Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

1997. június 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Erősödő együttműködés Véget ért a Magyarország-2000 konferencia Az egészségvédők szerint felpuhult a törvénytervezet A nemdohányzók védelmében Bár a legutóbbi kormányülés napirendjén szerepelt a nem- megfelelőségére irányuló el­dohányzók védelmében évek óta sürgetett törvény tervezete, az a társadalmi vitában kiérlelt, javasolt szabályozáshoz ké­pest jócskán felpuhulni látszik. Ezt Gyenizse Erzsébet, az Or­szágos Dohányfüstmentes Egyesület főtitkára hangsú­lyozta lapunk érdeklődésére. Elmondta: szervezetük úgy véli, hogy a törvénytervezet parlamenti megmérettetése és elfogadása esetén is hátrányos helyzetben maradnak az egész­ségüket védők. Megítélésük szerint a paragrafusokat meg­szegőkkel szemben a jog nem lépne fel kellő súllyal. A kormány döntésének meg­felelően a nemdohányzók vé­delméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvény tervezetét az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizott­sága szintén megtárgyalta. Bár alapvetően egyetértett az ösz- szegzettekkel, az ODE-hez ha­sonlóan egyebek mellett kifo­gásolta a munkahelyekre vo­natkozó alapvető dohányzási szabályok kivételét az egysé­ges törvényi szerkezetből. Nem értett egyet az ÉT a munkabiz­tonsági és munkaügyi felügye­lőségeknek a munkahelyi do­hányzóhelyek kijelölésének lenőrzési jogkörével, valamint azzal sem, hogy a munkahelyi korlátozásokat megsértőkkel szemben a munkáltató kezde­ményezheti az egészségvé­delmi bírság kiszabására vo­natkozó eljárást. Gyenizse kifogásolta, hogy a törvénytervezet az ÉT javasla­tait csak részben vette figye­lembe. Az a tény, hogy az egészségvédelmi bírság kisza­bására a munkahelyi dohány­zási korlátozásokat megsze­gőkkel szemben a munkavé­delmi törvény általános szank­ciórendszerét kellene alkal­mazni, kevesebb embert tart vissza mások egészségkárosí­tásától. (Cs. B. J.) Konkoly Csaba szerint a bűnözők elszemtelenedéséért a média a felelős A tárca elégedett a munkájával Vastagh Pál miniszter és Konkoly Csaba helyettes állam­titkár nem lát számottevő hiányosságot a magyar igazságügy működésében. Legalábbis ez derül ki felszólalásaikból, ame­lyek egy hétvégi konferencián hangzottak el. Szombaton befejezte kétna­pos munkáját a Magyaror- szág-200 konferencia. A zá­rónapon előbb szekcióülése­ken tanácskoztak a résztve­vők, majd plenáris ülésre ke­rült sor, amelyen a négy munkacsoport egy-egy képvi­selője ismertette a szekciók­ban kialakult véleményeket. A konferencián elfogadott zá­ródokumentum egyebek közt megállapítja, hogy az előző ta­nácskozás óta eltelt bő egy év­ben Magyarország az euroat- lanti integrációs folyamat terén jelentősen előrelépett, kézzel­fogható közelségbe került a tel­jes jogú tagság elnyerésének esélye. A dokumentum üdvözli a Magyarország és Románia kö­Az egyes régiókon belüli tele­pülések megyéken, határokon átívelő összefogását szorgal­mazta Kuncze Gábor bel­ügyminiszter, a Szabad De­mokraták Szövetségének el­nöke szombaton, a „Miért si­keresek az önkormányza­tok?” címmel Budapesten tartott konferencián. Az SZDSZ, a D-66 nevű hol­land liberális párt és a Friedrich Naumann Alapítvány által ren­dezett tanácskozáson magyaror­szági szabaddemokrata polgár- mesterek, határokon túli magyar kollégáik, illetve holland szakér­tők vettek részt. Kuncze Gábor kifejtette: az SZDSZ nagy fontosságot tulaj­donít az önkormányzatiság el­Egyhangú állásfoglalás szüle­tett szombaton Kiskőrösön: semmilyen körülmények kö­zött nem alakul át párttá a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége. Erről Zsikla Győző alelnök tájé­koztatta a szervezet elnökségé­nek ülése után a sajtó képvise­lőit. Az állásfoglalást azért tar­tották szükségesnek, mert az utóbbi időben híresztelések ter­jedtek el a METÉSZ párttá ala­kulásáról. Ugyanezen az ülésen állásfoglalás született arról is, hogy arra az esetre, ha a föld tu­lajdonjogával kapcsolatban a termelők számára előnytelen törvénymódosítás születne, a zött bekövetkezett kedvező fordulatot, amely a romániai magyarság helyzete megnyug­tató rendezésének ígéretét hor­dozza magában, s kifejezi re­ményét, hogy hasonló változá­sok mennek végbe Szlovákiá­ban is. A kiadott zárónyilatkozat ja­vaslatokat és ajánlásokat fo­galmaz meg, amelyek révén megújítható és árnyaltabbá te­hető a Magyarországról és a magyarságról kialakult kép a világ sok országában. A Magyarország-2000 kon­ferencia munkája Horn Gyula miniszterelnök zárszavával ért véget. Ezt követően a köztársa­sági elnök, a kormányfő és a Ház elnöke fogadást adott a rendezvény résztvevőinek tisz­teletére. vének, s az önkormányzati tör­vényt a rendszerváltás egyik leg­fontosabb eredményének tartja. Emlékeztetett arra, hogy az új, most körvonalazódó Európa a régiók kontinense lesz. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési frakció­jának vezetője újságíróknak el­mondta: a konferencia megren­dezésének igénye régebben, s abból eredően fogalmazódott meg a határon túli magyar ön- kormányzatoknál, hogy Ma­gyarországon tanulmányozásra érdemes módon és arányban szélesebbek az önkormányzati jogok, mint a szomszédos álla­mokban. A holland vendégek je­lenléte a magyaroknak is alkal­mat ad arra, hogy tapasztalato­kat szerezzenek az eszmecserén. szövetség újabb tiltakozó meg­mozdulásokat helyez kilátásba. A sérelmezett törvénymódosítás ugyanis a METÉSZ véleménye szerint kiskaput nyitna a magyar föld idegen kézre juttatásához, ha a parlament elfogadja azt a kormányjavaslatot, amelynek ér­telmében hazai jogi személyi­ségű társaságok társtulajdonosa­iként külföldiek is földtulajdon­hoz juthatnak. A METÉSZ el­nökségének álláspontja szerint ez a terv szemben áll a nemzed agrárkerekasztalon született iránymutatással, és legalább olyan sérelmes a magyar mező- gazdasági termelők számára, mint az adó- és társadalombizto­sítási rendelkezések voltak. A büntetőjog szankciórendsze­rének egyoldalú szigorítása nem járna együtt a bűnügyek számának csökkenésével. Ezt csak társadalmi összefogással és komplex intézkedésekkel lehet elérni. Mindezt Vastagh Pál igazságügy-miniszter hangsúlyozta szombaton Bu­dapesten, A közbiztonság javí­tásának lehetőségei a jog esz­közeivel című konferencia megnyitóján. Az igazságügyi tárca vezetője szerint nem sza­bad a büntetőjogot a politikai viták színterévé tenni, és támo­A tanácskozás alapvető témái voltak: a középiskolai képzés kiterjesztése, a Nemzeti Alap­tanterv bevezetése, a pedagó­gus-továbbképzés és a közok­tatási informatika fejlesztése. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter beve­zető előadásában a két lábon álló oktatásfinanszírozási rendszer második elemének minősülő önkormányzati tá­mogatások megerősítését és növelését szorgalmazta. gathatatlannak nevezte az olyan szimpátiaszerzést szol­gáló javaslatokat, amilyen pél­dául a halálbüntetés visszaállí­tásának kezdeményezése. Konkoly Csaba, a miniszté­rium helyettes államtitkára elő­adásában arról szólt, hogy ál­láspontja szerint a magyar la­kosság közbiztonsággal kap­csolatos pszichikai állapota rosszabb annál, mint amit a tényleges helyzet indokolna. Kifejtette, hogy a média által sokkolt közvélemény elbizony­talanodása növeli a bűnözők A tanári munka minőségé­nek anyagi elismerése érdeké­ben az MKM újból kísérletet tesz az önálló pedagógus-bér­tábla bevezetésére. Magyar Bálint a jövő év szeptemberében bevezetendő NAT jellemzőiről szólva rá­mutatott: az alaptanterv növeli az iskola pedagógiai autonó­miáját, biztosítja az iskolák közötti átjárhatóság minimu­mát, ezzel is növelve az esély- egyenlőség lehetőségét. A mi­önbizalmát. Vastagh Pállal egyetértve rámutatott, hogy a közrend és a közbiztonság problémáinak megoldása első­sorban nem a rendőri létszá­mon, a börtönök befogadóké­pességén vagy a büntető igaz­ságszolgáltatáson múlik. Ugyanakkor leszögezte, hogy az igazságszolgáltatás nem nevezhető lassúnak, hi­szen az ügyek 80 százaléka egy éven belül fejeződik be. Be­számolt arról is, hogy a közvé­leményt leginkább foglalkoz­tató nagyszabású gazdasági bűncselekmények miatt indított eljárások során két év alatt 242 ügyben 962 személyt, összesen több mint 600 évi szabadság- vesztésre ítéltek a bíróságok. niszter a pedagógus tovább­képzési rendszer jellemzői­ként a szektorsemlegességet, a minőségbiztosítást és a ter­vezhetőséget sorolta fel. Mint mondta, az idei továbbkép­zésre szánt 3,4 milliárd forin­tos állami támogatást június­ban juttatják el az iskoláknak. A magyar kormány és a Va­tikán közötti megállapodásra vonatkozó kérdés kapcsán a kultuszminiszter részletesen szólt fenntartásairól. Megje­gyezte: ebben a kérdésben nem egységes a kormány és a koalíció álláspontja. Sőt a na­gyobbik kormánypárton belül is jelentős viták várhatók. Platformok a tisztújításért. A Magyar Szocialista Párt két platformja, a Baloldali Tömörü­lés valamint a Társulás a szo­ciáldemokrata értékekért egy­aránt azt szorgalmazza, hogy még az idén, lehetőleg az ősszel tartsák meg a párt soron követ­kező, tisztújító kongresszusát. Erről foglalt állást mindkét csoportosulás szombaton Bu­dapesten külön-külön megtar­tott értekezletén. SZDSZ-agrárfóram. Tudósok és politikusok tárgyaltak szom­baton Veszprémben a Nemzeti Agrárprogramról. Az SZDSZ agrártagozata által rendezett fó­rumon Varga Gyula, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet fő­igazgatóhelyettese méltatta a kormány erőfeszítéseit, s alá­húzta: el kell különíteni a szo­ciálisan rászorulók és a piacra termelők támogatási és érde­keltségi rendszerét. Kisebbségi charta. A Ma­gyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. sajátos eszközeivel mindent megtesz a hazai ki­sebbségek kultúrájának ápolá­sáért, Európa sokszínűségének megőrzéséért, illetve bemutatá­sáért. Az ezzel kapcsolatos fel­adatokat tartalmazó chartát a két intézmény vezetője szom­baton írta alá Szegeden, az eu­rópai regionális televíziók nemzetközi szervezetének kongresszusán. Elmaradt körmenet. Elma­radt vasárnap az úmapi körme­net a Fejér megyei Etyeken. Mint azt Varga Imre helyi plé­bános elmondta, a körmenet azért hiúsult meg, mert vasár­nap hajnalban valaki fekáliával szennyezte be a római katolikus templomot. A plébános ezt szándékos provokációnak tartja, és állítása szerint nem először fordult elő. Hátba lőtt kormányőr. Túl van az életveszélyen, de még intenzív kórházi ápolásban ré­szesül az a budapesti kormány­őr, akit pénteken délután Salgó- taijánban saját fegyverével lőt­tek hátba. Hogy miként sült el a fegyver, arról egyelőre nem tudni bizonyosat, tény, hogy a golyó a kormányőr hátába fú­ródott, majd elől a hasfalon át távozott. A vizsgálat szerint vé­letlen baleset történt. Nemes versengés. Nehezen tudott dönteni a VI. Országos Weöres Sándor Gyermekszín­játszó Fesztivál zsűrije vasár­nap a tatabányai Jászai Mari Színházban. A háromnapos tu­dásfelmérőn mind a 23 együttes magas színvonalú produkciót adott elő. Végül négy előadás kapott kiemelt díjat: a buda­pesti Vécsey Színpad, a debre­ceni Alföld Gyermekszínpad, a máriapócsi Csöpp Színpad és a bagi Éatima Csoport. Miért sikeresek az önkormányzatok Átértékelődő régiók Egységes véleményen a METÉSZ elnöksége Aggódás a földért Igazgatók fóruma az iskoláról Viták várhatók az egyházi tanintézetek ügyében Az idei pedagógusnap eseményeihez kapcsolódóan, mintegy ezer általános és középiskolai igazgató részvételével rendezte meg szombaton Budapesten a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a II. Országos Iskolaigazgatói Fórumot. Egyre több kórházban operálhatják a betegeket lézer-„késsel” A minőségi sebészet A lézer-„késsel” végzett műtéti beavatkozásokat a szakembe­rek körében minőségi sebészetnek nevezik, hiszen alapvetően forradalmasította a gyógyítást - mondja dr. Tóth Tihamér egyetemi docens, aki a SOTE III. Számú Sebészeti Klinikáján tizenegy évvel ezelőtt elsőként alkalmazta hazánkban a lézert. Nyomtalanul eltávolítható a kislány talpán nőtt szemölcs Európai Partnerhálózat Szerencsés történelmi szi­tuációban vagyunk, Kelet- Közép-Európa népei kihasz­nálhatják az őket korábban elválasztó sajátosságokat, és most népeik javára, előnnyé változtathatják azokat. Ezt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke mondta vasárnap Kecskeméten, az Európai Partnerhálózat résztvevői előtt. Gál szerint a kisebbsé­geknek óriási szerepe van és lesz az egységesülő Európá­ban, ugyanis ismerik az anyaország nyelvét, sajátos­ságait, szokásait, kultúráját és így közvetítői lehetnek a népek közötti együttműkö­désnek. Napjainkban felérté­kelődött a regionális együtt­működés szerepe. Ma már több tucat lézer műkö­dik az ország kórházaiban. Csaknem kétezer orvos szer­zett a használatához szüksé­ges szakképesítést a klinikán. Dr. Tóth Tihamér szerint az ideális az lenne, ha minden kórházban legalább egy ilyen berendezés működne, szükség esetén a nőgyógyászok, az uro­lógusok, a bőrgyógyászok és mások munkáját segítve.- Milyen műtéteknél alkal­mazható a lézer?- Különböző teljesítményű készülékek léteznek, amelyek­kel a bőr felszínén is lehet keze­léseket végezni, de az úgyneve­zett fókuszálással a szövetek vá­gására is alkalmassá tehető a lé­zersugár. Én magam már túl va­gyok az ezredik műtéten. A tü­dődaganatok eltávolításán túl a gyomor és a bélrendszer, a lép, a máj és az epebetegségek gyógyí­tásában egyaránt használható. Nőgyógyászati beavatkozások­nál, és végbéltáji műtéteknél is jó szolgálatot tesz. Sok bőrgyó­gyászati problémát is meg lehet oldani, fertőzött részek lézerrel könnyen eltávolíthatók.-Ismerik a betegek ezt a technikát?- Tapasztalataim szerint igen. Legtöbbször már úgy jön­nek hozzánk is, hogy az arany­erüket szeretnék megoperál­tatni, de „csakis lézerrel”.-Melyek az előnyök a ha­gyományos szikével szemben?- A lézeres beavatkozások kevesebb vérzéssel járnak, s en­nek különösen a tüdőoperációk­nál van óriási jelentősége. A be­tegnek kevesebb fájdalmat kell elviselnie és gyorsabb, nyomta­lanabb a műtét utáni gyógyulás. Mivel a pácienshez a beavatko­zás során hozzá sem érünk, így a műtéti fertőzés veszélye sem áll fenn. Ez nemcsak a beteg szem­pontjából, hanem az orvosokra nézve is jó, hiszen az AIDS-fer- tőzéstől ők is védettek.- Nem veszélyes a lézer?- A nagy teljesítményű ké­szülékek esetében mind a be­teg, mind az orvos szemét vé­deni kell. Speciális szemüveget viselünk, a betegek szemét pe­dig nedves kendővel letakarjuk. Németh Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom