Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-28 / 149. szám

1997. június 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Cél: a zsebszerződések értelmüket veszítsék Elkerülhetetlen a föld­törvény módosítása Az ellenzék tart a kiskapuktól, a kormány a polgári törvénykönyvben bízik Előbb céget, aztán földet Az ellenzéki pártok és egyes érdekképviseletek tiltakoznak a kormány csütörtöki döntése ellen, mert szerintük most már nyilvánvaló, hogy a külföldiek földtulajdonhoz juthatnak. Az agrártárca elegendő garanciákat Iát a jogszabályterve­zetben, a MOSZ tart az indulatok felkorbácsolásától. Az SZDSZ álláspontja szerint elkerülhetetlen az 1994-ben életbe lépett földtörvény mó­dosítása. A változtatásnak négy szem­pont figyelembevételével kell megvalósulnia: 1. A föld a gazdálkodók kezébe kerüljön. 2. Legyenek „láthatók” a gaz­dálkodók tulajdonostársai. 3. Legyen biztonságos a gaz­dálkodók tartós hitelezése. 4. A birtokszerkezet alakulásá­nak aránytalanságát a helyi kö­zösség ellenőrizni tudja. A szabad demokraták által támogatott földtörvény-tervezet célja: a távol lakók és a nem mezőgazdasággal foglalkozó polgárok késztetve legyenek arra, hogy gazdálkodóknak ad­ják el földjüket. Az SZDSZ ez­zel is arra törekszik, hogy minél jobban vissza lehessen szorítani a spekulációs célú földvásárlá­sokat. fontosnak tartja azt is, hogy a földbirtokok kialakítá­sában aktív szerepe legyen az Agrárkamara helyi szerveinek: a Községi Mezőgazdasági Bi­zottságnak, valamint az önkor­mányzatoknak. Az SZDSZ ezért ragaszkodik ahhoz, hogy e testületek ellenőrizzék a felté­telek meglétének valódiságát, ennek révén pedig 300 hektár­nál nagyobb földterületet ma­gánszemély és társasvállalko­Csütörtökön éjfélig kellett azon munkaadói, illetve munkavállalói érdekképvise­leti szervezeteknek jelent­kezniük az Országos Válasz­tási Bizottságnál, akik az újonnan megalakuló tb-ön- kormányzatokba delegálni kívánják magukat. Az utolsó szervezet este fél 10-kor je­lentkezett - tudtuk meg az OVB-irodán. Mint ismeretes, a parlament há­rom hete szavazta meg azt a törvényt, mely szerint a jövő­ben azok az érdekvédelmi cso­portok szerezhetnek tb-mandá- tumot, amelyek legalább három nemzetgazdasági ágazatot és minimum öt megyét képvisel­nek. Az egészségbiztosítóban a munkaadók 20, az önkormány­zatok 4, míg a munkavállalók 24 mandátumot kaphatnak. A nyugdíjbiztosítóban 20 jut a szakszervezeti, 4 a nyugdíjas képviselőknek, s 24 a munkaa­dói oldalnak. zás is csak akkor szerezhessen, ha ahhoz mind a két testület hozzájárul. Célunk, hogy a zsebszerződések értelmüket ve­szítsék. A szabad demokraták 1989 óta a gazdálkodók birtokainak növekedésére és a birtokok te­rületi stabilizációjának elősegí­tésére törekedtek. Ezért támo­gatták a kárpótlásnak azt a for­máját, amelyik a gazdálkodni akarók földszerzését közvetle­nül segítette volna, valamint a szövetkezeti átalakulásnak azt a technikáját, amelyik a kiválás és a szétválás intézményét együtt kezeli a föld szétosztá­sával. Az SZDSZ már korábban is arra törekedett, hogy a gazdál­kodók juthassanak földhöz, mégpedig a helyi közösség kontrolljának bevonásával. Azok a politikai erők, amelyek a helyi közösségek kontrollja és a vállalkozók privilégiuma he­lyett azt a kérdést tolták elő­térbe, hogy a tulajdonos ma­gyar, vagy külföldi állampol­gár, a gazdálkodók valóságos segítéséről terelték el a figyel­met. A gazdálkodóknak ugyanis nem az a fontos, hogy ki az, akinek a tőkebefektetési meggondolásaitól függ az ő földbérlete, hanem az, hogy szem előtt tartsák az ő és a helyi kisgazdálkodók közösségének érdekeit. Mint azt az Országos Válasz­tási Bizottság munkatársa el­mondta, összesen 16 szervezet jelentette be akkreditációs szándékát. A munkaadói oldal­ról a KISOSZ, az IPOSZ, a MOSZ, az OKISZ-Magyar Ipa­rosok Szövetsége, a VOSZ, az MMSZ és az MGYOSZ koalí­ciója, a STRATOSZ valamint az ÁFEOSZ-LOSZ-OTSZ- AMSZ koalíciója jelentkezett. A munkavállalókat az Au­tonóm Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége, az MSZOSZ, a Munkástanácsok, a SZÉF, az ÉSZT, a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligája, a Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szabad Szak- szervezetek Demokrata Ligája képviselné. Az OVB-nél még nem tud­ják, van-e olyan szervezet, amelyik a jelenlegi önkor­mányzati tagok közül nem je­lentkezett. Végleges lista jú­lius közepére várható. Szalóky Medgyasszay László, az MDF agrárszakértője szerint a jogi személyek földtulajdonhoz ju­tása egyenlő a külföldiek föld- szerzési jogával. A politikus utalt rá, hogy az állami gazda­ságok magánosítása most van napirenden. Ha ezeket külföl­diek veszik meg, a cégek jog­utódként szerepelnek majd, s megfelelnek annak a törvényi kitételnek is, amely a földvétel feltételeként legalább ötéves, helyben működő vállalkozást ír elő. A döntés mögött aligha a szövetkezeti lobby áll. Jakab István, a MAGOSZ társelnöke szerint a legutóbbi döntésével a kabinet korlátlan lehetőséget nyit a külföldiek termőföldszerzése előtt, a tör­vényjavaslatban feltüntetett megkötések csupán arra jók, hogy azokat kijátsszák. Az ag­rár-érdekképviseleti szakember emlékeztet arra, hogy idegen kézben van már az élelmiszer­feldolgozás jelentős része, a Kovács Álmos, az MNB alel- nöke mutatta be tegnap a tízez­rest, amely az eddigi hazai pa­pírpénzeknél kisebb, 154x70 milliméter nagyságú. A Diósgyőrben gyártott pa­külföldieknek már csak a ter­mőföld hiányzott. A tőkeerős idegen vállalkozásokkal nem lesznek képesek versenyezni a hazai gazdálkodók a termőföl­dért induló harcban, s kiszolgál­tatottá válik az egész ágazat. Kosa Gyula, a METÉSZ el­nöke szerint a tervezet lehető­séget ad arra, hogy a spekulatív tőke, a feketepénzeket tisztára mosni akaró kábítószer- és egyéb maffia kezére kerüljön az olcsó hazai termőföld. A módosítás a szövetkezetek számára sem jó, hiszen anyagi­lag nincsenek abban a helyzet­ben, hogy földet vásárolhatná­nak. Sokan örülnek, ha a meg­emelkedett bérleti dijat ki tud­ják fizetni. Kosa kijelentette: ha a kormány nem vonja vissza a tervezetet, akkor a METÉSZ aláírásgyűjtésbe kezd a népsza­vazás kiírásáról. Filipsz László, a MOSZ tit­kára feleslegesnek tartja a köz­vélemény nyugtalanítását, hi­pírra a Pénzjegynyomdában készített bankjegy címoldalán Szent István arcképe, hátolda­lán Esztergom látképe talál­ható. Alapszíne fehér, máskü­lönben kékeslilában játszik, az szén nincs többről szó, mint­hogy a kormány a mezőgazda- sági termelést folytató belföldi jogi személyek, gazdasági tár­saságok földvásárlását kívánja lehetővé tenni. Filipsz szerint nem is a külföldiektől való féle­lem váltja ki az ellenállást, in­kább az, hogy majd a tőkeerős gazdaságok vásárolják fel a földet és verik fel az árakat. Va­lójában a külföldit mindenki ki akaija szorítani a földpiacról, de azért, hogy a hazai vállalko­zások jussanak hozzá. Ez utób­biak között viszont már komoly érdekellentét van, hisz aki föl­det akar venni, nem örül, ha versenytársa akad. Jójárt László, az agrártárca helyettes államtitkára szerint a hatályos polgári törvénykönyv kimondja, hogy az ingatlan tu­lajdonosa kizárólag az a bel­földi jogi személy, aki az ingat­lan-nyilvántartásba be van je­gyezve, függetlenül attól, hogy kinek a - belföldi vagy külföldi - tulajdonában van a társaság. A nemzetközi szerződések mi­att sem szabad különbséget tenni a belföldön bejegyzett cé­gek között tulajdonosaik náci­ója szerint. Újvári Gizella ábrák aszimmetrikus elrende­zésűek, és alkotói a hagyomá­nyos biztonsági elemek mellé hat újabbat helyeztek el. Hamisítani szinte lehetetlen az új bankjegyet, amelynek a bevezetését - mint az alelnök hangsúlyozta - a gazdaság megnövekedett pénzigénye és az ésszerűség indokolja. Nem geijeszti az inflációt, hanem csak követi azt. A jegybank a pénzforgalom költségeinek csökkentésére és optimális cím­letösszetételre törekszik. Legutóbb papírpénz - az öt­ezres - 1991-ben jelent meg, a legközelebbi pedig - sajátos módon az ezt felváltó új ötezres - körülbelül fél év múlva vár­ható. Előkészületben van az új ötszázas és az ezres is, és vado­natúj lesz a papír 200 forintos. Ha értékük különbözik is, mé­retük azonos lesz a kedden hó­dító útjára induló új bankóéval. Mindegyik új címleten egy- egy történelmi nagyságunk, a hátoldalon pedig a hozzájuk kapcsolódó történelmi helyszín szerepel. E koncepció jegyében például az ezresre Bartók he­lyébe Hunyadi Mátyás kerül, hátoldalán a Visegrádi vár lesz látható. (Deregán) MSZP-tanácskozások. A Magyar Szocialista Párt vá­lasztmánya szombaton az or­szággyűlési képviselőjelöltek kiválasztásának elvéről és rend­jéről szóló előteijesztést vitatja meg, s tárgyalnak a Vatikánnal kötött megállapodásról is. Va­sárnap délután a párt frakciója a költségvetési irányelvekkel is­merkedik. Lassítottak. Forgalomlassító demonstrációt tartottak a gaz­dák pénteken a Kisalföldön: a gazdakörök helyi szervezeté­nek felhívására harminc jármű­vel akadályozták a Hegyesha­lom és Mosonmagyaróvár kö­zötti forgalmat. A METÉSZ forgalomlassító tüntetői az esti órákban több megyében is csat­lakoztak a MIÉP által meghir­detett politikai demonstrá­ciókhoz. Drága demokrácia. Körülbe­lül egymilliárd forintot elkülö­nítenek a központi költségvetés általános tartalékából a jövő évi országgyűlési, önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások előkészítésére. Többek között erről is tárgyalt pénteken a gazdasági kabinet. Bár az összeg még nem ismert, annyi bizonyos, hogy több mil­liárd forintba kerül jövőre az országgyűlési és önkormány­zati voksolás lebonyolítása. A KDNP közleménye. A ke­reszténydemokraták azért mondták le a Lezsák Sándor ál­tal péntekre kezdeményezett MDF-KDNP-egyeztetést a két párt közös választási stratégiá­járól, mert a tervezett találkozó tényét az MDF elnöke az idő­pont, a résztvevők és a téma pontos egyeztetése előtt, a KDNP felhatalmazása nélkül nyilvánosságra hozta - közölte pénteken a KDNP sajtófőnöke. Üzemben tartási díj. A tele­víziókészülék üzemben tartási díja befizetésének módjáról szóló levelet kapnak a családok és cégek július 10-ig - közölte a posta sajtóosztálya pénteken. A törvény értelmében ugyanis a korábbi televízió-előfizetési díj helyett idén január 1-jétől mindazok kötelesek havi 530 forintos díjat fizetni, akik tele­vízióműsor vételére alkalmas készüléket használnak. Milyen iskola lesz? A Ma­gyar Demokrata Fórum választ szeretne kapni végre arra a kér­désre, hogy milyen típusú isko­larendszert akar a magyar kor­mány. E nélkül ugyanis lehetet­len megfelelő tanterveket készí­teni - mondta Dobos Krisztina országgyűlési képviselő a párt frakciójának pénteki tájékozta­tóján. A politikus úgy véleke­dett, hogy a művelődési minisz­térium adatbankjaiban készen álló tantervekhez a tanárok nem tudnak hozzájutni. Szent Istvánhoz a koronázási palást szolgált ihletül Tizenhat szervezet lesz a tb-önkormányza tokban Kiegyenlítettebb összetétel Szebb és korszerűbb bankókra cserélik a papírpénzeket Keddtől itt a 10 000 forintos Július 1-jétől új bankó: a 10 000 forintos kerUI forgalomba, és ezzel a Magyar Nemzeti Bank egyúttal megkezdi az öt címletből álló új bankjegysorozat fokozatos kibocsátását is. Kiskegyed Konyhája - Igazi társ a főzésben! Megjelent a Kiskegyed Konyhája júliusi száma! Morzsák a tartalomból: • Félpanzió otthon • Nehéz választani a könnyűt • A szomszéd konyhája: Ausztria • Húsba töltve • Salátázzon velünk! Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Dömsödi Gábor Whoopi Goldberg kosarazik Richard Chamberlain gavalléros hiúsága Sztárok pénzszűkében Isabelle Adjani kivirult A nyári nyeremény zápor utolsó fordulója! Tvr-hét - a műsorújság Witospi Goldberg kosarazik

Next

/
Oldalképek
Tartalom