Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-18 / 140. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. június 18., szerda Gazdák a határban A szőlő csaknem húsz százaléka tönkrement, a szeszélyes időjárást sínylette meg. Hiába jártam ki szorgalmasan, az aszály és a hűvös idő ellen nem tudtam semmit tenni — mondta Varga József me- zőcsokonyai gazda. Négyszáz négyszögölnyi kertjében épp a szőlőt permetezte, amikor találkoztunk. Szükség volt rá, hiszen időben kell védekezni a kártevők ellen. Most fekete oportót és elvirát termeszt; bornak szánja a szőlőt. Már tudja, hogy gyenge lesz az idei termés. Tavaly 600 liter bora volt, az idén jó, ha 4-500 liter marad. — Az időjárás kiszámíthatatlan, ezt minden gazda tudja. Szinte mindennap kijárok a kertbe, szeretek itt dolgozni. A gyenge termés miatt nem bánkódom, nincs értelme. Egyedül a kukoricában bízom: remélem, jót tesz neki a meleg, és megerősödik. Jó nézni, ahogy hétről-hétre nő. Néhány méterrel arrébb a 73 éves Rácz Miklós kapálta a tengerit. Ő is 400 négyszögölnyi területen gazdálkodik. A határban szépen fejlődik a kukorica, kell a disznónak és a baromfinak. Amikor arról faggattam, hogyan tud egész nap kapálni, annyit mondott: megszokta a munkát, mindig keményen dolgozott. A meleget is el lehet viselni. Arra vigyáz, hogy a déli forróság idején ne legyen kinnt sokat. Somogysárdon Dobás Lajos kapálta a krumplit a kertben, a munkában felesége is segített. A 650 négyszögölön minden megterem, amire a családnak szüksége van. A gyenge epertermés miatt már nem mérgelődnek. A gyümölcsöt a család fogyasztja el, s a maradékból lekvárt főz a háziasszony. (Harsányi) Bizalommal támogatott fóldprogram - 19 család tanulja a gazdálkodást Vállalkozó romák Kadarkúton Tompa Lászlóné nagy keresztet vett a vállára... FOTÓ: TÖRÖK ANETT Nyolc hektár föld művelésére kapott lehetőséget 19 kadarkúti roma és hátrányos helyzetű magyar család. A famíliánként 800 négyszögölön kukoricát termesztenek a háztájiban nevelődő haszonállatoknak. A példa értékű földprogramot Tompa Lászlóné, háromgyermekes kadarkúti családanya Verkman József polgármester támogatásával, az Autonómia Alapítvány pályázatán nyert 380 ezer forinttal indította útjára. A kadarkúti romaegyesületet 1995 óta vezető agilis asszony minden anyagi támogatást nélkülözve vállalta a kadarkúti cigányok érdekképviseletét. Úgy gondolta, hogy a lakosság mintegy 17 százalékát kitevő etnikumnak szüksége van olyan támogatásra, amely nem a szociális segélyek, hanem munka révén biztosítja az emberhez méltó megélhetést. Ezt kívánja a felnövekvő kétszáz gyermek érdeke is. Hiszen van olyan család, ahol tízet nevelnek igen mostoha körülmények között. A családok többsége jobbára munkanélküliként él. Idénymunkában kubikolnak, építkezésnél vállalnak segédmunkát, gyógynövényt gyűjtenek. A polgármester minden támogatást megadott, hogy a földprogrammal biztos megélhetéshez jussanak. A művelhető területért bérleti díjat sem kértek. Ötven családot kerestem meg az ajánlattal, de bizalmatlanságot tapasztaltam. Féltek a nehéz fizikai munkától és attól, hogy nem tudják előteremteni a 95 ezer forint kamatmentes hitel rájuk eső részét. Ez családonként havi ezer forint befizetést jelentett volna. Ugyanakkor olyan is akadt, aki megduplázott földterületet vállalt: egy egész holdat és a vele járó törlesztést is. Tompa Lászlóné „kijárta”, hogy az őszi mélyszántástól a szárszedésig minden műveletet nagyüzemi módon végezzenek. Az alapítványi pénz vissza nem térítendő részét munkadíjra költötték. A családoknak csak a szedést kellett vállalniuk. A vegyszer szórásához szükséges pénzt, a mintegy 1300 forintot is a 19 földtulajdonos „dobta össze”. A főállású anyaként dolgozó asszony tisztje maradt, hogy havonta összeszedje és postára adja a 19 ezer forintot, amely a kamatmentes hitel arányos része. Nem kis feladat ez amikor a roma családok zöme önmagában sem bízik. — Csak reménykedhetem, hogy az öt hónap alatt visszafizetik a pénzt. Az első 19 ezer forintot most adom postára. Igaz, 3 család a fizetés előtt visszalépett, de a helyükre sikerült három másikat megnyernem. Miért csinálom? Magam sem tudom, hiszen az emberi támogatáson kívül ezért egy fillért sem kapok. Segíteni szeretnék rajtuk. Várnai Ágnes A helyi adókra sem igen számíthatnak Mosdóson Önkormányzat vagyon nélkül Mit tehet egy önkormányzat, ha nem vethet ki helyi adókat és értékesíthető vagyona sincs? Ez a kérdés több somogyi településen — köztük Mosdóson is — nagy fejtörést okoz. A központi támogatás ugyanis nem követi az inflációt, ugyanakkor azt kívánják, hogy a megemelt adókból pótolják a hiányt. Gál József polgármester szerint csak a kommunális adót növelhetik apránként. Az idén kétezerről kétezerötszáz forintra emelték, s ebből 1 millió 200 ezer forint bevételre számítanak. A gépjárművek súlyadója négyszáz forint, de a befolyt összegnek csak az 50 százaléka, ötszáztizennégy ezer forint marad az önkormányzatnál. A lakosságnak mintegy a 12 százaléka nem fizette be tavaly az adót, 200 ezer forinttal kurtítva meg az önkormányzati kasszát. A legjobban „tejelő” adófajta, az iparűzési adó Mosdóson számításba sem jöhet, mert nincs vállalkozó, csak a mezőgazdaságban. Rájuk pedig nem vethetnek ki adót. Tavaly négymillió forint működési hiánnyal zárták az évet. Ennek terhét az „önhikis” pályázaton remélt kétmillió forint enyhítené. Kiutat jelentene az ingatlanok eladása is, ám Mosdóson csak állami tulajdonú ingatlan volt és azt is kiadták a kárpótlásban. Mindössze nyolcszáz ezer forint értékű föld maradt értékesítésre. Az évi huszonhárom millió forintos költségvetésből csak a legszükségesebbekre, az intézmények működtetésére futja. (Várnai) Kaposmérői diákok az Aranykönyvben Két éve Együtt a jövőnkért elnevezéssel létrehoztak egy alapítványt a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskolában. Dé- nesné Szak Andrea tanárnő, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: a tehetséges és rászoruló tanulók segítése, az egyéni és csoportos tanulmányutak támogatása volt a legfőbb cél. Ebben az évben az alapítvány számlájára érkezett összegek kamatából két tehetséges tanuló ingyen vehet részt a nagyatádi képzőművészeti táborban, hárman pedig a fonyódligeti táborban. Egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó nyolcadikos diák továbbtanulását is támogatták. Az év sportolója címet elnyert tanulók neve rákerült az iskola kupájára, és a legjobbak könyvjutalomban részesültek. Ettől az évtől a kiváló tanulmányi eredményt elért nyolcadikosok bekerülnek az iskola Aranykönyvébe. A tanulmányi kirándulásokon résztvevő, szociálisan rászorulókat ebben az évben 33 ezer forinttal támogatta az alapítvány, amely az iskolai néptánccsoport ruhakölcsönzéséhez is hozzájárult. Református tábor Zselickisfaludon Hetes, Mezőcsokonya, Kaposmérő fiataljainak szervezett tábort Zselickisfaludon Juhász Róbert református lelkész. A gyerekek lelki épülését szolgáló egy hetes összejövetelen a Bibliából vett történetekről esik szó elsősorban, de a társasjátékok, kirándulás, bábjáték sem hiányozhat a programból. Ä hat-tizen- négy éves korosztálynak szervezett táborra eddig mintegy negyven gyermek jelentkezett. Harangozó Ferenc ex librisei Krakkóban Nemzetközi ex libris-kiállítást rendeztek a krakkói Podgórze művelődési központban, amelyen Harangozó Ferenc hét kisgra- fikával szerepel. A memyei grafikusművész két munkája a kiállítás katalógusában is szerepel. / Átadták a Magyaregresért díjat Ötödik alkalommal rendezték meg a magyaregresi napokat, amelyen jutalmazták az év folyamán legjobb teljesítményt nyújtókat. Az év diákja a negyedikes Ádám Ibolya lett, a Kis színjátszó címet a szintén negyedikes Madár Marianna vette át. A Tiszteletbeli magister díjat Kozári Tiboménak, a szülői munkaközösség vezetőjének ítélték. Az önkormányzat kerámiákkal ajándékozta meg az iskola pedagógusait. Háttá József polgár- mester az öregek napján átadta a Magyaregresért díjat. Ezt minden második évben nyújtják át. Ezúttal a zsáktelepülés korábbi, tragikus hirtelenséggel elhunyt polgármesterének Finta Endrének ítélték oda posztumusz. Az elismerést Finta Endre édesanyja vette át a bensőséges ünnepségen. Új konyhai eszközök a göllei otthonban Leszüretelték a cukorborsót és már a helybeli gazdáktól ajándékba kapott paprika, paradicsom palántákat is elültették a Móra Ferenc Gyermekotthon göllei lakóotthonának lakói. Kár- nyáczky Jánosné, az otthon vezetője elmondta: a pártfogó családok — köztük Doszpot Lajos vállalkozó — folyamatosan támogatják a fiatalokat: ruhákkal, cipőkkel, élelmiszerrel látják el őket. A megyei önkormányzat háromszázötven ezer forint értékű konyhai berendezéseket, eszközöket, konyhabútort vásárolt. Most egy hűtőládára lenne szükség a zöldségek és a levágandó sertések húsának tárolására. fotó: várnai Ágnes Biztosíték, amely kioldja az álmokat — Sokáig meg akar maradni gyereknek Meséket ír a batéi időjós Majláth Kálmán fotó: Gál ivett Majláth Kálmán Taszáron a katonai meteorológiánál észlelőként dolgozik. Miközben az eget kémleli, a huszonnégy éves batéi fiatalember gondolatban manókkal, tündérekkel diskurál, s azon töpreng, hogyan folytassa monstre meséjét. — A mitológiára épül a mesetrilógia, de beillesztettem az európai történelembe — mondta Majláth Kálmán. — Az egyharmadán már túl vagyok; kutattam a megyei könyvtárban és a fővárosi levéltárban is. Anekdotázó, igazi nagy mese lesz, ezer oldalon, s a Viga- bok címet kapja, amely ónorvég nyelven azt jelenti: Csaták könyve. — Sok csatát megnyert már? — Idáig sajnos még nem, de egyet mindenképpen meg akarok nyerni. Sokáig szeretnék gyerek maradni. — Mi a szép a gyerekségben? — Az, hogy tiszta, és őszinték még az érzelmek. — Miért a meséknél horgonyzott le? — Azért, mert az emberek általában csak a munkájukban hisznek. A helyzet viszont egy idő után betegessé válik, a mese pedig biztosíték; kioldja az álmokat. — Veretes a történet nyelvezete. Nemcsak író, nyelvőr is egyben. — Szeretem a szép, archaikus szavakat, amelyeket ma már nemigen használnak, pedig jó pár idegen szót helyettesíthetnénk. — A filmmel is kacérkodik? — Igen, már írtam több forgató- könyvet is. A családi történetek éppúgy érdekelnek, mint a fantasztikus történetek, a gigantikus eposzok. Szerencsére sikerült jó társaságot gyűjteni magam köré. Kéki Kálmánnal gyakran álmodozunk; ő Dániában tanult filmezni, és gyakran találkozom Pohárnok Istvánnal, aki Hollandiában volt maszkmester. Szabó István azt mondta: ha elmennék a főiskolára, megfertőznének a most divatos, megcsontosodott irányzattal. — Hogyan tovább? — írom a meséket, a forgatókönyveket, s abban bízom, hogy a munkáim nem maradnak a fiók mélyén. Kaptam néhány kiadói ajánlatot, most mérlegelek. A filmes formanyelvet is tanulom, hátha egyszer beledobnak a mélyvízbe, ahonnan szeretnék kievic- kélni. Lőrincz Sándor Hetes sokallja az út árát Hetes és Kaposmérő között 3,6 kilométer hosszú összekötő utat akarnak építeni, s a beruházásra pályázatot írtak ki. Négy somogyi cég jelentkezett a kiírásra, az ajánlatokat tegnap értékelték Hetesen. Adám László, hetesi polgármester elmondta: a beruházók egy kilométernyi út építését mintegy 38-40 millió forintért vállalják. Ez az összeg csaknem a duplája annak, mint amit az ügyben érintett két ön- kormányzat tervezett. Úgy döntöttek: felkérik a megyei ön- kormányzat beruházást szervező társulását, hogy végezzen új számítást. Korábban már nyertek 30 millió forintot állami pályázaton, de a területfejlesztési tanács pályázatára is jelentkeznek. H. M.
