Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-04 / 128. szám
1997. június 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Hiányos jogszabályok, szakképzetlen ügyintézők Az ellenőrzés is pénzbe kerül A rendszerváltás óta megoldatlan az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése. Az utóbbi időben maguk az érintettek tették gyakran szóvá, hogy mielőbb folyamatossá, rendszeressé kell tenni a külső-belső ellenőrzést. Az elmúlt évben az Állami Számvevőszéktől mintegy 700 önkormányzat kért külső ellenőrzést, ám az ÁSZ szakértői alig félszáz önkormányzathoz jutottak el. Minderről egy tegnap rendezett szakmai konferencián esett szó. Kifejtette álláspontját Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára és Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke is. Két tervezet is készült azön- kormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére. Az egyik készítői az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozó megyei területi szervezetek létrehozásában látnák a megoldást. A másik szerzői az önkormányzatok pénzügyeit jól ismerő, úgynevezett Tákiszokat jogosítaná fel az ellenőrzésre. Kara Pál megítélése szerint ez utóbbi változatot a politika minden bizonnyal elutasítja majd, mert kormányzati szervezet kapna ellenőrzési jogkört az ön- kormányzatok felett. Az ÁSZ megyei szintű bővítésében már jóval nagyobb az egyetértés, ennek az elgondolásnak azonban az a gyöngéje, hogy megvalósításához egyelőre hiányoznak a pénzügyi és személyi feltételek. Sándor István rámutatott: a mulasztások tekintélyes hányada arra vezethető vissza, hogy nem egyértelmű a törvényi szabályozás, s hiányosak az ügyintézők szakmai ismeretei. Kazinczy-díjasok Papp Sándomé (balról) kazincbarcikai, Szabó Zoltánná (jobbról) mohácsi tanár és Bő- zsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója részesült az idén a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjban, amelyet Deme László nyújtott át tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a kitüntetetteknek fotó: feb/diósi Feltérképezik a lakosság egészségi állapotát Visszhangra talált ötlet Kilenc magyarországi városban, továbbá több megyében és régióban, valamint a főváros egyik kerületében is elkezdődött a helyi „egészség- tervek” kidolgozása - pécsi tapasztalatok alapján. Az ötlet az Egészségügyi Világ- szervezettől származik, amelyhez a baranyai megyeszékhely tíz évvel ezelőtt csatlakozott - hangzott el a programot összehangoló Fact Alapítvány tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Népjóléti Minisztérium támogatásával készült egészségtérképek a többi között rögzítik a lakosság szociális problémáit, a munkanélküliségi mutatókat, a bűnözés mértékét, a városok, falvak lakóinak egészségi és környezeti állapotát. Ezekre támaszkodva a szakemberek mindenütt olyan konkrét cselekvési programokat - úgynevezett egészségterveket - készíthetnek, amelyek messzemenően figyelembe veszik a helyi körülményeket és megoldásra váró problémákat. Európa számos országában csatlakoztak kisebb-nagyobb városok a kezdeményezéshez. Nálunk több település központi támogatást is kap az egészségtervek elkészítéséhez. Érdemi vita a nyugdíjreformról Politikai álviták helyett a lényegre kellene figyelni Az Országgyűlésben tegnap - a múlt heti miniszteri expozékat követően - megkezdődött az új nyugdíjrendszer tervezetének tárgyalása. Már az általános vita első szakasza érzékeltette: számos módosító javaslat, kritikai észrevétel mérlegelésével kell majd döntenie a háznak a reformtervről. Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint már ma sem elég a befizetett járulék a kifizetendő nyugdíjak fedezetére, halaszthatatlan tehát a változtatás, amely megteremti a megbízható, stabil nyugdíjrendszert és az értékálló nyugdíjakat. Torgyán József (FKGP) azt fejtegette, hogy ez az „álreform” rendkívül kockázatos, sőt meg fog hiúsulni, mert a nemzeti össztermék jövőbeli növekedésének téves feltételezéséből indul ki. Nagy tapsot kapott Csehák Judit (MSZP), aki azt kérte: a hangzatos politikai álviták helyett most már - pártállástól függetlenül - minden figyelmüket az ellátottakra és a javaslatokban szereplő ellátásokra fordítsák a képviselők.-Mélyen igazuk van mindazoknak - tette hozzá -, akik igazságtalannak tartják, hogy a reálbércsökkenés időszakában a bérhez kötötték a nyugdíj- emelést, és most, amikor reálbér-növekedésre van kilátás, változtatni akar a kormány ezen a rendszeren. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) azt kifogásolta, hogy a lakosság drámai fogyásának időszakában is kifizetődő a gyermektelenség. Nem mindenki tud, vagy akar szülni, de a következő generáció felnevelésének terheit mindnyájunknak kell vállalni. Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy vélte, hogy ha elfogadják a kormány előteijesztését, akkor a mai középgeneráció kétszer fizeti meg a nyugdíját: egyszer nyugdíjjárulék, másodszor általános többletterhek formájában. S. Á. Növekszik az új munkahelyek száma, de még sok az állástalan pályakezdő Tízéves hullámvölgy végén Harmincmilliárd, a tavalyinál 12 milliárd forinttal több áll az idén rendelkezésre az elhelyezkedési gondok enyhítésére. E tetemes összeget a munkaügyi tárca elsősorban munkahelymegtartásra, illetve különböző munkahelyteremtő pályázatokra kívánja fordítani. Mint Kiss Péter minisztertől megtudtuk, tavaly a különféle közmunkaprogramokban mintegy 161 ezer embernek sikerült általában 7-8 hónapos foglalkoztatást biztosítani. így elsősorban olyanok jutottak munkához, és megélhetést biztosító jövedelemhez, akik tartósan állás nélkül voltak és súlyos anyagi gondokkal küzdöttek. Ugyanakkor a közmunkaprogramok révén az ország számos településén szépült, gazdagodott a lakókörnyezet, tovább épült a víz-, a gáz- és a csatornahálózat. A pályakezdő fiatalok támogatására létrehozott programok keretében több mint 33 ezer fiatal elhelyezéséről gondoskodtak az elmúlt évben. Ez nem kis eredmény, ám a miniszter úgy véli: az állástalan fiatalok viszonylag magas száma a tavalyinál nagyobb feladatokat állít a munkaügyi, sőt a többi tárca elé is. A napokban egyébként elkészült az idei év első negyedének munkaerőmérlege. Ebből kitűnik, hogy tíz év óta először mintegy tízezerrel több új munkahely létesült, mint amennyi megszűnt. A miniszter szerint a kedvező fordulat a gazdaság növekedésének köszönhető. A foglalkoztatottak száma jelenleg eléri a 3,6 milliót, a nyilvántartott munkanélküliek száma pedig 372 ezer, 50 ezerrel kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában.- A munkaügyi szervezetnek azonban változatlan erővel kell dolgoznia korábbi céljai érdekében. Erre int az a tény is, hogy az ország néhány régiója változatlanul súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd - mondta Kiss Péter. Szalóky Eszter Tanács 74 ezer maturánsnak: vizsga előtt inkább mozi, mint tanulás Holnaptól szóbeli érettségik Június 5-én kezdődnek országszerte a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatos tanulóinak a szóbeli érettségi vizsgák. A csaknem 74 ezer maturandus az írásbelik után most szóban is számot ad tudásáról. A szóbeli vizsgasorozat június 20-án fejeződik be. Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa elmondta: magyarból és történelemből minden negyedikes vizsgázik. Matematikából csak annak kell szóbeliz- nie, akinek elégtelen lett a dolgozata. A további tárgyakat, nem utolsósorban a különböző idegen nyelveket, a fiatalok maguk választhatták, illetve azokat a szakközépiskolák jellege szabta meg. Naponta egy-egy intézményben általában ötven-hat- vanan kerülnek sorra. Egyidejűleg öten-hatan mennek be, illetve vannak jelen a vizsgateremben. A tételeket húzzák a diákok, és 15-20 perces felkészülési idő után kezdik el a feleletet. A szakemberek azt ajánlják a vizsgára készülőknek, hogy az utolsó napon már dobják sutba a tankönyvet, menjenek moziba, kirándulni; csináljanak bármit, csak ne tanuljanak. Mert 24 órával a megmérettetés előtt a legjobb felkészülés - a kikapcsolódás. További jó tanács: nyugtatóval az utolsó estén nem tanácsos élni, mert könnyen lehet, hogy a „nagy nap” reggelén némi tompultság lesz az utóhatása. Az élénkítő kávéval szintén ajánlatos mértéket tartani, hiszen ,jótékony” hatása amúgy is csak időleges, s előfordulhat, hogy éppen a felelet előtt múlik el. Egyébként is: ha netán a vizsgán leblokkol a diák, némi segítség az asztal túlsó oldaláról biztosan érkezik. Deregán Gábor Horn a tisztújítás ellen. A kongresszus előtti utolsó értekezletüket tartották meg tegnap az MSZP megyei elnökei. Ä megbeszélésen Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök kifejtette, hogy nem támogatja egy őszi tisztújító kongresszus ösz- szehívását. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az egybegyűltek többsége egyetért a pártelnökkel. Képviselői röntgen. Egyetlen képviselő esetében sem járt még le az a határidő, amelyen túl az átvilágító bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia az úgynevezett ügynöktörvényben érintettekkel kapcsolatos döntését. Ezt Incze Béla, a testület soros elnöke közölte, hozzáfűzve: reméli, hogy júliusban sikerül lezárni munkájuk e szakaszát, s áttérhetnek a törvényben meghatározott más tisztségviselők ellenőrzésére. Fogy az adósság. Az MNB tegnap közzétett jelentése szerint tovább csökkent az ország nettó külföldi adóssága. Február végén ennek összege 14 milliárd 189 millió dollár volt, 67 millió dollárral kevesebb a január végén nyilvántartottnál. Egyházellenes plakátok. Egyházellenességet sugalló plakátok jelentek meg keddre virradó éjszaka Heves megyében. A legtöbbet Gyöngyösön és Egerben találták. Áz Egri Érsekség képviselője úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek semmilyen ellenlépést az akcióval kapcsolatban, amely fel- tételezésük szerint az Apostoli Szentszékkel tervezett megállapodás körüli vitával függ össze. Képlopás Zebegényben. A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumból kedden délelőtt ellopták a művész egyik értékes festményét: A tehénpásztort. A 20x25 centiméteres falemezre festett kép egy villájára támaszkodó parasztembert ábrázol, aki mellett a fűben egy tehén hever. Moldáv kiállítás. Moldáviai fogyasztási cikkek kiállítását nyitotta meg tegnap Budapesten Ion Ciubuc, a Moldáv Köztársaság miniszterelnöke. Mintegy negyven cég vonultatta fel Moldávia legkelendőbbnek ígérkező áruit. A Nyírség ragaszkodik. A Nyíregyháza-Vásárosnamény, a Nyíregyháza-Nyírbátor, a Nagykálló-Nyíradony és a Gö- rögszállás-Ohat-Pusztakócs közötti MÁV-vonal melletti települések ragaszkodnak a vasút fennmaradásához. Ez derült ki azon a szakmai fórumon, melyet az említett vasútvonalak jövőjéről tegnap rendeztek Ófehértón. A képviselők szerint Kaposvár adottságai jobbak Törvénymódosító javaslat az ítélőtábla ügyében (Folytatás az I. oldalról) Indítványukban állítják: az ítélőtáblák megszűnését követő negyvenöt év után jogtörténeti hagyományokra, mint döntési szempontra hivatkozni hibás érvelés. Csakúgy mint a másik megállapítás, amely szerint a bírói utánpótlás Baranya megyében kedvezőbb. Ugyanis az egyetemen végzett jogászok nem azonnal lesznek bírák. A bírói fogalmazói létszám Pécsen és Kaposváron is adott. Kaposváron a fogalmazói állásra folyamatos a túljelentkezés. A bírák száma a két megyében lényegében azonos, a személyi feltételek biztosításának esélye nem tér el. A képviselők indoklása szerint földrajzi szempontból nem vitatható, hogy Kaposvár a dél-dunántúli régió középpontjában helyezkedik el. Ez egyértelműen a somogyi megye- székhely javára szól. A székhely kiválasztásakor ugyanis fontos szempont az ítélőtábla megközelíthetősége. Ezért vitatható az a minisztériumi vélemény, amely szerint „a közlekedési feltételek is Pécs javára esnek”. Ezzel szemben a térképek azt mutatják, hogy Kaposvár a 61-es és a 67-es közúton valamennyi, a régióhoz tartozó megye településéről jól megközelíthető, s a nagyobbakról vasúton is elérhető. Az ítélőtábla székhelyének kiválasztásakor meghatározó szempont lehet a tárgyi feltételek összevetése és biztosíthatósága. Kaposváron az ítélőtábla a város egyik legszebb épületében, a városközpontban, a megyei bíróság épületében kapna helyet. Az onnan kiszoruló funkciókat pedig a bírósággal fizikailag összekapcsolható épületbe telepítenék, amelyet az önkormányzat ingyen ajánlott fel. Á tervek elkészültek, a munkák becsült költsége 50 millió forint. A városi és a megyei önkormányzat 30 millió forint készpénzzel is támogatja a táblabíróság kialakítását. Kaposvár emellett a bírák és ügyészek esetleges lakásgondjainak megoldására lakásokat ajánlott. Ezzel szemben Pécsen az ítélőtábla felállítása 200 millió forintba kerül, ezért a választás ellentmond a gazdaságossági szempontoknak. A képviselők úgy vélik, nem vitatható: Kaposváron az ítélőtábla elhelyezésének feltételei adottak, és a dél-dunántúli régió polgárai számára e város megközelíthetősége kedvezőbb. Ezért kérik a törvényjavaslat módosítását, az ítélőtábla székhelyének Kaposvárra telepítését. Lengyel János NATO-tábornok a miniszterelnöknél Horn Gyula miniszterelnök tegnap hivatalában udvariassági látogatáson fogadta George A. Joulwan tábornokot, a NATO Szövetséges Erők leköszönő európai főparancsnokát. A találkozón Magyarország NATO-csatlakozásáról és annak gazdasági vonatkozásairól ejtettek szót fotó: feb/reuters
