Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. június 19., csütörtök Jelcin nem vesz részt július elején a NATO madridi csúcs- értekezletén. Az orosz elnök azért döntött így, mert a spa­nyol fővárosban megvitatják a katonai tömb bővítésével, így az új tagállamok felvételével kapcsolatos kérdéseket is. Három egyértelmű ajánlás elfogadásával ért véget szerdán Pozsonyban az Európai Unió és a szlovák törvényhozás parla­menti képviselőinek negyedik közös bizottsági ülése. Az „eu- roképviselők” a korábbinál is határozottabb hangon közölték szlovák partnereikkel, hogy Brüsszel a továbbiak már nem éri be ígérgetésekkel. Éva Slavkovská szlovák oktatási miniszter közölte a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom vezetőivel, hogy ragaszkodik korábbi döntéséhez: a magyar iskolák diákjai csakis egy­nyelvű (szlovák) bizonyítványt kaphatnak. Petőfi héberül. A tel-avivi magyar nagykövetségen bemu­tatták azt a kötetet, amely Ita- már Jaoz Készt műfordításában Petőfi Sándor verseit tartal­mazza héberül. A VISA-kártya alig működik Bulgáriában - közölte a szófiai magyar nagykövetség. A bolgár fővárosban csupán az Interna­tional Zografski szállodában, a repülőtéri pénzváltóban és a Nemzeti Színház melletti Elana pénzváltóban lehet a kártyát használni, a pénzfelvétel össze­gét 500 dollárban maximálták, nagyon rossz árfolyamon. Szűz Mária megjelent a hor­vátországi Verőce (Virovitica) közelében egy mezőn iskolás gyermekek csoportja és több felnőtt előtt. A jelenés június 13-án, pénteken volt látható Gradina faluban. A szemtanúk elmondták, hogy egy fehér ru­hába öltözött asszonyt láttak, akinek feje fölött kék dicsfény sugárzott - jelentette az AFP. Kőzáport zúdítottak Heb- ronban palesztin tüntetők izra­eli katonákra, akik gumilöve­dékekkel megsebesítettek há­rom tüntetőt. Orosz hajtóművek kerülnek amerikai rakétákba. Az ameri­kai Lockheed Martin repülő­gép-ipari és űrhajózási vállalat 101 rakétahajtómű szállításáról írt alá exkluzív szerződést a Pá­rizs melletti Le Bourget-i légi­kiállításon. A szerződés értéke 1 milliárd dollár. Az Atlas A2AR rakétákba való RD-180- as hajtóműveket a Lockheed az RS Amross vállalattól, az orosz NPO Energomas és a Pratt and Whitney amerikai hajtóműgyár vegyes vállalatától vásárolja meg. Az orosz hajtóművel ellá­tott Atlas rakéta első repülését 1998 decemberében tervezik. Európa őszinte képet kapott Kovács László bemutatta a magyar választ tartalmazó kötetet „Magyarország számára minden eddiginél nagyobb esély nyílt arra, hogy bekerüljön a szerencsésebb történelmű, fej­lettebb demokráciák táborába” - ezt Kovács László hangsú­lyozta abból az alkalomból, hogy rövidített formában megje­lent a magyar kormány válasza az Európai Unió kérdőívére. A Magyarország a ’90-es években című kiadvány elő­szavát Horn Gyula miniszter­elnök írta. A magyarul 2400, angolul a mellékletekkel együtt 4800 oldalas teljes anyagot bárki megtekintheti az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban. A külügyminiszter a kötet bemutatóján hangsúlyozta: az euroatlanti integráció olyan szerves egységet alkot, amely évtizedekre, évszázadokra meghatározza hazánk sorsát. Saját tapasztalataiból is merítve kiemelte: amióta Magyaror­szág mind a NATO-ban, mind pedig az Európai Unióban már az első körben tagjelöltnek számít, megnőtt az ország sú­lya, tekintélye. .Magyarországra mint min­den eddiginél megbízhatóbb partnerre tekintenek szerte a vi­lágban, és ezt tárgyalásaim so­rán örömmel vettem tudomá­sul” - mondta ezzel kapcsolat­ban. Az Európai Unió (a jogelő­deitől átvett irányelvek alapján) a tagországok között fennálló különbségek kiegyenlítésére törekszik, így érthető hazánk eltökélt csatlakozási szándéka. A tagság európai állampolgár­ságot ad minden magyarnak, beleértve az országok között személyi igazolvánnyal történő utazást, a szabad tanulási, munkavállalási lehetőséget és gazdasági vállalkozásokban való részvételt, valamint a lete­lepedést. Ez egyúttal bizton­ságérzetet is nyújt majd Ma­gyarország polgárai számára. A felkészülés folyamatában minden hazánk fiának részt kell vennie. Ez nemcsak a maj­dani népszavazásra vonatko­zik, hiszen ellentétben a NATO-val, az Európai Unió esetében bizonyos kérdésekben hazánknak le kell mondania szuverenitásáról. A döntések egy része ugyanis Brüsszelben születik, és ehhez alkalmaz­kodni kell, de a követelmények teljesítése egyúttal azt is jelenti, hogy sikerül elérnünk, vagy legalábbis megközelítenünk az Európai Unió országainak színvonalát. „Ami az általános feltétele­ket - a parlamenti demokráciát, a jogállamiságot, a piacgazda­ságot (ezen belül a stabil piaci viszonyokat), a szomszéd or­szágokkal rendezett viszonyt és a közösségi jogok átvételét - il­leti, hazánk lényegében mindet teljesítette - jelentette ki a kül­ügyminiszter. - Brüsszelben külön is értékelték, hogy a kér­désekre adott válaszaink telje­sen őszinték, az állítások való­ságtartalmát más forrásokból is ellenőrizték. Nem véletlen, hogy az unióban a legjobbak között említik a magyar vála­szokat, amelyeket azóta több­ször is frissítettünk.” Az amszterdami csúcsérte­kezlet sikeres lezárása azt mu­tatja, hogy a monetáris egység megteremtése nyomán nem te­relődik el a figyelem a bővítés­ről, amely nem függ össze az elhalasztott intézményi re­formmal. Egy hónap múlva Brüsszelben nyilvánosságra hozzák az elkészült országvé­leményeket, amelyek alapján meghatározható lesz a csatla­kozási menetrend. „Reményeink szerint nem lesz egyfajta konvojeffektus, ahol a kevésbé felkészült or­szágok fékezik a felkészülteb­bek bejutási esélyeit - emelte ki a külügyminiszter. - Szeret­nénk, ha a tárgyalások ilyen alapon folytatódnának. Össze­sen 11 jelölt van. Ugyanakkor nem volna szerencsés az sem, ha az Európai Unió és a NATO ugyanazok felvételét utasítaná, illetve halasztaná el, mert azokban az országokban meg­nőhet a veszélye a kedvezőtlen folyamatok elindulásának. Ezt nem szeretnénk.” Amszterdamban döntés szü­letett arról, hogy a soros elnöki tisztet hamarosan átvevő Lu­xemburg ősszel elkészíti jelen­tését a bővítésről. Magyaror­szág esetében a tárgyalások 2000 körül lezáródhatnak, és 2002-re a ratifikálási folyamat is befejeződhet. A soros elnöki tisztet betöltő Holland Királyság budapesti nagykövete, dr. Hans H. M. Sondaal ezzel kapcsolatban tett egy meglehetősen homá­lyos kijelentést: miszerint ő ezt az ütemtervet nem tartja nem reálisnak. Gyulay Zoltán Kétszeresére nőtt a magyar-német kereskedelem Szélesednek kapcsolataink „A magyar-német együttmű­ködés különleges helyet foglal el mindkét ország nemzetközi kapcsolataiban” - hangsú­lyozta budapesti látogatása alkalmával dr. Günter Rex­rodt német szövetségi gazda­sági miniszter. A bonni politikus a két országot érintő gazdasági kérdésekről tárgyalt vendéglátójával, Faza- kas Szabolcs ipari, kereske­delmi és idegenforgalmi mi­niszterrel, továbbá Kovács László külügy-, Medgyessy Pé­ter pénzügy- és Csiha Judit tárca nélküli miniszterrel. Günter Rexrodtot fogadta Horn Gyula, aki rendkívül fon­tosnak nevezte, hogy az utóbbi időben a német befektetők a gazdaságilag-társadalmilag el­maradottabb kelet-magyaror­szági térségben is megjelennek. Egyúttal szükségesnek vélte, hogy az EBRD és a luxemburgi Európa Bank jobban járuljon hozzá a magyarországi infra­struktúra fejlesztéséhez. Ennek teljesítése a német miniszter sze­rint nemcsak jogos igény, ha­nem lehetséges is. A német vendég kifejtette, hogy hazánk Németország leg­fontosabb kelet- és közép-euró­pai gazdasági partnere. A kétol­dalú kereskedelem 1991 óta megkétszereződött, tavaly elérte a 16,3 milliárd márkát, ezzel megelőzte az Európai Unió több tagországát is. Fontos kapocs, hogy Magyarországon minden ötödik vegyes vállalatban német résztulajdonos van. Ferenczy Europress Az iszlám és a világi állam Katonai hatalom veszélye Törökországban Tansu Ciller óva intette a hadsereget egy esetleges ka­tonai hatalomátvételtől, és le­szögezte, hogy a demokrati­kus rendszer felszámolása tönkretenné Törökország és a Nyugat kapcsolatait. A török külügyminiszter azt megelőzően nyilatkozott így, hogy Necmettin Erbakan mi­niszterelnök, az iszlámista Jólét Pártjának vezetője múlt heti ígéretéhez híven visszaadta volna a kormányfői posztot Tansu Ciller asszonynak. Noha a koalíciós szerződés szerint erre csak jóval később kerülne sor, Erbakant az utóbbi hetekben sok vád érte túlságo­san fundamentalista politikája miatt. Az Igaz Út Pártját vezető Tansu Ciller kijelentette: Tö­rökországnak nem szabad le­mondania a demokráciáról, mert ha ezt megteszi, lemond a Nyugathoz, az Európai Unió­hoz és a modem világhoz fű­ződő kapcsolatairól. A nyilatkozat a kormány és a hadsereg között három hónapja tartó feszültségre utal. A hadse­reg vezetői azt vetik Necmettin Erbakan pártjának szemére, hogy „a világi állammal való szembenállásra bújtja a lakos­ságot”. Törökországban egyéb­ként hagyományosan a hadse­reg védi meg a világi államot az iszlamizálódástól. Albániában folytatódik az erőszak Az országban szinte mindenkinek van fegy­vere. A délen fekvő Ura Vajgulore közelében ismeretlenek megöltek két rendőrt, Vlorában pedig megsebesítették a nemzetközi védelmi erők egyik olasz katonáját fotó: feb/reuter Az oroszok többsége a törvényhozók párján áll Ragaszkodnak a kincsekhez Jelcin elnököt az alkotmány megsértésével vádolja az orosz felsőház, amiért nem írta alá a többször is elfoga­dott műkincstörvényt. Idő­közben kiderült: az orosz közvélemény többsége a tör­vényhozók pártján áll. Az orosz államfő tulajdonkép­pen már esztendőkkel ezelőtt megígérte - elsősorban Helmut Kohl német kancellárnak, de Göncz Árpád köztársasági el­nöknek is -, mindent elkövet, hogy a második világháborúban a szovjetek által elhurcolt mű­kincsek visszakerüljenek jogos, eredeti tulajdonosaikhoz. Erre tulajdonképpen a nem­zetközi jog is kötelezné Orosz­országot, hiszen nemcsak álla­mok, hanem a háborúság kitöré­sében ártatlan polgárok tulajdo­náról is szó van. Több mint 200 ezer tárgy, 2 millió kötet (köztük eredeti Gutenberg-biblia), 3 ki­lométer hosszúságú levéltári anyag szerepel az elhurcolt mű­kincsek listáján. Hazánk is érde­kelt az ügy jogszerű lezárásában. Egy közvélemény-kutatás arra az eredményre jutott: az orosz állampolgárok 53 száza­léka helyesli, hogy Oroszország megtartsa magának a zsákmá­nyolt tulajdont. Úgy vélik ugyanis, hogy népük a második világháborúban mindenkinél többet szenvedett, amiért jár ez a kárpótlás. A közvélemény sze­rint Jelcin bűnt követ el hazájá­val szemben, ha nem úja alá és nem hirdeti ki a törvényt. FEB Birkózócska és a két törpe Pontosabban: egy sumo birkózó és hét szerencsét hozó kis isten - méghozzá elefántcsontszobor formájában. A Tokióban található üzlet több mint száz éve készít ilyen különleges kézműves mun­kákat. Japán az egyetlen ország, amely egy nemzetközi ajánlás ellenére iparszerűen dolgoz fel elefántcsontot. Zim­babwéből, Botswanából és Namíbiából vásárolják a hozzá­való rendkívül ritka és drága agyart fotó: feb/reuter Búcsúzik a koronagyarmat Hogyan ízlik majd Hongkongban a kínai puding? Jóllehet Hongkongban már nem divat angol mondásokat idézni, mégis mindenkit az foglalkoztat, milyen lesz az a bizo­nyos „evés”, mármint ami a „kínai puding” próbájául szolgál. A nagy pillanatra, a korona- gyarmatnak az anyaországhoz való csatlakozására minden ké­szen áll. A világ legnépesebb országa „leg”-ekkel készül az eseményre. Tan Dun egyesülési himnuszát egymillióan éneklik majd a kikötőben, miközben tanúi lehetnek a Föld eddigi legpazarabb tűzijátékának. Tíz emelet magas fénygyöngysort varázsolnak fel az égre a piro­technikusok. A négyezer személyes szu­perbankett ülésrendje is lassan összeállhat: a Tajvanról érkező 60 vendég valószínűleg „ma­gánszemélyként” lesz jelen, miután nem ülhetnek a kor­mányképviselők közé, de nem is kívánnak a tartományi kül­döttek között helyet foglalni. A fő kérdés azonban az: ho­gyan valósul meg július 1-jétől az „egy ország, két rendszer” mottójú páratlan kihívás? Mi­ként működik majd a kínai ve­zetők bejelentése, hogy ők nem szólnak bele „a különleges köz- igazgatási régió” ügyeibe, mi­közben máris pekingi normák szerint alakul az ideiglenes tör­vényhozás összetétele, és így legalábbis kétséges, tovább él­teti-e majd a városállam eddig megszokott, inkább angol, mint kínai hagyományokra épült demokratikus vívmányait? Nemrégiben például ötven­ezer hongkongi emlékezett gyertyákkal az 1989-ben a pe­kingi Tienanmen téren történt véres eseményekre, de vajon jövőre, az évfordulón, mód lesz-e hasonló megmozdulásra? ígéret hangzott el a sajtósza­badság megőrzésére, de hogyan kell értelmezni a „megalapozat­lan információk terjesztése” el­leni fellépést máris bejelentő hadüzenetet? A keserédes ün­nepi hangulatban korai bármit állítani. Június 30-án a brit kormányzó és a királynőt kép­viselő Károly herceg elhajózik a Fülöp-szigetek felé. Másnap pedig az egyik ün­nepi színhely sajátos módon - és persze protokollárisán nem véletlenül - Hongkong kanadai képviselete lesz, ahol már a bir­tokon belülre került kínaiak tiszteletére adnak az egyesülés nemzeti ünnepe alkalmából fo­gadást: koccintanak kínai, brit részvétellel, és a falon, főhe­lyen történetesen megint II. Er­zsébet képmása lesz látható. Igaz, ő ezúttal már csak Ka­nada államfőjeként, vagyis kül­földi vendégként „szerepel”. Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom