Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP NAGYATÁDI TÜKÖR 1997. június 19., csütörtök Gobelinkiállítás a városi múzeumban A Kaposváron élő Honty Márta francia gobelinjeiből, tűzzománcaiból és grafikái­ból nyílt kiállítás tegnap Nagyatádon a városi múze­umban. A művész munkás­ságának keresztmetszetét bemutató tárlat szeptember elejéig látogatható. Kis vonósok tábora koncerttel A XI. vonószenei tábort a hét végén nyitják meg Nagyatádon a zeneiskolá­ban. A tehetséges somogyi gyerekek hagyományos to­vábbképzését segítő művé­szeti tábor megnyitóján fel­lép a kaposvári Kokas Kata­lin is. Koncertje szombaton délután két órakor kezdődik, a zeneiskola kamaratermé­ben. A tábor résztvevői jú­nius 26-án este a berzencei templomban adnak hang­versenyt, Kovács Péter or­gonista közreműködésével. Drámapedagógia négy tételben Ötvenen jelentkeztek az or­szág különböző részein a hatodik nagyatádi drámape­dagógiai táborba, amely a jövő héten kezdi meg mun­káját a művelődési házban. Dr. Előd Nóra vezetésével az oktató drámával, Nagy Ágnesnek, a Független Színpad rendezőjének segít­ségével a színész-mester­séggel és a rendezés eleme­ivel ismerkednek meg a résztvevők, illetve két szek­cióban - Tolnai Mária és Pauska Mária irányításával - a személyiségfejlesztéssel foglalkoznak. Néptánctábor negyedszer Negyedszer rendeznek nép­tánc tábort az idén nyáron Nagyatádon a művelődési ház szervezésében. Szőke József igazgató elmondta, hogy nem titkolt céljuk a hagyományok ápolása, s az, hogy minél több hívet sze­rezzenek a néptáncnak. Az első tábor célja az volt, hogy gyereket toborozzanak a majdani városi néptánce­gyüttesbe. Akkor a megye minden részéből érkeztek érdeklődők, csak a városból nem. Most is jönnek Siófok­ról, Balatonszentgyörgyről és Balatonendrédről is tánc­szerető gyerekek. Az idén - július 27. és augusztus 3. között -a rimóci táncokkal ismerkedhetnek meg a tábo­rozok, akik mindeneste táncházat is tartanak. Borsóbőség, meggyhiány Néhány napot várni kellett a zöldborsó szedésével, mert nem értek be erre az időre a zsenge szemek. Ezért csak tegnap kezd­ték meg a feldolgozását a Lim- pex konzervgyár kft nagyatádi gyárában. A zöldborsó szezon várhatóan egy hónapig tart, s ez idő alatt 3500 tonna késztermé­ket készítenek az ízletes zöld- konzervből. Mészáros László igazgató elmondta: az eddigi terméskilátások azt sejtetik, ezt a mennyiséget túl is tudják teljesí­teni. A cseresznye és meggy 2400 tonnás tervét a tavaszi fa­gyok megfelezték. A gyárban már 70 idénymunkás is dolgo­zik, a főszezonban 150-200 helyi és környékbeli munkanélkülit is tudnak foglalkoztatni. (Németh) Zöldborsóból van elég alapanyag FOTÓ: LANG RÓBERT Természetes téma: a fák és a vadak Vásárt szervez a város Megirigyelve a vásárt tartó városok sikereit, Nagyatád is fel akar iratkozni a vásárvárosok sorába. A dohánybeváltó ma kihasználatlanul álló egyik épületét bérbe véve szervezik az első nagyatádi kiállítás és vásár rendezvényeit, amelynek a té­mája a fa és a vad lesz. A szeptember 12. és 14. között nyitva tartó bemutató témája aligha lehetne más, hiszen a kör­nyék erdősége és méltán híres vadállománya messzeföldről is vonz érdeklődőket. A vadászat, a vadgazdálkodás, a fakiterme­lés és az erdőművelés mellett a rendezők szándéka szerint szó lesz a természet- és környezet­védelemről is. A témához kap­csolódóan meghívnak utazási irodákat, kézműveseket és alko­tóművészeket is, mert a fa és a vad sokféle megközelítésben van jelen az életükben. Bár az első nagyatádi kiállítás még meg sem nyitotta kapuit, a rendezők nem titkolják: hagyományt sze­retnének teremteni. Ehhez per­sze kell az első találkozás sikere. Hogy miként veszik a nagyatá­diak az első akadályt, az szep­tember közepén kiderül. N. J. Megkétszerezte termelését a D.Back kft Pontos perecek sablonban Óránként több ezer perec kerül a sablonba fotó: Simon ottóné- Más lehetőségei vannak cé­günknek most, mint ami két éve volt a piactéri üzemünkben - mondta Klaus Leisner, a D. Bach Kft üzemvezetője. — Akkor két műszakban dolgoz­tunk hatvan emberrel, az idén viszont már százhúsz dolgozót foglalkoztatunk folyamatosan, négyműszakos munkarendben. Ez azt jelenti, hogy öt nap munka után két nap szabadidő következik. A Gyár utcai ipar­telepen az áttelepített régi gé­pek mellé újabb pereckészítő és kiflisodró gépeket is munkába állítottunk. Az új üzemben há­romszázezer márkás - har­mincmillió forintos - beruhá­zásra került sor. A fejlesztéseket újabb meg­rendelések is követték: ma már a fagyasztott termékeik szinte teljes volumenét németországi exportra szállítják. Készül itt fagyasztott péksütemény, perec és ízesített fánk. Nagy tételben vásárol tőlük a Schöller-cég. A megrendeléseket ma már csak két hetes szállítással tudják tel­jesíteni. — Az idei termelésfelfutás­sal megdupláztuk létszámunkat — tájékoztat az üzemvezető. — Ha mindkét fél megelégedett, akkor véglegesítjük a szerződé­seket. Nem sikerült viszont a tervezett létszám gyors feltöl­tése, pedig többször is meghir­dettük. Kértük a munkaügyi központ segítségét is. Az üzemben újabb 4,5 millió forintos fejlesztést terveznek. Átszervezik az adminisztrációt, a meglévő számítógépeket rendszerbe állítják. Új irodahá­zat alakítanak ki, és kártyás be­léptetőrendszert vezetnek be. — A piaci igényekhez iga­zodva gondot fordítunk a minő­ség biztosítására. Ezentúl hatan felügyelnek arra, hogy megfelő termékek hagyják el az üzemet - tette hozzá Klaus Leisner. - Mil­liméter pontos még a termékek nagysága is. (Németh) EGYMÁSRA UTALT KISTERMELŐK Nagyatádon csaknem 650-en váltották ki eddig az ősterme­lői igazolványokat. Legtöbben a málna eladására kérték a kedvezményes értékesítést. Volt aki saját savanyítású ter­mékét szeretné eladni. Ez azonban nem könnyű. A kister­melőktől azt kérdeztük: segíti-e valaki munkájukat? Kiss Péter gazdálkodó: - Senki. Van egy kis darabka terüle­tem a háznál, amiről évente megtermelem a konyhára valót. Pi­acra nem járok, de minden évben leadom a málnát és az egyre ol­csóbbá lett feketeribiszkét. Némi bevételhez jutok ezzel is. Horváth László, hobbikertész: — Harminc éve vagyok tagja a helyi kertbarát körnek. Csak saját szükségletre termelünk. Kukorica, krumpli terem a birtokon, de a drága vegyszer miatt a nagy kártételeket az idén egyszerűen nem tudom megakadá­lyozni. A körtelevélbolha ellen pedig nem lehet védekezni. A magunk erejére kell támaszkodni. Horváth Ferenc rokkantnyugdíjas: — A gyerekek segíte­nek a termelésben, csak a családra támaszkodhatunk. Úgy néz ki, hogy a málnával sem lesz érdemes foglalkozni. A mienk elöreg­szik. Támogatást nem is remélek, pedig az nagyon elkelne. Apám telkén is termeltünk kukoricát, de az sem hozott igazán hasznot. Pál Ferenc gazdálkodó: — Kihez is fordulhatnék valami­lyen segítségért? Csak azt tudom felmutatni, amit magunk meg­termelünk. Támogatást sokan ígértek már, de hozzánk sohasem jutott el. Itt a málnaszezon. Nagy a területem, de kevés a gyü­mölcs, alacsony az ár. Mit remélhetek még ezután? Bakos János, bodvicai kistermelő: — A fonalgyárban vol­tam lakatos. Résztulajdonom van a szövetkezetben, de nem szán­dékozom megmunkálni nyugdíjas koromban. A házam kertjében a fagykár, elvette a kedvemet a termeléstől. A kertbarát kör által biztosított törpefákon tavaly száz alma is volt, az idén csak egy- kettő. Ilyenkor elkelne a segítség az embernek. Támogatásra nem is számítok, de én ha tudok sógoromnak segítek Taranyban. Hosszú Ernő, 35 éve gazdálkodik: — A város közepén ter­meljük a zöldségfélét a gyerekekkel és rokkantnyugdíjas felesé­gemmel. A kevés felesleget értékesítjük. A salátát üzemi konyhára adjuk el, egy keveset hoz a gyümölcs is. Ehhez nem kell segítség. Kiss Andrásné, piaci árus: — Néhány tojás, kevéske zöld­ség ami megterem a kertemben alig fedezi a heti helypénzt. Ami megmarad, arra mégis nagy szükségem van. Nem boldogulok ezekkel a könyvekkel, de kiváltottam, mert tisztelem a törvényt. Tamás Lajos, a helyi kertbarát kör elnöke: — Száz tagú szervezetünket az önkormányzat támogatja. Ebből a tagjainknak tudunk előadásokat rendezni a népfőiskolákon, kap­csolatot létesítettünk hazai és külföldi körökkel. Az évente meg­rendezésre kerülő terménykiállításainkon a szponzorok jóvoltá­ból tagjainknak tudunk 1500 forint értékben vegyszereket adni, csökkentve ezzel a magas kiadásaikat. Ezektől a cégektől szak­könyveket is kapunk, ami hasznos eligazítást ad a termelésben. A művelődési házban nem kell fizetnünk a helyért, ami szintén nagy segítséget jelent. Én is termelek, az almafelesleget eladom az iskolákban. Mivel központi támogatás nincs, a holyi segítség­gel legalább ennyi eredményt fel tudunk mutatni. VÁROSLAKÓK KÉRDEZIK------------------------------------*-------------------------------------------­( Folytatás a 9. oldalról) Név nélkül: - Mire fordítja a város azt a rengeteg pénzt, ami a nagyatádi piacon befolyik? Úgy tudjuk, igen magas összegért adták bérbe a piacot, plusz az a rengeteg iparűzési adó, kereskedőnként 1500 forint naponta, bizony nem ke­vés. A városnak igen jó jövedelemforrás a piac. Szeretnénk tudni, mire kell ez a sok pénz?- Az iparűzési adóból származó bevételt az óvodák, iskolák működtetésére, a város üzemeltetésére, a közterületek fenntar­tására fordítjuk. Hogy példákat is említsünk: az elmúlt évben 14 millió forint volt a közvilágítás költsége. A központi költségve­tés által biztosított normatív támogatás az intézmények reális kiadásainak csak 60-70 százalékát fedezi, a többit saját bevéte­leinkből kell biztosítani, és ezt a pént elő kell teremteni vala­honnan. Egyébként a piacon beszedett alkalmi iparűzési adóból 1996-ban összesen 13 millió forint bevétele származott a vá­rosnak, ami a működési kiadásinknak nem egészen 1 százaléka. Ezt az adófajtát a nem nagyatádi kereskedőknek, árusoknak kell befizetniük. Vállalkozói klub diákoknak, tanácsok kezdőknek Menedzsel is az aliroda A várható csődtől megkímélni a leendő vállalkozókat legalább akkora munka, mint jó tanácso­kat adni egy kezdő vállalkozó­nak - állítja József László a vál­lalkozói központ öt éve működő alirodájának vezetője. S mind­járt példákat is sorol. Volt, aki csomagolt élelmiszereket akart árulni. Mondták neki, nézzen körül a piacon... Visszalépett. Azért pozitív példa több van: 250 vállalkozást segítettek elin­dulni.- Egy-egy vállalkozás elindí­tásához ismerni kell a piacot. Amikor segítünk megcsinálni egy-egy üzleti tervet, felhívjuk a figyelmet a piacelemzésére is. Volt, aki elnyerte a mikrohitel pályázatot. Számolt, s azt mondta, köszöni, mégsem kéri. A vállalkozókat időnként önma- guktól kell megvédeni. Egy jó ötletet pedig a végletekig segí­teni kell. Most egy találmányt menedzselünk. Egy falun élő gépész kiötlött valamit, ami je­lentősen megnöveli a motorok teljesítményét, miközben csök­kenti az üzemanyag-fogyasztást. Partnereket kerestünk neki, s úgy tűnik, hogy nagy dolog van készülőben. A nagyatádi irodában az In­ternet elérési lehetőség a legter­mészetesebb dolognak számít, akárcsak a cégkódex. Nincs olyan kérdés, amire ne lehetne néhány percen belül választ kapni. József László szerint a vállalkozások akkor lehetnek hosszú életűek, ha mögöttük ott a kellő tudás. Ezt pedig időben meg kell szerezni. A gimnázi­umban néhány lelkes pedagógus indította el a vállalkozói diák­klubot. Ma már olyan népszerű, hogy akarva se lehetne meg­szüntetni. Ezek után nem lehet csoda, hogy a Magyarország ifjú menedzser vetélkedősorozat or­szágos döntőjébe is bejutottak a nagyatádiak. Szeretnének egy klubot létrehozni. Nyaranta igazi vállalkozók mellett tanul­hatnak a gyerekek, hogy ha rá­kényszerülnek, ne kényszervál­lalkozóként keressék a megélhe­tési lehetőségeket. Mert az élet sok csapdát rejt. Néha intézmé­nyesített csapdákat. Ilyen most az a pályázati lehetőség, amelyet a munkaügyi központ kínál azoknak, akik a munkanélküli­séget akarják felcserélni a vál­lalkozással. Az ötéves kamat­mentes hitel lehetősége csábít­hat, de ha jól utána számol va­laki, akkor József László szerint közel se jár jól. Ezt persze egy jól felkészült vállalkozó jelölt már magától tudja. N. J. Két fontos segítség: József László és az Internet FOTÓ: LANG Piros betűs óvodai nap A Napsugár óvoda 98 cseme­téje vett részt a Lábod mel­letti sziágypusztai kirándulá­son. Már hagyomány, hogy a kiscsoportosok egy napot, a nagyobbak pedig hármat töl­tenek el az erdei iskolában. Ez a kirándulás szerves része az intézmény nevelési prog­ramjának. Ilyenkor a gyere­kek közelebbről tanulmá­nyozzák a természetet, szá­mos környezetvédelmi isme­rettel lesznek gazdagabbak. A látogatás során bejárták a tanösvényt, terepgyakorlato­kon vettek részt. Á kirándu­lást a szakmai nevelők ta­nácskozása zárta. A hét ele­jén tartották meg az apák napját, melyen száz apa és nagypapa vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom