Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. június 18., szerda Iskolabusz a bőszénfaiaknak Nyolcmillió forintot nyert iskolabusz vásárlására a bő- szénfai önkormányzat. A napokban át is vették a Hunday Chorus típusú mik- robuszt, melyet a tervek sze­rint a település diákjainak iskolába szállítására és egyéb célokra kívánnak hasznosítani. Tetőfelújítás Csökölyben Két és félmillió forintba ke­rül a csökölyi óvoda tető- szerkezetének felújítása, va­lamint az ajtók cseréje. Mi­vel a tető megcsúszott a té­len, a képviselőtestület a tel­jes tetőfelújítás mellett dön­tött. Egy kaposvári vállal­kozó július második felében végzi a munkát. Kirándultak a vízvári diákok Nyugat-magyarországi ta­nulmányi kiránduláson vet­tek részt a vízvári általános iskola hatodik osztályos di­ákjai Mózes József és a szü­lők szervezésben. Magyar- szombatfán megismerked­tek a habán fazekassággal, ellátogattak a szentgotthárdi Opel autógyárba, a kőszegi madárkórházba és fertődi kastélyba is. Agyagozó lurkók a szennai táborban Huszonhat kisdiák ismerke­dik Szennában a népi kéz­műves mesterségekkel. A falumúzeumban rendezett nyári táborban az agyagozás rejtelmeibe Kapitány Juli­anna vezeti be a nebulókat. Segélyekről döntöttek ■ Nyolc rendszeres nevelési segély felülvizsgálátát vé­gezték el a torvaji képvise­lők a testület legutóbbi ülé­sén. Alapos mérlegelés után két családnál megszüntették a pénz további folyósítását. A testület elutasította egy lakos átmenetisegély-ké- relmét, valamint egy torvaji közgyógyellátási igazol­vány iránti kérelmét is. Elaludt Tabon a volánnál Két személyautó ütközött össze Tabon, a Munkás u.18. szám előtt, mivel Nagy Lajos elaludt a volán­nál és áttért a bal oldalra. Az ütközés során a vétlen autós könnyű sérülést szenvedett. A két autóban jelentős a kár. Akadozó kezdés után bosszúságot okoztak a gázcsatlakozók Ötvöskónyi vezetéképítés A vezetékes földgáz bevezeté­sén dolgoznak Ötvöskónyiban, tervszerűen. A 16 millió forin­tos beruházást a Vasvári ut­cában kezdték, s már 300 mé­ter hosszan földben a vezeték. Az árkokat visszatemetik, a közlekedésben sincs fennaka­dás. Gondot okozott viszont a csatlakozás kiépítése. A Kögáz Kanizsa Épszer kft, a kivitelező azt ígérte, hogy a 160 lakásba és a tizennégy közfo­gyasztónak augusztus végére bevezeti a gázt. Most a Kisfa­ludy utcában ássák a vezeték árkait. Ezt a alvállalkozóként a kaposszerdahelyi önkormány­zat műszaki szakemberei vég­zik, startják az ütemet is. A gázvezeték-csatlakozást néhány háznál két és fél méte­ren túl helyezték el, és ezt sé­relmezték a lakók. Az önkor­mányzat erről is tárgyalt a kivi­telezővel, s mint Mikola Vilmos polgármester elmondta, ahol kell, módosítják a terveket.- Nehezen indult ez a beru­házás; menet közben jöttek elő olyan problémák, amelyekkel nem számoltunk - tette hozzá a polgármester. - Azok a lakosok azonban, akik vállalták a beve­zetés 80 ezer forintos költségé­nek befizetését, azoknak még a Dolgoznak a vezetéképítők a Kisfaludy utcában fotó: simonné tavalyi áron, 55 ezer forintjába kerül a vezetéknek a házig való kiépítése. - Ötvöskónyiban a napokban már visszafizették a közműfejlesztési hozzájárulást. A családok kiadásait csökken­tette a pályázaton nyert 4,6 mil­lió forint. (Németh) Egyre növekvő forgalom - Virágzó üzlet az embercsempészet Határsértők Gyékényesen (Folytatás az 1. oldalról) Virágzó vállalkozás az ember- csempészés; egyetlen, érvényes útlevél nélkül induló „utas” át­segítéséért 4-500 márkát vág­nak zsebre. A határsértők általá­ban 6-8 tagú csoportokban mo­zognak. Lebukás esetén az em­bercsempész a legrosszabb eset­ben is megúszhatja a büntetést 25-30 ezer forintos bírsággal. A balul végződő kísérlettel előbb- utóbb arra késztetik az illegális migrációt, hogy új útvonalakat keressenek. Ezért határsértők nagyobb számban próbálkoznak majd a magyar-horvát határon, a határátkelők közelében, Gyé­kényes és Berzence térségében. Bódis János százados, a mu­rakeresztúr-gyékényesi határ- forgalmi kirendeltség vezetője elmondta: eddig sem voltak tét­len napjaik. A két határállomá­son 154 ezer 239 utas és 107 ezer 873 vasúti kocsi okmá­nyait ellenőrizték az idén. A személyforgalom kétharmada Gyékényesen, a teherforga­lomnak ugyanekkora hányada Murakeresztúron jelentkezett. Csak ezen a két helyen 54 előál­lítást jegyeztek fel. Itt is romá­nokkal volt probléma. A vona­tok padlásterében, illetve őrült vállalkozásként a spanyol gyártmányok vasúti kocsik alatt „függőágyakban” megbújva akartak átjutni a határon. Itália nem a Kánaán - mondják azok, akik érvényes útlevél nélkül onnan akarnak visszatérni Ro­mániába, s ezért illegális határ- átlépésre kényszerülnek. Az egyik lebukott román a múlt héten arról beszélt Gyékénye­sen, hogy sokan akarnak papír nélkül hazajutni. A határőrök várják őket, mert mint mond­ják, az összes trükköt ismerik. A határőr-igazgatóságnál már csak hivatásos járőrök és útlevélkezelők teljesítenek szolgálatot. Sorkatonák a ha­tárvadász századoknál és az el­látó alegységeknél vannak. Nagykanizsán, az igazgatóság laktanyájában június 29-én nyílt napot is tartanak. Nagy Jenő Kulccsal jött a bedegkéri betörő Betörő feszítette ki egy lakás aj­taját Pusztaszemesen a Dózsa György utcában. Behatolt egy lakásba, majd kutatott. Ez ered­ménnyel járt; 95 ezer forint készpénzt vitt el. A kárvallott la­kos a napokban vett ki pénzt a bankból, hogy rendezze a lakás- felújítás költségeit. A nágocsi Új Élet majoijában is jártak tolva­jok: 37 zsák műtrágyát vittek el. A siófoki rendőrség nyomoz a bedegkéri önkormányzat felje­lentése alapján is: a polgármes­teri hivatalból ellopta a kulcsot, s ezzel hatolt be a hivatali épü­letbe; a fűnyíró-bozótvágó gépet vitt el és a hozzá való üzem­anyagot. Utána még a kulcsot is a zárban hagyta az ismeretlen tettei. A kár itt 120 ezer forint. TELIK A KAMRA Érik az eper, a meggy, a málna. Munkatársaink azt kérdez­ték a háziasszonyoktól: mi kerül a spájzba, mennyit szán­nak a befőttkészítésre, lekvárfőzésre? Sántha Lászlómé kaposújlaki tanítónő: - A cukorborsót már lefagyasztottuk, most epret főzök be dzsemnek. A család kedvence a kajszi, de mivel drága lesz, ezért más gyümölcsből kevesebbet veszünk. A meggyet magolva, rummal meglocsolva teszem el. Az őszibarackból kompótot főzök. Az idén nem lesz tele a kamra. A fogainkat csináltatjuk, arra kell a pénz. Dr. Pálos Istvánná kaposvári nyugdíjas: - Minden év­ben tele van a spájzom. Édesanyám is mindig tett el gyümöl­csöt. Én sem mondok le róla, hiszen szereti a családom, leg­feljebb kevesebbet veszek, ha drága a gyümölcs. Most eper- lekvárral kezdek, aztán néhány kiló cseresznyét is rakok el dunsztba. A kajszi elfagyott, még szerencse hogy tavalyról maradt tíz üveg lekvár. Pincésmeggyet is teszek el, a málná­ból szörpöt készítek, de ribizlivel is összefőzök néhány kilót, mert szeretem a pikáns ízt. Soha nem számoltam, hogy mennyibe kerül a befőtt, de több ezer forintom rámegy. Pró­bálom olcsón megszerezni a gyümölcsöket, ám tartok az idei áraktól. IHiklai Lászióné nagybajomi eladó: - Már eltettem har­minc liter bodzaszörpöt, szeretem az aromáját. Az epret fa­gyasztom, a meggyből kompótot és lekvárt főzök. Háromezer forintért vettem cukrot, ez talán elég lesz. A családunk ragasz­kodik a házi ízekhez; befőttet, szörpöt soha nem veszek bolt­ban, csak a fiamnak alma- és baracklevet. Kovács Jánosné siófoki gyesen lévő betanított munkás: - Én félek a befőzéstől, mert eddigi próbálkozásaim rendre ku­darcot vallottak. Állítólag kiválóan sütök-főzök, de a befőttel valahogy nem jön össze a dolog. A három gyerek mellett időm sincs meggyet magozni, hogy a cukor áráról ne is beszéljek. Nosztalgiával gondolok vissza nagyanyám takaros spájzára, ahol ilyenkor már polcokon sorakozott a cseresznye és az eper. Rácz Jenőné somogysárdi nyugdíjas: - A gyümölcs nem kerül pénzbe, mert megterem, ezért csak a cukorra költők. 3-4 ezer forint elég lesz a befőzésre. Minden gyümölcsből teszek el néhány üveggel, még a birsből is főzök lekvárt, kompótot, mert mindannyian szeretjük. Az idényjellegű zöldségféléket lefa­gyasztom. Varga Éva kaposvári tartósítóipari üzemmérnök: - Most éppen tíz kiló cseresznyebefőttet rakok el. A terveim szerint ebben a hónapban még pándi üvegmeggy kerül a spájzomba befőttként, s ha lesz időm, akkor kimagozva is. Az epret lefa­gyasztom; amikor felhasználom, akkor nem várom meg, hogy teljesen fölengedjen, kivéve, ha turmixnak lesz. A családom nem „lekváros”, tehát inkább a befőtteket és a savanyúságot kedveljük. Ez utóbbiak között elsősorban a csemege uborka, a marinált paprika, az almapaprika és a vágott vegyes sava­nyú, valamint a káposztával töltött paprika a kedvenc. A sa­vanyúság augusztus, a ketchup pedig szeptember végén kerül majd az üvegekbe. Simon Ádámné, Balatonfenyves: - A befőttekről már évek óta édesanyám gondoskodik. Ő szinte jobban tudja, hogy az én öttagú családomnak miből mennyi kell, mint én. Az igaz­sághoz az is hozzá tartozik, hogy bár mindig megpróbálom ki­fizetni a gyümölcsök árát, soha nem engedi. így tehát nekem nagyon olcsó a spájzom feltöltése. A fiam legjobban a kajszi­lekvárt szereti, a lányaim pedig főként a barack-, és a meggybe­főttet. Én nem iszom alkoholt, de a rumos meggyet nagyon sze­retem. A férjem a „darabos” eperlekvárt kedveli. Koller Ágnes, kaposvári könyvelő: - A szüleimmel élek, a gyümölcsök eltevését (ahogy az anyukám is) a nagyma­mámtól lestem el. Olyan kitűnő háziasszony volt, amilyen manapság már nincs. Kényesen ügyelt a spájza rendjére, ahol gyönyörűen sorakoztak az üvegek. Bennük pedig a legcsodá­latosabb és leggusztusosabb gyümölcsök, lekvárok és sava­nyúságok. Ennek a munkának az örömét örököltem tőle: év- ről-évre elteszek meggyet, magozva és egészben, szilva- és eperlekvárt, kemény barackot és ha sikerül beszereznem kör­tét is. A társaságom imádja a bólét, ezek a gyümölcsök pedig nagyon finomak egy kis alkohollal. Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ bérletes üzemeltetésre meghirdeti- 12. sz. bőszénfai Kerékkötő csárdát,- 84. sz. bolt, Szabadi- 95. sz. bolt, Antalmajor,- 9. sz. bolt, Zselickisfalud,- 8. sz. italbolt, Zselickisfalud,- 13. sz. bolt-italbolt, Patca,- 46. sz. italbolt, Kaposkeresztúr A pályázatokat 1997. június 30. napjáig kérjük leadni. O Bővebb felvilágosítást ÁFÉSZ a 82/320-922/118-as KflPOSőfiR telefonon Pravda József ad. § Készül az új szabályozás - Meghatározza a fenntartók és szolgáltatók feladatait Törvénnyel a kegyeletről Nem felel meg napjaink követelményeinek a kegyeleti közszol­gáltatásokat szabályzó 1970-es miniszteri rendelet. A jelenlegi viszonyoknak megfelelő jogszabály tervezetét már készítik is a Belügyminisztérium szakemberei, és a remények szerint még az idén a parlament elé kerülhet - mondta Stier Sándor, az Or­szágos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnökhelyettese a szervezet tanácskozása után. Stier Sándor — a Somogy Te­metkezési Szolgáltató Kft ügy­vezető igazgatója — elmondta: a mintegy 130 vállalkozót tö­mörítő szervezet tagjait Kara Pál, a BM helyettes államtit­kára is tájékoztatta, aki a te­metkezésnek törvényi szintű szabályozását szorgalmazta. Mint mondta: több mint 6200 sírkert van az országban, fele­fele arányban egyházi, illetve önkormányzati tulajdonban. A törvényjavaslat tartalmi elemeiről szólva Stier Sándor hangsúlyozta: a jogszabálynak figyelembe kell vennie azt, hogy a kegyeleti szolgáltatás­ban piaci viszonyok alakultak ki. Ä törvény meghatározza majd a fenntartók, illetve a szolgáltatók feladatait. Az utóbbi időben ugyanis szakmai és jogi ismeretek hiánya miatt több esetben kegyeletsértést követtek el a szolgáltatók. Megnyugtatónak tartja, hogy törvénytervezet alkotói úgy vé­lik: e feladat ellátóinak leg­alább középfokú iskolai vég­zettséggel kell rendelkezniük, illetve a temetkezési ismere­tekből vizsgát kell tdnni. Az új szabályozás előírja azt is, hogy az elhalálozást követő felada­tokat (boncolás, szállítás, teme­tés) a személyiségi jogok, il­letve a közegészségügyi előírá­sok figyelembe vételével kell elvégezni. A dokumentum meghatározná a temető pontos leírását, a tárgyi feltételeket és a fenntartást is. Az előteijesztők még nem döntöttek, hogy magánszemély működtethet-e majd temetőt. Ez egyébként Nyugat-Európá­ban sem jellemző, de van rá példa. A temetési díjakkal kap­csolatban felvetődött, hogy az önkormányzatok maximálják az árakat. A vállalkozók szerint ez lehetetlenné tenné a temető­fenntartás növekvő költségei­nek az előteremtését és a fej­lesztéseket. A jogszabály ^ a számlaadást is szigorítaná. Ál­talános szakmai véleményként fogalmazható meg, hogy a há­romszintű szabályozás - a tör­vény, a kormányrendelet és az önkormányzati szabályozás - megteremti hosszabb távon is a megfelelő jogi feltételeket ah­hoz, hogy ezt a tevékenységet minden érintett fél megelége­désére végezzék. (Lengyel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom