Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14 / 137. szám

1997. június 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Semjén Zsolt új vezetőket hozna a KDNP élére Bemutatkozott az ellenjelölt Politikai ellenfelemnek nem Giczy Györgyöt, hanem Horn Gyulát és a jelenlegi kor­mánykoalíciót tekintem - mondta Semjén Zsolt, a KDNP országgyűlési képvise­lője, amikor tegnap hivatalo­san is bejelentette, hogy vál­lalja a pártelnökjelöltséget. Közölte: a pártelnökséget szol­gálatnak fogja fel, amellyel hozzájárulhat a KDNP egysé­gének megteremtéséhez. Meg­választása esetén szeretné, ha a párton belüli mindkét oldal je­lenlegi vezetői visszalépnének, és a másodvonal - önkormány­zatokban bizonyított - politiku­saiból állna fel az új csapat. Semjén centrumpártszerepet szán a KDNP-nek. A választási együttműködést az első menet­ben az MDF-fel és a Fidesszel képzeli el, de a második fordu­lóban szükségesnek tartja az FKGP-vel való szövetséget is. Semjén leszögezte: esetleges veresége után elfogadja a vá­lasztmány akaratát, és semmi­képpen nem távozik a pártból. Füzessy Tibor, a KDNP- frakció Giczy Györgyöt támo­gató tagja a tájékoztató után új­ságíróknak úgy nyilatkozott: nincs reális esély arra, hogy Semjén legyőzze a jelenlegi pártelnököt. Szerinte Semjén Zsolt a „tizenhármak” nyomá­sára „belement a csőbe”, és má­sok helyett vállalja a kudarcot. Túlságosan befolyásolható, ez pedig a pártelnökség szempont­jából nem jó jellemvonás. Automatikus visszafizetés Az illetékes megyei egészség- biztosítási pénztárak külön kérelem nélkül visszatérítik azon vállalkozók befizetéseit, akik nem tényleges jövedel­mük, hanem a minimális bér 50 százaléka után Űzettek já­rulékot. Ezt - az Alkotmánybíróság hatá­rozatával összefüggésben - teg­nap jelentette be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ugyanakkor június 12-től nem kell megfizetniük a havi 1800 fo­rintos egészségügyi hozzájárulást azoknak, akiknek nincs munkál­tatójuk, nem vállalkozók és munkanélküli-ellátásban sem ré­szesülnek. Az egészségpénztárak azok­nak az egyéni, illetve társas vál­lalkozóknak fizetik vissza a 39 százalékos társadalombiztosítási, illetve a 6 százalékos nyugdíjjá­rulékot, akik heti 36 órás munka­végzéssel járó munkaviszonyban állnak, vagy felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatán tanul­nak, és járulékalapot képező jö­vedelmük a vállalkozásból nincs, illetve kevesebb a minimálbér 50 százalékánál. Az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást június 12-től nem kell megfizetniük a nagykorú el­tartott hozzátartozóknak, a csak mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelőknek, az egy­házi személyeknek. Az Alkot­mánybíróság csak az egészség- ügyi hozzájárulás fizetésének kö­telezettségét szüntette meg e körben, így a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulék meg­fizetése alól ők sem mentesülnek. Marcaliak és dombóváriak is megkérdezettek Sanyarú a rendőrélet A rendőrök ritkán panaszkod­nak rossz életkörülményeikre, ugyanakkor munkájukra és magatartásukra egyre több la­kossági panasz érkezik. Ez arra enged következtetni, hogy a testület tagjai azokra hárítják át saját kiszolgáltatottságukat, akiknek ügyében ők döntenek - állapította meg tegnap újság­írók előtt Gönczöl Katalin. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa hozzátette: nem hihető, hogy a lakosság és a rendőrség közötti konfliktu­sok számának gyarapodása ki­zárólag a bűnözés növekedé­sére, a rendőri létszámhiányra, és az alacsony fizetésekre ve­zethető vissza. A rendőrök élet- és munkakörülményeiről foly­tatott vizsgálat feltárta, milyen alkotmányos emberi jogaikban szenvednek sérelmet a magyar rendőrség tagjai. Gönczöl Kata­lin elmondta: tapasztalataik a marcali, a dombóvári, a szécsé- nyi rendőrkapitányság, a buda­pesti VIII. kerületi rendőrkapi­tányság, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság és a Ké­szenléti Rendőrség vezetőivel, illetve önként jelentkező beosz­tottaival folytatott beszélgeté­sekből származnak. Megállapí­tásaik szerint az egészséges környezethez való jog sérül az­zal, hogy a kapitányságokon hiányoznak a munkavégzéshez szükséges tárgyi és higiénés feltételek. Marcaliban nem gondoskodnak asztali lámpák­ról, Dombóvárott a férfi WC- ben áramütésveszély van. Paskai bíboros a kormány és a Vatikán megállapodásáról, az Adalbert-évről Nem okoz feszültséget a szerződés A jövő hét egyik jelentős eseményének ígérkezik, hogy a kormányfő Rómában aláírja a Vatikánnal kötendő szerződést. A megállapodást nagyra értékelte lapunknak adott nyilatkozatában Pas­kai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.-A Vatikán és a magyar kormány között aláírandó megállapodás - amely véletle­nül egybeesik a Szent Adal- bert-évvel - a két állam közti kapcsolatokat erősíti, és meg­határozott kérdéskörre vonat­kozik. Nagyra értékelhető, mert szilárd biztosítékot ad az egyház működéséhez, és hoz­zájárulhat további megálla­podások létrejöttéhez.-Mint ismeretes, a diplo­máciai kapcsolatok felvételét követőén a Vatikán és a Ma­gyar Köztársaság megegyezett a katolikus tábori lelkészséget illetően is, amit természetesen ugyancsak nagy jelentőségű kérdésnek ítéltünk és ítélünk ma is - mondta Paskai László.-A mostani megállapodás­hoz meglehetősen hangos po­lémia is társul - folytatta. - Ez­zel kapcsolatban szeretném aláhúzni, hogy a történelmi egyházak között semmiféle kü­lönleges feszültséget nem okoz a megállapodás. Azt tudni kell, hogy egymás­tól eltérnek az egyházak mű­ködési szabályzatai, különbö­zőek belső törvényeik. A mi­énk szerint például nagy értékű államosított ingatlanokról csak a Szentszék engedélyével lehet lemondani, a református egy­háznál viszont - velünk ellen­tétben - erre a helyi gyülekeze­tek jogosultak. Az egyházak között tehát a megállapodások megkötésénél - értelemszerűen - vannak, lehetnek eltérések, az alapelvek azonban nemzetközi Szilárd biztosíték a működéshez megállapodásjellegűek, s mint ilyenek, segíthetik az állam és a többi egyház közötti megálla­podás megkötését is. Nemzet­közi jellegű a tábori lelkészsé­gekről szóló dokumentum is. Élénk figyelem kíséri a köz­véleményben a katolikus egy­ház és a kis felekezetek viszo­nyát. Mi szektáknak nevezzük - világviszonylatban - a vallási csoportokat, amelyek a nagy, történelmi vallásokból kisza­kadtak, bizonyos kérdésekben tőlük eltérő nézeteket hangoz­tatnak, és nem tartanak hivata­los kapcsolatokat az „anyaegy- házakkal” - mondta a bíboros, érsek. - Sajnálatos módon sok ilyen kis közösség jött létre külföldön, és teret nyernek itt­hon is. Fájdalmas tapasztalat, hogy általuk a Krisztus-hívők között megosztottság jön létre. Elvi kérdésekben nem egye­zik a véleményünk, és én az ő következtetéseiket, a bántás szándéka nélkül, tévedésnek tartom. Aggodalommal látom, hogy e tévedésekre oktatják azokat, akik fiatalabb korukban nem kerültek kapcsolatba a ke­reszténységgel. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Kitért a bíboros Szent István nevelője, Szent Adalbert halá­lának 1000. évfordulójára. Emberként is példaképünk­nek tekintjük Szent Adalbertét. Nagy műveltségű gondolkodó volt, és meghatározó szerepet töltött be - Szent István szemé­lyén keresztül - országunk fej­lődésében. Minderről hang­súllyal szóltam az év elején ki­adott lelkipásztori útmutatóm­ban, amelyben a 2000. évre tör­ténő felkészülésünk főbb ten­nivalóit igyekeztem összefog­lalni. Krisztus születése évforduló­jának megünneplésére épül az idén és a következő években lelkipásztori ténykedésünk, és ehhez illeszkedik idei megem­lékezésünk Szent Adalbertre. Megjegyzem: halálának 950. évfordulóján, 1947-ben Mind- szenty József kezdeményezé­sére Szent Adalbert Eszter­gomban őrzött ereklyéjével együtt mutatták fel a Szentjob­bot Esztergomban, az idén au­gusztus 20-án viszont a két szent ereklyével tartjuk a kör­menetet a - fővárosban. Deregán Gábor Vigyázat, újabb csalási akció! Ismét levélhamisítványokat postáznak adófizetőknek isme­retlen elkövetők. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Iroda hamis céges papírjára, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal (APEH) számozatlan bélyegzőjével, APEH-emblémás bo­rítékban, 1997. június 1-jei dátummal küldik a leveleket. A küldeményekhez befizetési csekket is mellékelnek. A le­vél - az április végi, már lelep­lezett megtévesztési kísérlet­hez hasonlóan - arról értesíti az adózókat, hogy a Pénz­ügyminisztérium és a Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1995. december 31-ig feldol­gozott adatai alapján „kiemel­ten jó” adófizető kategóriába kerültek. így, ha adó-ellenőr­zési illetékként a mellékelt csekken befizetnek 40 ezer fo­rintot, az APEH 1995. decem­ber 31-ig az összes adónem­ben ellenőrzöttnek tekinti őket. A befizetés határideje­ként június 15-t jelölik meg. Az APEH felhívja a fi­gyelmet, hogy az adózás rend­jéről szóló törvény nem teszi lehetővé az adóellenőrzések efféle egyszerűsítését. Egyéb­ként is: a PM-nek nincs Ellen­őrzési Irodája. Ilyen tartalmú levelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem írt és nem küldött egyetlen adózónak sem. Tehát igazolást sem adhat semmi­féle, 1997. június 15-ig történt befizetésről. Valótlan a levélnek az a ki­tétele is, hogy aki nem lép be - az egyébként nem létező - „becsült adó-ellenőrzési rend­szerbe”, attól az illetéket ké­sőbb behajtják. Közalkalmazotti bérek. A reálbéreket illetően 1996-ban nem sikerült teljesíteni a három évre szóló közalkalmazotti megállapodás időarányos részét - állapította meg a Költségve­tési Intézmények Érdekegyez­tető Tanácsa. A munkaügyi tárca ugyanakkor jelezte: az idén már lehetséges a bérek szinten tartása, egy-két száza­lékos növelése. Kamatcsökkentés. A Nem­zeti Bank évi 21 százalékról 20.5 százalékra csökkentette a kereskedelmi bankok és szako­sított pénzintézetek számára meghirdetett hat hónapos, fix futamidejű, fel nem mondható betéti konstrukciójának kama­tát. Ugyancsak csökkentette ­20.5 százalékról 20,25-re - az ugyanilyen 12 hónapos konst­rukció kamatlábát is. Autópályadíj. Az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. jú­lius elsejétől átlag 16-19 száza­lékkal emeli az M5-ös haszná­latáért fizetendő díjakat. A köz­lekedési tárca a társaság díj­emelésre vonatkozó számítása­inak helyességét felülvizsgálja, ugyanakkor kénytelen tudomá­sul venni, hogy az előző kor­mányzat által megkötött szer­ződés lehetővé teszi, hogy az autópálya-társaság az inflációt és az árszínvonal növekedését érvényesítse. Mostoha körülmények. Az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa - több rendőrkapi­tányságon szerzett tapasztalatai alapján - rendkívül rossznak ítélte a rendőrök élet- és mun­kakörülményeit. Gönczöl Kata­lin elmondta: az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve szinte ismeretlen körükben. A meg­kérdezettek hetenként 3-15 órát túlóráznak, s az érte járó sza­badnapok kiadására nincs lehe­tőség. Robbanószer-arzenál. Nagy mennyiségű robbanószerre bukkantak Szigetvár közelében a rendőrök. Egy erdőszélen el­rejtve 45 kétszáz grammos, 10 százgrammos dinamitcsoma- got, ötvenöt gyutacsot, tizenhá­rom M 52-es és harminckét M 75-ös típusú jugoszláv gyárt­mányú kézigránátot, továbbá két M 80-as páncéltörő rakétát, valamint egy RPG 7-es és egy RPG 22-es kézi páncéltörő fegyvert találtak. A nyomozás szálai a Szigetváron élő horvát állampolgárhoz vezettek. Sikeres vizsga. Az Országos Polgárőr Szövetség aktivistái sikerrel próbálták ki a lopott kocsik felismerésére alkalmas új gépjármű-azonosító beren­dezést. Az elmúlt hetekben több mint 200 ezer autót azono­sítottak, s 127 körözött jármű hollétéről értesítették a rendőr­séget. Beszélgetőpartnerünk volt a magyar-magyar találkozó után: Tabajdi Csaba A csúcs után napi együttműködés Hazánknak szüksége van a világban élő magyarok tapasztala­taira, tanácsaira és segítségére, hogy megfelelő válaszokat tud­jon adni napjaink kihívásaira. A társadalmi átalakulás, a fel­zárkózás a fejlett országokhoz és a csatlakozás az euroatlanti szervezetekhez - megannyi olyan történelmi feladat, amely csak az összmagyarság közös erőfeszítéseivel oldható meg. így foglalta össze a közelmúlt­ban lezajlott Magyaror- szág-2000 konferencia célját és rendeltetését Tabajdi Csaba, miniszterelnökségi államtitkár, akivel a kétnapos tanácskozás tapasztalatairól beszélgettünk.- Nagyon jó, hogy ezt felis­mertük és hat a külföldön élő magyarok körében is - folytatta az államtitkár. - Ezzel magya­rázható a sok oldalról megnyil­vánuló segítőkészség és erő­södő igény a részvételre. A kormány tudatosan törekszik ezt kamatoztatni az ország, a nemzet javára. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges a rendszeres kapcsolattartás és folyamatos együttműködés.- Sok országból érkezett, sokféle életutat bejárt hazánk­fiai találkoztak. Ön szerint sike­rült közös nevezőt találniuk?- A törekvések, célok és ajánlások egy irányba mutattak. A tanácskozáson - szerencsére - nem a megosztottság vagy a szembenállás volt a jellemző. Tükrözi ezt az egyhangúlag el­fogadott zárónyilatkozat is, amely alapvető kérdésekben megfogalmazza a résztvevők közös álláspontját. Többek kö­zött arról, hogy Magyarország jelentősen előrelépett az euroat­lanti integráció folyamatában. Megnyílt az ország anyagi és szellemi megújulásának lehető­sége, erősödött az anyaország­ban és a külföldön élő magyar­ság egymást gazdagító együtt­működése. Egyetértés volt Ma­gyarország nemzetközi helyze­tének és a gazdasági stabilizá­ció kedvező megítélésében is.- Eltérő nézetek, álláspontok nem kaptak hangot?- Természetesen olykor egymással vitázó vélemények, javaslatok is elhangzottak, el­sősorban a vállalt célok eléré­sének módjairól és eszközeiről. A különbségek nem lakhely szerint mutatkoztak meg, tehát nem „nyugati” és „kárpát-me­dencei” vélemények ütköztek a hazaiakkal, hanem szuverén módon gondolkodó emberek személyes megközelítései, kö­vetkeztetései tértek el egymás­tól. Ez egyaránt tapasztalható volt a nyugatról vagy a szom­szédos országokból érkezett résztvevők csoportjain belül és a különböző országokból érke­zettek között. Van szemléletbeli különbség például a szomszédos orszá­gokban élő magyarok helyzeté­Újragondotjuk a folytatást nek és az anyaországhoz fű­ződő viszonyának megítélésé­ben. A kölcsönös érdekekre és felelősségre épüljön-e vagy az anyaország lehetőségeit túlbe­csülő, egyoldalú „patroná- lásra”? Ez a vita a szomszédos országokból érkezett résztve­vők között folyt.- Mi lesz a sorsa a konferen­cián megfogalmazott javasla­toknak?- Már megkezdődtek a ta­nácskozás utómunkálatai. A tárcaközi bizottság, amelyet a kormány megbízásából veze­tek, nemcsak a tanácskozás előkészítésében vállalt szere­pet, hanem a tapasztalatok érté­kelésében és a következtetések levonásában is. A felszólalásokat közread­juk, a kötetet megküldjük a részvevőknek, az érdekeltek­nek és érdeklődőknek. Az aján­lásokat, amelyeknek száma meghaladja a százat, összegez­zük és eljuttatjuk az adott kér­désben intézkedésre és kezde­ményezésre illetékesekhez. Most, a második konferencia után itt az ideje annak is, hogy végiggondoljuk, hogyan foly­tatható hatékonyabban, napi együttműködésre építve ez a kezdeményezés. Tardos János

Next

/
Oldalképek
Tartalom