Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-04 / 128. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. június 4., szerda Pörgős ufó Bőszénfán A gyerekek pörgős ufónak nevezték el azt a szabadtéri fajátékot, amit Eugen Petri román szobrászművész faragott néhány napja a bő- szénfai Meseszálló udvarán. A három karú játékcsoda csak egy a gyerekparadicsom kincsei közül. Az udvart egyre több játékkal népesítik be, hiszen gyakori itt a gyerekzsivaj. A hét elején százhúsz kapós- mérői óvodás látogatott Bő- szénfára, ahol a vidék is kínál látnivalót. Az egykori papiak három éve „mesekastéllyá” avanzsált. 28 ággyal egy nyolcszobás panzió működik itt, s rendszeresen látogatnak ide a turisták. Szabó Géza, a szálló vezetője elmondta: az idei szezon is jónak ígérkezik. A legfiatalabb vendégük 2,5 hónapos lesz. L. S. Szezonnyitó Igáiban Az esős idő ellenére több vendége volt az igali Napfény Termál Kft-nek, mint tavaly májusban. Zimmermann Árpád ügyvezető igazgató szerint ez elsősorban a pünkösdi ünnepeket kísérő, napsütötte két hétnek köszönhető. Volt olyan nap, hogy ezer vendég is megfordult a gyógyvizes és úszómedencékben. Megszaporodott az egynapos turistabuszok száma; a vendégek jönnek, fürdenek, majd este tovább állnak. A gyógy- turizmust elsősorban a kazalt vendégek veszik igénybe. Jó időben azonban a tb-támogatásával, a somogyi derékfájósok is fölkeresik a masszázst, a medencefürdőt és a tangentort. Megtudtuk: kedvezményt elsősorban a csoportos für- dőzők kapnak. V. A. Nyírespusztától a Los Angeles-i Metro Goldwyn Mayerig A grafika somogyi poétája Vörösmarty Magda grafikusművész gyakran látogat Somogyba. Nem csak a szülőföld és az emlékek vonzzák. Több település polgármestere gondolta úgy: nem árt, ha avatott kezű ember tervezi meg régi-új címerüket. Elsőként a tapsonyiak, majd a nagyszakácsiak bízták meg a munkával. A lakiteleki címer és zászló nyertes tervezője nem maradt adós a bizalommal. Az eredeti formát, saját művészi elképzeléseivel ötvözve alkotta meg a települések történelmi múltját, hagyományait szimbólumokban őrző címereket. A plakáttervezéssel is foglalkozó művész sikerének nemrégiben a budapesti Kongresszusi Központban örülhettek a somogyiak. Legértékesebb, díjnyertes plakátjaiból nyílt kiállítása kapcsán beszélgettünk. — Mindig örömmel térek haza, hiszen gyökereim Somogybán erednek. A Mezőcso- konya melletti Nyírespusztán láttam meg a napvilágot. Édesapám a település intézőjeként dolgozott. Onnan kerültem egy kaposvári intézetbe, ahonnan a nyomasztó légkör miatt hamarosan meg is szöktem. Bár az iskola volt a mindenem, nyugtalan, fiús természetemmel sok fejtörést okoztam tanáraimnak. Szerencsére rájöttek: elég, ha egy ceruzát, papírfecnit adnak a Az Anna Karenina plakátja kezembe. Otthon is elvállaltam minden házimunkát, hogy rajzolhassak. Kezdetben képregényeket alkottam. Imádtam May Károly könyveit és az amerikai kalandfilmeket. Olyan filmszerűen rajzoltam, hogy társaim alig várták a folytatást. A „népnyúzó” intéző gyermekének azonban nem volt helyem a Képzőművészeti Főiskolán. Irodai munkát vállaltam Kaposváron, de mindig elaludtam, így kirúgtak. „Na kislány jöjjön! Aki ilyen szépen tud rajzolni, annak adok munkát. ” — mondta egy szép napon egy kft főnöke, akit lerajzoltam. Innen sikerült bejutnom az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakára. A Budapesten élő művész karrierje akkor kezdődött, amikor 10 hanglemezbontó tervet rendeltek tőle és Pathé Marconi, a híres olasz cég vezetője meglátta munkáit. Vele terveztette meg Psalmus Hungaricus borítóját, egy rajza pedig a brüsszeli világkiállításra került. Tagjai közé választotta a Magyar Képzőművészek Szövetsége, s bekerült a bíráló bizottságba is. Az alkalmazott grafikának szentelte életét. Emblémákat, plakátokat, kiállítás-arculatot tervezett. A Metro Goldwyn Mayer egy Malamud regény amerikai ko- oprodukciós filmjének plakáttervéért első díjban részesíVörösmarty Magda FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA tette. Ötletes, szellemes munkái, fekete-fehér grafikái Bel- giumtól-Japánig szinte valamennyi grafikai biennálén sikerrel szerepeltek. Több csomagolási nívódíj, BNV első és Év plakátja díj fémjelzi munkásságát. A finom vonású grafikusnak egy bánata van: azt mondja, későn jött a változás. Vörösmarty Magdának azonban nem kell a szomszédba menni egy kis leleményességért. Úgy gondolja, a fotografika és a címertervezés nem hagyja cserben. Ezt igazolják a folyamatos megrendelések is. A budapesti kiállítás meghívóján portréja fölött a költő ős, Vörösmarty Mihály arcképe tekint ránk. — A nagy Vörösmarty család „méltatlan”, oldalági leszármazottja vagyok, a János gyermeke — vallja be szerényen a grafika XX. századi somogyi __ poétája. Várnai Ágnes Gyomirtás a somogysárdi határban - Drága az alkatrész Közepes termésre számítanak A Kapós-menti szövetkezetekben már az aratásra készülnek. Szinte kivétel nélkül mindenütt úgy tervezik, hogy június 20-25. körül kezdik a betakarítást. A szakemberektől azt kérdeztük: mennyibe került a felkészülés? Milyen termésre számítanak? A somogysárdi határban 300 hektár kukoricát kell még gyomirtózni. Mihelyt az időjárás engedi, két-három nap alatt elvégzik a maradék tennivalót. A Haladás szövetkezet gépműhelyében egyébként serényen dolgoznak: a kombájnok mellett a szemhordásnál használatos teherautókat és pótkocsikat javítják. A felkészülés mintegy ötmillió forintba kerül. A szövetkezetben várják az aratást, hiszen ez adja az első jelentős bevételt. Langmár Ferenc elnök elmondta: gyenge lesz a termés; a búza és a tátikáié előreláthatóan 3,5 tonnát ad hektáronként a várt 4,2 helyett. A kiesést az időjárás számlájára írják a sárdiak. A bajt tetézi, hogy a mostani hűvös idő sem kedvez a növényeknek. Különösen a kukoricának, pedig ez meghatározó termék: úgy tervezik, hogy csaknem 2500 tonnát értékesítenek. Baksa Sándor, a magyaratádi Barátság mezőgazdasági szövetkezet elnöke azt mondta: a három régi Class kombájn felkészítését elkezdték, alkatrészre eddig több mint 2,5 millió forintot költöttek. Az elmúlt öt év óta először vesznek új kombájnt, a beruházás mintegy 27 millióba kerül. A legutóbbi határszemlén kiderült: a kalászos - a búza, a tátikáié, valamint az őszi- és a tavaszi árpa - a szeszélyes időjárás hatására mérsékelten fejlődik, összességében közepes termésre számítanak. A szakember szerint előreláthatóan június 25-e körül kezdik az aratást. A kalászos gabonáknál - legalábbis az előzetes becslések szeánt - 4,5-4,8 tonna hektáronkénti termést várnak. Harsányi Miklós Ifjú göllei kémikus döntős sikere A közelmúltban rendezték meg a TIT Hevessy György országos kémiai tanulmányi verseny döntőjét. Ezen szép eredményt ért el Ódor Krisztina, a göllei általános iskola hetedik osztályos tanulója, aki a megyei megmérettetésen második lett. Az országos verseny döntőjében a huszonegyedik helyen végzett. A versenyre Gelencsér Árpád készítette fel. Magyaratádi parkgondozásért hajóstábor Egy pályázatot hirdetett a Magyar Úttörők Szövetsége és a Zsiráf diákújság, amely arra ösztönözte a gyerekeket: nyilvánítsanak védetté egy területet — például egy iskolaudvart vagy egy játszóteret —, amelyet rendszeresen gondoznak. A magyaratádi általános iskola az intézményt körbeölelő parkot és környékét hozta rendbe. A pályázat kiírói két diákot látnak vendégül egy hajóstáborban. A Tisza-parti egyhetes táborozáson Füki Edina és Őry Mááa vesz részt. Az alsóbogátiak komfortjáért Egy parkot hoztak létre a falu központjában az alsóbogátiak. Örökzöldeket és facsemetéket ültettek a falu lakói. Az önkormányzat negyvenezer foántot biztosított erre a célra. A faluszépítés egyébként folyamatos a háromszáznegyvenhárom lelkes településen. Nemrég utcai szeméttárolókat, hirdetőtáblákat helyeztek el. Az iskolánál pedig utcairányjelző könnyíti a tájékozódást. A temető hátsó kijáratánál egy székelykaput állítottak, ami egy helyi mester keze munkáját dicséá. Schrancz László polgármester elmondta: egyre nagyobb gondot fordítanak a település komfortjára. A közelmúltban elkészült egy négyszázötven méteres elektromos hálózat is a Béke utcában. Területi kiegyenlítő támogatásként 1 millió 52 ezer foántot nyert a falu. Áz önerőt a Dédász Rt vállalta magára. Öt falu vízmű-üzemeltetéséről Sántoson Sántoson tartotta a Multiline kft éves közgyűlését. Ezen a házigazda polgármesteren kívül részt vett Nagyberki, Mosdós, Szenna és Somogyjád első embere, akik elfogadták az 1996 évi eredményről, és az idei tervekről szóló beszámolót. A résztvevők arra hívták fel a a koncessziós szerződés alapján a községi vízműveket üzemeltető cég képviselőjének figyelmét, hogy az idei gazdálkodásban érdemes néhány szempontra figyelni, s ekkor csak kismértékű vízdíjemeléssel lehet számolni. A hatékonyabb működtetés érdekében a közgyűlés egy öttagú vezetőséget és egy felügyelő bizottságot választott. Iskolát bővít a bodrogi Menedék Alapítvány Bővítik a Menedék Alapítvány bodrogi iskoláját. A tetőtérben két tantermet, egy kisebb ebédlőt, valamint az ehhez kapcsolódó tálalót építik ki. Paróczi Zsolt iskolaigazgató elmondta: a beruházás értéke mintegy hárommillió foánt. Ennek nagy részét önerőből valósítják meg, valamint külföldi támogatást is kaptak. Az építkezést várhatóan június közepén kezdik el, s előreláthatóan szeptemberre elkészülnek. A beruházás révén csaknem 150 négyzetméterrel lesz nagyobb az épület. Kiállítási pavilon készül Nagybajomban A nagybajomi Somogy Fémipart szövetkezetben hét méter átmérőjű, félgömb alakú kiállítási pavilont készítenek, amit egy észak-magyarországi cég rendelt meg. Meló Sándor ügyvezető elnök elmondta: a félmillió foánt értékű munkát hétfőn kezdték el, s várhatóan a jövő hét végéig befejezik. Emellett terményrostát, szárítóhoz alkatrészeket, fémidomokat és fémkaszanye- let is gyártanak. A szövetkezet 10 embernek ad munkát, az idén mintegy 15 millió forínt árbevételt terveznek. Pályázati pénzre vár a hetesi iskola A hetesi általános iskola és óvoda pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztértum által kiírt egészségmegőrző-preventív programra. Egymillió forínt támogatást kértek, amiből a már meglévő biokertészeti programot, valamint az egészséges életmódra nevelő tevékenységi kör fejlesztését kívánják elősegíteni. Karsai Józsefné igazgató elmondta: az iskola területén található kilenc hektáros őspark gondozását is a kért összegből kívánják megoldani. A pályázat eredményéről várhatóan június végén kapnak értesítést. 80 éves kántortanítót köszöntöttek Somogyjádon A pedagógus bölcsessége A pedagógusnap és a születésnap kínálta az alkalmat. Somogyjád apraja és nagyja a katolikus templomban köszöntötte a nyolcvan esztendős Bugola Erzsébetet. A közszeretetnek örvendő néptanítót hajdan választásra késztették: marad kántor, vagy állami tanító lesz. ő az előbbit választotta. Ellátta az egyházközség teendőit, évtizedeken át énekelni-zenélni okította a kicsiket, akik nemcsak a tananyagból kaptak ismereteket, hanem követendő példát is láttak: embert tartásból és szakmaszeretetből. Bugola Erzsébet egyébként kora ellenére még ma is ellátja a kántort teendőket. A meghitt ünnepséget a nyugdíjas egyesület kezdeményezte, de az egész falu ünnepelt. A templomban abban a ruhában jelent meg egy kislány, amit még Bugola tanítónéni varratott negyvenöt éve, amikor néptáncos próbákra, fellépésekre hívta az akkori, ma már nagyszülő korban lévő somogyjádiakat. A kántortanító a Tízparancsolatból idézett, s elérzéke- nyülve beszélt. Azt mondta: az a legfontosabb, hogy szere- tetben, békességben éljen az ember, s életét ne az anyagi javak felhalmozása motiválja. Bölcsességét vajon hányán fogadják meg? (Lőrincz) Nemcsak véradást szervez, nyugdíjasklubot is vezet a vöröskeresztes titkár Osztopán apraját-nagyját ismeri Harminchat éve a vöröskereszt aktivistája az osztopáni Sztara- sincsics Józsefné. Korábban véradás-szervező volt, most a helyi vöröskeresztes szervezet titkára. A hatvanhárom éves asszony most kapta meg a a Vöröskeresztes munkáért ezüst fokozatát. — Könnyű mozgósítani egy- egy akciójukra a falu népét? — Nekem szerencsém van, mert a a nyugdíjas klubot is vezetem, húsz évig pedig könyvtáros voltam. Osztopán apraját- nagyját ismerem. Idáig csak évente egyszer szerveztünk véradást; azt szeretnénk, ha a jövő évtől kétszer lenne. — Mivel honorálják ezt? — Semmivel. Pénzzel nem lehet megfizetni, s az ember nem is ezért teszi. 1957-ben súlyos balesete volt a férjemnek, s akkoriban még nem volt önkéntes véradás. Ő sok vért veszített. Akkor megfogadta a család: amíg az egészségünk és a korunk engedi, addig ott leszünk minden véradáson. Ahogy nőttek a gyerekek, gyakran elvittem őket, s elmagyaráztam nekik: miért fontos, hogy másokon segítsünk. Most már ők is rendszeres véradók. — Mi a feladata egy vöröskeresztes titkárnak? — Az én kis ezer lakosú falumban 150 tagom van. Sok cigány család él itt, de sok az egyedülálló, idős osztopáni is. Amikor tehetem, meglátogatom őket, s karácsony táján ajándékot is kapnak. Most, hogy leromlott az egészségem, a férjem visz körbe a faluba. A véradók tiszteletére minden évben rendezünk egy estet, ahova adományokat hoznak a faluból. Ezek zöme használt ruha. Szeretek varrni, a rászorulóknak átalakítom, ha kell. Legutóbb húsz csomagot hordtunk szét. — Most mit szervez? — Egy véradást, ami június 25-én lesz. Sajnos megcsappant az önkéntesek száma. Húsz éve még 130 véradónk volt. Most 40-45, de közülük is néhányat kiszűrnek. Sok a magas vérnyomásos, s így nem adhatnak vért. Lőrincz Sándor A kitüntetett titkár fotó: Gál
