolti eladóra lesz szükségük, és induláskor is legalább 8-9-re. Horváth Sándomé férje, lá­nya üzletet, vendéglőt tart fenn Csurgón. A horvát vendégekkel most könnyebben szót ért.- Minden jó, amit az ember tud - vallja. S dicséri Peter Bó­jánál, az oktatójukat, aki Vu- kovárról, jött Magyarországra. Bizonyítani akart. Tizennyolc emberrel szerettette meg népe nyelvét. Horváth József TURISTACSALOGATÓ TIPPEK Csurgón a legnépszerűbb téma manapság a turizmus. Pon­tosabban annak hiánya. Merthogy a várost egyelőre elkerü­lik a külföldiek, még a bevásárolni érkező horvátok is csak elvétve találnak rá a városra. A csurgóiaktól azt kérdeztük: mi hiányzik a nagyobb turistaforgalomhoz? Kollár Zoltán, cukrász: — Biztosan több lenne a turista, ha a városban nőne a kulturális programok száma. Ha befejezik a közösségi ház építését talán javul e téren a helyzet. Úgy látom, hogy az üzletek felkészültek a turisták fogadására, kihasznált­ságuk azonban nagyon kicsi. A horvát vendégek itt csak azért állnak meg, hogy a megmaradt néhány forintjukat elköltsék. Laczó János, iskolaigazgató: — Mindenképpen javítani kell a város infrastruktúráját, az utak, az épületek állapotát, ha vendé­geket szeretnénk idecsalogatni. Persze ehhez évek kellenek. Nagyon jók a természeti adottságok, de a város képét is olyanná kellene varázsolni, hogy az ide látogató egyszerűen ne tudjon továbbállni, mert annyira megtetszett neki ez a kisváros. Bajházy Amália, orvos: — Csurgón a horvát turisták csinálnak egy kis forgalmat, de ők csak vásárolni jönnek. Talán egy-két jó kulturális programmal itt lehetne marasztalni őket. A kérdés már csak az, hogy hol tudnának megszállni, hiszen siralmasan kevés a városban a megfelelő színvonalú hotel. Gulyás Árpád, ÁFÉSZ elnök: — A hibát akkor követtük el, amikor pár éve, a horvát bevásárlóturizmus elindulásakor, nem kezdtük el a piacot megszervezni. Ma ezt már nehéz pótolni, bár vannak rá próbálkozások. Az üzletek felkészültek a külföldi látogatók fogadására, de legtöbben mégis inkább Barcsra, Nagykanizsára utaznak bevásárolni. Simon Mihály, tanár: — A kereskedők nincsenek felkészülve a turisták fogadására, mert nem állnak itt meg. Ha nagyobb lenne a forgalom, az őket is arra kényszerítené, hogy fejlesszék az üzleteiket. Kilyén Enikő a Tourinform iroda vezetője: — Kevés azt adottság a városban, ám ezeket sokkal jobban is lehetne mene­dzselni. Készítünk most egy kiadványt a városról több nyelven, talán ez mozdít előre valamennyit. De ezt is, és az egész turiz­mus-kérdést csak a környező 17 településsel, és azok látvá­nyosságaival együtt lehet jól menedzselni. Mert a gyékényesi kotró, az Ágneslaki arborétum, és a szentmihályhegyi templom együtt a várossal már napokra elegendő programot biztosíthat. ősszel indítja üzemét az Industrie Elektik Kétszáz új munkahely Az Indsutrie Elektrik Kft 1986 óta termel Magyaror­szágon négy működő üzemé­ben. Jelenleg 650 embert fog­lalkoztat. A társaság két éve megvásárolta Csurgón az épülő hatalmas konyha épüle­tét, hogy az akkori tervek sze­rint, idén tavasszal már 200 főt foglalkoztasson Csurgó és környékéről. A tervek valóra váltását azonban a tavasszal váratlan akadályok hiúsították meg. Mint Ressné Sziki Éva, az In­dustrie Elektrik Kft ügyveze­tője elmondta, egy műszaki bejárás során azt tapasztalták, az épület pincéjében fél méter magasan áll a víz. A szakem­berek rögtön megkezdték a szigetelési hiányosságok megszüntetését, eközben azonban újabb problémára derült fény. Az épület alappil­lérei ugyanis nem készültek el, így azokat is pótolni kel­lett. A tervekben nem sze­replő foltozgatások közel 20 millió forinttal növelték meg a beruházás tervezett költsé­geit, így a gépészeti mun­kákra már nem maradt kellő anyagi forrás, hiszen a kft ak­koriban Marcaliban vámügy­nökséget, Nagyatádon pedig egy 150 főt foglalkoztató üzemet indított be. Ez azonban, mint az ügy­vezető hangsúlyozta, nem je­lenti azt, hogy letettek volna a csurgói beruházás befejezésé­ről, amelyre egyébként eddig 46 millió forintot költött a cég. Jelenleg úgy tűnik, hogy a még hátralévő műszaki munkák szeptember végéig tartanak, és az ősz végén már valóban 200-250 embert fog­lalkoztat az Industrie Elektrik ötödik magyarországi üzemé­ben, Csurgón. (Fábos) FIGYELEM! FENYŐ FŰRÉSZÁRU VÁSÁR! 25 mm-es fenyő fűrészáru 17 500 Ft/m3 ártól Palló - gerenda 25 000 Ft/m3 ártól Áraink az áfát tartalmazzák. Amennyiben készletünk kifogyna, úgy megrendelésre méretre vágva bármely épületfa - fűrészáru legyártását vállaljuk. Csurgói Faipari Kft. 8840 Csurgó, József A. u. 10. Tel.: 82/471-127, 128 • Fax: 82/471-319 (54548) SOMOGY TEMETKEZÉSI KFT. Csurgó, Csokonai u. 10-12. Tel.: 82/471-052 Ügyelet óliel-nappal: 00-30/477-480 Teljeskörű szolgáltatás, részletfizetési lehetőségek, balzsamozás, kedvezményes halottszállítás. Temetés 39 900 Ft-tól, | szombat-vasárnap is. £• KEGYELETTEL SZOLGÁLUNK! Érdért Faház Kit. 3. sz. telepe Csurgó, Arany J. u. Nyitva: hétfő-péntek 8-16 óráig Fényű fűrészáru, szigetelőanyagok, hajópadló, lambéria, forgácslap, farostlemez, rétegelt lemez, ajtók-ablakok kaphatók Várjuk kedves vásárlóinkat! A világhálózaton nemsokára a városról is olvashatnak Internet-honlap Csurgóról Pápa Gábor művével, a honlap címoldalával Négy számítógépen is rákap­csolódhatnak a világhálózatra a csurgóiak a városi könyvtárban. Az Internet-elérhetőséget az in­tézmény különféle pályázato­kon, valamint az önkormány­zattól kapott pénzen valósít­hatta meg. Ennél azonban jóval nagyobb terveik is vannak: a város valamennyi oktatási in­tézményét szeretnék egy háló­zatba kötni, és így nekik is megadni az Internet-kapcsoló­dás lehetőségét. Mint azt Füstös János könyv­tárvezető elmondta a Nemzeti Információs és Infrastrukturális Fejlesztési Program segítségé­vel tudták megtenni az első lé­péseket. Most a középiskolai Internet-program elindulása miatt még nem tudni, vajon a könyvtár direkt vonalát, vagy egy másikat használnak majd az iskolák, ám míg ez eldől, ad­dig sem tétlenkednek. Lelkes csurgói diákok már készítik a város home page-ét, Horváth László rendszergazda segítsé­gével. Az „internetesek” vala­mennyien lelkes amatőrök, akik szabadidejükben és persze minden ellenszolgáltatás nélkül végzik ezt a munkát. Mint mondják, nekik az a fizetség, hogy használhatják a rendszert. Amiért egyébként akkor is ugyanannyit kell fizetni, ha senki nem használja. A honlap első oldala a város címerével már el is készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom