Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-27 / 148. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1997. június 27., péntek SOMOGY Felújítás, beruházás Nagybajomban A megyei önkormányzat nagybajomi csecsemőotthonának átlagos kihasználtsága meghaladja a 85 százalékot, s ezzel felülmúlja az országos átlagot. A múlt évben elkezdték kétlépcsős beruházásként az olajfűtési rendszer gázüzemre való átállítását, a munka költségei 2,1 millió forintra rúgnak. Az idei tervek között a mosodai gépek felújítása és a mosoda fűtésének gázra való átalakítása szerepel, erre mintegy másfél millió forintot költenek. A gyermekintézményt Werner Ra- patzki, a németországbeli Schrobenhausen városban a polgároktól gyűjtött adományokkal támogatta, összesen 300 ezer forint értékű ruhaneművel és élelmiszerrel, felszerelési tárgyakkal. Hallássérültek iskola-előkészítője A kaposvári Somssich Pál utcai hallássérült gyerekek iskoláját 100 év óta úgy ismerik a Dunántúlon, mint a képzést és otthont is adó jó hírű gyermekintézményt. Az iskolát támogató Teljes Értékű Életért Alapítvány jóvoltából a gyermekek ingyenes úszásoktatásban, sportfoglalkozásokon, számítógépes oktatásban, kézműves-, szövő-, agyagozó, tűzzománc készítésben vehetnek részt. Emellett hazai és külföldi kirándulásokra viszik az iskola tanulóit. Az ősztől - az óvodai csoport folytatásaként - beszédfogyatékos tanköteles korú gyermekek számára iskolaelőkészítő osztályt indítanak kaposváriak számára. Somogy „Pető intézete” is ezen intézmény kereteiben működik, ahol a mozgássérült kicsiket konduktor képzettségű pedagógusok gondozzák a jól felszerelt foglalkoztatóban. Somogyiak a civil csúcstalálkozón A Civius a Civil Szervezetek Világszövetsége budapesti közgyűlésének magyar házigazda bizottsága Párhuzamosak és metszéspontok, avagy az államgazdaság és civil társadalom” címmel országos konferenciát rendez július 4-én Budapesten a Parlament épületében. A II. nonprofit expo előkészítését is szolgáló találkozón - amelynek kiemelt vidéki rendezvényeit a megyei ön- kormányzat jelentős összeggel támogatja - a résztvevőket Horn Gyula miniszterelnök köszönti. A neves előadók között lesz többek közt Ádám Antal alkotmánybíró, Szabó Zoltán politikai államtitkár, Csizmár Gábor országgyűlési képviselő, témái között pedig a civil állam lehetőségei mellett az önkormányzatok felelőssége is szerepel éppúgy, mint a civil szektor fejlesztése. A konferenciára a szervező Európa Ház több somogyi szervezetet is meghívott. Célok és tennivalók az oktatásban Somogy megye közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve A többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény VI. fejezet 88. paragrafus (1) bekezdése előírta a megyei önkormányzatoknak a közoktatási feladatok megszervezéséhez feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv készítését. A megyei fejlesztési tervet a megyei közgyűlés május 27-i ülésén elfogadta, és ajánlás formájában, határozattal adja ki. A fejlesztési tervet széles körű egyeztetés előzte meg. A beérkezett vélemények, javaslatok egy részét beépítettük a tervbe. A fejlesztési terv alapvetően összhangban van a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiájával, valamint a tar talmi szabályozás elfogadott alapdokumentumaival: a Nemzeti alaptantervvel, a vizsga- rendszer koncepciójával, a szakképzés fejlesztésére vonatkozó elképzelésekkel. Ugyancsak összhang található a közoktatás-fejlesztési tervben rögzítte- tek és Somogy megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójában a humán szférára vonatkozó megállapítások között. A hatékony nevelés és tanítás az oktatás viszonylagos stabilitását igényli. Az oktatáspolitika egyik legnagyobb és legnehezebb feladata éppen az iskola- rendszer és az oktatás viszonylagos stabilitása és a változtatás szükségessége közötti ellentmondások feloldása. A fejlesztési terv összefoglalja, meghatározza azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a következő időszakban az intézményhálózat hatékonyabb működtetésénél, feladatrendszerének, tartalmi munkájának, struktúrájának fejlesztését az intézmények fenntartóinak követni érdemes. Változások A közoktatásban az utóbbi években több fontos változás történt. Az egyik az, hogy spontán átalakult az iskolaszerkezet, több önkormányzat újraindította legalább alsó tagozaton az oktatást, és az általános iskolák egy része áttért a 12. osztályos képzésre. Több helyen bevezették a 6 plusz 6-os képzési formációt, a szakközépiskolákban több gimnáziumi osztályt is indítottak, a szakmunkásképző intézmények elmozdultak a szakközépiskolai képzés felé. A másik jelentős változás a fenntartók körében történt. Az állami - gyakorló általános iskolák és gimnáziumok - és az önkormányzati iskolák mellett egyre növekvő szerepet vállalnak az egyházak, s több az alapítványi iskola. Mindezt figyelembe véve a fejlesztési tervben - a törvényi szabályozással összhangban - a fejlesztési stratégia a hosszabb távon elérhető közoktatási célokat, az azokhoz vezető utakat vázolja, stabilizálja az egyes iskolatípusokat és lezárja az elmúlt, mintegy két évtizedbe e tárgykörben tapasztalt vitákat. A megvalósításra - természetesen az önkormányzati törvényt figyelembe véve - választási lehetőséget ad az önkormányzatnak, illetve az intézményfenntartóknak. Egységes logikát követve minden intézménytípusra vonatkozóan helyzetelemzést készítettünk, meghatároztuk a célt, s a helyzetelemzésből és célmeghatározásokból ajánlásként feladatokat fogalmaztunk meg. Az óvodai nevelés Az óvodai nevelés hatékonyabbá tétele érdekében a fenntartóknak figyelmükbe ajánljuk az alábbiakat:- A tanköteles korban levő gyermekek számára az óvodáztatást általánossá kell tenni.- A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára, lehetőleg hároméves kortól, indokolt a folyamatos óvodai nevelés Wr'osf'-'-si- Az óvodák nagyságának és feladatkörének megfelelően biztosítsák az óvónői személyi állományt.- A tankötelezettség végrehajtásának teljessé tétele érdekében tovább kell javítani az óvodák iskolára előkészítő munkájának hatásfokát, a tartalmi munka színvonalának emelésével.- A nevelőmunkában kiemelt helyet foglaljon el a tanulási képességek megalapozása, a motiváltság és a kreativitás fejlesztése, ezen belül hangsúlyosabban érvényre kell juttatni az egyéni fejlesztés elvét.- Segítsék elő a cigánygyermekek felzárkóztatását az „etnikai programok” alkalmazásával. / Általános iskola Az általános iskolát mindinkább képessé kell tenni alapfunkcióinak ellátására: a kor követelményeinek megfelelő alapműveltség elsajátítására, a permanens művelődési készség megalapozására, a személyi adottságok és készségek sokoldalú fejlesztésére, a különböző irányú tehetségek kibontakoztatására. A tankötelezettség mennyiségi és minőségi teljesítésével a művelődési egyenlőtlenségek mérséklődéséhez, a tanulók egész élettevékenységének pedagógiai átfogása, illetve befolyásolása szükséges. Javítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett környezetben élő, illetve az etnikai fejlesztőprogramok bevezetésével a cigány tanulókkal való pedagógiai foglalkozást. Csökkentsék a túlkorossá válást okozó tényezők hatását, törekedve arra, hogy az általános iskolát a jelenleginél többen „normál” korban elvégezhessék. Az általános iskolában növelni kell azoknak az ismereteknek, készségeknek, képességeknek a szerepét, amelyek erősítik az intézménytípusból kikerülő gyermekek tudását, a világában való eligazodási képességét. Javítani kell a tanulók olvasási, írási, beszéd- és számolási készségét, segíteni kell önálló tanulásukat, logikus gondolkodásukat. Gyógypedagógia A gyógypedagógiai intézmény- hálózat területi elhelyezkedésének egyenetlenségét meg kell szüntetni. Új gyógypedagógiai osztályok létesítése és a meglevő tagozat továbbfejlesztése indokolt. A települési önkormányzatok jegyzőinek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak segítségével el kell érni, hogy a tanulók rendszeresen járjanak iskolába és ne váljanak évismétlődővé a nagymérvű hiányzás miatt. Meg kell oldani a fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelését, ki kell építeni az utazó tanári hálózatot. A gyógypedagógiai intézményekben is alkalmazni kell a minisztérium által jóváhagyott „etnikai programot” a tanulók képességeinek differenciált fejlesztése érdekében. Ki kell építeni a szakszolgálati hálózatot úgy, hogy annak működése az egész megyére kiterjedjen. Az oktatási törvény által előírt valamennyi szakszolgálati feladat ellátására kell törekedni. Szükséges, hogy a nevelési tanácsadók működési feltételeit a törvényi előírásoknak megfelelően kialakítsák. Új integrált intézmény létesítésével meg kell teremteni egy korai gondozó- és beszédfejlesztő központ működési feltételeit. A logopédiai ellátás hiányosságait a beszédfejlesztő központok kialakításával fel kell számolni. Művészeti alapoktatás Figyelembe véve a társadalmi igényeket, a szülők részéről megnyilvánuló kívánságokat és a reális fejlesztési szükségleteket is, javasoljuk az önkormányzatoknak, hogy a művészetoktatás fejlesztése érdekében vegyék számításba az alábbiakat:- Az alapfokú művészetoktatás fejlődése ellenére eltérő méretben és mélységben teremtsék meg az önkormányzatok az alapfokú művészetoktatás feltételeit, ezért törekedni kell az intézményrendszer lépésről lépésre történő, fokozatos javítására, fejlesztésére.- Az önkormányzatok felszabaduló iskola- vagy óvodaépületek ajánlásával segítsék a művészeti alapoktatás céljainak elérését. Javasoljuk, hogy tekintsék át: hol van lehetőség önálló intézmények létesítésére vagy társulási formában tagiskola szervezésére.- A zeneoktatás továbbfejlesztése végett meg kell vizsgálni, hol kezdeményezhető a zeneiskolák hangszeres választékának bővítése, hol teremthetők meg a zeneiskola művészeti iskolává fejlesztésének a feltételei. Középiskolai és szakiskolai oktatás Mindegyik iskolatípusban - a szakmai programok teljesítésénél - kiemelt általános feladatként kell megjelennie a nyelvi oktatásnak és a számítástechnikai ismertek elsajátításának. Ezekhez a pályázati lehetőségek és az erősödő külföldi kapcsolatok teremthetnek jó alapot.- Az oktatás struktúrájának szabályozásában világosan meg kell különböztetni a képzési szinteket, a konkrét iskolaszervezési megoldásokat. Alapvetően stabilitásra kell törekedni az iskolai struktúrában.- Szükséges a középiskolai oktatás bővítése és az érettségizők számának növelése. Növelni kell az érettségit adó képzésen belül az általános alapozóoktatásban résztvevők számát, hogy a gazdaság változó igényeihez gyorsan tudjanak alkalmazkodni.- Növelni kell az érettségi utáni iskolarendszerű képzés lehetőségét.- Az új szakmai képzések bevezetése, a régiók módosítása során célszerű törekedni a folyamatos, felmenő rendszerű átalakításra.- A gazdasági ágazatonkénti változásoknál figyelembe kell venni a munkaerő-piaci helyzetet, a helyi érdekeket és a régióét, illetve a gazdaságosságot. Az alacsony kihasználtságú intézmények szabad kapacitását a munkanélküliek átképzésében, a munkaerő-piaci képzésben szükséges hasznosítani.- A szakmai képzések színvonalának emelése érdekében meg kell szüntetni a párhuzamos képzéseket. így nyílik csak lehetőség a korszerűbb technikák, technológiák megismerésére.- Támaszkodni kell az iskolák melletti gyakorlati bázisokra; ezek a továbbiakban is meghatározóak lesznek. Az oktatás korszerűsítéséhez igénybe kell venni a bel- és külföldi-képzésre fordítható forrásokat. Kollégiumi és diákotthoni ellátás Alapvető cél, hogy az intézményrendszer megfeleljen alapfeladatának, s megteremtse a tudáshoz jutás esélyét, illetve a szabad iskolaválasztás lehetőségét azoknak a gyermekeknek, akiknek környezetében nem működik a választott iskola, valamint akiknek a továbbtanulásához nincs biztosítva a szülői háttér. A kollégiumok működésénél figyelembe kell venni, hogy kevés a céltudatosan és jól megépített kollégium, a mai követelményeknek csak néhány felel meg. Középtávon ezeket a feladatokat az önkormányzatoknak kell megoldani. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A közoktatási, valamint az ön- kormányzati törvény a megyei önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataként írja elő a közoktatási intézményhálózat pedagógiai szakmai szolgáltatásokkal való segítését. Ezt a megyei pedagógiai intézet látja el. A pedagógiai, szakmai szolgáltatás a kormány közoktatási modernizációs koncepcióiban is jelentős helyet kap, ezért 1997/98-ban anyagi támogatással kívánja segíteni a fenntartó megyei önkormányzatokat a pedagógiai, szakmai szolgáltatás fejlesztésében, tárgyi-személyi feltételei javításában. A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet legfontosabb és sürgető feladatának tekinti a Nemzeti alaptanterv 1998. szeptember 1-jei bevezetését, az intézmények helyi pedagógiai programjának, helyi tantervének elkészítését. Hatékony szakmai segítségként az intézményvezető, óvodai, általános iskolai, középiskolai pedagógusok tájékoztatását, felkészítését végzi, s tervezi az 1997/98. tanévben is továbbképzés formájában. A Nemzeti alaptanterv szerit bevezetésre kerülő új tantárgyakra való felkészítés, az etnikai, kisebbségi programokat oktatók felkészítése, a bentlakásos intézmények pedagógusainak továbbképzése, a gyógypedagógiai-speciális pedagógusok felkészítése s nem utolsósorban a közoktatásvezetőké - egyenrangúan fontos feladat. Ügyelni kell a pedagógiai, szakmai információk rendszeres és a lehető leghasznosíthatóbb módjának megteremtésére. Működik s további fejlesztés alatt áll a Pedagógiai Információs Iroda. Szolgáltat: szakértői adatbázist, és résztanterv-mintákat, tankönyvekről tájékoztat, Internet szolgáltatást ad. Az iskolai könyvtárak szakmai segítését is végzi. Az iskolaszerkezet átalakulása, a tartalmi tevékenység megújulása, szükségessé teszi a szaktanácsadói hálózat bővítését. Ezáltal lehetségessé válhat a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése és lebonyolítása. A közeljövőben a pedagógiai-szakmai szolgáltatás legfontosabb területe a pedagógiai mérési-értékelési feladatok ellátása lesz. Erre munkatársainknak (belső és külső) időben fel kell készülni. A fejlesztési terv kidolgozóit a változtatás szándéka, az új helyzet, a kihívások felismerése ösztönözte és a pedagógiai gyakorlat szolgálatának szándéka vezérelte. A megfogalmazott célok elérése a megye oktatásának tartalmi és szerkezeti modernizációján, valamint az erőforrások hatékonyabb kihasználásán túl elősegítheti az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. A dokumentumban foglaltaknak a következő évtizedben nem kell változatlannak maradni, mert csak irányt mutatunk, egy-egy fejlesztési tendenciát körvonalazunk; beépítettük a tervbe, hogy milyen szerepe lehet az iskolának a következő években a magyar társadalomban. Megyei közalapítvány térségi feladatokra A közoktatásról szóló 1996. évi LXII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény megyei közalapítvány létrehozását határozza meg a megyei és a megyei jogú város önkormányzat számára, a megyei közoktatás-fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi feladatok támogatására. A közalapítvány anyagi alapját a központi költségvetés, valamint az alapítók és támogatók hozzák létre. A közalapítvány induló vagyona kétmillió forint; ehhez egymillió forintot a Somogy Megyei Önkormányzat, egymilliót Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat bocsát a közalapítvány rendelkezésére. A közalapítvány kuratórium elnöke dr. Sótonyi Sándor igazgató, a megyei pedagóguskamara elnöke. A kuratórium tagjai: Németh Lajos, a megyei oktatási bizottság elnöke, Paksi Lajos, a megyei jogú város oktatási bizottságának elnöke, dr. Riez Ferenc, a megyei önkormányzat főosztályvezetője, Ga- rai László, a megyei jogú város oktatási irodájának vezetője, Petrovics Jenő nyugalmazott középiskolai igazgató, Kamper Antal, a gyógypedagógiai intézmény igazgatója, dr. Exner Zoltán, a megyei gazdasági kamarák képviselője, dr. Paál Jenő, az alapítványi iskolák képviselője, Rózsás László, az egyházi iskolák képviselője. A kuratórium titkárai: Pécsi Oszkár, a Somogy Megyei Ön- kormányzati Hivatal közoktatási tanácsosa és Tóth Lajos, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási főtanácsosa. A közalapítvány vagyoni fel- használása az alábbi célokra fordítható:- A megyei közoktatási fejlesztési tervben megfogalmazott körzeti, térségi feladatok támogatására.- A megyei közoktatásnak tartalmi, szervezeti modernizációjára, az óvodai nevelésben, az általános iskolai és gyógypedagógiai oktatásban, a középiskolai oktatás, képzés területén.- A megye területén a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybe vételének segítésére, illetve fejlesztésére.- A közoktatási intézmények oktatást segítő eszközállományának korszerűsítéséhez támogatás nyújtásra.- A nemzeti és etnikai kisebbségek nevelését, oktatását, a hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók fejlesztését célzó programok támogatására.- A művészeti neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatok támogatására.- Pedagógiai szakszolgálatokhoz kapcsolódó megyei, területi közoktatási feladatok segítésére. Az alapítvány rendelkezésére álló pénzeszközök elosztására a kuratórium ír ki nyilvános pályázatot. Dr. Riez Ferenc főosztályvezető
