Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 Diáknap az iskolában Vidám diáknappal búcsúztak tegnap az idei tanévtől a Hon­véd utcai iskolások és tanárok. A 480 diáknak szkanderbaj- nokságot, célbadobást és póni- lovaglást szerveztek. A zenei kívánságműsor, a jósda és a sorsjegyek is nagy sikert arat­tak. Az alsósok aszfaltrajzver­senyben a felsős lányok vármé­tában, a fiúk fociban mérték össze ügyességüket. Gyertyákkal búcsúztak a diákok Három nyolcadik osztály és egy tizedik, gazdaasszonykép­zős osztály diákjai gyertyákkal járták körbe tegnap a II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola épületét. A végzősök elköszön­tek tanáraiktól, társaiktól és a kis iskolától is, ahol ebben a tanévben folyt utoljára tanítás. ✓ A művészetek mecénása lenne az AB-Aegon Vándortárlat a színházban Tizenhárom kortárs festő csaknem negyven alkotása tekinthető meg a ka­posvári Csiky Gergely Színházban. A vándorkiállítás már az ország négy nagyvárosát bejárta, ötödikként a ka­posvári közönség láthatja a néhol kicsit bizarr, meghökkentő megoldásokkal készült munkákat. A kiállítást azonban nem csak ez te­szi különlegessé. A rendezvényt az ÁB- Aegon Általános Biztosító Rt támo­gatja. Megnyitójában Csejtei Ildikó, a társaság pr-menedzsere elmondta: az ÁB-Aegon ettől az évtől a kultúra, a művészetek támogatását vállalta. Ka­posváron ennek a programnak fontos része a Csiky Gergely Színház egy-egy előadásának támogatása is. A több évre szóló program egyik állomása a mos­tani kiállítás-sorozat. Egy szakmai zsűri csaknem félszáz pályázóból választotta ki azt a tizenhárom tehetséges fiatal művészt, akiknek nemcsak bemutatko­zási lehetőséget biztosítanak az ország minden nagyvárosában, hanem művei­ket meg is vásárolta a társaság most épülő központjuk díszítésére, s a tervek szerint a kiállított festményekből repre­zentatív kiadvány is készül. A tárlatot Szita Károly polgármester ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Hangsúlyozta: Kaposvár a költségveté­sének 6,5 százalékát, mintegy 450 mil­lió forintot szán kultúrára, a művészet támogatására. Ez részben állami, rész­ben önkormányzati pénz. S most, ami­kor sokat hallani arról, hogy hiányzik a harmadik „oszlop”, a hagyományos ér­telemben vett mecenatúra, elismerést érdemel az ÁB-Aegon kezdeménye­Haraszti András területi igazgató Szita Károly polgármester és Csejtei Il­dikó pr-menedzser figyelmébe ajánlja a tárlatot. fotó: kovács tibor zése. A polgármester szerint a társaság jól döntött, hogy „pártfogoltjául” a mű­vészeteket választotta, s hozzátette: re­mélhetően a szervezők a kaposvári képzőművészek felé is hasonló szán­dékkal fordulnak majd. A tő mellett és az íróasztalnál is az erdőért A csemetenevelő Bóna József az év munkáltatója fotó: király J: Béla A mostani melegnél is for­róbb volt azon a 40 évvel ez­előtti nyári napon, amikor Bóna József a csemetekert­ben dolgozva elhatározta: segíteni fogja az erdészek nehéz munkáját. Azóta ki­járta a rengeteg iskoláját, most a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Rt vezérigaz­gatója, nemrégiben kapta meg a megyei MSZOSZ-től az év munkáltatója címet. — Erdőt és gyermeket ne­velni a legszebb, de a legne­hezebb feladat is. Ezt egy öreg erdésztől hallottam va­laha, és vallom azóta is — emlékezett Bóna József. — A gyerekre ezer veszély lesel­kedik; a csemetét a gombák, a rovarok, a vadak, a jég, a vi­har, a tűz és a forróság fenye­geti. Állandóan nevelni kell: tisztítani, gyéríteni, eltávolí­tani körűié a gazt, kivágni a beteg egyedeket. Az erdő olyan, akár a társadalom. Arra tanított, ha rosszul avatkozom be, tönkreteszem. Van mire ügyelni: a Sefag Rt az ország második legna­gyobb erdőgazdaságaként 80 ezer hektárt kezel. A köz­pontban és a 11 erdészetben 1200 dolgozó végzi ezt a munkát. Bóna József maga is 15 évig dolgozott tő mellett, vagyis terepen, miután elvé­gezte a soproni főiskolát. Az indíttatás a családból sarja- dzott, édesapja Gálosfán volt erdész. Korán tapasztalta, hogy a bányászmunkával egyenértékű energiafelhasz­nálást jelent a fakitermelés. — Sikerült-e megvalósí­tani az ifjúkori elhatározást, megkönnyíteni az erdészek munkáját? — Jól működik a segélye­zés, az üzemegészségügy, az üdültetés és a jogsegélyszol­gálat. Dolgozóink egyenruhát és fegyvert kapnak, két éve havi 1500 forintot fizetünk be nekik az önkéntes nyugdíjbiz­tosítási pénztárba. Négy év alatt a havi bruttó átlagkerese­tek 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelkedtek. Mind­ezeken kívül azt tartom a leg­nagyobb eredménynek, hogy öt év alatt 3 százalékkal csök­kent a folyamatban lévő erdő­sítési állomány, azaz rövidebb ideig tart a felújítás. — Mi lombozta le legin­kább az utóbbi időben? — Személyesen a rosszin­dulatú, jogtalan támadások. Szakmailag az állandóan vál­tozó körülmények, amelyek lehetetlenné teszik az előre­látó tervezést. Elevenünkbe vágott az elhibázott privatizá­ció, amely lehetővé tette, hogy ugyanannyi kárpótlási jegyért vegyenek meg egy több millió forintot érő száz éves tölgyest, mint egy öt éves akácost. — Aggódik a somogyi er­dők jövőjéért? — Bízom benne, hogy a magánerdők tulajdonosainak a szemlélete megváltozik, ha másként nem, törvényekkel kényszerítik arra őket, hogy ne csak kitermeljék, hanem fel is újítsák az erdőket. Lét- fontosságú a társadalom ma­gatartásának a változása, ezt igyekszünk mi is elősegíteni. Lábod mellett van egy erdei iskolánk, ahová tavasztól őszig járnak a gyerekek. Mi­nél több biológia és környe­zetvédelem órát kellene ki­vinni az erdő életközössé­gébe. Állami pénzekre lenne szükség a parkerdők felújítá­sához. Van egy rejtett gyöngyszemünk a Deseda- szigeten: az arborétumban növényritkaságok nevelőd­nek, néhány év múlva szeret­nénk megnyitni a látogatók előtt. Reméljük, nem jár majd úgy, mint a városkörnyéki parkerdők padjai, esőbeállói és hidjai. Ehhez nem elég az erdő csemetéit nevelni. Katona József A szabályt egyeseknek be kell tartani, másoknak nem Elkergetett őstermelők Török István zimányi őstermelő rendszeresen behordja a frissen szedett zöldséget, gyümölcsöt a kaposvári piacra. így volt ez tegnap is. Ismerve azt a sza­bályt, hogy azokra a bérelt he­lyekre, amiket hét óráig nem foglal el a bérlője, bárki kira­kodhat, s onnan nem lehet el­küldeni, lerakta áruját egy jó helyen álló asztalra. Ami ez után történt, arra valóban nem számított... — Fél kilenc után egy kiste­herautóval beállított az a keres­kedő, aki azt az asztalt is bé­relte. Minősíthetetlen hangon beszélt velünk, fenyegetőzött, sértegetett. Amikor erre a sza­bályra emlékeztettem, azt hit­tem, mindjárt rám bontja az asztalt. Elment, hogy szóljon az ottani alkalmazottaknak, ők szintén nekem támadtak, és szabályosan eltaszigáltak, ki­dobtak arról a helyről. Ezek szerint az őstermelőknek, akik a friss zöldséget, gyümölcsöt hozzák, nincs helye már a ka­posvári piacon? Előnyben van­nak a kereskedők, bármit is A jó időt kihasználták a város több iskolájának diákjai és pe­dagógusai is, s a Matula-ta- nyán töltötték a tanév utolsó napját. A tízmillió forintos magánberuházással megépült szabadidőközpont átadása után néhány nappal már a kicsik és nagyobbak kedvence lett. A városi sportcsarnok mögötti áruljanak, az ő jogaikat védik, mindig nekik van igazuk. Ne­kik, úgy látszik, nem kell betar­tani a szabályokat. Hogy nekem mennyi munkámba, mennyi energiámba került megtermelni ezeket a zöldségeket, hogy csupa hólyag a tenyerem a kerti munkától, hogy hajnalban buszra ülhetek a kosaraimmal, az senkit sem érdekel... Börczi Miklós, a vásárcsar­nokot üzemeltető cég igazga­tója nem tagadta a történteket. — Sajnos későn érten oda, nem tudott igazságot tenni a két fél között, ha ott lettem volna, másként alakul az ügy. Valóban él az a szabály, hogy azokon az asztalokon, amelyeket hét óráig nem foglal el a bérlője, bárki árulhat. A termelő jogosan há­borodott fel azon, hogy elküld­ték arról a helyről. De lett volna ennek más elintézési módja is. Meg kell érteni a kereskedőt is, aki százezer forint értékű árut vásárolt meg, és azt el kell ad­nia. Arról nem tehet, hogy le­robbant az autója és csak ké­sőbb tudott ideérni. Nem arról két hektáros, egykor gazos, el­hanyagolt területen ma két kis horgásztó, sportpályák várják a szórakozni vágyókat. A hangulatos kirándulóhe­lyen jól esett a lazítás a katoli­kus gimnázium tanulóinak is. Az iskola minden tanév végén sportprogramot szervez a gye­rekeknek, az idén mintegy két­van itt szó, hogy mi nem védjük az őstermelők érdekeit, hiszen külön helyet jelöltünk ki szá­mukra, amit nem is bérelhet ki más. De helyük van a kereske­dőknek is, mert télen is működ­nie kell a piacnak, s ezt a kör­nyező településekről jövő ős­termelők nem tudják biztosí­tani. Ha csak rájuk alapoznánk, az bizonytalan helyzetet terem­tene. A 400 asztalból egyébként mindössze negyvenet bérelnek kereskedők, a többi a kisterme­lőké. A kaposvári piac csaknem há­rom évtizede épült, s azóta csu­pán kisebb változtatásokra fu­totta. A rendezetlen, kaotikus ál­lapotok nem méltóak egy me­gyeszékhelyhez. Érezte ezt az önkormányzat is, áiji pénze nem lévén a felújításra, bérbe adta a területet. A vásárcsarnokot ma a Royal Bt működteti. Arra azon­ban a vállalkozónak sincs pénze, hogy korszerűsítse. Talán majd másfél év múlva... Viszont ez nem vigasztalja sem az ott árusí­tókat, sem az egymás lábán ta­posó vásárlókat. (Jakab) száznegyven diák vett részt a tollaslabda, kispályás foci, láb­tenisz, strandröplabda és zsi­nórlabda rangadókon, vagy éppen vállalták a 10-12 kilo­méteres gyalogtúrát a Dese- dáig és vissza. A tegnapi rend­hagyó tanítási nap tanár-diák meccsekkel zárult. (Jakab) Vakáció-nyitány a Matula-tanyán Jól telt a tanév utolsó napja a Matula-tanyán fotó: kovács tibor Ellenőrzik a vezetőket Kaposvár és térségében legutóbb, szerdán 111 gép­járművet ellenőriztek a közlekedés-felügyelet munkatársai. Továbbra is sokan merészkednek az útra rossz műszaki álla­potú autóval, és teherau­tóval. A közlekedés-felügyelet munkatársai szerint szükség van a rendszeres ellenőr­zésre, így ugyanis könnyen kiszűrhetik a közlekedésre alkalmatlan járműveket. Ambrus Zoltán járműfelü­gyeleti osztályvezető el­mondta: elsődleges céljuk a megelőzés. Azt akarják, hogy a közlekedésben min­denki kifogástalan járművel vegyen részt. Természete­sen ha súlyos hiányosságot vesznek észre, nem tekinte­nek el a büntetéstől. A vét­kes vezető súlyos ezreket fi­zethet nemtörődömségéért. — Olykor elképesztő ál­lapotú járművekkel talál­koznak munkatársaim — mondta az osztályvezető. Hozzátette: — Nem ritka, hogy „tükör-radiállal” au­tóznak egyesek. Sajnos az is gyakori hiba, hogy rossz a jármű féke. Az elsődleges biztonsági berendezések meghibásodása könnyen okozhat tragédiát, s így az ellenőrzések során kiemel­ten foglalkoznak ezek álla­potával. A közlekedés-felügyelet munkatársai gyakran a rendőrökkel közösen dol­goznak. A mostani Kapos­vár környéki akcióban 10 esetben intézkedtek a rend­őrök. Az egyik vezetőnek nem volt jogosítványa, a másiknak pedig lejárt. Akadt olyan is, aki sehol nem találta a forgalmi enge­délyt... Az ellenőrök három járművet rendeltek be. Az egyik teherautó szélvédője megrepedt, a Trabanton pe­dig az összes gumiköpeny tükörsima volt. A közúti el­lenőrök számos esetben szóbeli figyelmeztetést ad­nak: tapasztalatuk szerint ez hatékony, a járművezetők többsége megfogadja a jó tanácsot. Egy-egy ellenőr­zésen környezetvédelmi vizsgálatnak is alávetik a járműveket. A szakemberek a héten Kaposvár mellett Nagyatád és Siófok környékén is el­lenőrizték az autókat, bu­szokat, teherautókat. Amb­rus Zoltán azt mondta: a nyári hónapokban tovább folytatják a közúti akciót. (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom